Új Dunántúli Napló, 2000. október (11. évfolyam, 270-299. szám)

2000-10-19 / 288. szám

2000. október 19., csütörtök V­ita a költségvetésről Gazdagabbak lesznek jövőre az önkormányzatok Országgyűlés A gazdasági, az oktatási és a sportminiszter is felszó­lalt szerdán a 2001-2002-es költségvetésről szóló előter­jesztés parlamenti vitájá­ban. A képviselők a délelőtt folyamán elsősorban a munkahelyteremtés, a kis­térségek felzárkóztatása, az önkormányzatok és az agrárium támogatása, vala­mint az oktatás finanszíro­zása kapcsán fejtették ki­­ véleményüket. Matolcsy György gazdasági mi­niszter hangsúlyozta: a Széche­­nyi-terv pontosan illeszkedik az Európai Unió 2006-ig meglévő költségvetéséhez, valamint egy­szerre őrzi meg az egyensúlyt és dinamizálja a gazdaságot. El­mondása szerint a Széchenyi­­terv tartalmaz vállalkozáserősítő, lakás-, autópálya-építési, infor­matikai programot, valamint ki­emelt feladatként kezeli a turiz­must, a kutatást és a regionális fejlesztést. Pokorni Zoltán oktatási mi­niszter a köz- és felsőoktatás 2001- es és 2002-es költségvetési lehetőségeit ismertetve kiemelte a kollégiumok támogatását, amely 2001-ben 311 millió forint, 2002- ben pedig 350,9 millió fo­rint lesz. A másik fontos célkitű­zésnek a pedagógusok méltó fi­zetését nevezte a miniszter. Az ellenzéki képviselők úgy véle­kedtek, hogy a gazdasági növeke­dés ellenére csökken az oktatás GDP-arányos támogatása. A HELYI ADÓBEVÉTELEK Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter jelezte: csodálko­zik azon, hogy az ellenzéki kép­viselők élesen kritizálják a költ­ségvetés tárcájára vonatkozó fe­jezetét, hiszen a bizottsági vitá­ban még egyetértettek azzal. Ki­tért arra, hogy a következő két esztendőben több jut a kábító­szer-probléma kezelésére, játszó­terek építésére és a fogyatékosok sportjának támogatására. Vitányi Iván (MSZP) felszóla­lásában úgy fogalmazott: ma a kultúra nehezebb helyzetben van, mint valaha. Mint mondta, 1998-ban Hámori József akkori kultuszminiszter a közművelő­dés felélesztését tűzte ke céljául, ám ez nem teljesült. „Többet kell adni a kultúrára, az állam ezt nem spórolhatja meg” - jelentet­te ki a képviselő. A szocialista Szili Katalin környezetvédelmi szempontból bírálta a költségve­tést. Ismertetése szerint a kör­nyezetvédelemre fordítható ösz­­szeg nominálisan csökken. Egy másik ellenzéki képviselő, a szo­cialista Szabados Tamás szerint a költségvetésben nincs meg a fe­dezet a pedagógusoknak jövőre ígért keresetnövekedéshez és a minimálbér emeléséhez.­ ­ A költségvetési törvény tervezete szerint az önkormányzatok jövő­re összességében 1670 milliárd forintból gazdálkodhatnak, ami 10 százalékkal nagyobb az idei összegnél, 2002-ben pedig újabb 6 százalékkal nőnének a forrá­sok. A Pénzügyminisztérium szakem­bereinek előzetes számításai sze­rint 2001-ben a legdinamikusab­ban továbbra is a helyi adók nő­nek. A számítások szerint az ide­inél 21 százalékkal többet, 229 milliárd forintot szedhetnek be a helyhatóságok. 2002-re viszont 248 milliárd forintot, azaz mint­egy 8 százalékos emelkedést prognosztizálnak. A kormány által ígért „gazda­godást” az eddig megismert szá­mok tükrében cáfolja Kobold Ta­más, a Megyei Jogú Városok Szö­vetségének elnöke. Lapunknak adott nyilatkozata szerint nem változik az az évek óta tartó ten­dencia, hogy a nemzeti jövede­lemnek egyre kisebb hányada jut az önkormányzati szférának. A szövetség kifogásai között szere­pel, hogy az árvízita károk felszá­molására idén elrepít 3,5 milliárd forintot nem kívánja visszajuttat­ni a költségvetés az önkormány­zatoknak. Továbbra sem nő a személyi jövedelemadó helyben maradó része, ami különösen ér­zékenyen érinti a megyei jogú városokat, a­melyeknek vezeti­­i szerint a szakágazati törvények nincsenek összhangban a költ­ségvetéssel, így gyakran nem ta­lálják a finanszírozási oldalát a minisztériumok által az önkor­mányzatokra rótt újabb kötelező feladatoknak. Mindenképpen szeretnék elérni, hogy a bérek növekedését fedezze a normatí­va, a dologi kiadásokra fordítható pénz legalább az infláció mérté­kével növekedjen. Szentgyörgyvölgyi Péter (FKGP) is úgy látja: az önkor­mányzatok finanszírozási rend­szere jobbítására szorul.Állás­­pontja szerint hátrányba kerül­hetnek a kistelepülések azáltal, hogy az önkormányzatoknak ter­vezett juttatások legnagyobb ré­szét a helyi adók teszik ki, és a dologi kiadásokra nem kapnak egyetlen fillért sem.________iszsi . H­AZAIT­ÜKÖRÖJ Dunántúli Napló - 3. oldal ÚJ BANKJEGY. A Magyar Nemzeti Bank a készpénzforgalom igényével összhangban jövő év február 1-jén kibocsátja a húszezer forintos bankókat - jelentette be szerdán Török László, az MNB ügyvezető igazgatója. A húszezres előoldalán Deák Ferenc arcképe, hátoldalán pedig az 1866-ban megnyílt régi kép­viselőház épülete látható. Azt is bejelentették, hogy ez év november elsejétől új biztonsági elemmel el­­látott ezerforintos bankjegyet hoz forgalomba az MNB.___________________fotó: europress/körmendi Imre Sivatag az ország közepén? A szakemberek vitatkoznak, a rónaságot pedig homok váltja fel Az egyes tájainkon már évtizedek óta tapasztalható vízhiány nemcsak jelen­tős terméskiesést okoz, hanem lassan, de biztosan elsivatagosodáshoz fog vezetni - állítja Csatári József parla­menti képviselő (FKGP), Duna-Tisza köze A politikus ezért nemrégiben felszólította a kormányt a probléma rendezésére. A tu­dósok és vízügyi szakemberek azonban nincsenek egységes állásponton a veszély mértékét illetően. Magyarországon ugyan már több évtizede felfigyelték a­­fokozódó szárazságra, de ezt azóta sem követték ér­demi ellenlépések. A talaj vízvesztésének talán nem a legkárosabb, de mindenesetre egyik legbeszédesebb jele az, hogy a Du­na-Tisza közének kosárfonói jó ideje kénytelenek más tájakról beszerezni a munkájukhoz szükséges vesszőket, mert a sok vizet igénylő növények a Kiskunság leg­több részén már nem tudnak megélni. Az idei özönvízszerű áradások sem segítettek a helyze­ten, a nyár olyan száraz volt, hogy szántáskor a gazdáknak kétnaponta kellett ekevasat cserélni. A probléma állandósulásának Csatári József szerint több oka is van. A két legnagyobb fo­­lyónk közötti területnek olyan talaja van, ami nem tudja hosszan tárolni a vizet, ráadásul ép­pen ezen a tájegységen hullik a legkevesebb csapadék. Mindehhez járul még a rendkívül pa­zarló vízfelhasználás, a nagymértékű olajbá­nyászat okozta talajkárosodás, valamint a sok vizet elvonó, tájidegen fákból álló erdők túlzott telepítése. A rendszerváltás óta nem volt határozott kor­mányzati elképzelés arról, hogy miként kellene megoldani ezt a jelenleg több mint 800 ezer em­ber életét érintő problémát. A Duna-Tisza kö­zén élő képviselő ezért nemrégiben azt javasolta a parlamentnek, hogy a témában megírt több ki­­lónyi tervezet után végre cselekvésre is szánja el magát. A mezőgazdasági bizottság által a héten meg­tárgyalt indítvánnyal a kormány is egyetért, megígérték, hogy a kérdés megoldását belefog­lalják a Kárpát-medence országaival közösen ki­dolgozandó vízrendezési tervekbe. A legfonto­sabb teendő egy új Duna-Tisza közi csatorna megépítése lenne, amelyet számos víztározóval kellene kiegészíteni. A beruházások ugyan akár ötvenmilliárd forintot is fölemészthetnek, de ez bőven megtérülne, mert az idén például közel harmadával csökkent a termés a száraz térsé­gekben. Nem ennyire borúlátó Rónai István, az Alsó- Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság munkatársa, aki szerint a természet mindig kiegyenlíti ma­gát, valamikor több, valamikor kevesebb víz van. A Kiskunsági Nemzeti Park és több más természetvédelmi intézmény szakemberei vi­szont úgy vélik, hogy az elsivatagosodás valós veszély, és időben kell lépni, mert már most is vannak olyan területek, ahol a homok befedte a növényzetet. - n- Nincs biztonsági laboratórium Elsősorban az egészségügyi dolgozókat veszélyeztetné az Ebola A hírek szerint magyar állampolgárok is tartózkodnak Észak-Ugandában, ahol az Ebola-vírus pusztít. A hazai biz­tonsági intézkedések remélhetően megfékezik a fertőzés terjedését. Budapest Dr. Berencsi György, az Országos Epidemiológiai Központ viroló­­gusa lapunknak elmondta, hogy a betegség lappangási ideje mintegy 3-17 nap. A kezdeti tünetek inf­­luenzaszerűek, ezért nagyon ne­héz időben felismerni a bajt. Feltételezések szerint az Ebola­­vírust Kongóból hurcolták be a ha­zatérő katonák. A rendkívül sze­gény Észak-Ugandában az orvo­sok és ápolók halálát az okozta, hogy nem rendelkeztek a fertőző betegek ellátásához nélkülözhe­tetlen védőruházattal. Mivel a ví­rus elsősorban vér útján fertőz, ezért a gumikesztyű és az arc­maszk használata elengedhetetlen lenne. Berencsi doktor szerint Ma­gyarországon abban bízhatunk, hogy az Egészségügyi Világszer­vezet fellépése nyomán az Ugan­dai karantént senki nem tudja ki­játszani. Sajnos egy korábbi járvány ide­jén Svájcban, Németországban és Svédországban is felbukkant a fer­tőzés, megbetegítve több egész­ségügyi dolgozót. A baj nem min­denkinél halálos kimenetelű. Ám a speciális gyógyszerek rendkívül drágák és kevés a tartalék belőlük. A szakember szerint Magyaror­szágon a fertőzöttek ellátására egyedül a fővárosi Szent László Kórházban megfelelőek a feltéte­lek. Az Ebola-vírus azonosítására alkalmas biztonsági laboratórium viszont egyetlen egy sincs az or­szágban. Az eredendően majmok­tól származó fertőzés legjobb el­lenszere az immunsavó, amelyből egész Európában csak korlátozott számú beteg ellátásához elegendő mennyiség van. Németh Zsuzsa A veszélyes vírus fotó: europress A B­alla és a húsz „dokumentáció” Megindította a nyomozást Szé­kely Zoltán ellen a Fővárosi Ügyészség Nyomozó Hivatala, miután a parlament kedden fel­függesztette a képviselő mentel­mi jogát - jelentette be Polt P­er legfőbb ügyész. Tegnap az RTL Klub híradó­jának nyilatkozott Balla Dániel, a „vesztegető” vállalkozó. El­mondta, amikor a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Építő Kft. - amelynek ő ügyvezető igazgató­ja - másodszor is nyert a sziget­halmi önkormányzat csatorna­­építési pályázatán, megkereste Székely, aki előbb arra akarta kényszeríteni, hogy a munka fe­lét adja át egy általa megjelölt cégnek, vagy fizessen 30 mil­liót. Már az első találkozáskor jelezte Székely, hogy inkább a pénzt kéri. Megállapodtak ab­ban, hogy a továbbiakban milli­ók nem hangzanak el, hanem egymilliót egy dokumentáció­nak neveznek. Balla szeptember elején fordult a rendőrséghez, azóta lehallgatták telefonját. Október elején Székely egy bel­városi étterembe hívta Ballát, ahol igyekeztek megállapodni a „dokumentációk” mennyiségé­ben. A vállalkozó szerint Szé­kely 30 millióról indult, ezzel szemben ő tizet ajánlott. Végül a képviselő javasolt húszat. * NYÍLT LEVÉL. Orbán Vik­torhoz fordult nyílt levélben a Magyar Parasztszövetség, a Me­zőgazdasági, Erdészeti és Víz­ügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Orszá­gos Szövetsége szerdán. Az alá­írók elfogadhatatlannak tartják, hogy a miniszterelnök képvisele­tében a korábbi levelükre kül­dött válasz teljes mértékig eluta­sítja a jelzett problémákkal, a megoldásra tett javaslatokkal va­ló foglalkozást, és a mezőgazda­ság felvetett gondjait az FVM „belügyének” minősíti. MSZOSZ-TILTAKOZÁS. A szociális partnerség hazai in­tézményeinek a maradékát is fél­rerúgta keddi döntésével a parla­ment - hangsúlyozta tegnap Bá­lint Attila, az MSZOSZ szóvivője. A munka törvénykönyvét felül­író, kedden megszavazott javas­lat szerint a kormány ezután önállóan is kihirdetheti a mini­mális munkabéreket, ha a tár­gyalások a kiszabott határidőig nem hoznak eredményt. PROTESTÁNS NAPOK. Idén nyolcadik alkalommal rendezik meg az Országos Protestáns Na­pokat. Az október 19-én induló, és a reformáció ünnepéig, októ­ber 31-ig tartó eseménysorozat az ország minden pontján csak­nem száz programmal várja az érdeklődőket. ■ Fodor Gábor is vállalja a jelölést Fodor Gábor is vállalja a pártelnöki jelölést az SZDSZ tiszt­újító küldöttgyűlésén. A politikus szerdai, budapesti sajtó­­tájékoztatóján kijelentette: nagyon tiszteli riválisát, Demsz­ky Gábor budapesti főpolgármestert, akivel elnökké válasz­tása esetén is együtt kíván dolgozni. Budapest A jelölt korrekt versengést ígért a pártelnöki posztért. Hangsúlyozta: jelentős eltérés van programjuk­ban, ő ugyanis a Fideszt antiliberális pártnak tekinti, amely­­lyel lehetetlen a koalíció 2002-ben. Fodor Gábor úgy fogalmazott: a Fi­desz ellenfél, akit le kell győzni a következő választáson, az MSZP pedig vetélytárs, amelynél jobbnak kell bizonyulni. A politikus kiállt amellett, hogy az SZDSZ-nek önál­ló, határozott, liberális arculata le­gyen. Kifejtette: a szabad demokra­táknak elsősorban öt területen - a gazdaság, a szegénység leküzdése, a közélet tisztasága, a jogállamiság helyreállítása és a közbiztonság kérdése - kell kidolgoznia a válasz­tókhoz szóló liberális programot. - Az SZDSZ büszke múlttal és ígéretes jövővel rendelkező párt - fogalmazott Fodor Gábor. Úgy látja viszont: a szabad demokraták nem engedhetik meg maguknak, hogy meghatározó politikusaik „kiszáll­janak”. Hangsúlyozta: ha pártel­nökké választják, együtt fog mű­ködni Demszky Gáborral, Kuncze Gábor frakcióvezetővel, a párt régi és új generációjával egyaránt. Arra a hírre reagálva, hogy Demszky Gábor győzelme esetén maga szeretné meghatározni az ügyvivői testület összeállítását, Fo­dor Gábor leszögezte: nincsenek és nem is lesznek ügyvivői listák. Hozzátette: érti a másik felfogást is, az ő álláspontja azonban az, hogy egy demokratikus pártban nem az elnöknek, hanem a kül­döttgyűlésnek kell döntenie a ve­zető testület összetételéről. Demszky keddi beszéde kap­csán - amelyben azzal vádolta Fo­dor Gábort és Bauer Tamást, hogy az önfeladásig fokoznák az együtt­működést az MSZP-vel - a jelölt úgy fogalmazott: a főpolgármester nem látja jól ezt a kérdést. Úgy vél­te: egy választás előtt általában megpróbálják a riválist valamilyen színben feltüntetni, ő azonban nem kíván ilyen eszközökkel élni. Fodor Gábor nem kívánta latolgat­ni pártelnöki esélyeit, állásfoglalá­sa szerint ez a küldöttgyűlésen de­rül ki, de mindenesetre a választá­sig azon fog dolgozni, hogy nép­szerűsítse programját a párttagok körében. ■ 1

Next