Új Dunántúli Napló, 2003. április (14. évfolyam, 89-117. szám)

2003-04-20 / 108. szám

N­agy hozam, nagy kockázat a különbség a szövetkezeti részjegy és a betét között? Vajon reális-e, ha egy vállalkozás egy év alatt 18-23 százalékos nettó hozamot ígér? Az ingatlan­szövetkezetek hangoztatják, hogy nem betéteket gyűjtenek, hirdetéseikben mégis jelentős hasznot egérnek. A befektetési szakember nem érti, miért éri m­eg dupla költséggel ingatlanokat fejleszteni, míg az egyik érintett szövetkezet, a KPHM jogásza szerint a bankok számára kellemetlen az ő megjelenésük. A KPHM Ingatlanfejlesztési Szövetkezet két dolog miatt került az érdeklődés közép­pontjába. Az egyik az álta­­luk ígért magas hozam, a m­ásik pedig az a tény, hogy a Győr-Moson-Sopron Me­gyei Cégbíróság április 8-án formai okokra hivatkozva el­utasította a bejegyzési kérel­müket. A szövetkezet vi­szont már elkezdte a tevé­kenységét. Jogászuk, Pécsi Kálmán szerint nem betét­­ejtést folytatnak.­­ Ez teljesen szabályos. Az újságokban megjelent hozamok nem ígéretek, ha­­nem a régi szövetkezeti ta­goknak szóló tájékoztatás­ . Arra a kérdésre, hogy va­­jon miért kell a tagok szer­zésében fixált hozamot sajtó útján is nyilvánosságra hozni, a KPHM jogásza azt felelte: az üzleti életben nem Sz°katlan, ha változnak a szerződési feltételek. A szö­vetkezet vezetése folyama­ta figyelemmel kíséri a piaci viszonyok alakulását, s ezek változásai indokolják a tagok folyamatos tájékoz­tatását. Pécsi Kálmán még azt is hozzátette, hogy - bár működésüket a Győr-Mo­­son-Sopron Megyei Rendőr­főkapitányság vizsgálja - ők állnak mindenféle ellenőr­zés elébe. Februárban az APEH már átvilágította őket, a PSZÁF sem talált raj­tuk fogást, s a rendőrök is már a harmadik fajta gyanút fogalmazzák.­­ Először jogosulatlan pénzintézeti tevékenységet sejtettek a működésünk mö­gött, majd ezt befektetési csalásra módosították, majd legújabban a számviteli fe­gyelem megsértésére gyana­kodnak. Szerintem ez csak árnyékbokszolás, az ingat­lanszövetkezetek megjele­nése sérti a szűk pénzinté­zeti lobbi érdekeit. A KPHM jogásza a magas hozamok kitermeléséről el­mondta: a nagy pénzintéze­tek ingatlanfedezetes jelzá­loghiteleinek a teljes hiteldíj­­mutatója is 20 százalék fö­lötti, tehát kitermelhető az általuk ígért nettó hozam. A társaság vagyona 500 millió forint ingatlanban, és ennél valamivel nagyobb kész­pénzben, míg a tagok befi­zetései eddig nem haladták meg a 60 milliót. Pécsi Kál­mán szerint ez a garancia ar­ra, hogy minden befizető megkapja az ígért hasznot. Némileg vitatja a fön­tebb leírt működési elvet Szabó László, a Concorde Alapkezelő vezérigazgató­ja. Szerinte ha ma valaki­nek van 500 milliós ingat­lanvagyona, amire bárme­lyik pénzintézet 10-12 szá­zalékos kamatra adna hi­telt, akkor számára nem érthető, miért éri meg egy ingatlanszövetkezetnek a dupláját kifizetni.­­ Ma egy nagy cég 10 szá­zalékos kamattal vehet fel kölcsönt. Tegyük fel, hogy megteszi, és elkezd ingatla­nokat építeni, fejleszteni. Ha egy ingatlanszövetkezet is ugyanezt csinálja, akkor ennek a 10 százaléknak csaknem a dupláját kell ki­termelniük. Ezt csak úgy ér­hetik el, ha jóval drágábban értékesítik az általuk épített ingatlanokat, mint a befekte­tését 10 százalékos hitel­kamattal finanszírozó cég. Gulácsi Ferenc, a PSZÁF főosztályvezetője a szövet­kezetek működését kocká­zatosnak tartja. Mint mond­ta, a KPHM esetében alapos volt a gyanú, hogy a cég jo­gosulatlan pénzügyi szolgál­tatást végez.­­ A szövetkezetek tagjai anyagilag támogathatják a szövetkezet fejlesztését, ám ha valaki eleve azzal a szán­dékkal vesz be tagokat, hogy azok pénzt adjanak be, az már a joggal való vissza­élés. Tudunk olyan befekte­tési szövetkezetekről, ame­lyek minimális jegyzett tő­kével alakultak, mégis állítá­suk szerint kastélyokat­­bir­tokolnak... Az APEH inkasszóval csenget Ha egy vállalkozó nem fizeti be az adóható­ságnak bevallott közterheit, tapasztalhatja, hogy az APEH egy idő után automatikusan „ráteszi a kezét” a számlájára beérkező ösz­­szegekre, s addig az illető nem is fér hozzá a bankba érkező pénzéhez, amíg a hátralékát le nem emeli a hivatal. Ezt a fajta azonnali beszedési megbízást a köznyelv inkasszó­nak hívja, s csak kevesen tudják, hogy a be­fizetéseiket elhanyagolók erre bármikor, minden külön tájékoztatás nélkül számít­hatnak, mivel az APEH-nek nincs előzetes értesítési kötelezettsége. - Ha előre figyelmeztetnénk az adózókat, hogy inkasszóval terheljük a számlájukat, nagyon sokan valószínűleg előre kiürítenék azt, s így a beszedési kísérlet sikertelen len­ne - mondta dr. Várszeghi György, az adó­hivatal végrehajtási főosztályvezetője. - Amúgy a hátralékok jogosultságát a vállalko­zók a bevallásukban már elismerték, és az adóbevallás végrehajtható okirat. Az inkasszó elméletileg már a tartozás ke­letkezésének napjától érvényesíthető lenne, ám a gyakorlat az, hogy 4-6 hét eltelik, amíg az APEH ehhez az eszközhöz nyúl. A jelenlegi végrehajtási törvény szerint az adóhivatal az illető vállalkozó bankjával csak azt közli, hogy milyen jogszabály alap­ján kéri az azonnali beszedést, mivel a do­kumentumok kiadása adótitkot sértene. Az érintettek azonban bármikor felvilágo­sítást kaphatnak, hogy milyen jogcímen van számontartva adószámlájukon a tartozás. 1999 2000 2001 2002 KIVÁLÓ MINŐSÉG KEDVEZŐ ÁRON Fajtaválasztékunk: ROSS-308 húshibrid - BáBOLNA TETRA-SL tojóhibrid tETRA-H kettős hasznosítású hibrid - BÁBOLNA HARCO háztáji tojóhibrid Naposcsibe Márkaboltok: Naposcsibe és Takarmánybolt Bp., Mázsa tér Szabó Lászlóné Érd, Szalonkai u. 69.­­Tetra-com Kft. Vecsés, Fő u. 164. Nyúl György Agárd, Óvoda u. 6. Bábolnai Naposcsibebolt Bábolna. Pf.30. Bábolna Rt. Szendrői Gazdaság Szendrő. Ivánka-taltya Théta-T Kft. Debrecen, Vay Ádám u. 4. Num­ida 2000. Kft. Hajdúnánás, Bartók Béla u. 14. Boris Csabáné Fü­löp, Arany János u. 86. Kerekes Miklós Nyírbátor, Sóhordó u. 86. Mónusné és Társa Bt. Mátészalka, Iskola köz 12. Szandafarm Kft. Szolnok, Karikás u. 11. Lajtos Lajos Karcag, Telep u. 2. Csi­k-Kertt, Füzesgyarmat, Széchenyi u.1. Pf.24. Janúna Gazdabolt Békéscsaba, Kun u.31. Pagioga Pál Orosháza, Észak u. 23. Karácsonyi Gyuláné Kecskemét, Kerkápoly u. 12. Hegedűs Zsolt Kiskunfélegyháza, Piactér Balogh Imréné Szentes, Dózsa Gy. u.42. Raktár 98. Bt. Szeged, Szabadkai u.88. Horváth Krisztina Pincehely, Tolna u. 2. Strasszer-Wigand Kft. Mágocs, Ady E. u. 9. Nyúl Gáborné Váralja, Kossuth u. 68. Nagy és Társa Bt. Kaposvár, Füredi u. 22. Hernádi Iztjosné Pécs-Hird, Ilirdi u. 38. Peppl Jánosné Lánycsók, Rákóczi u. 6. Hreczky Attila Csurgó, Poldini E. u. 6. Uraiújfalui Naposcsikebolt Uraiújfalu, Szentivánfa 146. Séllei László Vasvár, Alkotmány u. 72. Pro-Avis Kft. Keszthely, Pázmány P. u. 7. Bábolna rt. brojlertenyésztés 2943 Bábolna, Mészáros u. 1. Telefon: 34/569-224, 34/569-392. Telefax: 34/569-180, 34/569-306 1062 2030 2220 2484 2943 2732 4030 4080 4266 4300 4700 SUDS 2300 2525 2600 2900 COOO 6100 660­1 0729 2084 2343 23­4 2400 2093 2759 8840 9651 9800 8360 1/260-9617 70/2157-279 29/350-341 30/9892-303 34/369-025 48/460-056 52/448-152 52/351-450 52/208-422 42/283-399 44/312-357 20/4344-328 20/4911-053 30/9796-858 66/326-724 70/3371-289 76/411-023 76/703-686 63/312-911 62/427-931 30/9165-402 72/451-621 74/459-423 82/315-811 72/337-116 69/364-416 30/2605-138 95/345-218 94/573-197 83/552-010 GAZDASÁG HÍREK Bezár három Skála áruház ■ Bezárja 3 áruházát, 14 megmaradó üzletének fejlesz­tésére, átalakítására pedig egymilliárd forintot költ a tavaly 23 milliárd forint forgalmat bonyolító, az idén 20 milliárd forint forgalmat tervező Skála Divat­ház Rt. A társaság vidéki áruházai közül az idén be­zárják a gyöngyösi, a tatabányai és a veszprémi üzlet­házat, mivel az épületek elavultak, felújításuk nem lenne gazdaságos. A megmaradó 14 áruházban egy­milliárd forintos fejlesztést végeznek, és megszünte­tik a silányabb minőségű termékek, valamint a nagy értékű műszaki cikkek árusítását. A vidéki áruházak közül elsőként a székesfehérvárit alakították át. Megújul a Csemege-Match ■ Arculatváltásra készülnek a Csemege-Match 145 ma­gyarországi üzletében, hogy megállítsák a forgalom csökkenését. Vincent Roussel elnök-vezérigazgató el­mondta: az átalakítás üzletenként 80-150 millió fo­rintba kerül. A tőkét hitelből és saját erőből fedezik. Az üzlethálózat forgalma az 1999. évi 100 milliárd fo­rintról 2002-re 82 milliárd forintra csökkent. A válla­lat tavaly 9 üzletet zárt be, továbbiakat idén nem ter­veznek, ám 6 Alfa áruház sorsa azon múlik, hogy mi­lyen teljesítményt ér el 2003-ban. Nemsokára itt a munkakártya . Visszatérhet a munkakönyv - no persze nem a régi formájában, hanem elektronizálva. Sikerült ugyanis olyan megoldást találni a munkavállalói adatok egy­séges országos nyilvántartására, amely az adatvédel­mi biztos számára is elfogadható, így aztán semmi akadálya annak, hogy a szaktárca koncepciója zöld utat kapjon. A rendszer nyomon követhetővé teszi a munkaviszonyban töltött időket, a befizetett járulé­kokat és a munkaadóknál is csökkennek az admi­nisztrációs terhek. Döntés szeptemberben várható. Protokolliskola Budapesten ■ Nemsokára már nálunk is lesz protokolliskola. Az új képzési forma bevezetéséről nemrég írt alá együtt­működési szerződést a Jövő Útja Alapítvány, a Nem­zetközi Oktatási Központ és a Nemzetközi Protokoll Iskola (NPI). Az NPI Magyarország közép-európai oktatási centrum központja Budapesten lesz, s 10 év­re kapott kizárólagos jogot a térségben. Egy EU-ren­­delet szerint egyébként minden tíz főnél nagyobb vállalkozásnak kötelező lesz olyan embert alkalmaz­ni, akinek protokoll végzettsége van. Több az evaelőleg a vártnál 17,5 milliárd forintot fizettek be egyszerűsített vállalkozói adóként az előírt határidőn belül. Az új adónemre 16 milliárd forint bevételt terveztek az idén. Várfalvi István helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az első negyedévi teljesítés meghaladja az 5,3 milliárd forintos időarányos tervet. Hozzátette: néhány százmillió forint még várható, ugyanis lehetnek még feladott, de be nem érkezett összegek. A­z EU-ban számítanak a honi őstermelőkre Az adózás az Európai Unióban nem a közösségi politika része, nemzeti hatáskörben van. Ennélfogva hazánknak módja van a belépést köve­tően is folytatni az őstermelők egyszerűsített, kedvezményes adóztatását, sőt, szükség szerint akár saját hatáskörben módosíthatunk a jelenleg érvényes szabályozáson. Azonban ajánlatos volna kiderí­teni: egyáltalán milyen ismérvek alapján jár ki valakinek az őster­melői titulus? - Sajátosan ma­gyar fogalomról van szó, amelyet nehéz, szinte lehetetlen az Unión belül érthetően lefordítani - erősíti meg Schütz Nándor, a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium (FVM) eu­rópai integrációs főosztályának helyettes vezetője. Mint mondja, az EU-ban célszerűbb félig önel­látó termelőkről beszélni. Nyu­­gat-Európában ugyanis úgy vé­lik, hogy azon gazdálkodók, akik terményeik egy meghatározó há­nyadát a maguk részére nevelik, s csak a maradékot viszik piacra, leginkább ebbe a „kasztba” ille­nek. Ha tehát valaki egy pénzzel bélelt EU-pályázaton elindul, tu­domásul kell vennie, hogy a ná­lunk megszokott taktikától és szóhasználattól eltérően kell me­nedzselnie tenmagát. Magyarországon 1997 óta lé­tezik őstermelői igazolvány, ám hogy jelenleg hány emberre illik ez a gazdasági minősítés, arra csak tippelni lehet. Egyetlen iga­zolványon ugyanis több név is szerepelhet - például a család­tagoké­­, s a dokumentumot rá­adásul nem kell minden évben újra kiváltani, legtöbbször ho­logrammal vagy egy betétlappal hosszabbítják meg az érvényes­ségét. Az agrártárcánál elmond­ták, hogy egyedül a felhasznált hologramok száma nyújthat né­mi támpontot: ez alapján körül­belül 1,1 millió hazai őstermelő­ről beszélhetünk. Ez az adat há­rom éve állandó, ám ez nem azt jelenti, hogy a kör már ennyi ide­je állandó. Némelyek felhagynak a tevékenységükkel, mások új igénylőként lépnek fel, vagyis ez az 1,1 milliós szám eléggé dina­mikusnak mondható. Németh Imre szakminiszter biztos benne, hogy az EU-belépő megváltásával jól járnak őster­melőink. Elvégre hasonlóan a magyar mezőgazdaság egészé­hez, ők is kapnak lehetőséget a bizonyításra. Részesülhetnek az Európai Unió közös költségveté­séből finanszírozott támogatá­sokban, legyen az akár piaci in­tervenció, közvetlen támogatás vagy vidékfejlesztés. Ennek (elő) feltétele, hogy az ősterme­lőknek be kell jelentkezniük az újonnan kidolgozandó EU-kon­­form gazda-nyilvántartási rend­szerbe, amelyben minden gazda egy állandó számjelet (kódot?) kap. Ugyanakkor fenntarthatók lesznek azok a kedvezmények is, amelyeket az őstermelők a piaco­kon élveznek - gondoljunk csak a bérleti díjra vagy a minőségi előírásokra. A regisztráláshoz persze az alapfokú szakmai képesítés iga­zolására vagy legalább 2 éves szakmai gyakorlat bizonyítására is szükség van. Sőt, olyan üzleti tervet is készíteni kell, amely a gazdasági életképességről tanús­kodik, és részletesen bemutatja a fejlődés érdekében tervezett be­ruházásokat. Ez a vissza nem té­rítendő támogatás legfeljebb öt éven át adható, és az első három év után ellenőrzik a tervezett fej­lesztések megvalósulását. Előze­tes becslések szerint várhatóan mintegy 5-10 ezer félig önellátó termelő­ gazdaság él majd ezzel a lehetőséggel. Sz. Z. A. Földterület-gazdálkodás

Next