Új Dunántúli Napló, 2004. január (15. évfolyam, 1-30. szám)
2004-01-23 / 22. szám
HH 2004. január 23., péntek KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL ELŐFILMFESZTIVÁL. A hajdan Pécsett rendezett sikeres filmfesztiválok visszaidézésére négynapos rendezvénysorozat kezdődött tegnap. A Pécsi Filmünnepet dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg két helyszínen is: a Volt,...lesz, lehet még? kiállításon a Művészetek Házában, illetve az ünnepi gálán a Pécsi Nemzeti Színházban. Erre a pár napra ismét filmesek, kritikusok, újságírók lepték el a várost. Felvételünkön Makk Károly rendezőt interjúvolják.______________________________________________________ fotó: Tóth László Tiszta szavak „Sólyom-szárnyakon” A pécsi filmszemlék egyik első nagy sikere az Apa című Szabó István-film volt, a szereplők között pedig ott találhattuk a ma is aktív színésznőt, Sólyom Katalint. A művésznő immár 36 esztendeje hűséges tagja a Pécsi Nemzeti Színháznak. Kevesen képesek felnőttként is büszkén vállalni, hogy gyermek módjára tudnak még örülni, rácsodálkozni a világ megannyi szépségére. Sólyom Katalin színművésznő az egyik a kevesek közül, aki számtalan szerepben és irodalmi esten bizonyította, hogy nyitott a tiszta lelki felemelkedésre. Tudják ezt róla mások is, nem véletlen, hogy Berták László személyesen neki szánta azt a gyermeki vallomást, melyet a pécsi közönség a múlt év végén egy nagyszínházi jótékonysági esten láthatott az előadásában. Arra viszont már alig emlékszik a publikum, hogy a színésznő az egyik sztárja volt a hajdani filmszemléknek, játszott az Apa című filmben, mely az 1966-os (!) 2. Pécsi Filmszemlén a kritikusok díját kapta, előtte viszont nagydíjat nyert Moszkvában. Szabó István még a budapesti Universitas együttesben ismert meg, így játszottam az első filmjében, az Álmodozások korában is, majd később az Oscardíjas Mephistóban. Az Universitas az egy más világ volt, számomra ott kezdődött minden - vallja a színésznő. És felfeslenek a szálak. A kitűnő tanuló Katika eredetileg kémia-fizika szakos tanárnak készült az Eötvös Lóránt Tudományegyetemen. A diplomát is megszerezte, ám az egyetemen alapító tagja volt az Universitas együttesnek - olyan társakkal, mint Jordán Tamás, Fodor Tamás, Hetényi Pál vagy Halász Péter - és ez a nagyon komolyan vett hobbi eldöntötte a további sorsát. Az Egyetemi Színpad ugyanis akkoriban az értelmiségiek fellegvára volt: irodalmi estek, filmesek találkozóhelye, heppeningek otthona. Sólyom Kati a diplomaszerzést követően a Gondolat Kiadó lektoraként hódolt tovább a fővárosban színjátszó szenvedélyének, majd 1968-ban leszerződött a Pécsi Nemzeti Színházhoz, mert az akkori főrendező Dobay Vilmos (aki egyébként az Universitasnak is a rendezője volt) idecsábította. Azóta 36 esztendő telt el, és a színésznő nem tágított a várostól, igaz, férje, Várnagy Attila, valamint Kinga lánya és Gergely fia is itt tartotta. Szerepek sora következett, eleinte főként gyermekfigurák, Twist Olivértől Puckon át Nyilas Misiig, hozzátéve azt is, hogy mindig közel álltak hozzá a gyerekszerepek. Szívesen idézi fel emellett Gertrúd alakját a Hamletból, a Vénasszonyt a Csirkefejből, Petiponnét az Osztrigás Midiből, és természetesen a legfrissebb sikert, Grace-t a Grace és Glóriából. Ez a kétszemélyes kamaradarab már a 25. előadásnál tart, és 2003. végén a vidéki színházak találkozóján is nagy visszhangja volt. - A gyerekkarakter örökké ott motoszkál bennem - összegez Sólyom Kati. - A pódiumműsoraim többsége hozzájuk szólt. Ez azonban igen nagy felelősség, mert ők könnyen megronthatók, nekik száz százalékig tiszta művészetet kell adni. A Csipkefa című népköltészeti összeállítás ma is annyira a lelkemben van, hogyha éjszaka felkeltenének, hiba nélkül elmondanám. A művésznő pedig nem pihen, rendre láthatjuk a színpadon, könyvet szerkeszt, mondja és tanítja is a versmondást, színiiskolásoknak, zeneművészeknek, pedagógusoknak, mindenütt, ahol odafigyelnek a tiszta gondolatokra. mészáros Rendre Sólyom Katalin a Grace és Glóriában fotó: tóth. Csokonai-díjas Szélkiáltó A Magyar Kultúra Napja alkalmából Hiller István kulturális miniszter tegnap Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban megrendezett kitüntetési ünnepségen Csokonai Vitéz Mihály alkotói díjat adott a 30 éve alakult pécsi Szélkiáltó Együttesnek (Lakner Tamás, Keresztény Béla, Rozs Tamás, Fenyvesi Béla) a magyar és világirodalom klasszikus és kortárs költőinek, az együttes tagjainak zenéjével előadott, versei magas színvonalú, itthon és külföldön egyaránt elismert megszólaltatásáért. ■ A kultúra megyei ünnepe Mint oly sok éve hagyomány, idén is ünnepélyes külsőségek között ülte meg a Magyar Kultúra Napját a Pécs-baranyai Kulturális Szövetség, ezúttal - a helyi városi önkormányzattal karöltve - Komlón. A komlói Színház- és Hangversenyteremben már az előcsarnokban rendezett két kiállítás is a kultúra ünnepére irányította a figyelmet, ahol a leendő nívódíjasok mutatkoztak be, majd az ünnepi műsorban is további két nívódíjjal elismert együttes lépett fel. Páll Lajos üdvözlése után dr. Tóth József, a Kulturális Szövetség elnöke tartott beszédet, majd Bokor Béla és dr. Csefkó Ferenc alelnökökkel közösen adták át az oklevéllel és 70 ezer forint készpénzzel járó díjakat. 2004-ben megyei nívódíjban részesült a Nagytótfalui Iskolatörténeti Gyűjtemény és Tájház Fiatal Alkotók Közössége, a Pécsi Ifjúsági Ház Vonószenekara, a Siklósi Városi Könyvtár és a Komlói Súgólyuk Színház. Ezenkívül több egyesület és közösség is elismeréseket adott az este folyamán. A Baranya Megyei Önkormányzat kulturális bizottsága oklevéllel ismerte el a Magyar Népművelők Egyesülete Baranyai Szervezetének munkáját, míg a későbbiekben a kitüntetett is díjat adott át: Szabó Andrásnénak, a Hosszúhetényi Általános Művelődési Központ munkatársának. Komló Város Önkormányzata oklevéllel jutalmazta a Him Singers Együttest, valamint a Komlói Pedagógus Kórus karnagyát, dr. Szabó Szabolcsot és a kórus titkárát, Winner Kálmánt. A Baranya Megyei Honismereti Egyesület elismertje lett idén Budai Györgyné, a szentlászlói általános iskola igazgató-helyettese, míg a Baranyai Emberekért Szövetség Jencsik Jánost, a Komlóért Egyesület elnökét, valamint Ravazdi Lászlót, a Szigetvári Várbaráti Kör első emberét részesítette elismerésben. M.K. A komlói Súgólyuk Színház nívódíjas társulata FOTÓ: DEÁK G. A kultúra baranyai lovagjai A Falvak Kultúrájáért Alapítvány által létrehozott Magyar Kultúra Lovagja kitüntető címeket az idén immáron hatodszor adományozták. A díjakat önkormányzatok, társadalmi szervezetek jelölése, valamint az alapítvány tanácsadó testületének javaslatai alapján ítélik oda. Baranyából két jelölést fogadtak el. Újvári László nyugalmazott szabadszentkirályi néptanítót ütötték lovaggá, illetve posztumusz lovagi címet kapott a pécsi származású, ám életének nagy részében Zengővárkonyban tevékenykedő Császár János, néhai kántortanító. K.F. Mennyit ér az élet... Pénzbeli kárpótlás a hátramaradt hozzátartozóknak A második világháborúban kényszermunkára hurcolt romák kárpótlási ügyeit még az idén rendezik - jelentette be a romaügyi államtitkár. Ugyanakkor az elvesztett élet kárpótlásával kapcsolatban is súlyos problémákat vetnek fel sokan. Mi a helyzet a megsemmisített internáltakkal, a zsidókkal, a cigányokkal, a Szovjetunió elleni háborúban elesettekkel? - Az én édesapám sváb emberként, mint magyar katona halt meg a háborúban - panaszolja M. J.-né. - Féléves voltam akkor, egész életünket hátrányosan érintette elvesztése. Akik túlélték a borzalmakat, sok év hadifogság után hatalmas kártérítést nem kaptak, de éltek. Még föl tudták nevelni gyermekeiket, egyengethették jövőjüket. Az én édesapám viszont meghalt, sem simogatást, sem jó szót, sem útravalót nem kaphattam tőle. Kaptam viszont 50 ezer forintot, mert ennyi ugye egy élet... föláldozva egy elhibázott politika „oltárán”. T. L-né mint ugyancsak hadiárva szintén azt hangsúlyozza, nagyon megszenvedték, hogy apa nélkül nőttek fel. Szerinte azt sem hangsúlyozta senki eléggé, hogy ők kényszerből mentek Oroszországba. Édesanyámtól tudom - folytatja - milyen nehéz szívvel, könnyes szemmel vált el tőlünk édesapám. 50 ezer forintot kaptunk utána... Pécsi olvasónk, T. K. azt panaszolja, hogy 1944-ben fiatalon evakuálták Németországba. 10 hónapot dolgoztattak fizetség nélkül. Hatvan év múltán sem tudja, kire, mire kell várni még, miután előírásosan több éve benyújtotta kárpótlási igényét az illetékes német hivatal magyarországi képviseletén. Özvegyek, árvák, hősök, áldozatok... 97 éves zsidó férfi hozzátartozója is hozzánk fordult az idős ember meggyilkolt felesége ügyében. A történelem súlyos sértettjei ők. Nem követelnek, csak hangot adnak a puszta ténynek: élnek még. Várnak. Fogy az idejük. Szavaikban sokféle kérdés feszül. Az életüket vesztettek kárpótlásával kapcsolatos kérdésekkel a Baranya és Somogy Megyei Kárrendezési Irodához fordultunk. Burgertné dr. Góczán Mária kirendeltség-vezető és dr. Herger Csaba, a hivatal munkatársa elmondták, hogy konkrét térségi kárpótlási összesítést nem vezetnek. 1997-ben országosan 180 ezer kérelem érkezett az irodához élet elvesztése miatt. Ezek közül 120 ezer ügyben született helyt adó határozat. Az ő esetükben kiegészítik a kárpótlást 400 ezer forintra. Az ügyek sokfélék. Közös bennük a kényszerű halál. Az élet elvesztéséért járó egyösszegű kárpótlásról először az 1992. évi XXXII. törvény rendelkezett, pontosan meghatározva a sérelem elszenvedésének körülményeit - tájékoztat a kirendeltség-vezető. - A kárpótlás megállapításának feltételéül határozta meg a jogszabály, hogy az élet elvesztése a magyar bíróság törvénysértő halálos ítéletének végrehajtása vagy büntetőügyben a szabadságelvonás tartalma alatt, kétségkívül az eljáró magyar hatóság szándékos közreműködése miatt következett be. Az erősített esetekben az elhunyt özvegye, gyermeke, szülője 1000000,-Ft, testvére pedig 500000,- Ft kárpótlásra volt jogosult. Ez az összeg került megállapításra a fenti törvény hatályba lépésétől 1997. június 6-ig beadott kérelmek elbírálása során. A személyi kárpótlásról szóló törvényt 1997-ben módosították, két jelentős csoporttal bővült az egyösszegű kárpótlásra jogosultak köre. Azon sérelmet szenvedettek után, akik a magyar hatóság vagy hatósági személy politikai önkénye miatt illetve a deportálás vagy a kényszermunka ideje alatt vesztették életüket, 1997. június 7. és 1997. október 7. között a már említett hozzátartozók terjeszthették elő kérelmeiket. Ekkor azonban a törvény már nem rendelkezett a kárpótlás mértékéről, erre az 1999. évre vonatkozó költségvetési törvényben került sor, egy meghalt ember után harmincezer forintban határozta meg a kárpótlás teljes összegét. - Ez komoly eltérés... - Az Alkotmánybíróság ezt 2000 decemberében alkotmányellenesnek minősítette és a rendelkezést 1999. január 1-jére visszamenőleges hatállyal megsemmisítette - folytatja az ügyintéző. - Az élet elvesztéséért járó kárpótlás jelenleg hatályos mértékét a 2003. évre szóló költségvetési törvény határozta meg négyszázezer forintban. A törvény ugyanakkor taxatíve felsorolja a jogosultak körét, így amely személyek életének elvesztése nem ezekbe a csoportokba tartozik pl. katonák halála a II. világháború alatt, nem lehet kárpótlást megállapítani. Az ő esetükben más ellátási formák (pl.: hadi árva vagy hadi özvegyi ellátás) érvényesültek. - Mi vonatkozik a zsidókra és a cigányokra? - A kárpótlási törvény nem az elhunytak nemzeti hovatartozása szerint, hanem a haláluk okában határozta meg a jogosultság jogalapját. A sérelem elszenvedéséből fakadóan történelmi ismeretek birtokában, megállapítható, hogy a deportáltak elsősorban zsidó és roma, a Szovjetunióba kényszermunkára hurcoltak között többségben magyar és német származású emberek voltak. A jelenleg folyamatban lévő ügyekben a kiegészítő kárpótlás megállapítása történik, a korábbi kifizetések figyelembevételével négyszázezer forintra egészíti ki a kárrendezési iroda a kárpótlás mértékét. Az ügyintézés gyorsítása érdekében kérjük, hogy ügyfeleink a lakcímváltozást illetve az elhunyt igénylők örökösei az elhalálozást jelentsék be 72/336-300 telefonszámon vagy a Baranya és Somogy Megyei Kárrendezési Irodában a 7622 Pécs, Bajcsy-Zsilinszky u. 14-16. szám alatt. Új kérelmeket jelenleg nem lehet beadni, a korábban említett határidő jogvesztő jellegű, csak a megjelölt időszakban előterjesztett beadványokkal indított eljárásokat érinti a 400 000 Ft-os kiegészítés. BEBESSI K.