Új Dunántúli Napló, 2004. január (15. évfolyam, 1-30. szám)

2004-01-23 / 22. szám

HH 2004. január 23., péntek K­ULTÚRA -R­IPORT 7. OLDAL ELŐFILMFESZTIVÁL. A hajdan Pécsett rendezett sikeres filmfesztiválok visszaidézésére négynapos rendezvénysorozat kezdődött tegnap. A Pécsi Filmünnepet dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg két helyszínen is: a Volt,...lesz, lehet még? kiállításon a Művésze­tek Házában, illetve az ünnepi gálán a Pécsi Nemzeti Színházban. Erre a pár napra ismét filmesek, kritikusok, újságírók lepték el a várost. Felvételünkön Makk Károly rendezőt interjúvolják.______________________________________________________ fotó: Tóth László Tiszta szavak „Sólyom-szárnyakon” A pécsi filmszemlék egyik első nagy si­kere az Apa című Szabó István-film volt, a szereplők között pedig ott találhattuk a ma is aktív színésznőt, Sólyom Katalint. A művésznő immár 36 esztendeje hűsé­ges tagja a Pécsi Nemzeti Színháznak. Kevesen képesek felnőttként is büszkén vál­lalni, hogy gyermek módjára tudnak még örülni, rácsodálkozni a világ megannyi szép­ségére. Sólyom Katalin színművésznő az egyik a kevesek közül, aki számtalan szerep­ben és irodalmi esten bizonyította, hogy nyi­tott a tiszta lelki felemelkedésre. Tudják ezt róla mások is, nem véletlen, hogy Berták László személyesen neki szánta azt a gyerme­ki vallomást, melyet a pécsi közönség a múlt év végén egy nagyszínházi jótékonysági esten láthatott az előadásában. Arra viszont már alig emlékszik a publikum, hogy a színésznő az egyik sztárja volt a hajdani filmszemléknek, játszott az Apa című filmben, mely az 1966-os (!) 2. Pécsi Filmszemlén a kriti­kusok díját kapta, előtte viszont nagydíjat nyert Moszkvában.­­ Szabó István még a buda­pesti Universitas együttesben is­mert meg, így játszottam az első filmjében, az Álmodozások ko­rában is, majd később az Oscar­­díjas Mephistóban. Az Universi­tas az egy más világ volt, szá­momra ott kezdődött minden - vallja a színésznő. És felfeslenek a szálak. A kitűnő tanuló Katika eredetileg kémia-fizika szakos tanárnak készült az Eötvös Ló­ránt Tudományegyetemen. A diplomát is megszerezte, ám az egyetemen alapító tagja volt az Universitas együttesnek - olyan társakkal, mint Jordán Tamás, Fodor Tamás, Hetényi Pál vagy Halász Péter - és ez a nagyon ko­molyan vett hobbi eldöntötte a további sorsát. Az Egyetemi Színpad ugyanis akkoriban az értelmiségiek fellegvára volt: irodalmi estek, filmesek találkozóhelye, heppeningek ottho­na. Sólyom Kati a diplomaszerzést követően a Gondolat Kiadó lektoraként hódolt tovább a fővárosban színjátszó szenvedélyének, majd 1968-ban leszerződött a Pécsi Nemzeti Szín­házhoz, mert az akkori főrendező Dobay Vil­mos (aki egyébként az Universitasnak is a rendezője volt) idecsábította. Azóta 36 esz­tendő telt el, és a színésznő nem tágított a vá­rostól, igaz, férje, Várnagy Attila, valamint Kinga lánya és Gergely fia is itt tartotta. Szere­pek sora következett, eleinte főként gyermek­figurák, Twist Olivértől Puckon át Nyilas Mi­siig, hozzátéve azt is, hogy mindig közel áll­tak hozzá a gyerekszerepek. Szívesen idézi fel emellett Gertrúd alakját a Hamletból, a Vén­asszonyt a Csirkefejből, Petiponnét az Osztri­­gás Midiből, és természetesen a legfrissebb si­kert, Grace-t a Grace és Glóriából. Ez a kétsze­mélyes kamaradarab már a 25. előadásnál tart, és 2003. végén a vidéki színházak talál­kozóján is nagy visszhangja volt. - A gyerekkarakter örökké ott motoszkál bennem - összegez Sólyom Kati. - A pódium­­műsoraim többsége hozzájuk szólt. Ez azon­ban igen nagy felelősség, mert ők könnyen megronthatók, nekik száz százalékig tiszta művészetet kell adni. A Csipkefa című nép­­költészeti összeállítás ma is annyira a lelkem­ben van, hogyha éjszaka felkeltenének, hiba nélkül elmondanám. A művésznő pedig nem pihen, rendre lát­hatjuk a színpadon, könyvet szerkeszt, mondja és tanítja is a versmondást, színiisko­lásoknak, zeneművészeknek, pedagógusok­nak, mindenütt, ahol odafigyelnek a tiszta gondolatokra. mészáros R­­endre Sólyom Katalin a Grace és Glóriában fotó: tóth­­. Csokonai-díjas Szélkiáltó A Magyar Kultúra Napja alkalmá­ból Hiller István kulturális mi­niszter tegnap Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban meg­rendezett kitüntetési ünnepsé­gen Csokonai Vitéz Mihály alko­tói díjat adott a 30 éve alakult pé­csi Szélkiáltó Együttesnek (Lak­ner Tamás, Keresztény Béla, Rozs Tamás, Fenyvesi Béla) a magyar és világirodalom klasszi­kus és kortárs költőinek, az együttes tagjainak zenéjével elő­adott, versei magas színvonalú, itthon és külföldön egyaránt elis­­mert megszólaltatásáért. ■ A kultúra megyei ünnepe Mint oly sok éve hagyomány, idén is ünnepélyes külsőségek között ülte meg a Magyar Kul­túra Napját a Pécs-baranyai Kulturális Szövetség, ezúttal - a helyi városi önkormányzat­tal karöltve - Komlón. A komlói Színház- és Hangver­senyteremben már az előcsarnok­ban rendezett két kiállítás is a kul­túra ünnepére irányította a figyel­met, ahol a leendő nívódíjasok mu­tatkoztak be, majd az ünnepi mű­sorban is további két nívódíjjal elis­mert együttes lépett fel. Páll Lajos üdvözlése után dr. Tóth József, a Kulturális Szövetség elnöke tartott beszédet, majd Bokor Béla és dr. Csefkó Ferenc alelnökökkel közö­sen adták át az oklevéllel és 70 ezer forint készpénzzel járó díjakat. 2004-ben megyei nívódíjban részesült a Nagytótfalui Iskolatör­­téneti Gyűjtemény és Tájház Fia­tal Alkotók Közössége, a Pécsi If­júsági Ház Vonószenekara, a Sik­lósi Városi Könyvtár és a Komlói Súgólyuk Színház. Ezenkívül több egyesület és közösség is elismeréseket adott az este folyamán. A Baranya Me­gyei Önkormányzat kulturális bi­zottsága oklevéllel ismerte el a Magyar Népművelők Egyesülete Baranyai Szervezetének munká­ját, míg a későbbiekben a kitün­tetett is díjat adott át: Szabó And­rásnénak, a Hosszúhetényi Álta­lános Művelődési Központ mun­katársának. Komló Város Önkormányzata oklevéllel jutalmazta a Him Sin­gers Együttest, valamint a Komlói Pedagógus Kórus karnagyát, dr. Szabó Szabolcsot és a kórus titká­rát, Winner Kálmánt. A Baranya Megyei Honismere­ti Egyesület elismertje lett idén Budai Györgyné, a szentlászlói általános iskola igazgató-helyet­tese, míg a Baranyai Emberekért Szövetség Jencsik Jánost, a Kom­lóért Egyesület elnökét, valamint Ravazdi Lászlót, a Szigetvári Vár­­baráti Kör első emberét részesí­tette elismerésben. M.K. A komlói Súgólyuk Színház nívódíjas társulata FOTÓ: DEÁK G. A kultúra baranyai lovagjai A Falvak Kultúrájáért Alapítvány által létrehozott Magyar Kultúra Lovagja kitüntető címeket az idén immáron hatodszor adomá­nyozták. A díjakat önkormány­zatok, társadalmi szervezetek je­lölése, valamint az alapítvány ta­nácsadó testületének javaslatai alapján ítélik oda. Baranyából két jelölést fogadtak el. Újvári László nyugalmazott szabadszentkirályi néptanítót ütötték lovaggá, illetve posztumusz lovagi címet kapott a pécsi származású, ám életének nagy részében Zengővárkonyban tevékenykedő Császár János, né­hai kántortanító. K.F. Mennyit ér az élet... Pénzbeli kárpótlás a hátramaradt hozzátartozóknak A második világháborúban kényszermunkára hurcolt romák kárpótlási ügyeit még az idén rendezik - jelentette be a roma­ügyi államtitkár. Ugyanakkor az elvesztett élet kárpótlásával kapcsolatban is súlyos problémákat vetnek fel sokan. Mi a helyzet a megsemmisített internáltakkal, a zsidókkal, a cigá­nyokkal, a Szovjetunió elleni háborúban elesettekkel? - Az én édesapám sváb emberként, mint magyar katona halt meg a hábo­rúban - panaszolja M. J.-né. - Féléves voltam akkor, egész életünket hátrá­nyosan érintette elvesztése. Akik túl­élték a borzalmakat, sok év hadifog­ság után hatalmas kártérítést nem kaptak, de éltek. Még föl tudták ne­velni gyermekeiket, egyengethették jövőjüket. Az én édesapám viszont meghalt, sem simogatást, sem jó szót, sem útravalót nem kaphattam tőle. Kaptam viszont 50 ezer forintot, mert ennyi ugye e­gy élet... föláldozva egy elhibázott politika „oltárán”. T. L-né mint ugyancsak hadiár­va szintén azt hangsúlyozza, na­gyon megszenvedték, hogy apa nélkül nőttek fel. Szerinte azt sem hangsúlyozta senki eléggé, hogy ők kényszerből mentek Oroszország­ba. Édesanyámtól tudom - folytatja - milyen nehéz szívvel, könnyes szemmel vált el tőlünk édesapám. 50 ezer forintot kaptunk utána... Pécsi olvasónk, T. K. azt pana­szolja, hogy 1944-ben fiatalon eva­kuálták Németországba. 10 hóna­pot dolgoztattak fizetség nélkül. Hatvan év múltán sem tudja, kire, mire kell várni még, miután előírá­sosan több éve benyújtotta kárpót­lási igényét az illetékes német hiva­tal magyarországi képviseletén. Özvegyek, árvák, hősök, áldo­zatok... 97 éves zsidó férfi hozzá­tartozója is hozzánk fordult az idős ember meggyilkolt felesége ügyében. A történelem súlyos sér­tettjei ők. Nem követelnek, csak hangot adnak a puszta ténynek: él­nek még. Várnak. Fogy az idejük. Szavaikban sokféle kérdés feszül. Az életüket vesztettek kárpótlásá­val kapcsolatos kérdésekkel a Bara­nya és Somogy Megyei Kárrendezé­si Irodához fordultunk. Burgertné dr. Góczán Mária kirendeltség-vezető és dr. Herger Csaba, a hivatal mun­katársa elmondták, hogy konkrét térségi kárpótlási összesítést nem vezetnek. 1997-ben országosan 180 ezer kérelem érkezett az irodához élet elvesztése miatt. Ezek közül 120 ezer ügyben született helyt adó hatá­rozat. Az ő esetükben kiegészítik a kárpótlást 400 ezer forintra. Az ügyek sokfélék. Közös ben­nük a kényszerű halál.­­ Az élet elvesztéséért járó egy­összegű kárpótlásról először az 1992. évi XXXII. törvény rendelke­zett, pontosan meghatározva a sére­lem elszenvedésének körülményeit - tájékoztat a kirendeltség-vezető. - A kárpótlás megállapításának felté­teléül határozta meg a jogszabály, hogy az élet elvesztése a magyar bí­róság törvénysértő halálos ítéleté­nek végrehajtása vagy büntetőügy­ben a szabadságelvonás tartalma alatt, kétségkívül az eljáró magyar hatóság szándékos közreműködése miatt következett be. Az erősített esetekben az elhunyt özvegye, gyer­meke, szülője 1000000,-Ft, testvére pedig 500000,- Ft kárpótlásra volt jogosult. Ez az összeg került megál­lapításra a fenti törvény hatályba lé­pésétől 1997. június 6-ig beadott ké­relmek elbírálása során.­­ A személyi kárpótlásról szóló törvényt 1997-ben módosították, két jelentős csoporttal bővült az egyösszegű kárpótlásra jogosultak köre. Azon sérelmet szenvedettek után, akik a magyar hatóság vagy hatósági személy politikai önké­nye miatt illetve a deportálás vagy a kényszermunka ideje alatt vesz­tették életüket, 1997. június 7. és 1997. október 7. között a már emlí­tett hozzátartozók terjeszthették elő kérelmeiket. Ekkor azonban a törvény már nem rendelkezett a kárpótlás mértékéről, erre az 1999. évre vonatkozó költségvetési tör­vényben került sor, egy meghalt ember után harmincezer forintban határozta meg a kárpótlás teljes összegét. - Ez komoly eltérés... - Az Alkotmánybíróság ezt 2000 decemberében alkotmányel­lenesnek minősítette és a rendel­kezést 1999. január 1-jére vissza­menőleges hatállyal megsemmisí­tette - folytatja az ügyintéző. - Az élet elvesztéséért járó kárpótlás jelenleg hatályos mértékét a 2003. évre szóló költségvetési törvény határozta meg négyszázezer fo­rintban. A törvény ugyanakkor ta­xatíve felsorolja a jogosultak kö­rét, így amely személyek életének elvesztése nem ezekbe a csopor­tokba tartozik pl. katonák halála a II. világháború alatt, nem lehet kárpótlást megállapítani. Az ő esetükben más ellátási formák (pl.: hadi árva vagy hadi özvegyi ellátás) érvényesültek. - Mi vonatkozik a zsidókra és a cigányokra? - A kárpótlási törvény nem az elhunytak nemzeti hovatartozása szerint, hanem a haláluk okában határozta meg a jogosultság jog­alapját. A sérelem elszenvedésé­ből fakadóan történelmi ismere­tek birtokában, megállapítható, hogy a deportáltak elsősorban zsidó és roma, a Szovjetunióba kényszermunkára hurcoltak kö­zött többségben magyar és német származású emberek voltak. A je­lenleg folyamatban lévő ügyek­ben a kiegészítő kárpótlás megál­lapítása történik, a korábbi kifize­tések figyelembevételével négy­­százezer forintra egészíti ki a kár­­rendezési iroda a kárpótlás mérté­két. Az ügyintézés gyorsítása ér­dekében kérjük, hogy ügyfeleink a lakcímváltozást illetve az el­hunyt igénylők örökösei az elha­lálozást jelentsék be 72/336-300 telefonszámon vagy a Baranya és Somogy Megyei Kárrendezési Iro­dában a 7622 Pécs, Bajcsy-Zsi­­linszky u. 14-16. szám alatt. Új kérelmeket jelenleg nem le­het beadni, a korábban említett határidő jogvesztő jellegű, csak a megjelölt időszakban előterjesz­tett beadványokkal indított eljárá­sokat érinti a 400 000 Ft-os kiegé­szítés. BEBESSI K.

Next