Új Dunántúli Napló, 2000. december (11. évfolyam, 329-357. szám)

2000-12-14 / 342. szám

2000. December 14., csütörtök H­ATTERR­IPORT ÚJ Dunántúli Napló - 7. oldal ■hetedik oldal — Gyarapszik a pécsi világörökség A jelenlegi három helyett hét sírkamra lesz látogatható 2001 végén Pécsett. Szakemberek szerint az igényes turista egy nap alatt nem is tud végezni az ösz­­szes műemlék megtekintésével. Aztán megkezdődik az idegenforgalmi fellendü­lés, a mostani vendégforgalom többszörösére kell számtani egy két éven belül. Az UNESCO Világörökségi Bizottsága no­vember 30-án városunk római kori előde, Sopianae ókeresztény temetőjét felvette az UNESCO világörökségi listájára. Ezen a lis­tán a decemberi adatok szerint összesen 690 különböző természeti és kulturális em­lék található, összesen 122 országból. Ma­gyarországról eddig 2 természeti és 4 mű­emlék került közéjük. 1987-ben a budai vár és Hollókő lett a világörökség része, majd 1996-ban Pannonhalma, 1995-ben a Horto­bágyi Nemzet Park, és ugyanabban az év­ben a Szlovák Köztársasággal együtt nevez­tünk az Aggteleki barlanggal. ITIlliMWWIIWmMBIBMIillJriJiHI IIHIIII De miben különleges a pécsi ókeresztény temető? Katona Győr Zsuzsa régész ezt a következőkben fogalmazza meg:­­ Eddig Pécsett 20 római sírkamrát tártak fel a Kr. utáni 4. századból, ebből 16-ot do­kumentáltak is, 11 pedig olyan állapotban van közülük, mely vagy részben most is be­mutatható, vagy pedig valaha látogathatták. Ezek az Apáca utcában találhatók, valamint a Szent István tér környékén. Pillanatnyilag három látogatható közülük, az Ókeresztény mauzóleum (1988-ban adták át a nagykö­zönségnek), az Apáca utca 14. alatti (már a ’70-es években elkészült) és a Korsós sír­kamra. Ez egy év múlva úgy fog megváltoz­ni, hogy az 1-es sírkamra rekonstrukciója befejezés előtt áll, s ott nem egy, hanem há­rom kamra nyílik meg egyszerre, várhatóan tavasszal. A Dóm előtti sátorral védett mun­kálatokról van szó, ahol a 3-as és a 4-es sír­kamrák is elkészülnek. A sírkamrák figurális és ornamentális falfestése csak a római kata­kombafestészethez hasonlítható. A pécsi emlékek építésze­tleg abban térnek el a Bal­kánon és más európai provinciákban talált hasonló épületektől, hogy a sopianaei teme­tőépületek között kétszinteseket is találunk, amelyeket kettős feladat ellátására emeltek: egyszerre voltak temetkezési helyek (sírkamra-cubiculum) és szertartások céljára szolgáló kápolnák (memoria). - Minek köszönhetjük a világörökségi elis­merést? - kérdeztük Újvári Jenőtől, Pécs al­polgármesterétől. - Nem versenyben értük el, hogy a világ­­örökség része legyünk, hanem évszázadok óta tartó folyamatos munka eredményeként, hiszen 1780-ban kezdődtek az első sírkamra­­feltárások. De a város gondoskodása is több, mint egy évszázadra nyúlik vissza. A világ­­örökség nemcsak a sírkamrákra, hanem az­ összes temetői emlékre vonatkozik. Ami most a város feladata, hogy a régió emberei­nek a múltjával kapcsolatos tudását, gondo­latait, érzelmeit elmélyítse. Egyfajta mé­lyebb Pécs-tudat alakulhat ki. - Mennyibe kerül a kamrák látogathatóvá tétele? - Nehéz megmondani, hogy mennyit kel­lett költeni eddig a kamrák feltárására, hi­szen két évszázada folyik a munka - kezdi múltidézéssel az alpolgármester. - Csak az egyes kamra munkálatai már 70 millió forint fölött vannak, s kell még pénz az utolsó si­mítások elkészültéig. Hogy itt zajlanak a munkák, az a világ­örökségi pályázattól független, talán némi­képp javított a megítélésünkön, hogy hosz­szú évtizedek óta folyamatosan sok pénzt áldozunk minderre. Ugyanakkor a világ­örökségi ranggal közvetlenül nem jár pénz, legfeljebb könnyebben jutunk hozzá majd néhány nemzetközi tőkeforráshoz. Más­részt a titulus olyan kötelezettsége­ket ró a városra és a magyar kor­mányra, ami részletes tervben leír­tak alapján nívósabbá teszi az emlé­kek bemutatását. Mindemellett lesz olyan rész is, amelyet soha nem nyitnak meg a la­kosság előtt, például a 7-es, 8-as tes­tetlen sírkamrák, mert hozzáférhe­tetlenek a cella septichora, a hétka­­réjos kápolna mellett, a KIOSZK vendéglő mögött. Azt azonban érde­mes megjegyezni, hogy a világörök­ség részévé nyilvánítás nem a be­mutatást tekinti elsődlegesnek, ha­nem a feltárást. Az csak mindennek a járulékos hozadéka, hogy többet láthatunk majd közülük, mert több pénz jut a bemutatásra is. - Melyek a közvetlen feladatok? - A láthatóság biztosítása mellett meg kell szervezni az üzemeltetést. Remélem, sikerül 20 millió forintot a sírkamrákra is betervezni az önkormányzati költségvetésbe. Másrész­ről kiadványokat kell gyártani, térképeket, útjelző és tájékoztató táblákat kell felállítani a város különböző pontjain. Az idegenfor­galmunk bizonyos, hogy átértékelődik a vi­lágörökség részévé nyilvánítás miatt, de el kell teljen egy-két év, hogy bekerüljünk az útikönyvekbe, az utazási irodák bővített kí­nálatába. Az is tény, hogy a tapasztalatok szerint a kezdeti időkben többszörösére nő a világörökségi emléket tartalmazó térség vendégérdeklődése. Segíthet az is, hogy a város és a megye önkormányzata, valamint a püspökség szándéknyilatkozatot írt alá és csatolt a pályázathoz, melyben a védelmet és a bemutatást vállalta magára, a környezet megóvásával egyetemben. A világörökségi pályázatban eleve vállalni kellett egy védő­zóna kialakítását is (ez látható a mellékelt rajzon), ami Pécsett igen szerencsés határo­kat eredményezett, beleesett ugyanis a Dóm-kőtár és a középkori egyetem is. Ezt a hármas történelmi műemlékegyüttest pedig a város önkormányzata összekapcsolja, sőt a városfal helyreállítása is ide sorolható, s a jövő év végére befejeződő felújítási munkáik után egybefüggő igazi turistalátványosságot képez mindez a városközpontban. Olyan emlékhely születik, melyet egy igényes láto­gató egy nap alatt végig sem tud majd járni. - Mi lesz itt később? - Most az 5-ös sírkamra láttatása az el­sődleges - mondja Katona Győr Zsuzsa -, mert ennek nyolcszögű az alaprajza, ami az egész Duna-vidéken nagyon rit­ka. Ilyen forma épület csak Splitben, a Diocletianus-palotában és Ravennában található. Évek múlva pedig az a pé­csi terv, hogy a cella septi­­chorát nyitják meg az ér­deklődők előtt. Az biztos, hogy a közeljövőben hét sírkamrát láthatnak: az egyest, a négyest, a hár­mast, a mauzóleum és a kettes, valamint az Apáca úti már látogatható. Ám­azon ne csodálkozzon senki, hogy téli időszak­­fotó: tóth lászló­ban zárva lesznek az épít­mények. Ideiglenesen jó volna a háromkaréjos temetőkápolnát, a cella trichorát is megnyitni, ezt utoljára 30 évvel ezelőtt nézhették meg a pécsiek. Emellett pár hónapon belül elkészül egy in­formációs táblarendszer is a városban, mely segít majd a világörökségi részhez el­jutni, s a műemlékek előtt leíró szöveget helyeznek el. Másrészt a világörökségi helyszíneken a kiemelt rangot jelentő emb­léma is látható lesz. Újvári Jenő még hozzáteszi: - A pécsi ókeresztény temetőnek a hivata­los világörökség részévé nyilvánítása min­denképp megtörténik 2001-ben, szeretnénk valamelyik konkrét munkafázis befejezésé­hez kapcsolni. De az fel sem merülhet, hogy addigra mindennel végzünk, eddig is, ezután is dol­gozunk a további emlékek felkutatásán. Az esetlegesen növekvő pénzügyi támogatás el­sősorban a meglévők minőségi javítását cé­lozza meg, kevésbé az újabb kamrák meg­nyitását. MÉSZÁROS B. ENDRE Az ötös számú sírkamra feltárása hetedik oldal H­OLNAP Riport Pécsváradon két vállalkozás le­bonyolít temetéseket. A köztük kialakuló rivalizálás következtében az elmúlt héten már felmerült egy te­metés megakadályozásának gondolata is, és sor került a polgármester személyes köz­belépésére. Természetesen minkét fél elmarasztalóan nyilatkozik a másikról. Portré A pécsi születésű László Károly igazi világpolgár, aki otthon van a földgolyó bár­mely pontján, bár egyéb­ként 1945 óta Svájcban él. Jeles műgyűjtő, múzeumo­kat alapít, utazik. A Ludas Matyi néhai főszerkesz­tője valamikor a ’60-as években „elkövetett” egy rádiókabaré-szá­­mot, amely az árnyat fogalma­zásra máig időszerű példázat. A jelenet egyik szereplője azon bosszankodott, hogy a pesti Nagykörúton autózva a ködben nem tudta, merre járhat, mert a sematikus üzletnevek neonfé­nyei nem adtak támpontot. Bez­zeg a kapitalizmusban ordítot­tak a feliratok, hogy melyik ki­nek az üzlete. A másik férfiú pontosabb fogalmazásra intette, és végül összerakták a még meg­engedhető tételt: sűrű köven, éjszaka a széles pesti Nagykör­úton autóval haladónak olykor előnyösebb lenne a kapitaliz­mus, mint a szocializmus. Amikor ez a jelenet íródott, igencsak megszűrték azt is, hogy milyen könyvek jelenhet­nek meg. A mai bőséges könyv­­kínálat egynéhány szegmensét tekintve ennek az egyébként vissza nem kívánt gyakorlat­nak azért lehetett némi haszna is. Mert nem biztos, hogy mindennek úgy kell megjelen­nie, ahogy. Nemrég egy kisisko­lásnak ajándék gyanánt vettem egy könyvecskét. A világtörté­nelem 250 nagy csatáját reklá­mozták az angolozász nevű szerző kötetének fülzövegén. Odahaza belelapoztam. Rögtön gyanús volt, hogy nem tüntet­ték fel, a kiadás alapjául szol­gáló mű mikor és hol jelent meg, ki a fordító. Aztán - noha feltételezhető volt a zanzásítás kényszere - csalódást okozott, hogy a sok piszlicsáré összecsa­pás kiszorította például Hanni­bál zámai, Napóleon borogyi­­nói csatáját, sőt a népek csatá­jának emlegetett lipcseit­­. De ez még hagyján. Annál a felfe­dezésnél telt be a pohár, hogy a szerző - az ismeretlen fordító áldásával - áprilisra dátumoz­­ta át az 1456-os nándorfehérvá­ri diadalt. Ráadásul a leírás vé­gén jól értesülten utal arra, hogy „állítólag” a győzelem összefügg a déli harangszóval. Állítólag! S mindez egy Ma­gyarországon - külön szívfáj­dalmamra Pécsett jegyzett ki­adó termékeként - megjelent könyvben szerepel! Nyomdafestéket tűrő árnya­lással csak azt mondhatom: ilyen sűrű köd esetén el tudnék képzelni némi szakmai „cenzú­rát”. Ebben az egyetemi város­ban talán akad ehhez elég tör­ténelemtanár. DUNAI IMRE Könyv a ködben Nem vásárlóknak belépni tilos! - írta ki egy japán ruhaboltos az üzlete ajtajára. Egy fiatal nőt, aki ezek után megfogott egy ka­bátot, de nem vette meg, bünte­tésül arra kényszerített, hogy térden állva kérjen bocsánatot, amiért semmit sem vásárolt. Ezek után a hölgynek át kellett adnia a nála lévő háromezer jen készpénzt a kabátra szóló „letéti díj” címén. A boltost vé­gül sajátos üzletpolitikája miatt letartóztatta a rendőrség. Már korábban­­ számos panasz ér­kezett ellene egy fogyasztóvédel­mi szövetséghez: akadt olyan „engedetlen nemvevője”, akit egyszerűen bezárt addig, amíg nem volt hajlandó vásárolni végre valamit. Nálunk ehhez hasonló jelen­séget még nem tapasztaltunk. A gyakorlat inkább az, hogy éppen csak bedugja a fejét az ember az üzletbe, máris a „mi­ben segíthetek?” típusszöveggel támadják meg, pedig legin­kább arra vágyunk, hogy bé­kén hagyjanak. Egyszer előfor­dult ugyan, hogy a „miben se­gíthetek?” kérdésre azt találtam válaszolni, hogy adjon már le­gyen szíves egy tízezrest, mert egyébként nem tudom kifizetni az árat. Azóta ez az eladó sem­miben sem akar segíteni, pedig azt gondoltam róla, hogy segítő szándéka őszinte. A segítőkészségnek egyéb­ként éppen az ellenkezője a gyakorlat a hipermarketekben, ahol a fellelt áruval kapcsolat­ban gyakran nem lehet senki­nek sem kérdést feltenni, mert vásárlón kívül egy lelket sem találunk, ha pedig igen, az többnyire azt sem tudja, hogy a kérdéses cikket eszik vagy isszák. A „személyes kapcsolat” pusztán azokon a kamerákon keresztül érvényesül, amelyek­kel folyamatosan figyelik min­den mozdulatunkat, mert azon túl, hogy mindenki potenciált vásárló, potenciált tolvaj is. Persze ezzel együtt potenciális nemvásárlók is vagyunk, bár arra a fejlettségi szintre azon­ban, hogy térden állva kelljen bocsánatot kérni nemvásár­­lásért, még nem jutottunk el. Pedig ennek volna praktikus ol­dala­­. A sok térden álló min­dig fényesre csiszolná az üzle­tek padlózatát. És egy ilyen helyre mégiscsak szívesebben megy be az ember. CSERI LÁSZLÓ________________________ Térden állva A világegyetem középiskolai tanári diplomával taníthatna a földrajz mellett tu­rizmust is, ám a szíve csücskében a csillagászat van. 1999 óta a TIT baranyai csillagászati szakosztályának titkára, és 1994-től az Astra Pécsi Csillagászati Egyesület elnökségi tagja. A NASA- nál is megjelent társszerzőkkel közös publikációja egy becsa­pódási kráter magyarországi esélyeiről. Négy éve a Meteor szakfolyóirat Szabadszemes megfigyelések rovatát vezeti. Sze­rencsésnek tartja magát, mert azt oktatja, ami a hobbija. Portré szerénységre int­ ­ Mikor kezdődött a csillagászat iránti vonzalom? - Másodikos gimnazista vol­tam, amikor a matektanárnőm csillagászati fakultációt indított. Az ő kedvéért jelentkeztem. Az­tán rájöttem, addig csukva volt a szemem, nem láttam semmit a vi­lágból, a csillagászat sokkal érde­kesebb, mint bármi más. Távcsö­vet vettem, és segítség nélkül is­merkedni kezdtem az égbolttal. Hónapokig tartott, amíg azonosí­tani tudtam az összes látható csillagképet. Egyetemista­ként pedig csatlakoztam a pécsi ama­tőr csillagá­szokhoz. Komlón készítettem saját nap­órát, és a Napmegfigyelésből ír­tam a szakdolgozatomat. - Évek óta besegít az egyetemi oktatásba. - Sőt, a csillagászati földrajz gyakorlatot hat éve én vezetem. A legközelebbi nagy célom éppen az, hogy főállásban taníthassam a csillagászati földrajzot az egyete­men. Ez talán szeptembertől ösz­­szejön. Az a baj, hogy csillagá­szatból nem írhatom a doktori­­mat, mert ahhoz fizikusnak kelle­ne lenni. A doktorimat tehát mu­száj a településföldrajz és termé­szetföldrajz keverékéből írnom. Egyre jobban szeretem, de sok időmet elveszi a csillagászattól. - Milyennek tartja az átlagos csillagászati műveltséget? - Világméretekben meglehető­sen hiányosnak. Olyan emberrel is találkozhatunk még, aki nem hiszi, hogy a Nap körül kering a Föld. Azt meg kevesen tudják, hogy a sok száz millió galaxis kö­zül melyikben élünk. Sajnálom, hogy az emberek tudatában alig van jelen, milyen parányiak is va­gyunk a világ­­egyetemhez ké­pest, és hogy már emiatt is szerényebben kellene vi­selkedni, nem pedig mindent tu­dó önteltséggel. - Amatőr csillagászként több távcsöve is van a vizsgálódáshoz. Melyik égi objektum a kedvence? - A bolygók közül a Jupiter, mert az látszik a távcsövekkel leg­jobban. Izgalmas, amikor az em­ber a saját szemével látja, hogyan örvénylenek a gázfelhők a Jupiter légkörében._____________puhái­­. Gyenizse Péter 1972-ben született Szolnokon, de egyéves korá­tól Baranyában, előbb Komlón, újabban Pécsett él. 1995-ben földrajz szakon végzett a pécsi egyetemen, PhD-ösztöndíjas volt 1998-ig. Több éve óraadóként csillagászati földrajzot oktat az egyetemen. Tartós párkapcsolatban él, két gyermeke van.

Next