Új Dunántúli Napló, 2002. augusztus (13. évfolyam, 208-237. szám)
2002-08-03 / 210. szám
2002. Augusztus 3., szombat Baranya: csak feljebb vezethet út A 6-os építésén túl a vasúti és víziközlekedésre is költ a kormány Az utóbbi évtizedekhez képest példátlan méretű fejlesztéseket tervez a kormányzat Baranyában - derül ki a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) hivatalos dokumentumából. A nagy ívű beruházásokat az is indokolja, hogy a dél-dunántúli régió valamennyi gazdasági mutatót illetően az országos rangsor legutolsó helyére zuhanhat. Pécs-Budapest Immár nem igaz az a megállapítás, hogy a Borsod megyével fémjelzett északi országrész számít a legfejletlenebbnek Magyarországon, véli Poros Béla, a megyei közgyűlés alelnöke. Szerinte - amit egyébiránt a legfrissebb hivatalos statisztikák is alátámasztanak - az északi régióban megindult beruházások (például útépítések) miatt ott lassú gazdasági növekedés figyelhető meg, ami számunkra azt jelenti, hogy a Dél-Dunántúl valamennyi gazdasági mutató tekintetében az országos erőrangsor utolsó helyén szerénykedik. Az alelnök ebből a szomorú tényből is kiindulva levelet intézett Csillag Istvánhoz, a GKM első emberéhez, azt tudakolván, a tárca fejlesztéseivel miképpen tudna a térség sanyarú helyzetén enyhíteni. Poros Béla a miniszter képviselőjétől a napokban kapta meg a választ, amelyben a GKM hivatalosan is közli a gazdaság élénkülésére is hatással bíró beruházási terveit, amelyeket eddig csak részben ismerhetett a nyilvánosság. Tényleg jöhet a 6-os A többoldalas dokumentum részletesen taglalja a Budapesttől az országhatárig, illetve egy elágazó közbeiktatásával Bólytól Pécsig, majd Szentlőrincig vezető 6-os út terveit. A tárca szándékai mindenben megegyeznek a Dunántúli Naplóban kedden közölt információkkal, azaz az út tanulmányterve kész, jövőre meglehet az építési engedély, és két év múlva elkezdődhet az építkezés is. Ugyancsak még ebben a kormányzati ciklusban nekilátnak a 67-es út Szigetvár és Sellye között vezető szakaszának kivitelezéséhez. Híd vagy komp? A minisztérium álláspontja szerint, amelyet a horvátokkal is egyeztettek, Révfalu térségében a távolabbi jövőben mindenképpen hidat kell építeni a Dráván. Ennek részletei azonban tisztázatlanok, ugyanakkor az is tény, hogy ebben a térségben az Európai Unió feltételeinek megfelelő határátkelőt kell építeni. A minisztériumban kelt levél a még tisztázatlan ügyek miatt leggyorsabban egy kompátkelőhely kialakítását tartja elképzelhetőnek. Sínen és levegőben A GKM a vasútvonalak fejlesztését illetően a Pécs és Budapest között futó sínút Dombóvár és Pest közötti szakaszának fejlesztését az uniós csatlakozást követően EU-s pénzek felhasználásával tartja lehetségesnek. A Pécs-Szarajevó vasútvonal rekonstrukciójára ellenben csak a következő évtizedben kerülhet sor. Baranyában a MÁV a következő években folyamatosan fejleszti távközlési és informatikai rendszerét, néhány helyen pedig új utasperont építenek. A minisztérium szerint a pogányi reptér sorsa eldőlt, a szeptemberben kezdődő építkezésre rendelkezésre áll a pénz is, így ezzel kapcsolatban nincsen tennivalójuk. Hajózni Baranyában is muszáj A tárca kiemelten kezeli a mohácsi vízi határátkelő fejlesztését, méghozzá nemzetközi szinten is elfogadható létesítmények és infrastruktúra megteremtésével. Mindez kétmilliárd forintba kerül, a megvalósításhoz szükséges tervek még az idén készen lesznek. Pörös Béla ezzel kapcsolatban megjegyezte, a hajózás fejlesztéséhez a horvát-magyar határmenti együttműködés keretében is lehetőség lesz jövőre források elnyerésére. (Háttér: umv.dunantulinaplo.hu) MÁTÉ BALÁZS Hírek SZIGETVÁRON az önkormányzat el szeretné adni a Kamilla Hotelt. A szálloda bérbe adására kiírt pályázat eredménytelennek nyilvánítása után augusztus 15-re kell elkészítenie az üzemeltető Sziksz Kft.-nek és a jegyzői irodának az eladást célzó pályázati anyagot. (aa) SZEMÉLYBEN őszre várható a település rendezési tervének elfogadása, amely lehetővé teszi az eddig túl keskenynek minősített területek beépítését is. Ennek révén a faluban 34 család ház készülhet el. Az önkormányzat idén 40 ezer forinttal segítette azokat, akik ezt a pénzt házuk külső tatarozására fordítják. A helybeliek közül hatan kérték a támogatást. (aa) VÁSÁROSDOMBÓN a Szabadság téren és a Szent Imre ligetben parkosítás kezdődött. Az egy hétig tartó munkálatok során új virágtartó ládákat helyeznek ki, melyekbe a helyi nyugdíjasklub tagjai által nevelt növények kerülnek. A falu vezetői lakóhelyük szebbé tételéért újabb harminc fémvázas virágláda elkészítését tervezik. (am) BIRJÁNBAN az önkormányzat falurendezési programjának keretében most a Szabadság tér és környékének rendbetételét végzik. A tér újraaszfaltozása augusztus 20- ra elkészül, a beruházás 5 millió forintba kerül. iár Bán krimi-rend PÉCSETT a Jókai utca egyik könyvesboltjának dolgozói csütörtökön visszatérő tolvajt füleltek le. A fiatal nőre szerdán figyeltek fel az üzlet dolgozói, aki a gyanú szerint már akkor nem fizetett az áruért. Csütörtökön azonban visszatért, és akkor tetten is érték, tizenegyezer forint értékben volt nála lopott holmi. A nő később a rendőrségen azt is elismerte, hogy további négy boltban is lopott, összesen csaknem háromszázezer forintot érő tárgyakat. (mb) KŐVÁGÓSZÖLŐSÖN, a 6-os út mentén csütörtökön késő délután négy nőt vettek őrizetbe a rendőrök, tiltott kéjelgés alapos gyanúja miatt. A prostitúcióról szóló törvény szerint ilyen tevékenységet többek között főutak közvetlen közelében tilos űzni. (mb) BARANYAI TÜKÖR 5. OLDAL Alkalmanként - legálisabban Az eseti munkavállalás nagy része továbbra is fekete Baranyában az alkalmi munkavállalóknak csak egy töredékét foglalkoztatják törvényesen. A kormány legújabb intézkedésének célja, hogy több eseti dolgozót jelentsenek be a munkáltatók, ezért a közteherjegyek értékét szeptember 1-jétől több mint ötven százalékkal kívánja csökkenteni. Baranyai körkép - A törvények értelmében az „eseti dolgozóknak” alkalmi munkavállalói könyvet kell kiváltaniuk, abba pedig a munkavégzés napjaiban közteherjegyeket kell ragasztaniuk. Ezzel a megoldással az összes adójuk és kötelezettségük, valamint a munkáltató kötelezettségei is rendben vannak - tájékoztatta lapunkat Wagner Béla, a munkaügyi felügyelet vezető-helyettese. Az elképzelés jó, azonban a már öt éve érvényben lévő szabályozást csak ímmel-ámmal tartják be. A tavalyi évben összesen mintegy 8000 közteherjegyet váltottak ki Baranyában, holott a becsült alkalmi munkások száma ennek sokszorosa volt. Ezért is meglepő, hogy a Baranyai Munkaügyi Felügyelet tájékoztatása szerint mindösszesen néhány tucat munkáltatót bírságoltak meg amiatt, mert papírok nélkül foglalkoztatta alkalmazottját. Az esetek nagy része az építőiparból és a kereskedelemből került ki, de a mezőgazdaságban is jelentős a feketemunkások száma. Eddig az alkalmi foglalkoztatás során az átlagosnak tekinthető kétezer forintos nettó napi munkabér járulékvonzata ezerötszáz forint volt, a munkáltató tehát kétszer is meggondolta, legálisan ad-e munkát háromezer-ötszáz forintért, vagy inkább zsebbe fizeti a dolgozónak a kialkudott összeget. A módosítások szerint szeptembertől várhatóan több mint ötven százalékkal csökken a közteherjegyek értéke, valamint ha a munkáltató regisztrált munkanélkülit foglalkoztat, az állam ennek az összegnek a felét is átvállalja. KORB ZOLTÁN A KÖZTEHERJEGYEK ÖSSZEGÉNEK VÁLTOZÁSA napi nettó munkadíj (Ft) 1200-1600 1600-2100 2100-2600 2600-3100 3100-4000 közteherjegyek értéke ma (Ft) 1200 1600 2000 2500 3000 közteherjegyek értéke szept. 1jétól (Ft) 500 800 1000 1200 1500 közteherjegyek értéke szept. 1jétól regisztrált munkanélküliek esetében (Ft) 250 400 500 600 750 EZ AZ A HÁZ, AHOL SEMMI SEM VÁLTOZIK. Sajnos a legutóbbi híradásunk óta sem történt semmi pozitív változás a Szabadság utca 34-es számú épület környékén Pécsett. A közel százötven éves romantikus stílusban épített műemlék helyreállítása valószínűleg meghaladja a tulajdonos lehetőségeit._____________________fotónoth l. Ismét levegőhöz jutnak Gyógyít a barlang klímája Pécs-Abaliget A Baranya Megyei Kerpel- Fronius Ódon Gyermekkórház légúti osztálya a jövő hétfőn kezdi meg asztmás és allergiás betegeinek táboroztatását Abaligeten. Tavaly anyagi okok miatt a tízéves múlttal rendelkező életmódtábor megrendezésére nem volt lehetőség. Dr. Harangi Ferenc főorvos örül, hogy idén három egyhetes turnus indítására is van lehetőség és újból kezdetét veheti a terápiás jellegű foglalkozássorozat. Lapunknak elmondta, hogy olyan allergiás és asztmás gyerekek vesznek részt, akik rendszeres, vagy állandó kezelésre szorulnak az osztályon. Az Abaligeten töltött idő alatt hetente huszonkét gyermek részesül légzéskönnyítő, és erősítő programokban. A légúti szakorvosok és munkatársaik egy speciális romagyakorlatokat bemutató testnevelő tanárral látogatják hétfőtől a cseppkőbarlangot, ahol a gyerekek gimnasztikái és belégzőgyakorlatokat végeznek majd naponta kétszer, egyórás keretben. A barlangi levegő megfelelő hőmérséklete, páratartalma, és pollenmentessége hozza meg évről évre azt a javulást, melyet egy hét után is egyértelműen tapasztalhattak az eddigi táborozók. Minden gyermek állapotát speciális műszerekkel mérik, hogy a javulás kézzelfogható legyen. Dr. Harangi Ferenc fontosnak tartja, hogy ez az augusztusi barlangterápia rendszeres maradhasson a jövőben, hisz vannak kifejezetten olyan beteg gyerekek is, kiknek gyógyszerezését csak ilyen speciális körülmények közt lehet beállítani. Többek közt ez is feladata lesz annak az allergiásokért küzdő alapítványnak, melyet a napokban jegyeztetnek be. zubAnp.b. ___________________________________________________Interjú a karitatív gondoskodásról___________________ „Mi az egyeztetés hívei vagyunk” Rövidesen játszóparkot avat Pécsett a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a legújabb máltai projekt részeként. Ez is kiváló apropó arra, hogy elbeszélgessünk Kozma Imrével, a szolgálat alapító elnökével, s persze a jubileum is; éppen tizenöt esztendeje fogalmazódott meg a zugligeti plébánián a karitaív gondoskodás szervezetének létrehozása. DN: - Régóta gondolok rá, hogy megkérdezzem, miért éppen Önt kereste meg 1987-ben Csilla von Boeselager asszony, aki akkor a németországi máltaiak aktivistája volt? - Olyan összekötőt keresett, akinek a segítségével legálisan adományokat juttathat el Magyarországra, a katolikus egyház vezetői, a főpapok, püspökök azonban nem segítették. Még Esztergomban sem. DN: - És akkor bekopogtatott Zugligetre. - Valóban. Közös ismerősünknek, bizonyos Mária nővérnek panaszkodott az elutasítások miatt, aki a következőket mondotta neki: „ Akadna egy ember, akivel én évek óta együtt dolgozom a nagycsaládosok nyaraltatása kapcsán, de neki annyi dolga van, hogy nem igen szabad terhelni.” Így került el hozzám. DN: - A szolgálatnak nem mindenki örült. - Aki tudta, gáncsolta a munkát. Fenyegettek is... DN: - Még verést is kapott egyszer a román határon. Nem félt? - Akinek nincs mit vesztenie, azt nem lehet megfélemlíteni. DN: - Hihetetlen érzékkel és időben alakították meg a szolgálatot. Akkoriban Zugliget segítette a menekült NDK-sokat, majd az „itt maradt" romániai magyar menekülteket is. Ez véletlen avagy csoda? - A véletlent kizárom. Minden igazi találkozás és feladatvállalás mögött ott van az Isten. Ezzel a szolgálatalapítással készített fel bennünket néhány történelmi feladatra azon a Magyarországon, amely az 1988-as esztendőben valóban történelmet formált az események kezelésében. DN: - Manapság mennyi szükség van a gondoskodásra? - Az emberek egyre jobban rászorulnak a szeretetszolgálatokra, de nemcsak az anyagi támogatás, a fedél, az éhhalál elöli menekülés miatt. Fokozatosan veszít a világ emberi arculatából, elsikkadnak az értékek, s ilyen körülmények között a szükséget szenvedő még nehezebben éli meg azt, hogy szegény, hogy bajban van, hogy támogatásra szorul. Furcsa módon éppen a jóléti államokban kell erősíteni a karitatív munkát. DN: Szokatlan az, amit mond. Pedig így igaz. A sokféle szempontból rászorulók emberi méltóságukat is visszanyerhetik avval, ha valaki kapcsolatot teremt, szóba áll velük. DN: - Csökken a szegények száma? - Valójában nem. A lehetőségek és az igények tükrében ma mást jelent a szegénység, mint mondjuk tíz éve. Ezért a karitatív munkát végzőknek is át kell fejben némileg programozniuk magukat. DN: - Mekkora ma a Málta? - Egyesek szerint a szolgálat az ország leghitelesebb, legszélesebb körben működő karitatív szervezete. Csupán az önkéntes segítőink és alkalmazottaink száma tizenötezer, az alkalmi segítőké pedig közelíti a harmincezret. Több mint ötvenfajta tevékenységet végzünk. DN: - Néhány tevékenység rendszergazdái is. - Ilyen például a napi huszonnégy órás kapcsolatot jelentő jelzőrendszeres házi idősgondozás vagy éppen a játszótér-építési, a játszva-megelőzni programunk. De szólhatnék a cigányság felzárkóztatását segítő vonalunkról is. DN: - A karitatív szervezetek beszélnek egymással? - Mi az egyeztetés hívei vagyunk, de nem mindig tapasztalom azt, hogy ennek mások is örülnének. Több a versengés és a rivalizálás mint kéne. DN: - Hogy látja a jövőt? - Fontos volna erősíteni kapcsolatunkat a kormányzati és az önkormányzati szervezetekkel. Ugyanis a gondoskodás terén a hatékonyság bizonyos fokára már elértünk, és úgy látom, hogy a továbblépés, az emberért való harc az országértnemzetért felelősökkel szövetségben lehet igazán eredményes. K.F. Kozma Imre római katolikus pap, irgalmasrendi szerzetes, 1992-től apostoli protonotárius, majd címzetes apát 1940-ben született Győrzámolyon. Táton kezdi plébánosi szolgálatát, innen Dorogra kerül. A zugligeti Szent Család plébániát 1977-től vezette, s itt találkozott Csilla von Boeselager aszszonnyal akivel közösen alapították meg a máltai szolgálatot. Előbb az akkori NSZK-ban kerül bejegyzésre az Ungarischer Maltaser Caritas-Dienst, majd itthon - 1989-ben - a Magyar Máltai Szeretetszolgálat is megalakul. Kozma Imre a szolgálat alapító elnöke.