Új Dunántúli Napló, 2000. június (11. évfolyam, 149-177. szám)
2000-06-23 / 170. szám
2. oldal - Új Dunántúli Napló Iliescut kihallgatták Bukarest Ion Iliescu volt román államfőt, a Szociális Demokrácia Romániai Pártjának (PDSR) elnökét a román legfőbb ügyészségen tanúként hallgatták meg a Costea-ügyben. A franciák pénzmosással gyanúsítják a Párizsban élő Adrian Costea román-izraeli állampolgárságú üzletembert, aki kiadóvállalata gondozásában kétmillió dollár értékű propagandaanyagot nyomtatott ki és küldött Romániába Iliescu és a PDSR részére az 1992. és 1996. évi választási kampány alkalmával. Henri Pons francia vizsgálóbíró ezért több román politikus meghallgatását kérte a román legfőbb ügyészségtől. Négyórás meghallgatása után Iliescu annyit mondott az újságíróknak, hogy válaszolt az üggyel kapcsolatos kérdésekre. Iliescu korábban azt bizonygatta, hogy ő és pártja nem állt üzleti viszonyban Costeával, csupán jóhiszeműen elfogadta a felajánlott szponzorálást. Az érvényes román jogszabályok tiltják a pártok külföldi anyagi és pénzbeli támogatását. A román lapok megírták, hogy 1992 és 1996 között dollárműliók kerültek ki az egykori román kereskedelmi bankból Costea vállalkozásainak számláira. ■ Munkaerő-áramlás az EU-ban Átmeneti létszámkorlátozás várható Balatonaliga A munkaerő szabad áramlása olyan neuralgikus téma az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások sorában, amely megosztja a feleket. A tagországok - közülük is elsősorban a hazánkkal szomszédos Ausztria attól tart, hogy az olcsó munkavállalók elárasztják az országot, ezért a tagfelvételi folyamat késleltetésében, de legalábbis az átmeneti intézkedések szigorúságában érdekeltek. A határokon átnyúló foglalkoztatásról és a migráns munkások védelméről tanácskoznak hazánkban az Európai Unió és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), továbbá Ausztria, Németország, Olaszország, Franciaország és Finnország, valamint a csatlakozásra váró országok. A valóságban is létező jövedelemkülönbségek ellenére Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára úgy véli: túlzottak a nyugateurópai országokban megnyilvánuló félelmek a bővítés nyomán esetleg fellépő munkaerővándorlással kapcsolatban. A felvételre váró államokban egyfelől nem alakult ki az a mobilitás, amely egy meglévő egzisztencia felszámolásával és ezzel párhuzamosan új lakóhely megteremtésével jár. Másrészt nincs meg az a gazdasági kényszer, amely bárkit is arra ösztönözne, hogy „világgá menjen”. Sőt, hazánkban már vannak olyan földrajzi és foglalkoztatási értelemben vett területek, ahol munkaerő-felesleg helyett épp munkahelykínálat van, arról nem is beszélve, hogy a kvalifikált szakemberek esetében egyenesen a csatlakozókat fenyegetheti az „agyelszívás” réme. Mégis valószínű azonban, hogy néhány nyugat-európai ország önös érdekből kér majd átmeneti létszámkorlátozást az újonnan csatlakozó országok munkavállalóira. Az Európai Unió létrejötte előtt megkötött, de ma is érvényben lévő nemzetközi megállapodások közül a Római Szerződésben megfogalmazott négy alapvető szabadságjog egyike A Római Szerződés Az Európai Unió alapkövét 1952-ben tették le, amikor a Benelux-országok, valamint Franciaország, az NSZK és Olaszország létrehozta az Európai Szén- és Acélközösséget. A hat alapító közös mozgásterét kibővítő Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Atomközösséget az 1957-ben megkötött Római Szerződés teremtette meg; az ennek nyomán megtett intézkedések felszámolták az egymás közötti vámhatárokat, s ezzel egységessé vált a belső piac, kialakult a gazdasági unió. A Római Szerződés a rendeleteket általános érvényű, minden részében és egészében nézve kötelező, továbbá az öszszes tagállamban közvetlenül alkalmazandó jogi eszközként határozza meg. Az irányelvben leszögezett célok kötelező érvényűek a tagállamokra, de az alkalmazott módszereket és eszközöket a tagok önmaguk szabályozzák, a munkaerő szabad áramlását rögzíti. Ehhez a kérdéskörhöz tartozik a foglalkoztatottak jogainak védelme,a szociálpolitika, amelynek csekély eltérései magyar megítélés szerint nem akadályai a gyors integrációnak. EUROPRESS Kofi Annan Izraelben Az ENSZ főtitkára azért érkezett a Közel-Keletre, hogy ellenőrizze: a zsidó állam valóban eleget tett-e csapatkivonási kötelezettségeinek Libanonból, s hogy Izrael megsérti-e a tűzszünetet. Az Ehud Barak kormányfővel folytatott többfordulós tárgyalásokat követően Kofi Annan Rámalláhban Jasszer Arafattal, a Palesztin Hatóság elnökével is találkozott. Tájékozódását követően Kofi Annan kijelentette: a jelenlegi helyzetnek megfelelően felül kell vizsgálni az 1967-ben kitört közel-keleti háborút követően meghozott ENSZ-határozatokat. „Tekintettel például a libanoni rendezés fontosságára, nem ülhetünk a babérjainkon” - mondta ezzel kapcsolatban a főtitkár. Megoldódott az izraeli kormányválság: az ultraortodox Sasz párt miniszterei visszavonták lemondásukat. Annan és Arafat Rámalláhban. A Palesztin Hatóság elnöke Betlehem 2000 emlékérmet adott át a főtitkárnak fotó: felepa Jeruzsálem Csütörtök reggel Ehud Barak izraeli kormányfő fogadta Kofi Annan. A vaskancellár aranyköpései A németek máig szívesen emlegetik a 185 éve született Otto von Bismarck bölcsességeit. A történelembe vaskancellárként bevonult „országalapító” herceg a porosz király legodaadóbb és legkonzervatívabb híve volt. Poroszország miniszterelnöke lett, majd a Dánia, Ausztria és Franciaország ellen folytatott győzelmes háborúk hadvezére. I. Vilmos császár az 1871-ben megalapított Német Birodalom első kancellárjának őt kérte föl, II. Vilmos viszont jutalmakkal elhalmozva menesztette. Bismarck ki nem állhatta a szocialistákat, ám az ő nevéhez fűződik az általános választójog bevezetése Németországban. Szellemes férfiú volt, ami az alábbi idézetekből is kiderül: - Soha nem hazudnak annyit, mint választás előtt, háború alatt és vadászat után. - A németek sörözés közben kötelességszerűen a kormányt szidják. - A politika a lehetőségek és a lehetetlenségek tudománya. - Akinél a pénz, annál a hatalom. - Nincs manapság még egy szó, amellyel úgy visszaélnének, most a szabadság. Én nem bízom benne, mivel senki sem akar szabadságot mindenkinek, ám mindenki akar saját magának. - A munkásnak meg kell adni a jogot a munkához. Nem hiszem, hogy a törvényhozás feladata lenne mindazt semmibe venni, ami a nép számára szent. - Polgárnak lenni nem jog, hanem kötelesség. - Korunk betegsége a félelem a felelősségtől. _____________________[KULCSÁR! V ILÁG TÜKÖR2000. Június 23., péntek fm A Balkán stabilitásáért Magyar kezdeményezés Athén - Budapest Görögország üdvözölte a Jacques Chirac francia elnök európai-balkáni csúcstalálkozó megrendezésére tett kezdeményezését. Panosz Peglitisz, az athéni külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta, hogy hazája „kész mindent megtenni a sikerért”. A csúcsszintű konferencia megtartását az Európai Unió feirai csúcstalálkozóján határozták el, s a tizenötök a jugoszláv utódállamok (de a belgrádi rezsim helyett az ellenzék és Montenegró), valamint Törökország és Magyarország vezetőit kívánják rá meghívni. Peglitisz szerint a csúcsra szeptember 15. és 30. között kerülhet sor. Chirac kedden Feirában Zágrábot nevezte meg helyszínként, hogy így is elismerjék a demokratikus fejlődést. trojka-együttműködésre Július 1-jén lejár hazánk társelnöki mandátuma a délkeleteurópai stabilitási egyezmény demokratizálódással és emberi jogokkal foglalkozó munkacsoportjában. Ebből az alkalomból Németh Zsolt, a külügyminisztérium politikai államtitkára kezdeményezte, hogy a nemzetközi szervezetekben bevált „trojkaelv” alapján június 28-án Budapesten tanácskozzék a Magyarország után következő két társelnök: a második fél évben soros Románia és a jövőre következő Szlovénia külügyi vezetője. A kedvező visszhangra talált javaslat azt célozza, hogy a nemzetközi tapasztalatok szerint bevált módszer elősegítse a munkacsoport hatékonyságát. A tanácskozással párhuzamosan magyar-román és magyar-szlovén konzultációkra is sor kerül. Hírek röviden Petre Roman szegedi programja Petre Roman román külügyminiszter ma és holnap részt vesz a Közép-európai Kezdeményezés külügyminisztereinek szegedi értekezletén, s tárgyal Martonyi János magyar külügyminiszterrel is. A román politikus Gyulán találkozik a magyarországi románság képviselőivel, továbbá felkeresi a városban működő román líceumot és a gyulai román ortodox püspökséget. Amerikai figyelmeztetés Pekingnek Madeleine Albright amerikai külügyminiszter felszólította a kínai vezetést, hogy vegye fel a párbeszédet Tajvannal, és fékezze rakétaeladásait. Albright Pekingben elsőként Tang Csia-hszüan kínai külügyminiszterrel folytatott - jó hangulatúnak minősített - megbeszélést. Agca újabb pert követel Mehmet Ali Agca, a pápa merénylője, akit Olaszország 19 évi börtön után, tíz napja adott ki Törökországnak, új pert követel, hogy bebizonyíthassa ártatlanságát Abdi Ipekci liberális török újságíró meggyilkolásának ügyében. A bűncselekmény miatt Agcának Törökországban további tíz év börtönbüntetést kell letöltenie. A rendőrség változó feladatai A volt kommunista országoknak a demokratikus társadalom útjára való áttérésével egyidejűleg a rendőrség és a belügyminisztérium megtorló szervből a közösség érdekeit szolgáló jogállami intézménynyé vált ezekben az államokban - jelentette ki Emil Constantinescu román államfő az Európa Tanács 41 tagállama belügyminisztereinek Bukarestben elkezdődött második találkozóján. Magyarországot Kontrát Károly, a Belügyminisztérium politikai államtitkára képviseli a tanácskozáson. NATO-békepartnerek Csernobilről A NATO békepartnerségi programja keretében háromnapos szemináriumot tartottak Kijevben a csernobili atombaleset egészségügyi és mezőgazdasági következményeinek elhárításáról. Peter Steenmeijer, a NATO egyesített orvosi bizottságának elnöke megköszönte Ukrajnának, hogy lehetővé tette a balesetek következményeinek felszámolásában elért tapasztalatok tanulmányozását. Végrehajtották az elhalasztott kivégzést A floridai Starke börtönében egynapos halasztás után szerda este mégis kivégezték azt az elmebeteg férfit, akinek két ember halála szárad a lelkén. Az ötvenéves Thomas Provenzanón méreginjekcióval hajtották végre az ítéletet. Az atlantai fellebbviteli bíróság kedden akkor függesztette fel a kivégzést, amikor már bevezették az elítélt vénájába a halálos mérget tartalmazó injekciós tűt. Szerda reggel a bíróság - minden indoklás nélkül - felülbírálta előző napi döntését. Nagy-Britannia az ígéret földje Az átmenő forgalom helyett hazánk célországgá válik A tragédia híre bejárta a világot: egy holland kamionban 58 kínai fiatal holttesttét találták meg a brit vámosok. A kenti rendőrség időközben őrizetbe vett két újabb idegent: velük együtt már öten vannak brit és holland őrizetben. Európa Doverban évek óta virágzik az embercsempészet. Legalább ötven bűnszövetkezet ellenőrzi az ágazatot. A bandák éves nyeresége - átszámítva - több mint 2000 milliárd forint. A tehergépkocsi-tranzitkikötő a Nagy-Britanniába igyekvő menekültek első számú zsilipje. Aki átjut rajta, az már az ígéret földjén érezheti magát. A legutóbbi tragédiát nyolc kínai fiatal élte túl, mivel az embercsempészek még Rotterdamban leparancsolták őket a kamionról, mert túlzsúfoltnak vélték. A brit sajtó bírálja a belga hatóságok magatartását, miután a belga belügyminisztérium szerdán elismerte: áprilisban valószínűleg rövid ideig őrizetükben voltak a kínai fiatalok. Bár a bevándorlási hatóságok előtt nyilvánvaló volt, hogy a csoport embercsempészet útján került az országba, szabadon engedték őket. Minthogy Anglia nem írta alá a schengeni megállapodást, kénytelen volt az utóbbi időben megszigorítani az illegálisan bevándorlók elleni intézkedéseket. A menekültkérelmekről rövid úton döntenek, az elmarasztaltak csak egyszer fellebbezhetnek. A kenti grófságban már nem jutnak lakáshoz az idegenek, és átmeneti anyagi támogatásukat is megnyirbálták. Mivel Anglia mellett Németország az illegális bevándorlók fő európai célpontja, és Berlinben esedékes a bevándorlási és menekülttörvények felülvizsgálata, a doveri szerencsétlenség óta folyamatosan latolgatják, mit lehetne tenni. Egy kurdot már háromezer dollárért behoznak Németországba, de ha egy kínai az Egyesült Államokba akar jutni, az ennek tízszeresébe is belekerülhet. A Közel-Keletről Nyugat- Európába 5-10 ezer dollár a tarifa. Ilyen árak mellett véres harc folyik a piaci részesedésért a csempészcsoportok között. Az utóbbi évek krónikája azt mutatja, hogy a kelet felől érkező menekültek gyakran belefulladnak az Oderába a német-lengyel határon. A cseh és a lengyel határon is találtak már embereket a doverihez hasonló konténerekben. A német határőrség tapasztalatai szerint a csempészek úgy gondolják, hogy ahol néhány karton cigarettát el lehet rejteni, az az embereknek is jó búvóhely. Miközben Nagy-Britannia mellett Németország a legnépszerűbb célpont, tranzitországból lassan Magyarország és Lengyelország is az illegális menekültek célpontjává válik. KULCSÁR LÁSZLÓ