Új Dunántúli Napló, 2002. február (13. évfolyam, 31-58. szám)

2002-02-10 / 40. szám

2KORKÉP S­ovány pénzen a kormány Négy év alatt több mint tizen­ötmilliót kerestek a miniszte­rek, bankbetétjük mégsem hízott. A honatyák minél szó­­fukarabbak voltak a házban, annál több időt töltöttek saját vagyonkájuk gyarapításával. ■ Ha csak az országgyűlési képviselők vagyonbevallását vesszük alapul, azt kell hin­nünk, az elmúlt négy évben a magyarok igen rossz gazdára bízták az adóforintjukat. Elvár­ható lenne, hogy a hon atyjai az országos átlagot többszörösen meghaladó jövedelmükből leg­alább kicsinyt gyarapítsák va­gyonukat. A bevallások tanúsá­ga szerint vagy hanyagul bán­tak saját pénzükkel vagy hibádzik valami. Ha csak a kormányt nézzük, Orbán Viktor miniszterelnök dacára évi hétmilliós fizetésé­nek, papíron még mindig csak ugyanannak a 136 négyzetmé­teres budapesti belvárosi lakás­nak a tulajdonosa, mint négy éve, tavaly ugyan vett magának egy autót, de csak egy VW Gol­fot. Bútorait még 1998-ban vet­te, befektetése, takarékbetétje, készpénze nincs. Pénzkövete­lésként viszont 1,15 millió fo­rintot és 1170 dollárt tüntet fel. Vagyontárgyakkal nem rendel­kezik, egyéb jövedelme nincs. Nem szerzett az utóbbi négy évben komolyabb vagyontár­gyat Dávid Ibolya igazságügy­miniszter sem. Hozzájutott ugyan egy 113 négyzetméteres fővárosi zöldövezeti lakás felé­hez, de azt nem spórolt pénzé­ből vette, hanem egy életjáradé­ki szerződés alapján került bir­tokába. Kocsija, értékes vagyon­tárgyai nincsenek, pedig beval­lott havi fizetése 427 ezer forint, vagyis négy év alatt kis híján húszmillió forint. Az, hogy ki hány felszólalással örven­deztette meg­ választóit, éppen fordítottan arányos azzal, milyen szorgalmasan gyűjtött vagyont. A legszűkszavúbb honatya Gyuga Pál volt. Ő négyévnyi országépítő tevékenysége alatt egyetlenegy­szer sem szólt hozzá a napiren­den lévő kérdésekhez. Viszont egy év alatt megduplázta cégei számát. Gyuga ugyan házat, érté­keket nem vallott be, ám felerész­ben tulajdonosa egy hotelnek, a CBA Balaton Kft.-nek és több más vállalkozásnak. Gyuga valójában arról híresült el, hogy kipakolta­­tott majd ledózeroltatott egy var­rodát. (A szűkszavúak közé tarto­zik Tölgyessy Péter 0 megszóla­lással, Balogh Gyula és Csintalan Sándor 1 megszólalással.) A lista ellenkező végén a sza­baddemokrata Bauer Tamás áll. A parlamenti számítógép utolsó ülést még nem tartalmazó ösz­­szesítése szerint ő 1055-ször szólt hozzá, ebből több mint nyolcszázszor „érdemben”, s vi­szonylag ritkán ügyrendi vagy napirenden kívüli ügyben. A par­lamenti ülésezésekor átlagosan naponta négyszer szólt hozzá. Nem csoda, hogy Gyugára már nem maradt ideje a T. Háznak. Bauer mindent összeadva több mint három napot beszélt „folya­matosan”. Ő azon kevesek közé tartozik, aki becsületesen beval­lotta saját autóját. Sok képviselő középkategóriás kocsival jár, ám „hivatalosan” nincs autójuk. Bauernek négymillió forintja van euróban és tavaly ötezer márkát (625 ezer forintot) „tanított ösz­­sze” egy frankfurti egyetemen. A tarifák ismeretében dicséretére válik, hogy több magyar napilap­nál együttesen „összeírt” 280 ezer forintot. A legtöbbször egyébként a Magyar Nemzeti Bankkal, a Pénzügyminisztéri­ummal illetve költségvetési ügyekkel foglalkozott. Az 1998-2002-es ciklus ezüstérmes hozzászólója szin­tén pénzügyi szak­ember. A szocialista Keller László az utol­só teljes üléshétig 684 alkalommal nyi­totta ki száját, ebből majd hatszázszor érdemben, ál­talában ülésnaponként kétszer. Keller beszámolt Ford Escort­­járól, budaörsi 72 négyzetméte­res lakásáról és félmilliós élet­­biztosításáról. Pénzkövetelése több mint kilencmillióra rúg, tartozása pedig valamivel meg­haladja az egymilliót. A politi­kus, aki kíméletlenül számon kér a kormányon minden fillért, vagyonbevallásában is kínosan pontos. Bevallotta a 3000 forin­tot érő, ajándékba kapott tarpai szilvapálinkát csakúgy, mint az ötezer forintos szintén ajándék karácsonyi fenyőt. Ebben a ciklusban, jóllehet az ülésnapok száma elmaradt az 1994-98 közötti évekétől, az ellenzéki pártok húsz százalék­kal több interpellációt és más­félszer annyi kérdést nyújtot­tak be, mint négy évvel koráb­ban. De a mostani kormány­párti honatyák is aktívabbak voltak. Ők nyolcszor annyit in­terpellálták saját minisztereiket és másfélszer annyi kérdést in­téztek hozzájuk, mint tették ezt az előző ciklusban az akkor kormányzó szocialisták. Ez az „elszaladás” összefüggésben van a háromhetenkénti ülése­zéssel, az interpellációs sor­renddel, no meg azzal, hogy a kormánypárti honatyák rájöt­tek, legkönnyebben így lehet „haza üzenni”. A gazdasági szakembereknek volt a legtöbb mondanivalójuk az elmúlt négy évben a Tisztelt Házban HÍREK Elhunyt Margit hercegnő ■ LONDON­­ Elhunyt Margit hercegnő, II. Erzsébet­­ brit uralkodó húga. A Buckingham-palota közlése szerint a 71 éves hercegnőt „békében, álmában ére­z­te” a halál tegnap reggel. A hercegnő pénteken újabb szélütést szenvedett, később keringési zava­­rok léptek fel nála, emiatt tegnapra virradóra a lon-­­­doni VII. Edward kórházba szállították.­ ­ Kiálltak a palesztin állam mellett ■ CACERES - Az Európai Unió tagországai­ külügy­­minisztereinek nem hivatalos tanácskozásán támo­­­gatásukról biztosították azt a körvonalazódó közel­­keleti rendezési tervet, amely választásokat irányoz­­­s elő a palesztin területeken és állást foglal a palesztin állam megteremtése mellett. Hubert Védrine francia külügyminiszter elmondta, a békefolyamat kiindu­­ló pontja a palesztin állam megteremtése. Egységes vajdasági magyarok ■ BELGRÁD - A kedvezménytörvény egységbe ko­vácsolta a délvidéki magyarságot, a vajdasági magyar szervezeteket, amelyeket az elmúlt év-­­­tizedekben sokszor megosztott a politika. Dél­vidéken egy hónap leforgása alatt majd 17 ezren igényeltek magyarigazolványt. ■ KANDAHÁR - Feladta magát az egykor Afganisztánt kormányzó tálib rendszer külügyminisztere. Vakil Ahmed Muttavakil mellá Kandahárban az afgán hatóságoknak adta meg magát, de a helyi illetéke-­­­sek azonnal átszállították a város repülőterén felállí­­tott amerikai katonai támaszpontra. Eközben Hamid Karzai Afganisztán ideiglenes kormányfője 350 tálib foglyot amnesztiában részesített. Boldogító igen magyarul ■ KOLOZSVÁR - Egy kolozsvári helyi bíróság első fo­o­kon megítélte, hogy a magyar nemzetiségű állam­­polgárok házasságkötéskor anyanyelvükön is ki­mondhatják a boldogító igent. A precedens értékű ítélet abban a perben született, amelyet egy fiatal­­ magyar nemzetiségű pár indított, mivel tavaly má­jusban az anyakönyvvezető megtagadta összeadá­­sukat, mert a vőlegény anyanyelvén, magyarul is igennel válaszolt a legfontosabb kérdésre. Arra kö-­­­telezték az anyakönyvvezetőt, hogy onnan folytas-­­­sa a fiatalok összeadását, ahol félbeszakította. ­ A Fidesz választmánya tegnapi ülésén jóváhagyta a párt és az MDF közös orszá­gos listáját, amelyet a várakozásoknak megfelelően Orbán Viktor miniszterelnök vezet, őt Dávid Ibolya, az MDF elnöke és Harrach Péter, az MKDSZ társelnöke köve­ti. Pokorni Zoltán, a kormányzópárt elnöke leszögezte, a Fidesz-MDF közös jelölt­jeinek több mint egynegyede már összeszedte a szükséges számú kopogtatócédu­lát. Nyilvánosságra hozták, hogy az elhunyt Rapcsák András helyett Lázár János in­dul a hódmezővásárhelyi körzetben a tavaszi országgyűlési választásokon. Az MDF országos választmánya tartózkodás és ellenszavazat nélkül fogadta el a pártelnöki beszámolót, amelynek leglényegesebb pontja a területi és az országos listaállítás­ra tett javaslat volt. A közös lista első 15 helyén sorrendben a következő politiku­sok állnak: Orbán Viktor, Dávid Ibolya, Harrach Péter, Pokorni Zoltán, Áder János, Kövér László, Szájer József, Várhegyi Attila, Varga László, Gyürk András, Horváth János, Tölgyessy Péter, Túri-Kovács Béla, Farkas Flórián, Hende Csaba. 2002. FEBRUÁR 10. Meghosszabbított lobbinyomozás • Meghosszabbította a nyomozást a Fővárosi Főügyészség Medgyessy Péter MSZP-s miniszterelnök-jelölt lobbiügyében. Borbély Zoltán, a Fővárosi Főügyészség szóvivője elmondta, a rendőrség előterjeszté­sére a főügyészség 60 nappal meghosszabbította a nyomozást. Báná­ti János ügyvéd, aki a büntetőeljárásban Medgyessy Péter jogi kép­viselője, közölte, informálisan tudomást szerzett a nyomozás meg­hosszabbításáról és tudomása szerint gyanúsítás sem történt. Bánáti bízik abban, hogy a nyomozást még azelőtt megszüntetik a hatósá­gok, hogy egyáltalán valakit is meggyanúsítanának az ügyben. Éhségsztrájk egy reptér miatt ■ Hétfőtől éhségsztrájkba kezd a kunmadarasi önkormányzat, hogy a helyi volt szovjet katonai repülőtér tulajdoni helyzetének rendezését megpróbálja ezzel az akcióval kikényszeríteni. Erre a képviselő-testü­let tagjai amiatt vállalkoztak, mert megfogalmazásuk szerint bizonyí­tottnak látják, hogy az állami szervek a volt szovjet katonai objektum tulajdoni helyzetének rendezésére minden eddigi önkormányzati kezdeményezést elutasítottak. Az ÁPV Rt. szerint az ingatlan tulaj­donba adásának törvényi feltétele, hogy az önkormányzat készítse el a tranzakció alapját képező fejlesztési koncepciót. Új igazgatósági elnök a Bábolnánál ■ Petykó Zoltán személyében új igazgatósági elnöke van a Bábolna Rt.-nek. Az igazgatóság azért tanácskozott, mert a február 8-ai rendkívüli közgyűlésén lemondott a testület korábbi elnöke, Székely Csaba. A bábolnai nagyvállalatnál január 25-én kezdődött meg több poszton a vezetőváltás. Akkor a korábbi vezérigazgató, Heimann Zoltán mondott le igazgatósági tagságáról is, és távozott a cégtől. Utódja Szép Imre, a Bábolna Rt. többségi tulajdonában lévő győri Pannon Baromfi Kft. ügyvezető igazgatója lett. F­ogyókúrára fogott sereg Elfogy a sereg a parancsnokság alól, vagy ellenkezőleg: éppen elég a honvédség mostani létszáma Magyarország megvédéséhez, s lesz elég ember a keret föltöltéséhez. Jelenleg is tart ez a vita a magas rangú katonai vezetők és a politikusok között. Ebben a kérdésben a parlament és a kormány mondja ki a végső szót. S miután a jelenlegi kormány kiadta az ukázt, a 60 ezres alakulat 25 száza­lékos lefaragása meg is történt, reálissá válhat Végh Ferenc exparancsnok jóslata a magyar operetthadseregről. ■ Az országgyűlés honvé­delmi bizottságának elnöke azonban úgy véli, a mostani 45 ezres létszám épp megfe­lelő. A kisgazda Simon Mik­lós azzal érvelt, hogy miután Magyarország a NATO tagja, hazánk védelme a szövetség keretein belül teljes mérték­ben biztosított. Ráadásul az elmúlt hónapokban kiválóan sikerültek a toborzási akciók, így több ezer fiatalt vettek fel a seregbe. Ettől az évtől kezdve jelentősen megemel­kedett a hivatásos állomány illetménye, egy tiszthelyettes például már több mint 80 ezer forint kezdőfizetést kap. A pénz mellett azért is vonzó ez a hivatás, mert nyugdíjas állást jelent, ráadásul a civi­leknél hamarabb megkapják az obsitot. A tárca pedig még lakásépítésekkel is szeretné csábítóbbá tenni a katona­ságot. Kevesebb jelentkező esetén pedig a következő években felálló Nemzetőrség biztos tartalékot jelenthet. Az ellenzéki Iváncsik Im­re is elégnek tartja a 45 ezer főt, s örvendetesnek, hogy je­lentősen javították a katonák életkörülményeit. A szocia­lista politikus azonban úgy véli, egy hadsereg komolysá­ga, ütőképessége elsősorban nem attól függ, mekkora a létszáma, hanem, hogy mi­lyen a színvonal. Az MSZP-s képviselő azt mondta, amennyiben kormányra ke­rülnek, a következő ciklus végére sorállomány helyett csak hivatásos, szerződéses katonákból áll majd a sereg, s olyan feltételeket alakítanak ki, hogy a civil pályákkal ab­szolút versenyképes legyen a fegyveres szolgálat. Ehhez a jelenlegi 1,65-ról a GDP 1,81 százalékra emelnék a honvé­delmi kiadások nagyságát. Nem értenek egyet azzal sem, hogy minden fiatal kap­jon legalább három hónapos alapkiképzést, és a Nemzet­őrséget is csak akkor támo­gatják, ha az önkéntes ala­pon szerveződik. Deák Péter úgy véli, nem katonapolitikai szempontok, érvek csapnak össze a vitá­ban, hanem egzisztenciális és presztízsokokra vezethető vissza a nézeteltérés. Véle­ménye szerint a haderőre­form koncepciótlan, nem il­leszkedik a szövetségi védel­mi politika kereteibe, ráadá­sul gyorsan elavult. Ezért sokkal komolyabbak a gon­dok annál, mintsem, hogy azon kellene vitatkozni, mekkora létszám lenne ideá­lis. Deák Péternek meggyő­ződése, hogy hazánk igénye­it, a geopolitikai helyzetet fi­gyelembe véve kellene kiala­kítani seregünk struktúráját, nagyságát, figyelembe véve az ország gazdasági teljesítő­­képességét, infrastrukturális állapotát, demográfiai hely­zetét. Az olyan bizonytalan­ságok nem tesznek jót, hogy két tucat F16-OS helyett jóval kevesebb Gripent kapunk. S ugyanilyen a Nemzetőrség ügye, amelyről csak azt lehet tudni, hogy fel akarják állíta­ni, de hogy mi lenne a felada­ta, arról semmit.

Next