Új Dunántúli Napló, 2001. február (12. évfolyam, 31-58. szám)

2001-02-03 / 33. szám

2. oldal - Új Dunántúli Napló V­ILÁG TÜKÖR Elbukhat a kitartó Barak Feszült a helyzet az izraeli kormányfőválasztások előtt Bizonyossá vált, hogy Ehud Barak ügyvezető miniszter­­elnök lesz az Izraeli Munkapárt jelöltje a jövő keddi izraeli kormányfőválasztáson, mert csütörtök éjfélkor lejárt a tör­vényben megszabott határidő, ameddig a pártok megváltoz­tathatták szándékukat a jelölt személyét illetően. J­eruzsálem mint nagyobb eséllyel vehette volna fel a versenyt a jobboldal Sokan szorgalmazták a párton li Likud tömörülés vezetőjé­­velül és a munkapárti rokon- vel és kormányfőjelöltjével, a szervezők köreiben is, hogy „héjaként” számon tartott Ariel Barak engedje át a jelöltséget Saronnal. párton belüli legfőbb riválisa­ Az ügyvezető izraeli kor­nak, a nála jelenleg sokkal kép­­mányfő csütörtökön közölte: szerűbb, Nobel-békedíjas Li­ nem találkozik Jasszer Arafat po­nton Peresz volt kormányfőnek,­lesztin vezetővel a február 6-ai volt külügyminiszternek, jelen­ miniszterelnök-választás előtt a légi regionális fejlesztési és- kiújult erőszakcselekmények­niszternek, aki számos jel szó­ miatt. Csütörtökön négy sze­mély - két palesztin és két izrae­li - vesztette életét Ciszjor­­dániában és a Gáza-övezetben; automata fegyverekkel lőtték le őket. Kofi Annan ENSZ-főtitkár az izraeli kormányfőválasztás előtti közel-keleti csúcs megrendezé­sét célzó erőfeszítések hiábava­lóságát megállapítva kijelentette, hogy a feleknek a választás után a lehető leghamarabb fel kell újítaniuk a béketárgyalásokat. Annan az erről szóló nyilatkoza­tot Goran Perhonnal, az Euró­pai Unió soros elnöki tisztét be­töltő Svédország miniszterelnök­­ével közösen bocsátotta ki. Zsidó telepesek tüntetnek Barak ellen, Sáron mellett FOTÓ: EUROPRESS/EPA Felrobbant egy gázvezeték Szlovákiában, a Balassagyarmattal szembeni tér­­ségben péntek délután felrobbant egy nemzetközi olajvezeték. A 150-200 méterre csapó lángoszlopot egy órán belül sikerült 20 méteresre szelídíteni, miután a szakemberek elzárták a csapot. Az USA nem vonul ki Washington nem fogja „csapot-papot feledve” fa­képnél hagyni a Balkánt - jelentette ki az amerikai külügyminiszter. Powell megerősítette: az Egyesült Államok áttekinti ugyan külföldi katonai kötelezett­ségvállalásait, és csökkenteni kívánja a mértéküket, de nincs szó arról, hogy a szövetségesekkel való konzultáció nélkül kivonulna a térségből. A NATO „idejétmúlt és agresszív” idejétmúlt és agresszív szervezetnek nevezte az at­lanti szövetséget az orosz parlament alsóházának elnöke. Gennagyij Szeleznyov mindamellett elis­merte: minden államnak joga van arra, hogy el­döntse, milyen tömörüléshez csatlakozik. A politi­kus szerint azonban az európai biztonságot a kon­tinensnek saját erejével kellene biztosítania. Indiában az építőket vádolják A nagy erejű földrengés otthon nélkül maradt túl­élői­ azzal vádolják a leomlott épületek tervezőit és kivitelezőit, hogy silány munkájuk okozta a házak pusztulását. Eddig hét épülettömb építői ellen indí­tottak vizsgálatot, mert az egykori lakók vallomásai szerint a rossz építőanyagok, az elégtelen tervezés és a kifogásolható karbantartás okozta a házak ösz­­szeomlását. Csecsenföldi áldozatok Moszkvai hivatalos adatok szerint több mint 2700 katonát és rendőrt vesztettek az orosz fegyveres erők Csecsenföldön és Dagesztánban 1999 szep­tembere óta. A sebesültek száma csaknem eléri a nyolcezret. Csecsen források ugyanakkor 24-27 ezerre teszik a szövetségi erők halottainak számát. Lista az „alvó számlákról” Újabb „alvó” számlák listáját teszi közzé a Svájci Bankárszövetség az interneten (www.dormantac­­counts.ch). Az ezúttal 21 ezer számlaszámot tartal­mazó listán olyanok szerepelnek, amelyeknek kö­zük lehet a holokauszt áldozataihoz. ■ Hírek röviden Alagutak „háborúja” Párizs „Háborút” vívnak egymás közt Európa alagútjai. A mi­nap döntöttek a Dél-Tirolban tervezett, 55 kilométeres közúti alagút megépítéséről, s máris készülnek föld­részünk harmadik leghosz­­szabb alagútjának tervei. A legalább 10 milliárd eurós be­ruházással készülő nagysebessé­gű vasúti pálya legizgalmasabb szakasza a 64 kilométer hosszú alagút. Az összesen 280 kilomé­teres pálya 46 alagúton vezet majd át, és első számú rendelte­tése az lesz, hogy újra vonzóvá tegye a vasúti közlekedést. Az ezen az útvonalon továbbí­tandó árumennyiség legalább a kétszeresére nő 2015-ig. Első­sorban a térségben élőknek, vég­ső soron az egész földrésznek alapvető érdeke a környezetvéde­lem, a közúti járműforgalom csökkentése. Az Alpok új vasúti alagútján át évente 70 millió ton­na teheráru továbbítható észak és dél között - óránként 140 kilo­méteres sebességgel. A személy­­szállítás ideje is csaknem a har­madára csökken, mivel az órán­ként 220 kilométerrel száguldó szerelvények akár másfél óra alatt képesek megtenni az utat Lyon és Torino között. Az éves személyforgalmat 3,5 millióra becsülik a tervezők. A két vá­gánypáron naponta 230 teher- és 60 személyvonat roboghat. Egyes értékelések szerint a francia-olasz alpesi alagút akár 2010-re is elkészülhet, 2015-re vi­szont mindenképpen át kell adni a forgalomnak, miáltal a francia főváros és Torino között 3 órára rövidülne a személyszállító vo­­natok menetideje. ieuropressi 2001. FEBRUÁR 3., SZOMBAT A törvényeket alkalmazni kell Visszafogottan nyilatkoznak a romániai és a vajdasági magyarok A Kárpát-medencében élő magyarok sorsá­nak alakulása szempontjából két fontos tanácskozásra került sor pénteken. Romá­niában az RMDSZ vezetői találkoztak az államfővel, Jugoszláviában pedig az ország nemzetiségeinek jogairól tartanak konferenciát. Bukarest-Belgrád A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a közigazgatási törvény kihirdetését, valamint az államosított földek és erdők visszaadásáról szó­ló törvény végrehajtásának gyorsítását tartja az elkövetkező időszak legfontosabb feladatainak - hangoztatta Markó Béla, az RMDSZ elnöke a román államfővel folytatott konzultáció után. Ion Iliescu elnök csütörtökön kezdett kétna­pos megbeszéléssorozatot a román parlamenti pártok vezetőivel, hogy felmérje: miként viszo­nyulnak a parlamenti pártok a földtörvény mó­dosításának felvetett lehetőségéhez, illetve mi­lyen parlamenti támogatásra számíthat az el­következő időszakban a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) kisebbségi kormánya. Az erőszak megfékezéséért Az erőszak megállítására szólított fel Koszovszka Mitrovicában a koszovói albán vezetőkkel közösen kiadott nyilatkozatában Carlo Cabigiosu KFOR-parancsnok és Hans Häkkerup, a koszovói ENSZ-misszió vezetője. A szerbek és albánok között etni­kailag kettéosztott észak-koszovói városban a negyedik napja összetűzések zajlanak a helyi albánok és a nemzetközi békealakula­tok között. Az albánokkal történt összecsapásokban 30 békekatona sebesült meg. Az indulato­kat tüzeli az albán nyelvű pristinai sajtó, amely hallgat arról, hogy a gyűlölködés ak­kor vált igazán hevessé, amikor albán szél­sőségesek bosszúból egy szerb csoportra támadtak. Az RMDSZ vezetői a találkozó után adott nyi­latkozataikban hangsúlyozták, hogy a szövetség álláspontja változallan a földtörvénnyel kapcso­latban: nem tud egyetérteni a visszaadandó föld- és erdőterületek csökkentésével. Ezt a tör­vényt nem módosítani kell, hanem alkalmazni - szögezték le. Jugoszlávia kész tiszteletben tartani minden mértékadó európai normát a kisebbségi, nemze­ti, vallási és kulturális jogok terén - hangoztatta Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök pénteken egy konferencián. A Többnemzetiségű és több­kultúrájú társadalom fejlesztése címmel meg­nyílt kétnapos tanácskozás e témakörben az első jelentősebb rendezvény a tavaly októberi demokratikus fordulat, a jugoszláv és a szerb kormányváltások óta. Megnyitóbeszédében a jugoszláv elnök hang­súlyozta, hogy országa kész minden mértékadó európai normát betartani, illetve hatékonyan ösztönözni a nemzeti kultúrák fejlesztését. Em­lékeztetett a tavalyi jugoszláviai elnökválasztás előtt tett ígéretére, amely szerint mindent meg­tesz azért, hogy az ország minden állampolgárá­nak az igazi hazája legyen. Beszédének ennél a részénél felsorolt több nemzetiséget, köztük a vajdasági magyarokat is. A tanácskozáson egy felszólaló arra emlékez­tetett, hogy Jugoszlávia lakosságának 33,7 szá­zalékát nemzetiségiek teszik ki. Balla József, aki a Vajdasági Magyar Szövetség jugoszláv parla­menti képviselője. Ő azt nevezte a legfontosabb­nak, hogy a gyakorlati kérdésekre összpontosít­va megteremtsék a feltételeket: törvényes, akár alkotmányos módon is szavatolhassák az elmúlt tíz évhez hasonló események elkerülését, ami­kor egy nemzetállami eufóriában „semmibe vették a többi itt élő nemzetiséget”. Szerinte a vajdasági magyarok visszafogottsággal szemlélik a jugoszláviai történéseket, mert a hatalomra jutott új politikusok némelyike „ugyanazokat a szavakat meri kiejteni”, amelyeket az előző kormányzat szájából is hallottak. A koszovói albánok elégedetlenek a szerbiai tartomány helyzetével FOTÓ: EUROPRESS/EPA ELÁRVEREZIK JAMES BOND KOCSIJÁT. Az 1965-ben készült, híres Aston Martin DBS-t az első női főszereplő, a Miss Moneypennyt („Fillérke kisasszonyt”) alakító Lois Maxwell és a balról álló jelenlegi kémnő, Samantha Bond mutatta be a Christie’s aukciós ház előtti parkban. A kocsi értékét 40-60 millió forint közöttire becsülik; az árverezésre február 14-én kerül sor. fotó: europress/epa Romániai tévébotrány Bukarest Adrian Nastase miniszterelnök szeretné leváltatni a román tévé hírműsorainak vezetőjét. A konf­liktus a kormányfő brüsszeli útja során robbant ki, amikor Nastase élőben nyilatkozott a híradóban, de nem akkor kapcsolták, ami­kor ő akarta, hanem később. A kormányfő a vétkesek kirúgását követeli, ami azonban csak sür­gősségi kormányrendelettel tör­ténhet meg, mert a hírműsorok vezérkara a parlamentül kapott 2002-ig szóló szerződést. Lapvélemények szerint a kor­mánypárt régóta szeretné, ha az ő emberei vezetnék a közszolgá­lati tévét és a rádiót, megfigyelők pedig emlékeztetnek arra, hogy a választások után már szóba ke­rült a tévé főnökének leváltása, aki a mostani botrány kitörése­­kor szabadságra ment. ■

Next