Új Dunántúli Napló, 1999. október (10. évfolyam, 269-298. szám)
1999-10-29 / 296. szám
1999. október 29., péntek Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Hírcsatorna Széchenyi-vetélkedő. A bonyhádi Széchenyi István Általános Iskola 2000. március 15-ig tartó országos levelezőversenyt hirdet a „legnagyobb magyar” munkásságáról, amelyre hetedikes és nyolcadikos diákok jelentkezhetnek november 15-ig az iskola címén, illetve a 74/451- 933-as telefonszámon. Óvás után. A pécsi általános iskolák aradi vértanúk tiszteletére rendezett „Kik érted haltak ... ” című történelmi vetélkedőjének eredményhirdetése után a második helyezett csapat óvást nyújtott be, amelynek a zsűri helyet adott. A helyes sorrend: első a Testvérvárosok Terei Általános Iskola, második a Mezőszél Utcai Általános Iskola, harmadik a Magyar-Német Iskolaközpont. (m) Mázai siker. Hajdúszoboszlón a napokban a Pávai Vajna Ferenc Általános Iskola szervezésében országos versenyt rendeztek a névadó geológus emlékére, amelyen a Márai Általános Iskola csapata második helyezést ért el a debreceni Bolyai János Általános Iskola csapata mögött. (m) Nyílt napok. A pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma november 6-án 9 órától nyílt napot tart, amelyen tájékoztatást ad az induló osztálytípusokról és a felvételi előkészítőkről. (m) Szorobán bajnokság. A pécsi Apáczai Nevelési Központ 2. Sz. Általános Iskolája megyei fuji szorobán bajnokságot hirdet alsó tagozatos tanulók számára. Nevezni december 13-ig lehet, az érdeklődők Horváth Istvánná szervezőtanártól kérhetnek felvilágosítást. (m) Millenniumi vetélkedő. A szolnoki Matthias Rex Társaság 13-18 év közötti határon túli és magyarországi fiataloknak hirdet vetélkedősorozatot. A jövő júliusban záruló szellemi vetélkedő fődíja Győrfi Sándor szobrászművész reliefje lesz. Jelentkezni október 30-ig lehet a társaság címén: 5000 Szolnok, Gőzhajó utca 8. Tel.: 56/422- 332. (m) Iskolák A Jövőnek Tizenkét intézmény, több száz pedagógus töltötte ki a kérdőívet Még mindig szellemi napszámosok A komlói Szilvási Általános Iskola igazgatónője, Jéhn Istvánné, baranyai tantestületeket vizsgálva, arra keresett választ, hogyan érzik magukat kollégái a munkahelyükön. Kérdőíveivel komlói, pécsi és néhány falusi óvodában, illetve iskolában kopogtatott. BARANYAI KÖRKÉP Jéhn Istvánné igazgatónő szerint az a megdöbbentő - s ez az egyik summája tanulmányának -, hogy a „nemzet napszámosainak” többsége annak ellenére hittel nyilatkozik munkájáról, tanítványairól, és elégedett intézménye belső világával, hogy a reálkeresete az utóbbi években drasztikusan lecsökkent és a szakma erkölcsi megítélése sem változott. „Különösen az óvodák és általános iskolák tantestületeit kovácsolták össze az elmúlt évtized politikai széljárásai okozta viharai, bizonytalanságai” - olvashatjuk a vezető továbbképző tanfolyamra beadott, elismert dolgozatában. Még 1981-ben Ferge Zsuzsa, a szegénységgel foglalkozó szociológus vizsgálja a kettősség okait, amely a tanárok közérzetét jellemezte - mondja Jéhnné. Kitágultak ugyan a lehetőségek, nőtt a lakosság iskolázottsága, de a szűkös tárgyi feltételek, a magas osztálylétszámok, a tanárokkal szembeni bizalmatlanság, amely a munkájuk ellenőrzését, vezetőik kinevezését illeti, és számos más körülmény elégedetlenségüket indokolta. Azóta eltelt közel húsz év, csökkent a túlórák száma, csökkentek az osztálylétszámok, a szakfelügyeletet felváltotta a szaktanácsadás, önállóságot kaptak a tanárok, kialakult a továbbképzések új rendszere. Véleményük ennek ellenére a lényegét tekintve alig változott, sőt az erkölcsi és anyagi megbecsülést még sokkalta jobban hiányolják, mint korábban. A baranyai iskolákban végzett vizsgálat egyértelműen igazolja ezt. A felmérés a pedagógusok oktatáspolitikával való elégedettségét, az iskolavezetésről, szakfelügyeletről, az önkormányzat fenntartó szerepéről, a szülői magatartásról alkotott véleményét tükrözi, de meg kellett ítélniük saját munkájukat, és annak eredményességét is. Az általános iskolák pedagógusainak az intézményvezetéssel van a legkevesebb bajuk, az elégedettségi index itt 88,3 százalékos, de saját tantestületük munkáját és a vezetői elismerést is megfelelőnek tartják. A szülők, diákok a tanári munkát megerősítő visszajelzéseivel viszont csak a pedagógusok fele - 55,6 százaléka - elégedett. Ennél is rosszabb véleménnyel vannak némi ellentmondásban a nehezen őrzött hittel - diákjaik szorgalmáról (41,3), s valószínűleg nemcsak korjelenség, de kóros jelenség is, hogy a magatartásukkal még kevésbé tudnak megbékülni. Ebben a „tetszési” index már csak 32,1 százalék, és ennél is alacsonyabb értékeket kap az oktatáspolitika (24,1), a fenntartó (23), a szülő (22,7), a sor vége felé az alapbérrel (16) és a Nemzeti alaptantervvel (8), s végül a kút fenekét társadalmi megbecsülésük jelenti, melyet csak 2,3 százalékuk minősített elfogadhatónak. A középiskolák pedagógusainak véleménye kritikusabb. Majd minden ponton 10-15 százalékkal alacsonyabb értékeket kapunk. Talán csak az alapbér (19) megítélése jelent eltérést, és a diákok szorgalmáról vannak lényegesen rosszabb véleménnyel. De már a saját vezetőivel is csak minden második középiskolai tanár elégedett, nem szólva oktatáspolitikánkról alkotott véleményükről (15,2), és a jövő generációját formáló tanári munka érzésük szerint minősíthetetlen - „nulla” százalékos - erkölcsi megbecsüléséről. B. R. Valaki hiányzik a szívünkből A „...minden ember egyenlőnek és szabadnak született...” című, 6- 21 éves diákoknak hirdetett uniós pályázaton értékes helyezéseket értek el a baranyaiak. Mészáros Flóra kortársait megelőzve lett országos első az esszé kategóriájában. BARANYAI KÖRKÉP A verseny művészeti kategóriájában a Lánycsóki Általános Iskola 6 éves, valamint a JPTE I. Sz. Gyakorló Általános Iskolájának 9 éves tanulói remekeltek, míg az esszéírók közt a mohácsi Park Utcai Általános Iskola teljesítményét emelték ki. A tízéves Bartis Kata, a JPTE 1. Sz. Gyakorló Iskolájának tanulója a rajzok-festmények kategóriájában az első, iskolatársa, a tizenegy éves Szász Szonja a második lett. Mészáros Flóra, ugyancsak az iskola tanulója, tizenkét évesen a 9-14 évesek közt egy esszénovellával előzte meg a mezőnyt, de nagyszerűen szerepelt a hatodik Hertai Péter a Park utcai iskolából, akit négy lánycsóki diáktársa és még nyolc (!) iskolatársa követ. Flóra története egy Xavér téri hajléktalanról szól, akinek a gyerekek ennivalót visznek, s mire megismerkednek élete történetével - az arctalan embernek arca lesz, akit a szívükbe zárhatnak - szörnyű hír döbbenti meg őket: pártfogoltjukat agyonverték. A nagyszerű eredmények mögött is a pedagógusok lelkiismeretes, gyakran erőn felüli munkája áll. Mészáros Flóra felkészítő tanára Tóth Sándorné, míg a mohácsia diákokat Szabó Zoltánná, a lánycsókiakat Szabó Eszter készítette fel. B. R. Ismét az elsők közt a Leőwey Mindig azzal a megjegyzéssel közöljük a középiskolák rangsorát, hogy ez a lista nem mindenben mérvadó, az oktatói és nevelői munkát tekintve pedig néha kifejezetten megtévesztő lehet. A Leőwey Klára Gimnázium ezúttal azonban ismét országos meglepetéssel szolgál. PÉCS Azt eddig is tudtuk, hogy a gimnázium már a beiskolázásnál a legkiválóbb tanulók közt válogathat, azonban magyarból, de történelemből is országosan kiemelkedő eredményekkel büszkélkedhet. Neuwirth Gábor oktatáskutató nemrég közzétett felmérése szerint 1992 és 1998 között a magyar írásbeli felvételi vizsgákon elért pontok átlaga alapján a Leőwey Klára Gimnázium a második (!) az országban a több tantárgyból is „eminens” budapesti Fazekas Mihály Gimnázium után! Azért is igen értékes ez a teljesítmény, mert 220 felvételiző leőweyi diák átlagát jelenti, míg az első tíz gimnáziumból általában csak 40-50 diák hozta össze a kivételesen jó átlagot. Természetesen a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának 20. helye is kiváló a legjobb negyvennyolc iskolát felsorakoztató listán. A szakember szerint az országos középiskolai tanulmányi versenyen elért helyezések az elitoktatás színvonaláról árulkodnak. Magyarból e tekintetben is a legjobbak közt van a Leőwey az említett hat év átlaga szerint. Az élen itt is a Fazekas Gimnázium áll 92 ponttal, második a miskolci Avas 75-tel, a pécsi iskola pedig ebben a kategóriában is a legjobbak közt van, harmadik 50 ponttal! A pécsi Apáczai Csere Gimnázium már a tizenegyedik. A történelem írásbeli felvételi dolgozatok alapján is harmadik a Leőwey - ebben csak a pannonhalmi Bencés Gimnázium, illetve az említett szegedi gimnázium, a Ságvári diákjai előzik meg. Történelemből OKTV-n nem vettek értékelhető létszámban részt bőveyi diákok a felmérés szerint, viszont a Babits ebből a tantárgyból a 29. az OKTV-n gyűjtött pontjai alapján. B. R. Dunántúli Napló 9 Névadó egy peremkerületi általános iskolában PÉCS Az elmúlt héten Csokonai Vitéz Mihály nevét vette fel a Fehérhegyi Általános Iskola és Szakiskola, amely a helyi, városperemi igények szerint alakította ki profilját. Két éve a régi pécsszabolcsi, a meszesi, fehérhegyi és a szabolcsfalui iskolát önkormányzati határozattal összevonták, majd ide települt a pécsi Dolgozók Általános Iskolája is. Létrejött a Fehérhegyi Általános Iskola és Szakiskola, az intézményegységek egyenrangú tagjai az összevont intézménynek. Hosszú előkészítés után nemzeti irodalmunk nagy alakját választották névadójuknak, aki példaképe lehet a diákságnak is, mondja Wavra János igazgató. A névadó ünnepséget az elmúlt héten tartották. Az intézmény sokat tett egy olyan iskolaszerkezet kialakításáért, amely a környék, az esetenként hátrányos helyzetű családok, tanulók igényeihez alkalmazkodik. Az idei tanévtől úgy szervezték meg az oktató-nevelő munkát, hogy a Frankel Leó utcai épületben csak az alsó tagozatos gyerekek tanulnak 16 tanulócsoportban. A Komlói út 58. sz. alá pedig - melyet általában „meszesi iskolaként” emlegetünk - a felső tagozatosok 5-10. évfolyama jár. A korábban már működő szakiskolai képzés, amely „Város mint iskola” néven vált ismertté, speciális felzárkóztató osztályokkal bővült. A Török utcában tízosztályos általános iskolai képzés folyik, és ugyancsak a helyi igényekhez alkalmazkodva a jelentkezők mezőgazdasági gazdaasszony-szakképzésben részesülhetnek. A szabolcsfalui iskolaépületben három alsó tagozatos osztály működik. A Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Szakiskola hagyományosan a sportversenyeken szerepel eredményesen - második helyen áll a városi iskolák rangsorában - , de a nyelvoktatás színvonalát, rendszeres képzőművészeti pályázatait illetően sem kell szégyenkeznie. Az intézmény pedagógusai elsőként vállalnak szerepet a környék kulturális és ünnepi rendezvényeinek megszervezésében. B. R. Pécsi óvónők Kínában PÉCS-SANGHAJ 1998-ban a Soong Ching Ling Magyar Gyermekbarátság Alapítvány egy országos pályázatot hirdetett meg óvodapedagógusok számára, melynek célja egy kéthetes kínai tapasztalatcsere volt. Az országos pályázók közül három pécsi óvoda nyerte el az alapítvány támogatását, így ők vehettek részt a tanulmányúton. A 600 beérkezett pályázat közül a pécsieket ítélték a legjobbnak, ezért szeptember végén egy négytagú delegáció indulhatott Kínába. Ezt megelőzően, májusban szintén egy négyfős kínai óvodapedagógusokból álló csoport érkezett városunkba, hogy tanulmányozzák az itteni óvodák működését. A 14 napos ismerkedés alatt megtekintették a Budai Nagy Antal úti, a POTE és a Mezőszél utcai vendéglátó óvodát, és szakmai konzultációkon vettek részt. A magyar küldöttség szeptemberben látogatott el Sanghajba. Petren Ferencné (képünkön), a pécsi önkormányzat művelődési, közoktatási és sportfőosztályának tanácsosa, illetve a pécsi delegáció vezetője elmondta, hogy a kéthetes kínai tartózkodásuk alatt hét óvodát látogattak meg, ismerkedtek az ottani oktatási és pedagógiai módszerekkel. Az óvodák tárgyi felszereltsége meghaladja a hazai kereteket. Általában úgynevezett hétnapos, bentlakásos óvodák működnek Kínában, melyekből a gyerekek csak hétvégére mehetnek haza. Sok gondot fordítanak a művészeti nevelésre, valamint a számítógépes ismeretekre. Dr. Pajor Lászlóné, a POTE óvoda vezetője szerint szigorúbb közösségi nevelés folyik Kínában, mint nálunk, viszont a magyar oktatási rendszerben lényegesen nagyobb szerepe van az érzelmi kötődésnek, a személyes kapcsolatteremtésnek. Elmondta, hogy itthon az óvodák „kisegítő intézményként” próbálnak működni, azaz az otthoni, családi körülményeket próbálják biztosítani a kicsik számára. Kapitány Gergely Színes programok - Nem áll kihasználatlanul a pécsi Apáczai Csere János Nevelési Központ moziterme. A programok többségét az intézmény tanulóinak szervezik. Felvételünk egy bábelőadás önfeledt nézőiről készült a héten. fotó: tóth l I Százszorszép percek ZÁNKA Értelmileg akadályozottak fesztiválja zárult Zánkán október 6- ra emlékezve. Az országos esemény kezdeményezője dr. Dóráné Kürthy Julianna, a mohácsi Általános Iskola és Diákotthon igazgatóhelyettese volt 1996-ban, hogy a Százszorszép Kulturális Fesztivál élményt és örömet adjon a sérült gyerekeknek, s egyúttal szakmai fóruma legyen a gyógypedagógusoknak. Az Értük-Velük Egyesület negyedik alkalommal rendezte meg a fesztivált a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrumban, ahová ezer gyerek látogatott el az ország különböző pontjairól. A kisdiákok sikerélményt adó színpadi játék keretében is bemutatták tudásukat. B. R.