Új Dunántúli Napló, 1999. október (10. évfolyam, 269-298. szám)

1999-10-29 / 296. szám

1999. október 29., péntek Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Hírcsatorna Széchenyi-vetélkedő. A bonyhádi Széchenyi István Általános Iskola 2000. már­cius 15-ig tartó országos leve­lezőversenyt hirdet a „legna­gyobb magyar” munkásságá­ról, amelyre hetedikes és nyolcadikos diákok jelentkez­hetnek november 15-ig az is­kola címén, illetve a 74/451- 933-as telefonszámon. Óvás után. A pécsi általá­nos iskolák aradi vértanúk tiszteletére rendezett „Kik ér­ted haltak ... ” című történel­mi vetélkedőjének eredmény­­hirdetése után a második he­lyezett csapat óvást nyújtott be, amelynek a zsűri helyet adott. A helyes sorrend: első a Testvérvárosok Terei Általá­nos Iskola, második a Mező­szél Utcai Általános Iskola, harmadik a Magyar-Német Iskolaközpont. (m) Mázai siker. Hajdúszobosz­lón a napokban a Pávai Vajna Ferenc Általános Iskola szer­vezésében országos versenyt rendeztek a névadó geológus emlékére, amelyen a Márai Általános Iskola csapata má­sodik helyezést ért el a debre­ceni Bolyai János Általános Iskola csapata mögött. (m) Nyílt napok. A pécsi Cisz­terci Rend Nagy Lajos Gim­náziuma november 6-án 9 órától nyílt napot tart, ame­lyen tájékoztatást ad az indu­ló osztálytípusokról és a felvé­teli előkészítőkről. (m) Szorobán bajnokság. A pécsi Apáczai Nevelési Köz­pont 2. Sz. Általános Iskolá­ja megyei fuji szorobán baj­nokságot hirdet alsó tagoza­tos tanulók számára. Nevezni december 13-ig lehet, az ér­deklődők Horváth Istvánná szervezőtanártól kérhetnek felvilágosítást. (m) Millenniumi vetélkedő. A szolnoki Matthias Rex Társa­ság 13-18 év közötti határon túli és magyarországi fiatalok­nak hirdet vetélkedősoroza­tot. A jövő júliusban záruló szellemi vetélkedő fődíja Győrfi Sándor szobrászmű­vész reliefje lesz. Jelentkezni október 30-ig lehet a társaság címén: 5000 Szolnok, Gőz­hajó utca 8. Tel.: 56/422- 332. (m) Iskolák A Jövőnek Tizenkét intézmény, több száz pedagógus töltötte ki a kérdőívet M­ég mindig szellemi napszámosok A komlói Szilvási Általános Iskola igazgatónője, Jéhn Istvánné, ba­ranyai tantestületeket vizsgálva, arra keresett választ, hogyan érzik magukat kollégái a munkahelyükön. Kérdőíveivel komlói, pécsi és néhány falusi óvodában, illetve iskolában kopogtatott. BARANYAI KÖRKÉP Jéhn Istvánné igazgatónő sze­rint az a megdöbbentő - s ez az egyik summája tanulmányának -, hogy a „nemzet napszámo­sainak” többsége annak ellené­re hittel nyilatkozik munkájáról, tanítványairól, és elégedett in­tézménye belső világával, hogy a reálkeresete az utóbbi évek­ben drasztikusan lecsökkent és a szakma erkölcsi megítélése sem változott. „Különösen az óvodák és általános iskolák tan­testületeit kovácsolták össze az elmúlt évtized politikai széljárá­sai okozta viharai, bizonytalan­ságai” - olvashatjuk a vezető­ to­vábbképző tanfolyamra be­adott, elismert dolgozatában. Még 1981-ben Ferge Zsuzsa, a szegénységgel foglalkozó szo­ciológus vizsgálja a kettősség okait, amely a tanárok közér­zetét jellemezte - mondja Jéhnné. Kitágultak ugyan a le­hetőségek, nőtt a lakosság isko­lázottsága, de a szűkös tárgyi feltételek, a magas osztálylét­számok, a tanárokkal szembeni bizalmatlanság, amely a mun­kájuk ellenőrzését, vezetőik ki­nevezését illeti, és számos más körülmény elégedetlenségüket indokolta. Azóta eltelt közel húsz év, csökkent a túlórák szá­ma, csökkentek az osztálylét­számok, a szakfelügyeletet fel­váltotta a szaktanácsadás, önál­lóságot kaptak a tanárok, kiala­kult a továbbképzések új rend­szere. Véleményük ennek elle­nére a lényegét tekintve alig vál­tozott, sőt az erkölcsi és anyagi megbecsülést még sokkalta job­ban hiányolják, mint korábban. A baranyai iskolákban vég­zett vizsgálat egyértelműen iga­zolja ezt. A felmérés a pedagó­gusok oktatáspolitikával való elégedettségét, az iskolavezetés­ről, szakfelügyeletről, az önkor­mányzat fenntartó szerepéről, a szülői magatartásról alkotott vé­leményét tükrözi, de meg kel­lett ítélniük saját munkájukat, és annak eredményességét is. Az általános iskolák pedagó­gusainak az intézményvezetés­sel van a legkevesebb bajuk, az elégedettségi index itt 88,3 szá­zalékos, de saját tantestületük munkáját és a vezetői elismerést is megfelelőnek tartják. A szü­lők, diákok a tanári munkát megerősítő visszajelzéseivel vi­szont csak a pedagógusok fele - 55,6 százaléka - elégedett. Ennél is rosszabb véleménnyel vannak­­ némi ellentmondás­ban a nehezen őrzött hittel - di­ákjaik szorgalmáról (41,3), s valószínűleg nemcsak korjelen­ség, de kóros jelenség is, hogy a magatartásukkal még kevésbé tudnak megbékülni. Ebben a „tetszési” index már csak 32,1 százalék, és ennél is alacso­nyabb értékeket kap az oktatás­­politika (24,1), a fenntartó (23), a szülő (22,7­), a sor vége felé az alapbérrel (16) és a Nemzeti alaptantervvel (8), s végül a kút fenekét társadalmi megbecsülésük jelenti, melyet csak 2,3 százalékuk minősített elfogadhatónak. A középiskolák pedagógusai­nak véleménye kritikusabb. Majd minden ponton 10-15 szá­zalékkal alacsonyabb értékeket kapunk. Talán csak az alapbér (19) megítélése jelent eltérést, és a diákok szorgalmáról vannak lé­nyegesen rosszabb véleménnyel. De már a saját vezetőivel is csak minden második középiskolai ta­nár elégedett, nem szólva okta­táspolitikánkról alkotott vélemé­nyükről (15,2), és a jövő generá­cióját formáló tanári munka ér­zésük szerint minősíthetetlen - „nulla” százalékos - erkölcsi megbecsüléséről. B. R. V­alaki hiányzik a szívünkből A „...minden ember egyenlőnek és szabadnak született...” című, 6- 21 éves diákoknak hirdetett uniós pályázaton értékes helyezéseket ér­tek el a baranyaiak. Mészáros Flóra kortársait megelőzve lett orszá­gos első az esszé kategóriájában. BARANYAI KÖRKÉP A verseny művészeti kategóriájá­ban a Lánycsóki Általános Isko­la 6 éves, valamint a JPTE I. Sz. Gyakorló Általános Iskolájának 9 éves tanulói remekeltek, míg az esszéírók közt a mohácsi Park Utcai Általános Iskola teljesítmé­nyét emelték ki. A tízéves Bartis Kata, a JPTE 1. Sz. Gyakorló Iskolájának tanu­lója a rajzok-festmények kategó­riájában az első, iskolatársa, a ti­zenegy éves Szász Szonja a máso­dik lett. Mészáros Flóra, ugyan­csak az iskola tanulója, tizenkét évesen a 9-14 évesek közt egy esszénovellával előzte meg a me­zőnyt, de nagyszerűen szerepelt a hatodik Hertai Péter a Park ut­cai iskolából, akit négy lánycsó­ki diáktársa és még nyolc (!) is­kolatársa követ. Flóra története egy Xavér téri hajléktalanról szól, akinek a gyerekek ennivalót visznek, s mire megismerkednek élete történetével - az arctalan embernek arca lesz, akit a szí­vükbe zárhatnak - szörnyű hír döbbenti meg őket: pártfogoltju­­kat agyonverték. A nagyszerű eredmények mö­gött is a pedagógusok lelkiisme­retes, gyakran erőn felüli munká­ja áll. Mészáros Flóra felkészítő tanára Tóth Sándorné, míg a mohácsi­a­ diákokat Szabó Zoltánná, a lánycsókiakat Szabó Eszter készítette fel. B. R. Ismét az elsők közt a Leőwey Mindig azzal a megjegyzéssel közöljük a középiskolák rangsorát, hogy ez a lista nem mindenben mérvadó, az oktatói és nevelői mun­kát tekintve pedig néha kifejezetten megtévesztő lehet. A Leőwey Klá­ra Gimnázium ezúttal azonban ismét országos meglepetéssel szolgál. PÉCS Azt eddig is tudtuk, hogy a gimnázium már a beiskolázás­nál a legkiválóbb tanulók közt válogathat, azonban magyar­ból, de történelemből is orszá­gosan kiemelkedő eredmények­kel büszkélkedhet. Neuwirth Gábor oktatáskuta­tó nemrég közzétett felmérése szerint 1992 és 1998 között a magyar írásbeli felvételi vizsgá­kon elért pontok átlaga alapján a Leőwey Klára Gimnázium a második (!) az országban a több tantárgyból is „eminens” budapesti Fazekas Mihály Gimnázium után! Azért is igen értékes ez a teljesítmény, mert 220 felvételiző leőweyi diák át­lagát jelenti, míg az első tíz gimnáziumból általában csak 40-50 diák hozta össze a kivé­telesen jó átlagot. Természete­sen a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának 20. helye is kiváló a legjobb negyvennyolc iskolát felsora­koztató listán. A szakember szerint az or­szágos középiskolai tanulmá­nyi versenyen elért helyezések az elitoktatás színvonaláról árulkodnak. Magyarból e tekin­tetben is a legjobbak közt van a Leőwey az említett hat év átla­ga szerint. Az élen itt is a Faze­kas Gimnázium áll 92 ponttal, második a miskolci Avas 75-tel, a pécsi iskola pedig ebben a ka­tegóriában is a legjobbak közt van, harmadik 50 ponttal! A pécsi Apáczai Csere Gimnázi­um már a tizenegyedik. A történelem írásbeli felvéte­li dolgozatok alapján is harma­dik a Leőwey - ebben csak a pannonhalmi Bencés Gimnázi­um, illetve az említett szegedi gimnázium, a Ságvári diákjai előzik meg. Történelemből OKTV-n nem vettek értékelhe­tő létszámban részt b­őveyi di­ákok a felmérés szerint, viszont a Babits ebből a tantárgyból a 29. az OKTV-n gyűjtött pont­jai alapján. B. R. Dunántúli Napló 9 Névadó egy peremkerületi általános iskolában PÉCS Az elmúlt héten Csokonai Vi­téz Mihály nevét vette fel a Fe­hérhegyi Általános Iskola és Szakiskola, amely a helyi, vá­rosperemi igények szerint ala­kította ki profilját. Két éve a régi pécsszabolcsi, a meszesi, fehérhegyi és a szabolcsfalui iskolát önkor­mányzati határozattal össze­vonták, majd ide települt a pé­csi Dolgozók Általános Isko­lája is. Létrejött a Fehérhegyi Általános Iskola és Szakisko­la, az intézményegységek egyenrangú tagjai az össze­vont intézménynek. Hosszú előkészítés után nemzeti irodalmunk nagy alakját választották névadó­juknak, aki példaképe lehet a diákságnak is, mondja Wavra János igazgató. A névadó ün­nepséget az elmúlt héten tar­tották. Az intézmény sokat tett egy olyan iskolaszerkezet kialakításáért, amely a kör­nyék, az esetenként hátrányos helyzetű családok, tanulók igényeihez alkalmazkodik. Az idei tanévtől úgy szervezték meg az oktató-nevelő munkát, hogy a Frankel Leó utcai épü­letben csak az alsó tagozatos gyerekek tanulnak 16 tanuló­­csoportban. A Komlói út 58. sz. alá pedig - melyet általá­ban „meszesi iskolaként” em­legetünk - a felső tagozatosok 5-10. évfolyama jár. A koráb­ban már működő szakiskolai képzés, amely „Város mint is­kola” néven vált ismertté, spe­ciális felzárkóztató osztályok­kal bővült. A Török utcában tízosztályos általános iskolai képzés folyik, és ugyancsak a helyi igényekhez alkalmaz­kodva a jelentkezők mezőgaz­dasági gazdaasszony-szakkép­zésben részesülhetnek. A szabolcsfalui iskolaépületben három alsó tagozatos osztály működik. A Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Szakiskola hagyományosan a sportverse­nyeken szerepel eredménye­sen - második helyen áll a vá­rosi iskolák rangsorában - , de a nyelvoktatás színvonalát, rendszeres képzőművészeti pályázatait illetően sem kell szégyenkeznie. Az intézmény pedagógusai elsőként vállal­nak szerepet a környék kultu­rális és ünnepi rendezvényei­nek megszervezésében. B. R. Pécsi óvónők Kínában PÉCS-SANGHAJ 1998-ban a Soong Ching Ling Magyar Gyermekbarátság Ala­pítvány egy országos pályáza­tot hirdetett meg óvodapedagó­gusok számára, melynek célja egy kéthetes kínai tapasztalat­­csere volt. Az országos pályá­zók közül három pécsi óvoda nyerte el az alapítvány támoga­tását, így ők vehettek részt a tanulmányúton. A 600 beérkezett pályázat kö­zül a pécsieket ítélték a legjobb­nak, ezért szeptember végén egy négytagú delegáció indul­hatott Kínába. Ezt megelőző­en, májusban szintén egy négy­fős kínai óvodapedagógusok­ból álló csoport érkezett váro­sunkba, hogy tanulmányozzák az itteni óvodák működését. A 14 napos ismerkedés alatt meg­tekintették a Budai Nagy Antal úti, a POTE és a Mezőszél ut­cai vendéglátó óvodát, és szak­mai konzultációkon vettek részt. A magyar küldöttség szep­temberben látogatott el Sang­hajba. Petren Ferencné (ké­pünkön), a pécsi önkormány­zat művelődési, közoktatási és sportfőosztá­lyának taná­csosa, illetve a pécsi dele­gáció vezető­je elmondta, hogy a kéthe­tes kínai tar­tózkodásuk alatt hét óvo­dát látogattak meg, ismerked­tek az ottani oktatási és peda­gógiai módszerekkel. Az óvo­dák tárgyi felszereltsége meg­haladja a hazai kereteket. Álta­lában úgynevezett hétnapos, bentlakásos óvodák működnek Kínában, melyekből a gyerekek csak hétvégére mehetnek haza. Sok gondot fordítanak a művé­szeti nevelésre, valamint a szá­mítógépes ismeretekre. Dr. Pa­jor Lászlóné, a POTE óvoda ve­zetője szerint szigorúbb közös­ségi nevelés folyik Kínában, mint nálunk, viszont a magyar oktatási rendszerben lényege­sen nagyobb szerepe van az ér­zelmi kötődésnek, a személyes kapcsolatteremtésnek. El­mondta, hogy itthon az óvo­dák „kisegítő intézményként” próbálnak működni, azaz az otthoni, családi körülményeket próbálják biztosítani a kicsik számára. Kapitány Gergely Színes programok - Nem áll kihasználatlanul a pécsi Apá­czai Csere János Nevelési Központ moziterme. A programok többségét az intézmény tanulóinak szervezik. Felvételünk egy bábelőadás önfeledt nézőiről készült a héten. fotó: tóth l I Százszorszép percek ZÁNKA Értelmileg akadályozottak fesz­tiválja zárult Zánkán október 6- ra emlékezve. Az országos ese­mény kezdeményezője dr. Dóráné Kürthy Julianna, a mo­hácsi Általános Iskola és Diák­otthon igazgatóhelyettese volt 1996-ban, hogy a Százszorszép Kulturális Fesztivál élményt és örömet adjon a sérült gyerekek­nek, s egyúttal szakmai fóruma legyen a gyógypedagógusoknak. Az Értük-Velük Egyesület ne­gyedik alkalommal rendezte meg a fesztivált a Zánkai Gyer­mek és Ifjúsági Centrumban, ahová ezer gyerek látogatott el az ország különböző pontjairól. A kisdiákok sikerélményt adó színpadi játék keretében is be­mutatták tudásukat. B. R.

Next