Új Dunántúli Napló, 2006. június (17. évfolyam, 148-176. szám)

2006-06-22 / 168. szám

2006. JÚNIUS 22., CSÜTÖRTÖK - DUNÁNTÚLI NAPLÓJ A­­RA AJTÓ ÉS TANULÁS Állítólag ők is voltak fiatalok szülők A legjobb az lenne, ha soha nem kellene nekik hazudni A mai fiatalok közül nem mindenkinek fel­hőtlen a kapcsolata a szüleivel. Vajon mi en­nek az oka? Miért visel­kedünk így? Miért nem értenek meg bennünket? A választ mindenki a lel­ke mélyén keresse. Mindannyian a magunk módján vagyunk bátrak, határozottak­­ és elszántak. Elszántan lépjük át a küszöböt, új életet kezdve, hátat fordítva a múltnak. Elszán­tan várunk egy szebb jövőre, el­feledve a múltat. Elszántan akar­juk tökéletessé tenni életünket, pedig tudjuk, hogy nem lehet az. Elszántan próbáljuk megvalósí­tani álmainkat, pedig még azt sem tudjuk, melyek azok. És eb­ben szüleink segíthetnek. A 21. század fiataljainak nagy többsé­ge nincsen felhőtlen viszonyban a szülőkkel. Vizsgáljuk meg konkrétabban a dolgokat! Kez­désként szögezzük le: sokféle szülő létezik. Van, aki most éli a második tiné­dzserkorát és mindent megbe­szél a kicsi lányá­val, fiával. Ők a „jó fej” szülők. Mások maradtak, konzervatív gon­dolkodók: ők a „Bezzeg az én időmben!” szloge­­nű ősök, akik az „Én is voltam fi­atal!” kezdetű mondatot még hír­ből sem ismerik. Céljuk az, hogy a gyermekükből amolyan minta­polgárt neveljenek. Holott ők is tudhatnák, hogy ez képtelenség - mert attól, hogy valaki felpor­szívózza a szobáját, vagy szelek­tíven gyűjti a hulladékot, még nem lesz tökéletes ember. A har­madik, csak zárójelben megem­lített kategória azoké, akik nem vagy alig törődnek a gyerme­kükkel, és hagyják elkanászod­­ni a csemetét. Ta­lán ők azok, akik csak egy rossz húzás, egy átga­rázdálkodott éj­szaka miatt lettek szülők. Velük a legnehezebb szá­molni, őket a leg­nehezebb leírni, náluk van a leg­több gond. Nem kell külön meg­magyarázni, hogy miért. Miért is nem bízunk meg a szüleinkben? Erre több válasz van. Van, aki mindent elmond otthon, azaz őszinte az ősökkel. Van, aki néha belecsen egy kis füllentést, de nagy átlagban mégiscsak őszinte. És persze van, aki keményen kommerál és úgy hazudik, mint a vízfolyás. Hogy melyik lenne a helyes út? Egyértelműen az őszinteség a legtisztább, és ha már őszinték vagyunk, akkor cserébe megér­tést és bizalmat is kérhetünk. Persze ahogy mondani szokták: a bizalmat kiérdemelni harc, megtartani művészet. Talán egy­két apró-cseprő füllentés, pár ke­gyes hazugság belefér - de iga­zából ez is mellőzhető. Sőt, jobb, ha felejtőbe küldjük, mert ha az apróság kiderül, a botrány álta­lában óriási. Összességében te­hát leszögezhetjük: jobb az őszinteség, még ha gyakran szí­vunk is miatta. Őszinteség egyenlő békesség­­ és ennél jobb semmi nem lehet. ■ Sági Lilla, Táncsics Gimnázium, Siklós ■ Szülőnek lenni egyál­talán nem könnyű fel­adat. Különösen pedig akkor nehéz, ha anya és apa is elfelejti, hogy egyszer régen ők lá­zadtak a nagyiék ellen. Vannak olyan családok is, amelyekben egy vacsora mellett mindent meg lehet beszélni egymással, azaz nincsenek sem titkok, sem hazugságok Egy osztálydíszítés krónikája ballagás Amikor egy életre elegünk lesz az orgonából Harmadikosként számunkra nem úgy volt ünnepnap a balla­gás, mint ahogy a negyedikesek átélték. Ők ugyanis kifelé ha­ladnak valamiből - amibe mi még csak most fogunk belelép­ni. Az ő ballagásuk ráadásul ne­künk leginkább a készülődés miatt marad emlékezetes. Hi­szen idén mi feleltünk a díszíté­sekért, a körítésért. A hét elején mindenki hatal­mas virágcsokrokat ígért, de mi csak csütörtök délután döb­bentünk rá, hogy bizony jóval kevesebb a virág, mint amire számítottunk. Órákig tartó filó­­zás, tervezgetés és számolgatás után végül péntek reggel osztá­lyunk háromszor annyi virág­gal rendelkezett, mint ameny­­nyire valóban szükség volt. Hogy megoldjuk a virágok fris­sen tartását, osztályfőnökünk tanácsára felhasználtunk egy kukát is - reméljük, ezzel nem romboltuk le a díszítés fenn­költségének illúzióját! Reggel aztán elkezdődött az idegbaj. Feladataink közé tartozott többek között az ajtó- és tábladí­szítés, az ablakok, falak és asz­talok kidekorálása, a tarisznyák és gerberák kiosztása. Persze semmi sem ment zökkenőmen­■ Ha egy osztály elballag, az mindig szívfájdító. A ballagta­tó harmadikosok­nak azonban nem csak a szívük fájt­­ a fejük is­­tesen. Osztályunkról ráadásul köztudott, hogy nem éppen a fe­gyelmezettség mintaképe - ám most mégis mindenki egy em­berként dolgozott. Sokkal na­gyobb problémát okozott, hogy a virágokat valahogy fent tartsuk a falon, ablakon. (Legalább ad­dig, amíg elkezdődik az ünnep­ség.) Bár az orgonák nagyon erő­sen ellenálltak, több kiló cellux­szal sikerült legyőznünk a láza­dó virághalmokat! Három óra munka, retusálás és takarítás után eljutottunk a mélypontra, sikerült teljesen kiábrándulnunk a ballagásból és az orgonákból. (Ezúton sze­retnénk megkérni a jelenlegi 10. A-t, akik jövőre minket bú­csúztatnak, hogy orgonát ne nagyon használjanak, ha lehet. Van rengeteg másmilyen virág, azokból válogassanak!) Ráadá­sul még vissza volt a virághor­dás, a névmemorizálás és a ke­resett diák felderítése! Végül aztán szerencsére min­den a helyére került. Sőt, a ne­hézségek ellenére azért egész jól szórakoztunk. Bár nem tudjuk, hogy évfolyamtársaink, a többi harmadikos osztály hogy élte meg ezt a napot és díszítést, bi­zonyára nekik is megvolt a ba­juk a viráginvázióval. De nézzük a jó oldalát: jövőre nem mi díszítünk! ■ Jávorka Brigitta, Csorba-Simon Eszter, Babits Gimnázium, Pécs Régóta nem igaz, hogy csak a belső számít igazán Manapság az a menő, akinek márkás cuccai vannak. Ha neked nincs, már nem vagy érdekes. És nehogy azt mondjátok, hogy a külső nem számít! Ha valaki nem jön be külsőleg, akkor nem mész oda hozzá és nem érdekel, hogy milyen belül. Mondhatod, hogy ez csak észosztás - de tudod, hogy igazam van! Figyelj magadra! ■ Teket Andrea, II. Béla Középiskola, Pécsvárad /S-SÉ MINŐSÍTETT AUTÓSISKOLA 2006. június 29-én „Bi­kai elméleti tanfolyamot indít. diákkedvezményi SZJA-ból 30% visszaigényelhető! Számítógépes gyakorlási lehetőség! Érdeklődni, jelentkezni: Pécs, Ferencesek u. 22. Tel.: 72/510-455 vagy 06-20/936-3068 A döntést sem lehet elég korán kezdeni? Kedves Napló! Sajnálom, hogy annyi dolog történt és nem tud­tam írni, de azt se tudom, hogy hol áll a fejem. Most kellett beadni a következő tanév emelt szintűjére a jelentkezést. Ez azt jelenti, hogy 16 évesen el kell döntsem, hogy milyen terület az, ami érdekel és amin tovább akarok tanulni. Ab­szurd. Jó, jó bejelöltem a történe­lem és az emelt magyar képzést, de eléggé bizonytalanok lettek azok az x-ek, annak ellenére, hogy négyeseim és ötöseim van­nak e két tárgyból. Nem is értem azokat az osztálytársaimat, akik kettessel nyugodtan bekarikáz­­gatták az emeltre való jelentke­zést Ráadásul az egész rendszer még csak most alakul. Van itt szó szabadbölcsészségről, alapsza­kokról, mesterképzésről - a lé­nyeg ugyanaz: nincs más dolgom, mint tanulni, tanulni és mindig csak tanulni, hogy valami legyen belőlem. Nem baj, ügyes kislány vagyok, majd megoldom, ha egy­szer oda jutok. Csak egyszer áll­­jam meg a helyem, és végezzem el sikeresen a középiskolát. No, kedves Napló, azt hiszem, mára ennyi voltam. Kell, hogy menjek tanulni a nyelvvizsgára, hogy meglegyen a hét pluszpontom. ■ Kiss Barbara, Janus Gimnázium, Pécs Danubius Strand Party 2006 Június 24-én Agárdon a Napsugár Strandon! S­zórakozzon együtt a Danubius műsorvezetőivel és nyerjen értékes ajándékokat! 18.00-18.30 Irigy Hóna 19.00 - 20.00 20.30-22.00 Hooligan

Next