Új Dunántúli Napló, 2002. augusztus (13. évfolyam, 208-237. szám)
2002-08-02 / 209. szám
6. OLDAL A FALU TÖRTÉNELME A Baranya északkeleti részén fekvő település 1382-ben Thofew néven bukkant föl először az írott forrásanyagban. A név a közeli tóra utal. A török hódoltság után szerbek lakták, majd a 18. század elején német telepesek költöztek ide. A németek kitelepítése után felvidéki magyarok foglalták el a falut. A népnyelv Tófát „libavárosnak” nevezte, mert nagy hagyományai voltak itt a liba- és kacsatartásnak. Mutatós evangélikus templomukat 1900-ban a temető előtti dombon újra felépítették, mert az előző az ingoványos talajú liget szélén süllyedni kezdett. Az alap kiásásakor egy régi kastély romjait tárták föl. A temetőben 1944. decemberében 13 katona holttestét temették el egy közös sírban, ahol egy téglaégető kemencére bukkantak. tofu. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Koha Zsuzsa „A legnagyobb érték a falulakó” A falun áthaladó autós rendezett, virágos faluképben gyönyörködhet. A különböző pályázati támogatások révén fejlődik az infrastruktúra, álmuk egy szabadidőpark. A település földrajzlag a Hegyháthoz tartozik, térségi szerveződés szempontjából a komlói kistérség része. Körülbelül ugyanolyan távolságra fekszik Dombóvártól és Bonyhádtól is, mint Komlótól. Körjegyzőségi szervezeti formában négy falu működik együtt, egyházaskozári központtal. - A legnagyobb érték a falu lakó - vallja Cseke József polgármester. Erről szólnak a pályázataik is, melyek eredményeként csaknem teljes az infrastruktúra. Víz, villany, telefon régóta van, 1997-ben bevezették a gázt, tavaly korszerűsítették a közvilágítást, és megkezdődött a lakossági előtakarékosság a szennyvízberuházáshoz. A megvalósításra egy-két éven belül megvan az esélyük. A lakossági vízdíjhoz köbméterenként 30 forinttal járul hozzá az önkormányzat, a szemétszállítás ingyenes. Felújítják a kultúrházat és a könyvtárat, továbbá nagy súlyt fektetnek a közterületek gondozására. Két falugazda - Bandi Gyula és Mailach Hermann - keze nyomát dicséri a falukép. - A falu közepére egy szabadidőparkot álmodtunk - mondja a polgármester. Tízmilliós költségvetésükből 500-600 ezer jut csak fejlesztésre, ami még pályázati önrészekhez is kevés. A bányabezárások nyomán sokan nyugdíjba mentek, mások munka nélkül maradtak. Két vállalkozás - egy fuvarozó és egy mezőgazdasági profilú - működik a községben, de csak családtagokat foglalkoztatnak. Néhányan Szászvárra, Egyházaskozárra, Mágocsra és Alsómocsoládra járnak dolgozni.__________■ Cseke József polgármester Az evangélikus templomban Koskai Erzsébet tisztelendő asszony misézik Nem kell mindenért utazni Alapvető élelmiszerek és háztartási cikkek kaphatók a vegyesboltban, egy-egy pohárkára pedig be lehet térni az italboltba. A kultúrházban kialakított orvosi szobában heti egyszer rendel a háziorvos, s időnként a gyermekorvos is. Gyógyszertár nincs a faluban, de a falugondnok kiváltja, és házhoz viszi az orvosságot. Könyvkölcsönzésre is van lehetőség a községi könyvtárban. Pályázaton nyertek egy számítógépet, mely a telekunyhóban kap helyet. Ott az internetes szolgáltatást is igénybe lehet majd venni. Posta Hegyhátmarócon és Egyházaskozáron van, de a Tófűre címzett küldeményeket kihordják. A horgászok a közeli halastóra , járnak. TÓFŰ BEMUTATKOZIK HELESFA BEMUTATKOZIK Helesfa a turizmusra, borászatra épít A község Baranya megye középső, annak is a nyugati részén fekszik. Földrajzi értelemben a Zselichez tartozik, közel a Mecsek hegység nyugati részéhez. Szomszédai északon Bükkösd, keleten Cserdi, délen Csonkamindszent, délnyugaton Nagyváty, északnyugaton Dinnyeberki. Még a rendszerváltás utáni időkben is a település kedvező adottságaihoz képest sokkal rosszabb volt az infrastukturális ellátottsága a falunak, ezt felismerve gőzerővel folytatják a község közműveinek kiépítését, ingatlanainak feljavítását. A kilencvenes évek elején még azon a véleményen voltak, hogy a lakosság hangulatát leginkább a temető rendbetétele javítja. Döntöttek tehát a terület felújítására, ennek egyik megnyilvánulásaként téglakerítéssel vették körül a sírkertet. Az idevezető út is elhanyagolt volt, a temetőkapuig vezető 600 méteres utat leaszfaltozták, új keresztet is állítottak, haranglábat építettek. Ugyancsak sok pénzt fordítottak a műemlék templom tatarozására, felújítására, berendezéseinek pótlására. Az úgynevezett Zsolnay-kálváriát rendbe rakták, orgonát vásároltak a régi, évtizedek óta használhatatlan zeneszerszám helyébe. A tetőszerkezet felújítása még hátravan, a kivitelezésre szánt pénz rendelkezésre áll (az önkormányzat 2 millió forintot szándékozik a munkálatokra költeni). Közteret rendbe tették, sportpályát, játszóteret építettek. A polgármester, Gondos Gyula elmondása szerint mindezek mellett nagy gondot fordítottak a belső A LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA 585 587 592 604 1990 1994 1999 200*2 utak, járdák rendbetételére, s ahol szükséges volt, új közlekedési útvonalakat is építettek, főleg a zártkerti ingatlanok megközelítésére. Egy kilométeres aszfaltozott utat építettek a felső faluban, ezt 2002 nyarán a CÉDE-pályázati pénzekből 4,3 millió forintért ismét felújították. Ugyancsak kiépítették a bekötőutak úgynevezett sárjázó részeit, a zártkerti ingatlanokhoz vezető Völgyi, Hegyháti, Pajtafői földutakat kövesúttá alakították át, a Nádassy-telepi szociális otthonhoz vezető utat is felújították kétszer, utoljára 2001- ben. A járdákkal nem volt ennyi bajunk - említi meg a polgármester -, azokat javarészt még a régi rendszerben kiépítették, talán 30 százalékát kellett, illetve kell a közeljövőben felújítanunk, újat építenünk. 2002-ben felújított és berendezett teleház gépeit is pályázati pénzekből vásárolták, a létesítményre igen büszkék, az átadás után a fiatalság zarándokhelyévé vált az épület. Egyébként az iskolába járó gyerekek jelentős támogatásban részesülnek, bejárók bérleteinek árát teljes egészében fizeti az önkormányzat, valamint az étkezésüket is térítik, könyveiket megvásárolják. A Bursa Hungarica akcióban is részt vesznek, tavaly 4, az idén 3 felsőfokú intézményben tanuló helyi lakos gyermekét több ezer forintos havi juttatásban részesítik. Vezetékes ivóvízrendszerünket kiépítettük, telefonhálózatunk igények szerint lett kialakítva, a vezetékes gázra egyelőre nincs igény a faluban. Ez utóbbit a polgármester azzal indokolja, hogy az itt lakók a közeli erdőségek miatt egyelőre olcsóbban jutnak hozzá ,a fához, mintha kifizetnék a bevezetés költségeit, fizetnék a havi díjakat. A szennyvízelvezetés viszont égető kérdés, hiszen a település irányítói nagyarányú idegenforgalmi fejlesztésben gondolkoznak, márpedig a népesség időszakos növekedése, de a kulturált vendéglátás is megköveteli a szennyezett víz elvezetését és kezelését. Több településsel együtt pályáztak a csatornarendszer, valamint a tisztítómű elkészítésére, egyelőre azonban az állami támogatásról nem született kedvező döntés. - A Szigetvár-Turbéki Borút tagjai vagyunk - mondja végezetül Gondos Gyula -, bár sokan hitetlenkednek, mit keres Helesfa ebben az egyesületben. Hogy reális célokra építettük az idegenforgalom növelésének lehetőségét, a 70 ha-os tó építésén és a hozzá kapcsolódó 17 haos egészségmegőrző „vízicentrum”-on kívül arra is alapoztunk, hogy itt, ezen a környéken kiváló minőségű borokat állítanak elő a gazdák, az utóbbi 4 évben közel 30 ha új szőlőt telepítettek. A párizsi világkiállításon például a helesfai vörösborok aranyérmesek voltak. Reális jövőt látnak a juh- és kecsketartás - tejfeldolgozás, és a mezőgazdasági biogazdálkodás területén. Szeretnék a helyi fiatalság korábbi elvándorlását megállítani, letelepedésüket anyagilag is támogatják, környezetüket virágosítják, szépen rendben tartják. Nem csak a gyermekeket és a letelepedő fiatalokat, de nagy gonddal az időseket is támogatják. Jól működik a helyi Idősek Napközi Otthona, a szociális gondozás és új kisbusszal a falugondnoki szolgálat. A község közbiztonsága kielégítő, igen jól funkcionál a mezőőri szolgálat. A község felértékelődése elkezdődött. ____________________ ■ A település gazdái A polgármester az eddigi három ciklusban Gondos Gyula (54 éves, a Baranya Megyei Vadászkamara titkára), alpolgármester Nagy Ferenc (51, szakmunkás). A testület tagjai: Rózsa Zsolt (27, bőrgyári szakmunkás), Gondos Istvánná (48, szociális gondozó), Pécsi Istvánná (48, szociális gondozó) és özv. Szabó Lászlóné (56, könyvelő). Körjegyző Venczel Tibor. ■ Gondos Gyula polgármester 2002. Augusztus 2., péntek A falu vezetői A település polgármestere Cseke József (56 éves, nyugdíjas), alpolgármester Walke Miklós (60, nyugdíjas). Képviselők: Bandi Jánosné (49, háztartásbeli), Bede Jánosné (60, nyugdíjas), Kovács Józsefné (44, nyugdíjas), Vörös István (45, nyugdíjas). Körjegyző: Úti Ferenc (46). A polgármesteri hivatal címe: 7348 Tófű, Kossuth utca 58. A körjegyzőség címe: 7347 Egyházaskozár, Fő tér 1. Akadnak lakatlan házak is A lakosság nyolcvan százaléka itt született, ők őslakosnak tekinthetők. A mutatók az elöregedésre utalnak, ugyanis a jelenlegi 147 falu lakónak 50 százaléka nyugdíjas. A 62 házból jelenleg csak 50 lakott, a többiből kihaltak vagy elköltöztek az emberek. Mint mondják, hiába jó itt élni, mégis nehéz megtartani a fiatalokat, hiszen nincs munkalehetőség. Az óvodásokat és az iskolásokat a Hegyhátmaróccal közösen nyert falubusz viszi Kozárra, korán kezdődik az elszakadásuk a szülőfalutól. A polgármester szívesen támogatja a külföldiek ingatlanvásárlását, talán így megáll egyszer a lélekszámcsökkenés. Eddig két házat hollandok, egyet pedig németek vettek meg, s vannak érdeklődők a többire is. A közbiztonság jó, ritkán kell igénybe venni az egyházaskozári székhelyű körzeti megbízott szolgálatait. Minden évben tartanak nő- és gyermeknapot, a falunapot és búcsút augusztus 20-án rendezik meg.______________________________■ A régi és az új találkozása a főutcán A FALU TÖRTÉNELME A falu az 1332-1335 között keletkezett pápai tizedjegyzékben önálló plébániaként szerepelt, tehát jelentős hely volt. A török hódoltság alatt folyamatosan lakott magyar falu volt, lakossága azóta is magyar. A múlt század közepén kezdett a németség betelepedni, a század végére arányuk 75 fővel elérte a 10 százalékot. Templomát 1772-ben Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelték fel. Nádasdy földbirtokos a 18. század végén épített ide egy kastélyt, amelyet több mint egy évszázada 20 holdas park vesz körül, itt különleges fák, cserjék találhatók, a park természetvédelmi terület. A Depó elnevezésű helyen a Nádasdyék pincéket építettek. A hagyomány szerint Vörösmarty Mihály az egyik pince ajtajáéra vésette nevét. A kálváriát a gyermektelen Végh József építette. Domborművei a pécsi Zsolnay-gyárban készültek. Nincs munkanélküli Helesfát is sújtotta a gazdasági átrendeződés, hiszen a jórészt mezőgazdaságból élő lakosság igencsak megsínylette a környék termelőszövetkezeteinek és állami gazdaságának csődjét. Az agrárvállalkozások romjain ugyan életrevaló magáncégek működnek, ám ezek már kevés embert foglalkoztatnak, aránylag jól gépesítettek, s rendszerint csak egyfajta tevékenységgel foglalkozni. A falu első embere viszont úgy gondolta, nem nézheti tétlenül az egyre gyarapodó munkanélküliek számát, összeszedte minden kapcsolatát, igyekezett elhelyezni a munkavállalásra még kész falusiakat. Akciója olyan sikerrel járt, hogy mára már csak azok maradtak az eddig szociális járadékon élők közül, akik semmilyen körülmények között sem hajlandók munkát vállalni. Szerencsére ezek már elenyészően kevesen vannak a faluban. A munkanélküliség nagymértékű csökkenésével viszont megszűnt az addigi fokozottan hátrányos helyzetük, így elestek jó néhány állami támogatási lehetőségtől. Turistaparadicsom létesül Hamarosan régi vágya teljesül a eléri a 700 millió forintot. A tó falunak, elkezdik ugyanis annak part menti részét nem parcellázó 70 hektáros tónak az alapozó zák, teljes mértékben a természemunkálatait, amelyre építve a tót és a vízi sportokat kedvelőkkörnyéken turistaparadicsomot nem tartják fenn. A víztározókötszándékoznak megvalósítani. nyékén a későbbiek folyamán A tervek elkészítését a Széche- vállalkozók bevonásával szabadnyi terv 9,2 millió forinttal támo- időközpontot kívánnak létrehozgatva, a teljes költség várhatóan is._______ ■ kelesfa.dunantulinaplo.hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor