Új Dunántúli Napló, 2002. február (13. évfolyam, 31-58. szám)

2002-02-10 / 40. szám

2002. FEBRUÁR 10. K­omárnak kell a nő! Kétéves hallgatást követően a jövő héten - Valentin napján - ismét új albummal jelentkezik a hazai könnyűzene macsójának tartott örökifjú Komár László. A Mambó Lackóból ismét Komár Lászlóvá vált énekes 16. leme­zén is vallja, kell a nő. Mint el­árulta, mára már lehiggadt, leg­feljebb a színpadon mozgalmas az élete. Négy évtizedes pálya­futásáról nemcsak lemezei, hanem rövidesen egy könyv is beszámol majd. ■ Manapság egy perc nyugta sincs Komár Lászlónak. Persze ő ezt egy pillanatra sem bánja, hi­szen elfoglaltságának fő oka, hogy két év után ismét albuma je­lenik meg. Noha vannak barátai, akik segítik őt, a munka dandár­ját mégis ő végzi. - Saját magam menedzsere va­gyok, így az új album körüli teen­dők szinte minden percemet le­foglalják - meséli az énekes. - A héten például két klipet is lefor­gattunk, amelynek anyagát ép­pen ma vágjuk meg. Mint mondja, ehhez a hajtás­hoz kell a jó kondi, az igencsak mozgalmas éveknek vége. Ma már nem „hősködik”, legfeljebb a színpadon pörög fel, igaz, ott ezer fokra. Fizikálisan teljesen rendben van, a bulikat követően nincs se piálás a haverokkal, se „csajozás”. - Számos történet kering ró­lam, amelyet ugyan rendesen ki­színeztek, de azért van valóságos alapjuk - vallja be töredelmesen Komár Laci. - Rájöttem arra, ha nem akarom, hogy valamilyen kellemetlen meglepetés érjen egészségügyileg, akkor 57 évesen már nem fickándozhatok úgy, mint húsz-harminc évvel ezelőtt. Bár megjelenő albumának az a címe, hogy Kell a nő, a macsó énekes magánélete rendezett, fellépéseit követően azonnal siet haza. Mint állítja, megta­lálta harmadik feleségé­ben azt a nőt, akit a sors neki tartogatott.­­ Ismét bebizonyoso­dott, valóban van vala­mi abban, hogy három a magyar igazság - je­lenti ki mosolyogva. Mostani albu­mával visszatér a rock’n’roll­­hoz, de stílusá­ban igazodik az új évszázad hang­zásvilágá­hoz. A lemezen igazi zenészek ját­szanak igazi hangszereken, gépze­nének még a nyomát sem lehet raj­ta megtalálni. A dalszövegek nagy részét is ő követte el, amely most sem szól másról, mint a szerelem­ről és a barátságról. - Úgy éreztem, hogy meg kell emlékeznem egyik legjobb bará­tomról, a nemrég elhunyt Boncz Gézáról is, akinek emlékére írtam a Helló, haver című dalt - mond­ja Komár. Az­ album meglepetése, hogy hét számot Szikora Róberttel je­gyez az énekes közösen, akivel ráadásul egy ajándékduettet is el­követtek. Egyébként idén lesz negyven éve, hogy először a színpadra lépett. E hosszú és kalandoktól sem mentes pályafutást is szeret­né megosztani a közönséggel, így a tervei szerint még ebben az év­ben megjelenik az énekesi pályá­ját bemutató könyv. - Anyag van bőven, 35 magnó­­kazetta telt meg a visszaemléke­zéseimmel, és ennek egy kötet­ben való feldolgozása rövidesen megkezdődik - mondja Komár László zárszóként, majd órájára nézve siet tovább. Hiszen még ren­geteg tennivalója van megjelenő al­bumával kapcsolatban.(b. molnár) Komár László Születési hely és Idő, Adásztevel, 1944.11. 28. Családi állapota: nős, egy gyermek édesapja Iskolai végzettsége: érettségi Lemezeinek száma: 15 (megjelent) + 1 (kell a nő) megjelenőben Csocsesz, a tüzes­ ­­ Csocsesz készül új leme­zének felvételeire, valamint sztárvendégként majd egy órán keresztül állta Liptai Claudia nem mindig becso­magolt kérdéseit. Sokáig úgy tűnt, hogy bőven lesz majd szabadideje, hiszen a Pólus Centerben telt házzal műkö­dő klubját be akarták tiltani a kerületi tűzoltók. Informá­cióink szerint a klubnak ott­hont adó Excalibur vendéglő egyik versenytársa oko­zott galibát azzal, hogy néhány cigarettacsikket el­szórt a földön, majd felhívta a tűzveszélyre a tűzol­tóság figyelmét. A hatóság azonnal intézkedett, ám a klub bezárásának hírére több száz aláírás gyűlt ösz­­sze Csocsesz és klubja mellett. - Igencsak meglepődtem, amikor hallottam a dologról, mert úgy érzem, végre azok a középkorú és fiatalabb emberek is eljöhettek szórakozni egy jót, akik szeretnek mulatni. Most éppen ezt akar­ták megakadályozni ezzel - állította a „tűzveszé­lyes” mókamester. - Mindenesetre nem hagytuk magunkat, és megkezdtük a tárgyalásokat a tűzol­tókkal egy megújított engedély kiadásáról. ■ M­oziba mentek ■ Rekordot döntött az Új Színház a 33. Magyar Filmszemlén: csaknem teljes társulatukkal szerepel­tek a versenyalkotásokban. Nagy Mari pedig Zsig­­mond Dezső Hetedíziglen című filmje után elnyerte a legjobb női alakítás díját. Valika szerepében szin­tén rekord forgatási részvétel, 12 nap alatt 20 éves kori szerepétől 70 évesig öregedett oda-vissza. - Előre bármennyit tud vinni korban, mondta a maszkmester, visszafelé nehezebb, hiába sminkel­nek ki, ha a szemem nem 20 éves... - idézi a művész­nő. A díj így hát pszichés időutazásában annak is szólt, hogy bravúrosan tudott játszani a szemével, a csillogással. Nagy Mari a teátrum szelle­mének tudja páratlan részvételüket a sereg­szemle darabjaiban. - A színház min­dig kiadja filmezni színészeit, de tele is vagyunk régi­ filme­sekkel! Olyanokkal, mint Ráckevei Anna, Nagy-Kálózy Eszter, Bubik István, Gáspár Sándor... ­ Egy olyan embernek, aki nem él „normális” életet, időnként nem tudja kifizetni a telefonszámláját, villanyszámláját, szél producer papája haverjának, hogy jól jönne film szór©­­ - tartja Rózsa-Flores Eduardo, a 33. Magyar Filmszemle fődíjas alkotásá­nak, a Fekete ibolya * wh'id&Zio Chico címszereplője. ? SZTÁROK HÍREK Leonie Sonning-díj Kurtágnak 11 Koppenhágai bejelentés szerint a világhírű magyar zeneszerzőnek, Kurtág Györgynek (76) ítélték oda az egyik legjelentősebb dán zenei kitüntetést, a 2003. évi Leonie Sonning-díjat. A 67 300 eurós díjat 2003. szeptember 18-án adják át a magyar kom­ponistának a koppenhágai rádió koncerttermében. A Párizsban élő Kurtág kamarazenéivel vált világ­hírűvé, s most mutatja be új művét, amelynek címe Concertante hegedűre, altkürtre és nagyzenekarra. Az előadás két szólistája Hakui Ken hegedű-, és Kikusi Hiromi kürtművész lesz. Wajda Lengyelországban forgat ■ Andrzej Wajda (76) világhírű lengyel filmrendező újra forgat. A Bosszú című vígjáték két gyűlölködő szomszédnak és egymásba szerelmes gyermekeik­nek a története. A filmben olyan hírességek játsza­nak, mint Andrzej Seweryn vagy Daniel Olbrychski, míg Roman Polanski Papkin szerepét fogja alakí­tani. A film százperces lesz, és a tervek szerint már­cius 28-ra készül el. Költségvetése 10 millió zloty (67 forint/zloty). Emlékkiállítás „Biliről” 11 „Mulattattam, de magam is mulattam” mottóval emlékkiállítás nyílt tegnap a Vígszínházban népsze­rű „Biliről”, vagyis Bilicsi Tivadarról, ki 25 éven át játszott a Szent István körúti teátrumban. Családi körben készült fotók mellett Bilicsi Tivadar-írások láthatók, valamint művészkollégák hozzá írt levelei olvashatók, Benkő Gyula, Sulyok Mária, Várkonyi Zoltán, Bárdy György és Halász Judit sorai. Az 1981 szeptemberében elhunyt Bilicsi Tivadar öltözékei közül frakkja is helyet kapott az emlékkiállításon. Intim monológok a Tháliában ■ Bozsik Yvette bátor vállalkozását dicséri Éva Ensler sajátos interjúdarabjának, a Vagina Monológoknak a színrevitele. A német írónő művét eddig húsz or­szágban adták és adják elő ma is nagy sikerrel, amelynek alapja, hogy a szerzőnek kétszáz nő val­lott. Leszbikusok, s férfiszeretők, színésznők, s tu­dósok, üzletasszonyok egyaránt. Az intim vallomá­sokat a Thália Színház Új Stúdiójában február 25- étől Fullajtár Andrea, Söptei Andrea, Tóth Anita és Zarnóczi Gizella tolmácsolja majd. Téni bácsi és a hagymaházi gondolatok ■ - Ha akarta, nevettek rajta, ha akarta, sírtak, vagy tapsol­tak - idézi Halász Judit, aki csütörtökön elsőként vehette át Makón a Páger Antal Szí­nészdíjat, a művész arany pe­csétgyűrűjének másolatát. - Mindenki, aki Téni bácsival játszott, igyekezett ezt tőle ellesni. Kinek sikerült, kinek nem... Páger Antal százhárom év­vel ezelőtt született Makón, s szellemi hagyatékát őrizve a kuratórium, amely a művész családja mellett színművé­szekből és a város képviselő­jéből áll, azzal indokolta dön­tését, hogy Halász Judit mély emberi drámáknak és humor­ral, iróniával teli emberi viszonyoknak egyaránt hi­teles megjelenítője, ráadásul különösen hálás a sorsnak, hogy sokat tanulhatott tőle, filmbeli, szín­padi partnerként egyaránt.­­ Az Adáshiba, a Szekrénybe zárt szerelem és az Öreg különösen emlékezetes darabok voltak, kame­ra előtt igazából csak a Karin­thy Ferenc írásából készült Magnóliakertben álltunk együtt. A Tóni bácsival 1986- os haláláig együtt töltött sok év felét egy hosszú színház­­történeti utazással. Már dél­után ötkor a társalgóban le­hetett találni. Egyszer rette­netes rossz kedve volt. Soká­ig hagyta magát faggatni, majd kibökte: délután meg­nézte egyik főszerepes fil­mét, Az orvos halálát, s nem tud kikerülni a hatása alól... Különben ragyogóan érez­tem magamat Makón. Szép ünnepség volt, sok nézővel, színpadi beszélgetéssel a hí­res Hagymaházban. Apropó hagyma! Még Makón sem kaptam fehér hagymát! Pedig nagyon szeretem salátákba. Nem olyan csí­pős, erős, mint a vörös héjú, sőt édesebb, s a szaga is gyorsabban elmegy. Azt mondják, Szerbiában, s mediterrán vidéken mindennapos. Ha valaki tudja, hol lehet kapni, szívesen venném... (sipka) C­hico megtanult meghalni . - A Kisvárosban hatszor haltam meg, mint rossz fiú - ecseteli. - Sajnos a szappan­­opera épp most van megszű­nőben. Majd más mozikban fogok meghalni... Jobb játék­ból pénzért, mint az életben, mikor katonaként százszor voltam közel hozzá. Sokan úgy tudják, hogy a Chico róla szól, s a filmben önmagát alakítja. - Horvátországban való­ban Chico volt a becenevem, s Fekete Ibolya sok olyat vitt a történetbe, ami velem esett meg. Ugyan két rész eléggé megviselt. Egyik, amit Santi­ago Chilében vettünk fel ab­ban a házban, ahol egykor laktunk. Ott egy kisfiú alakí­tott „engem”. Mert a törté­netben akkor gyerek voltam. De ezt látva előjöttek távoli emlékképek, amikor Pino­chet katonái feldúlták a laká­sunkat. Apám ugyanis mint külföldi és művészember önmagában elég gyanús volt a juntának... A másik, meg­­rázóbb rész Szentlászlón esett. Mindenki valódi nevén szerepel. Hogy a horvát, ma­gyar, bosnyák kis hősök így megmaradjanak az emléke­zetnek. Tehát két napunk van, hogy mindenkit „meg­­halasszunk”, de ott áll a fel­vételnél az egyikőjük öccse, másiknak az apja, s mondja Ibolyának, hogy nem így történt. Korrigálunk, s ők végignézik... Nemcsak ne­kem, de a stábnak is kegyet­len volt. Eduardo színészi játéka a nézők és a filmes szakma szerint is profi. - Mondtam, hogy anyagi­lag szorultam rá a filmezés­re. Ibolya például akkor ta­lált rám, mikor még a Bolsevítát forgatta, s a cse­csen bandavezér szerepére keresett egy marcona fickót. Én lettem „a gazda”. Tetszett a téma, hogy a rendszervál­tás nem oldott meg semmit, az oroszok ugyan mint meg­szállók kimentek, de itt ma­radt a kupleráj... Végül mi csecsének verjük ki a bűnö­zőként visszatérő ruszkikat. Jó játék volt a film, de csak játék. Élmény volt, hogy ha csak rövid időre is, de együtt dolgozhattam Bodrogi Gyu­­szi bácsival, vagy a chilei nagymenővel, Sergio Her­­nandezzel. Most követjük a Chicót, amerre vetítik, újból végigjárom életem állomása­it is. Ez nem senki pufogtatós film. Nem véletlenül nyert Karlovy Varyban, a berli­ni filmszemle ökumenikus nagydíját. Rózsa-Flores Eduardonak eddig öt könyve jelent meg a háborúról, többek között két verseskötet. Eduardo, a had­fi-újságíró jelenleg egy folyó­irat határon túli magyarok­kal foglalkozó rovatának ve­zetője. Szakterülete a „tő­lünk délre”. Olyannyira, hogy magánéletében is foly­tatja a „hídépítést”. - Apu sokat politizált, vi­lágjárók voltunk. Magam katonaként rohangáltam, felelőtlenség lett volna nő­sülni. Most van egy horvát jelöltem, így múlnak a „Chico-évek”...Sipka Tamás Rózsa-Flores Eduardo Született: 1960, Santa Cruz (Bolívia) Szülei: Édesapja művészettörténész, tanár. 1948-ban emigrált egy párizsi útját követőn­­ élt Chilében, Svéd­országban. 1975-ben költöztek vissza Magyarországra. Pályája: Eduardo 1988-tól újságíróként, a barcelonai La Vanguardia és a BBC World Service tudósítója. Eszé­ken, munkája közben felvételét kérte a Horvát Nemze­ti Gárdába. Részt vett a város védelmében.

Next