Új Dunántúli Napló, 2005. május (16. évfolyam, 118-147. szám)
2005-05-06 / 123. szám
8 Szabadság és hit öt felvonásban Igazi ősbemutatóra kerül sor szombat este a Pécsi Nemzeti Színházban, a német Karl Von Gutzkow XIX. században született művét, az Uriel Acostát első ízben játsszák Magyarországon. Mészáros B. Endre Az Uriel Acosta a zsidóság kérdésével foglalkozik,, de nem a világgal szembeni küzdelmüket, hanem a nemzeti identitást, a szabadság eszméjét, a valláson belüli progresszivitást, az újító szellemet, az ortodox hitet vizsgálja. Ezt a sok szálon futó, elgondolkodtató színművet átszövi egy megindító vadromantikus szerelmi történet. Forgách András kifejezetten a pécsi színháznak készítette a közérthető, de mégis különleges nyelvezetű fordítást - tudtuk meg Balikó Tamás rendezőtől. Dramaturgiai finomításokkal készült az előadás, a szerelmespár például a pécsi adaptációban életben marad. A darab kétórányi játékban öt felvonásra tagolódik. A kezdő és a záró részt napjainkba helyezik, míg a történet maga az 1640-es Hollandiába viszi a közönséget. A szereposztásában is van érdekesség, hiszen a főszerepet alakító Béres Attilát eddig mint rendezőt ismerhette a pécsi publikum. A kolozsvári fiatalember a színművészeim szerezte első diplomáját, de Magyarországon ez lesz a színészi debütálása. Fillér István és Mészáros Sára jelenete Album Chabztól Dupla albummal jelentkezett a közelmúltban a pécsi FPT-Dj, Kalotás Csaba (Chabz) és a budapesti Vranik Krisztián (Krizo). A fiatalok négy éve dolgoznak együtt a Realistic Crew nevű alkotói csapatban. A Fekete Kefe című, az idei magyar játékfilmszemlén fődíjat nyert alkotás zenéje volt első konkrét munkájuk. A közös, bár egymástól mégis független zenei anyagot a Realistic Crew gondozásában adták ki. A Test Lies (Krizo) és Growgrow (Chabz) című album ötvenpercnyi elektronikus zenét rejt. (bsa) DUNÁNTÚLI NAPLÓ - 2005. MÁJUS 6., PÉNTEK KULTÚRA-MŰVELŐDÉS Példakép az, aki őszinte csődtömegek így látják a szüleiket a kamaszok Százból csak hét szülőt tisztel feltétel nélkül a gyermeke. Csak minden negyedik 8-14 éves fiú vagy lány érzi úgy, hogy fontos személy otthon. H. I. A gyerekeknek csupán egynegyede érzi magát fontosnak a családban, fele elviselhetőnek, egynegyede jelentéktelennek. Az első kategóriában van a legtöbb magabiztos, határozott, céltudatos. A középsőben a hangyaszorgalmútól a passzív szemlélőkig terjed a skála. Az utolsóban sok az önbizalom-hiányos, viszszahúzódó gyerek, de akadnak agresszívek is. Mindez abból a felmérésből derült ki, amelyet Tóth Istvánná, a Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Karának oktatója, a Tanárképzők Országos Egyesületének elnökségi tagja végzett hallgatóival. Háromszáz, városban és kistelepülésen élő tanuló 645 felnőtt szülői szerepéről mondott eddig véleményt. „Legszívesebben a bankkártyáját dédelgeti”. „A vezérigazgató úr úgy káromkodik, akár egy kocsis”. „Igaz, hogy ügyvéd, de otthon bunkó”. Ilyen véleményeket fogalmaztak meg a kamaszok szüleikről. Van, ahol az önmegvalósító, ügyintéző menedzser anya a főnök, aki mérnök férjét csődtömegnek tartja. A gyerekek kárpótlása: hétvégenként elmehetnek elfoglalt anyjukkal „doppingolni”. Máshol a csak önmagával törődő vezérigazgató apát a család teljesen kiszolgálja, pedig agresszív, lehülyéz mindenkit és káromkodik. Vajon ők milyen követésre méltó modellt adnak utódaiknak? A félresiklott értékrend a gyerekekben is ott van. Jelentős hányaduk úgy véli: ha nem elegendő a pénz, a szülő keressen pluszmunkát - hogy fusson divatos ruhákra. Van kamasz, aki elvárja, hogy köztisztviselő anyja takarítással egészítse ki a jövedelmét, vagy hogy sofőr édesapja a szabadnapján egy autószerelőnél dolgozzon 10-14 órát. Pedig kiderült: az érzékelhető szeretet sem függ össze az anyagi léttel, sem egyenesen, sem pedig fordítottan nem arányos vele. Százból három szuper, tíz pocsék A diákok 3 százaléka tartja „szupernak” a famíliáját, 10 százaléka jónak, 21 százaléka tűrhetőnek, míg 26 százaléka elviselhetőnek. Minden harmadik szerint van rosszabb is, s minden tizedik mondta azt, hogy pocsék a családja. A fiúk 79 százaléka teljesen másfajta apa, a lányok 69 százaléka teljesen más anya szeretne lenni. „Tanulópénz” és dúskáló kölykök A gyerekek 25 százaléka iskolai teljesítményéért pénzt kap. Az ötös 20-300 forint, a négyes 20-100 forint, a jó bizonyítvány - vagy a „nem bukott meg” kategória - ezreket ér. Három százaléknál jellemző a színezett, hidrogénezett haj, a piercing, a méregdrága ruha, a műköröm, a hivalkodó ékszer. Némelyeknek saját bankkártyájuk van, tízezrekkel Dali meg a kopt művészet Mészáros B. E. Vetélkednek a galériák, hogy ki tud többszázezres nézőszámot felmutatni egy-egy bemutatóval pár hónap alatt. Ebbe a nemes csatába most két új kiállítás is benevezett a fővárosban: a Műcsarnokban Salvador Dali munkáiból május 29- ig látható izgalmas összeállítás. Dali több ezer festményéből ötven év válogatása érkezett, elsősorban grafikák, rézkarcok, könyvillusztrációk. A művész sajátos stílusában újraértelmez néhány világirodalmi remeket, képeivel olyan könyvélményeket idézhetünk fel, mint a Don Quijote, Ovidius művei, vagy Freud, Rabelais filozofikus írásai. Szinte minden képnél órákat lehetne eltölteni. Nem kell messzire mennie a művészetbarátnak, ha a másik szupertárlatra kíváncsi, a fáraók utáni kopt művészet kincseire, mert az egy házzal odébb, a Szépművészeti Múzeumban kapott helyet - ide azonban május 18-ig lehet már csak bejutni. A keresztény indíttatású egyiptomi szövetdíszítések, építészeti faragványok, sírsztélé kialakítások az i. sz. 300-700-as évekből származnak, és sajátos összevetést kínálnak az európai kínálattal. A tárlaton mintha egy időutazó kapna villanásnyi részéleteket a korból. A válogatás rendkívüliségét jelzi, hogy az anyagot 4 milliárd forintra biztosították. Tánc a csúcson: ötven éve ropják Fél évszázaddal ezelőtt alakult meg a Mecsek Néptáncegyüttes, s bár ezen időszak alatt akadtak hullámvölgyek, ma, ha lehet, még az alapítóknál is lelkesebb csapat járja az országot, a világot. M. K. Simon Antal koreográfus 1955-ben még a Vasutas Otthon égisze alatt hozta létre a Mecsek Táncegyüttest, és 15 éves pécsi működése alatt az országos, sőt nemzetközi élvonalba táncolták magukat. Időközben a Doktor Sándor Művelődési Központ lett az otthonuk, egészen a rendszerváltásig. Simon távoztával, néhány évnyi útkeresés után Bodai József lett a Mecsek új vezetője, aki az együttesre ma is jellemző autentikus táncfeldolgozásokat elkezdte. Meg is lett a munka sikere, számos hazai és nemzetközi fesztiválon tapsoltak a pécsi gárdának. A jelenlegi felállás 1993 óta létezik, ekkor érkezett a maradék, régi Mecsek-táncosokhoz Molnár János és fiatal csapata. És megkezdődött egy, immár 12 éve tartó újabb sikertörténet, ami talán épp mára, az 50 éves jubileumra ért a csúcsára. - Ez egy beérett, de mégis nagyon nyitott társaság - mondta Molnár János. - Már megvan a kialakult mozgásuk, stílusuk, eleganciájuk. És az autentikus táncok mellett meg tudják magukat mutatni színészileg is olyan produkciókban, mint a nagy sikerű Tóték tánca vagy a Szorító. Egy néptáncosnál azonban mindig kérdés a magánélet, ha család, gyerek van, már nem lehet várni, hogy csak a tánc létezzen számukra, mint addig. Szerencsére gondoltunk az utánpótlásra, tudjuk tervezni a jövőt. A Mecsek Néptáncegyüttes nagy, jubileumi fellépései nemrégiben voltak a Pécsi Nemzeti Színházban, telt ház előtt, ahová a régi tagokat is meghívták, és összesen mintegy 120-an szerepeltek. A közeljövőben, azaz júniusban a pécsi Nemzetközi Néptáncfesztiválon lépnek fel, majda júliusi „edzőtábor” következik. A legtöbb felkérés augusztusra-szeptemberre esik, ekkor megyeszerte és az országban sokfelé megfordulnak majd. Ősszel, a további hazai rendezvények mellett Krakkóban és Lahtiban fognak vendégszerepelni. Nagy siker volt az együttes gálaműsora a PNSZ-ben is Jubileum télen-nyáron A Jelenkor májusban A Jelenkor májusi számának élén részletek olvashatók Tolnai Ottónak a kortárs spanyol képzőművészhez szóló, Miguel Barceló árnyéka című új versciklusából. Ezt Bertók László verse és Szijj Ferenc [Május elseje] című, a Kádárkorszak majálisait megidéző prózája, majd Papp Sándor Zsigmond Füst című elbeszélése követi. Bodor Béla és Gömöri György költeményei, N. Tóth Anikó regényrészlete, valamint Miklya Zsolt verse után a horvát Slovenka Drakulic riportkönyvének egy fejezete olvasható; kötetében az írónő a délszláv háború során elkövetett emberiség elleni bűncselekményekkel foglalkozik. A szépirodalmi rovatot Tandori Dezső Hennnét az „írói”? című esszé zárja, melyhez Bedecs László alapos Tandori-tanulmánya csatlakozik. A kritika rovatban Körösi Zoltán és Szerbhorváth György írása is a Magyar Irodalmi Díj idei nyertesével, Tolnai Ottó Költő disznózsírból című kötetével foglalkozik. Ide kapcsolódik még Szilágyi Zsófia kritikája, mely a Tolnai-symposion című tanulmánygyűjteményt veszi szemügyre. Ezt követően Bebessi B. Károlynak a legújabb Tandori-verseskötetről, Az Éj Feléről szóló recenziója olvasható, majd a rovatot Bárány Tibor Angyalosi Gergely kritikakötetéről írott nagyszabású munkája zárja. A Jelenkor postájából rovatban Font Márta reagál egy korábban megjelent Gyáni Gáborírásra, majd ezt követi Gyáni viszontválasza. A portré személyes műfaj M. K. Nem könnyű olyan elfoglalt embereket modellként leültetni, mint egy egyetemi rektor vagy kari dékán, tatai terez festőművész, aki a Pécsi Tudományegyetem vezetőinek portréit készítette el az utóbbi időben, vallja: a jó műhöz elengedhetetlen a személyes találkozás. Bellyei Árpád, Tóth József rektorok, Fischer Emil, Sümegi Balázs és Lénárd László dékánok (az utóbbi azóta szintén rektor) - bár idejük percre be van osztva, szinte a nap 24 órájában, kellett szakítsanak egy fél órát, órácskát arra, hogy ellátogassanak Tatai Teréz műtermébe, kicsit beszélgessenek, s hagyják, legalább egy videofelvétel készüljön róluk, ha már több „modellkedést” nem tudnak vállalni. - El kell fogadni a kor feltételeit, ezért veszek igénybe efféle segédeszközt, mint a videó - mondja művésznő. - De akkor is szükség van valami személyes kapcsolatra, érezni kicsit, ki is ez az ember, akit megfestek. A találkozás után aztán az elkészült felvétellel való „ismerkedés” jön. Megnézem tízszer, húszszor, végül olyan már, mintha az illető egy hétig itt lett volna nálam. Megismerem az arckifejezését, egy-egy gesztusát, fintorát. És ha már mindez megvan, akkor kezdődhet a festés. Tatai Teréz valaha élő modell után három délelőtt megvolt egy képpel. Manapság, az előkészületek után, egy héten át dolgozott a portrékon. Nagy megelégedésre, hiszen akadt dékán, aki otthonra is vásárolt a vázlatok közül. Bélyegen a világörökség A Magyar Posta három éve kezdett bele a hazai világörökségi helyszínek tematika mentén bélyegsorozat, illetve levélborítékok megjelentetésébe. Az elhatározásban meghatározó szerepet játszott, hogy 2000 decemberében Sopianae ókeresztény temetője a világörökség részévé vált, illetve hogy 2001 novemberében adták át Pécsett az UNESCO diplomáját. A Magyar Posta eddig 2002-ben Budapest (100 Ft), Hollókő (150 Ft), Aggtelek (180 Ft), 2004-ben pedig Pannonhalma (150 Ft) és Hortobágy (170 Ft) bélyegeket jelentetett meg. A sorozatot kétévente bővítik. A hátralévő három magyar világörökségi helyszín - a pécsi ókeresztény sírkamrák, a Fertő-Neusiedlersee kultúrtáj, a tokaji történelmi borvidék - bélyegeinek megjelentetését jövőre tervezik.