Új Dunántúli Napló, 2006. április (17. évfolyam, 89-117. szám)
2006-04-15 / 103. szám
16 Ünnepköri istentiszteletek SZÉKESEGYHÁZ. Április 15-én, nagyszombaton 8.30-kor sötét zsolozsma a kispapok vezetésével. 21 órától húsvét vigíliája felnőtt-kereszteléssel és feltámadási körmenettel Április 16-án, húsvétvasárnap 11 órától püspöki szentmise. PÁLOS TEMPLOM. Húsvéthétfőn a szentmisék reggel 8.00 és este 18.00 órakor kezdődnek. LYCEUM TEMPLOM. Húsvéthétfőn a szentmise vasárnapi rend szerint 10.45 órakor kezdődik. A BELVÁROSI TEMPLOMBAN nagyszombaton a temetőkápolnában délután fél 5-kor tartják a húsvéti vigíliát és a feltámadási körmenetet. BELVÁROSI REFORMÁTUS TEMPLOM. Szombaton este 6 órakor bűnbánati istentisztelet. Húsvétvasárnap fél 9-kor, 10-kor és este 6 órakor úrvacsorás istentisztelet. Húsvéthétfőn fél 9- kor és 10 órakor úrvacsorás istentisztelet, este 6-kor istentisztelet. PÉCS-KERTVÁROSI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG TEMPLOMA. Április 15-én, szombaton 18 órától istentisztelet verses-zenés passióval. 16-án, vasárnap 9.30- tól húsvéti istentisztelet úrvacsorával, gyermek-istentiszteletekkel. 17-én, hétfőn 9.30- tól húsvéti istentisztelet úrvacsorával, gyermek-istentiszteletekkel. A PÉCSI BOKOR UTCAI BAPTISTA templomban csak húsvétvasárnap vasárnap tartanak gyülekezeti alkalmakat. Délelőtt 9 órától imaóra, 10 órától pedig istentisztelet kezdődik. Délután 5 órától ugyancsak istentiszteletre várják a híveket. HITÉLET Mióta húsvét a húsvét? A keresztény világ legnagyobb ünnepe A húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünnepüik mindenhol a templomokban. És köszöntik a tavaszt, a természet újjáéledését. A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A nyugati kereszténység húsvétja mindig március 22-e és április 25-e közé esik. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt. Az első níceai zsinat 325-ben határozott úgy, hogy az egyház tagjai a húsvétot ugyanazon a vasárnapon ünnepelték, de sajnos nem állapodtak meg módszerben a nap kiszámításával kapcsolatban. A középkorban alakult ki az jelenlegi szokás, mely szerint a húsvét időpontja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Bár csillagászati értelemben néha egy (ritkán két) nappal korábbra csúszik, a napéjegyenlőséget március 21-re rögzítette a níceai zsinat Az Ortodox Egyház dátumszámítási módszere némileg eltérő. Ezért a szíriai Aleppóban ülésezett 1997-ben az Egyházak Világtanácsa. Azon javasolták, hogy a csillagászati megfigyelésekre alapuló definíció helyett képletekkel kiszámolható módszerrel határozzák meg a húsvét időpontját, ezzel megszüntethető lenne a keleti és nyugati egyház közötti eltérés is. A reformjavaslat szerint a bevezetés 2001-ben lett volna, de lényegében egyik fél sem fogadta el még az ajánlatot. Mióta ünnepük a húsvétot? A níceai zsinat i. sz. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje. A húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent. Gyakorta használják az Easter elnevezést, mely a német Oster szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara az alvilág úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. Lehet, hogy neve az East, a kelet szóból származik, s a napfelkeltére utal. A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. ■ K.F. Tegnap délután öt órától német keresztút volt a pécsi kálvárián (képünkön), amelyet magyar keresztút követett Ünnepi zenei események a pécsi Bazilikában Húsvét vigília, április 15-én 21 órakor a Bazilika Mozart Kórusa és Zenekarát Szamosi Szabolcs vezényli. Műsoron: W. A. Mozart C-dúr (Koronázási) mise K.317, szólót énekel: Kuti Ágnes, Orcsik Judit, Benke József, Békési- Marton Csaba. Húsvétvasárnap, április 16-án reggel 8 órától a Bazilika Bárdos Kórusát és Zenekarát Uzsalyné dr Pécsi Rita vezényli. Műsoron: W. A. Mozart B-dúr mise K.275, szólót énekel: Gyöngyiné Fülöp Judit és Vucseráné Jekl Erika. 11 órától a Bazilika Palestrina Kórusát Jobbágy Valér vezényli, műsoron P. Griesbacher, Missa Godehardi. Húsvéthétfőn, április 17-én délelőtt 11 órától a Bazilika Palestrina Kórusát Jobbágy Valér vezényli, műsoron: G. P. Palestrina, Missa Papae Marcel. A Katolikus Karitász az árvízsúlyzottakért A Katolikus Karitász munkatársai folyóink mentén szinte az egész országban védekeznek az árvíz ellen. Az önkéntesek készenlétben állnak, riasztás esetén azonnal induljanak oda, ahol szükség van rájuk. Első lépcsőben összesen hárommillió forint értékben takarókat, ágyneműt és tisztasági felszerelést tartalmazó csomagokkal segítették a kitelepítésben élőket, Magyarország kilenc belvíz és árvíz sújtotta megyéjében. Nagymaroson a Katolikus Karitász Szakápolási és Fogyatékosokat Támogató Szolgálat munkatársai segítenek. A rászorulók további megsegítésére szánt adományokat a Katolikus Karitász - Caritas Hungarica 12011148 - 00124534 - 00800007 elkülönített számlaszámára várják. hittanverseny. Az egyházmegyei döntő április 18-án, kedden délelőtt 10 órakor kezdődik a Pécsi Szent Mór Iskolaközpontban. A rendezők mivel az április 8-ra tervezett megyei döntők elmaradtak, az esperesi kerületekben megrendezett elődöntők első három helyezettjét várják. A PÉCSI EVANGÉLIKUS GYÜLEKEZET fiataljai nagyszombaton 18 órától a pécsi Szivárvány Gyermekházban „Emberré lett Krisztus” címmel passiójátékot mutatnak be. A Dischka Győző utcai templomban vasárnap 8-kor, 10 órakor, 18 órakor kezdődik istentisztelet. Húsvéthétfőn 10-kor és 18 órától várják a híveket. GYERMEKKÓRUSOK KONCERTJE. A Pálos templomban április 21-én, pénteken 19 órától a Koch Valéria Középiskola szervezésében magyar, német és lengyel gyermekkórusok és zenekarok adnak koncertet, rendezték meg a Magyar Cserkészszövetség országos daléneklési versenyét. A pécsi cserkészek a következő eredményeket érték el: Kiemelt nőkét. Az egyesületet 1998-ban alapította. Dr. Keller Józsefet a múlt hét péntekjén szülőfalujában, Zombán temették. A szertartást Mayer Mihály megyés püspök vezette, nagycsütörtökön jelent meg a Pécsi Egyházmegye schematismusa, mely magában foglalja az egyházmegye jelenleg érvényes név- és címtárát. Hét év telt el az előző névtár megjelenése óta, ám most megújult formában, tanulmányokkal kiegészítve adták közre a kötetet. Az érdeklődők megtalálhatják benne az egyházmegye területén lévő intézmények - iskolák, szociális otthonok, kollégiumok, szervezetek - adatait, valamint esperesi kerületekre bontva a plébániák és a hozzá tartozó települések információit. EMLÉKEZTETŐ ■ Születésnapi jókívánságot lehet küldeni XVI. Benedek pápának a www.webelieveweb.com elektronikus képeslap segítségével is. A képeslapok szövegezése: „Isten gyermekei szeretnek Téged, Szentatyánk”, vagy az „Egész világ örül Szentatyánk születésnapján”. Benedek pápa ugyanis április 16-án, húsvét vasárnapján ünnepli 79. születésnapját. A belvárosi templom német nyelvű szentmiséjén húsvétvasárnap fél 10 órakor a Villányi Ifjúsági Kórus énekel. Közreműködik a Villányi Ifjúsági Fúvószenekar Kamarazenekara. CSERKÉSZDALOK. A budapesti Szent Gellért Gimnáziumban április 8-án 15. alkalommal arany fokozat: a 652. sz. I. Rákóczi György csapat Zengő őrse, Arany fokozat: Antal Marcella 47. sz. P.C.F. csapat, Ezüst fokozat: Morvay Noémi 10. sz. P.Á.R. csapat. KÉTSZÁZNÁL TÖBBEN kísérték utolsó útjára dr. Keller Józsefet, a Pécs Egyházmegyei Katolikus Németek Egyesületének él DUNÁNTÚLI NAPLÓ - 2006. ÁPRILIS 15., SZOMBAT KERESZTÉNY SZEMMEL Találkozás Dobos László Azonnal megismertem, amikor a zsúfolt buszon mellém sodródott. De - úgy látszik - az én arcomat sem torzította el annyira az elmúlt fél évszázad, hogy ne lehetne felismerni, mert barátságosan rám köszönt: „Üdvözlöm, Lacikám, ezer éve nem láttam. Hogy van?” Ez a „Lacikám” egy kicsit meglepett, mert annak idején következetesen csak Dobos elvtársnak szólított, de azért rávágtam a sztereotip választ: „Ó, köszönöm, minden rendben van.” Udvariasan én is érdeklődni akartam hogyléte felől, de hirtelenjében nem tudtam, hogyan szólítsam. Azt nem mondhatom, hogy „Kovács elvtárs”, az meg sehogy se jött a számra, hogy „Kovács úr”. Mondjam csak úgy, hogy „és maga hogy van?” Ez meg olyan közönséges! Talán észrevette zavaromat, mert egészen közel hajolt hozzám, és bizalmaskodó hangon folytatta: „Olvasom az írásait a Naplóban, és nagyon-nagyon tetszenek. Gratulálok, és csak írjon minél több ilyent..” Erre végképp belém szorult a szó. Ezt az az ember mondja, aki a legvadabb Rákosi-korszakban egy egyházellenes ideológia lelkes harcosa volt? Igaz, engem személy szerint nem bántott, de azért gyanítom, hogy annak a káderlapnak, melyen az ő aláírása állt, és amelyet 56-ban kiszabadítottunk a páncélszekrényből, lehetett némi része abban, hogy a sorsom úgy alakult, ahogyan alakult. Ebben a káderlapban ugyanis súlyos dolgok voltak. Akkor már rég halott édesapám politikai megnyilatkozásaitól kezdve azon át, hogy nővérem középiskolás korában a Mária Kongregáció tagja volt, egészen az én cserkészmúltamig, számtalan terhelő adat sorakozott benne egymás után! A befejezésére ma is pontosan emlékszem: „Egyébként szorgalmas, jó szándékú dolgozó, de ideológiailag eltévedt, teljesen a kletikáns reakció befolyása alatt áll. Átnevelésére különös gond fordítandó!” Ezért hát kissé kényszeredetten tettem fel a kérdést: „Magamaga ilyeneket olvas?” Erre még közelebb hajolt hozzám, és szinte átszellemülten suttogta: „Én mindig elolvasom a Napló hitéleti oldalát. Sőt, még sok más ilyesmit is olvasok...” Meg akartam kérdezni, hogy mit olvas még, meg hogy templomba is szokott járni, de a busz közben az Árkádhoz érkezett, nekem le kellett szállnom, ő meg tovább utazott. Amíg a tömegben az ajtó felé préselődtem, annyit azért még tudtam mondani neki: „Nagyon örülök, hogy tetszenek az írásaim, meg hogy... ilyeneket olvas...” Az APEH előtt bandukolva az járt az eszemben, hogy mi lenne, ha egyszer nem a buszon, hanem a vasárnapi szentmisén sodródna így mellém? Mi lenne? Hát csak annyi, hogy a pap felszólítására: „Engesztelődjetek ki szívből egymással!” - én nagy örömmel nyújtanék békejobbot neki. Emlékezés az Exodusra, a holokauszt áldozataira Az oktatási tárca döntéseként minden év április 16-án tartanak megemlékezéseket az iskolákban a holocaust magyarországi áldozatairól. Természetesen ettől az időponttól, ha szükséges, lehetnek néhány napos eltérések, ez évben minden bizonnyal, hiszen most április 16-a tanítási szünnapra, vasárnapra esik. Ezért számítani lehet arra, hogy több helyen a megemlékezéseket a jövő hét elején tartják. Figyelembe veszik azt is, hogy egyes vidéki városokban mikor kezdődött a gettósítás, mely az ismert szomorú eseményeket vonta maga után, a kényszermunkákat, a haláltáborokba hurcoltak tömeges megsemmisítését. Évről évre az a tapasztalat, hogy a megemlékezések megtartása komoly feladatokat ró a pedagógusokra. Korábban kevés olyan könyv, film, dokumentum állt rendelkezésükre, melyek a szavakat, a beszélgetéseket felejthetetlen tartalommal tölthette volna meg. Most már más a helyzet. Néhány éve több olyan könyvhöz, dokumentumhoz lehet hozzájutni, melyek a holokauszt előzményeit, az üldöztetések történetét széleskörűen feldolgozzák. Felsorolásuk hosszú lenne, példaként hívjuk fel néhányukra a figyelmet. Ezek többségéhez a közkönyvtárakban hozzá lehet jutni. A „Kirekesztők” című összeállításban a vészkorszakot megelőző antiszemita írások találhatók. Hasonló tartalommal közelíti meg a sorskérdéseket Szenes Sándor „Befejezetlen múlt” című könyve. Kornis Mihály „Végre élsz” novellakötetében sok gondolatébresztő írás olvaható. Nagy sikere van Kertész Imre Nobel-díjas író „Sorstalanság” című könyvének. Leon Uris „Exodus” regénye a háború utáni zsidó fiatalok új hazát kereső megpróbáltatásairól szól. Az említett könyvek egy-egy részletének felolvasása a fiatalok érzelmeire hathatnak. Van lehetőség néhány tanulságos film közös megtekintésére, mint például a Schindler listája, az Élet vize, a Zongorista, a Sorstalanság. Ha van rá igény, akkor el lehet vinni a diákokat a pécsi zsinagógába. (Erre 16-án, de az azt követő napokban is lehetőség van, megkérésére a hitközség gondoskodik a nyitva tartásról.) Ott őrzik a „Könnyek könyve” szomorú dokumentumot, melyben felsorolják a pécsi és a város környékben zsidók neveit akik e térségből a holokauszt áldozatai lettek. (A könyv külön kiadásban is megjelent, hozzá lehet jutni.) A Pécsi Zsidó Hitközség április 25- én tartja a Vészkorszak Emléknapja istentiszteletet, ahol e könyvet a megjelentek közösen felolvassák. Megtalálhatók Pécsett még olyan emberek, akik túlélték a szörnyűségeket, személyes emlékeikkel tudják a történtek valóságát a diákokkal megértetni. Az ilyen találkozások megtervezéséhez is segítséget nyújt a hitközség. ■ M. E.