Új Dunántúli Napló, 2007. június (18. évfolyam, 147-176. szám)
2007-06-01 / 147. szám
2 Ködbe vésző tubesi csúcs nem értek én már semmit sem. kollégám egy órán keresztül magyarázta nekem, hogy hol áll a tubesi ügy éppen, csütörtökön, 16 óra harminc perckor, de olyannyira bonyolult volt, hogy folyton egyszerűsítésre törekvő agyam nem vette be. Alapvető igazság, hogy az a dolog, amely alkalmas politikai természetű izgalmak kiváltására, az ki is váltja. Lesz izgalom bőven, az biztos. A lokátor helyszínéről szóló döntési huzavona szinte modellezi mindazt, amit szoktak hívni politikai cinizmusnak, erkölcsi relativizmusnak, szervezett tehetetlenségnek, hogy a népiesebb kifejezéseket ezúttal hagyjam is. Következményeit pedig csalódottságnak, kiábrándultságnak, hitelvesztésnek, olyan érzelmeknek, melyek a választópolgárok lelkében vernek tanyát. EGYSZER ELDÖNTÖTTÜK, hogy belépünk a NATO-ba. Aztán képviselőink aláírták, hogy vállaljuk az ezzel járó kötelezettségeket is. Például lokátort. Azt persze senki nem írta alá, hogy a Tubesre jó lesz a lokátor. Azt se, hogy a Zengő a megfelelő helyszín, bár most már, ahogy hallom, többen hajlanak afelé a városban, hogy jobb lett volna ott, bizonyos bazsarózsák kivételes jogi státusának túlzásaira hivatkozva. ott tartunk, hogy a közgyűlési többség nem ér rá, a zöldek képtelenek tömegeket maguk mögé állítani, a honvédelmi miniszter viszont ráérősen csavargatja töltőtollának kupakját. Aláírásra készül, hadd induljon az építkezés... én pár hónapja vagyok pécsi. Megkaphatom, hogy mi közöm hozzá. Sajnos úgy látom, hogy a pécsi polgárok többségét még annyira sem érdekli ez az egész ügy, mint engem. Különben elfáradtak volna szavazni, és nem itt tartanánk. BARANYAI TÜKÖR DUNÁNTÚLI NAPLÓ - 2007. JÚNIUS 1., PÉNTEK fi Mifitm»«» „Szembenézni a valóval" ekf Az építészeti igazgató a kiadások megfontolását hangsúlyozza Pécs Még nem ismert, hogy a város megválik-e Freivogel Gábor EKF építészeti igazgatójától, de az biztos, hogy elégedetlen a munkájával. Az igazgatóval az EKF jelenlegi állásáról beszélgettünk. Cseh László - Mik az esélyei annak, hogy az EKF öt kulcsprojektje időben megvalósul? - Induljunk ki abból a feltevésből, hogy bár természetesen pályázni kell majd rájuk külön-külön, de a pénz megvan mind az öthöz. A legfontosabb teendőnk az, hogy ezt az összeget átgondoltan költsük el. Lehet, hogy furcsa, amit mondok, de ez még annál is fontosabb, mint hogy 2010-re elkészüljenek, bár természetesen az sem lényegtelen. Pedig azt gondolhatnánk, hogy miután Brüsszel már rábólintott az idehaza nyertes pályázatra, nincs más dolga, mint levezényelni az öt beruházás megvalósításának folyamatát. Sokkal bonyolultabb kérdéskörről van szó. Először is az öt tervet egyetlen városfejlesztési projektként szerencsés értelmezni, s ily módon elhelyezni a város szövetében. Aztán mindenekelőtt azt kell megvizsgálnunk, hogy milyen anyagi és szellemi háttérrel bír ma a város, s akkor lehet csak eldönteni, mi valósítható meg. Egyelőre ott tartunk, hogy megfelelő állapotfelméréssel sem rendelkezünk. - Mi kell ehhez? - Az a megvalósíthatósági, tanácsadói tanulmány, amelyet a város megrendelt, s amely várhatóan szeptember végére elkészül. Hozzá kell tennem, hogy ebből engem, mint EKF építészeti igazgatót, eddig teljes egészében kihagytak, pedig jó válaszokat csak akkor kapunk a tanácsadóktól, ha jó kérdéseket teszünk fel nekik. Ám a város részéről egyetlen városfejlesztéshez értő szakembert sem delegáltak. - Mi a következő lépés? - Projektenként egy-egy mérnöki szakértői gárda létrehozása. Voltaképpen nagyon profi cégek jöhetnek csak számításba. Mindezt már a közgyűlésnek jóvá kellett volna hagynia, de az előkészítettség nem olyan fokú, hogy az előterjesztést meg lehetett volna ejteni. - Ha esetleg kiderül, hogy a tervezett beruházások egy része nem, vagy csak visszafogottabb méretekben valósítható meg, mit lehet tenni? - Nagyon fontos, hogy szembe merjünk nézni a valósággal. Akkor bizonyíthatja be a város, hogy méltó az EKF címre, ha kellő kulturáltsággal kezel egy helyzetet, és nem átgondolatlanul kívánja megvalósítani azt, amit nem lehet - Melyek azok a beruházások, amelyek mindenképpen kulcsfontosságúak ön szerint? - A közterek, közülük is néhány kiemelt jelentőségű, mint például a Széchenyi tér, a Tettye, továbbá a keleti Campus, benne az egyetemmel és a Zsolnayval, utóbbi Európa számára igazi unikum lehet. - És a többi? - A Nagy Kiállítótérben igen nagy lehetőségek rejlenek, természetesen ma még nem tudni, hogy mi lesz az építészet tervpályázat végeredménye. A Tudásközpont, bár fontos a város, a megye és az egyetem kapcsolatrendszerében, de nem látom benne az EKF szellemiségét. - A legproblematikusabb, gondolom, a koncertterem kérdése. - Alaposan meg kell vizsgálni, hogy mely elemek tesznek fenntarthatóvá egy ilyen létesítményt. Voltaképpen a kulturális igény alacsony ezen a területen, ennek fejlesztése lenne az alapvető feladat Elképzelhető, hogy a tanulmány visszafogottabb beruházásokat javasol, de a minőségből akkor sem szabad engedni. Az ön helyzete jelen pillanatban bizonytalannak látszik, hiszen komoly konfliktusai vannak a városvezetéssel, felmerült esetleges eltávolítása is. Én azokat a feladatokat igyekszem végrehajtani, amelyeket a város a pályázatában számomra meghatározott Ehhez azonban a megfogalmazott feltételrendszert eddig nem biztosították, nem kaptam meg azt a személyi és technikai hátteret, amelyet ígértek. Konkrét jelzés nem érkezett, hogy bármi gond lenne, inkább csak érzem, hogy nem az elvárható módon működik az EKF programja. Pedig fontos volna, ha megpróbálnánk valahogy egyezségre jutni, aztán megtalálni a helyünket a régióban és Európában. Ennek gátja sajnos nem rajtunk kívül, hanem bennünk van, amelyen meg kellene próbálni túllépni. „Kulcsfontosságúak a közterek, továbbá a keleti Campus, benne az egyetemmel és a Zsolnayval” Útfelújítás és ravatalozó pályázati forrásokból Szigetvár Több rövidesen induló fejlesztést készít elő a város önkormányzata. Ebben az évben is folytatódik a település belterületi úthálózatának rekonstrukciós programja, egy másik terv keretében pedig új ravatalozót építenek a jelentős területi bővítésre szánt turbéki temetőben. A legutóbbi testületi ülésen elhangzott, hogy a városnak mind a ravatalozó építésére benyújtott LEKI pályázati kérelme, mind pedig a belterületi utak burkolatának felújítására benyújtott TEUT pályázati kérelme kedvező elbírálásban részesült. A támogatás odaítéléséről, annak pontos összegéről szóló írásos tájékoztató azonban még nem érkezett meg a hivatalhoz. A beruházások becsült közbeszerzési értéke nettó 40 millió, illetve 26 millió forint, és ezek alapján mindkét fejlesztés a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik. Tekintettel arra, hogy a munkálatok közbeszerzési értéke nem éri el a nemzeti értékhatár felét, az eljárást hirdetmény közzététele nélkül meg lehet indítani úgy, hogy az erről szóló felhívást legalább három ajánlattevőnek elküldik. A városvezetés szándéka szerint mielőbb kiírja és lefolytatja az eljárást, hogy rövidesen megkezdődhessenek a kivitelezési munkálatok is. ■ K. E. Tovább szépítik Pécsett az északi várfalat A Dévényi Sándor építész által tervezett sétányon hamarosan egy újabb műalkotás kerül a helyére. Palotás József szobrász, Keltaur című művét június hetedikén avatják fel. A bronzszobor - amelynek felállítását a napokban készítik elő - a Meredek utcai átjáró mellé kerül majd. HÍREK az ig Albaliget FELÚJÍTOTTÁK a hoszszú évek óta nem használt szabadtéri színpadot az elmúlt öt hónap alatt. Az abaligeti önkormányzat, az orfűi Pécsi-tó Kht. és a Baranya Megyei Önkormányzat közös beruházásában 17 millió forintból újulhatott meg a nézőtér, a színpad és az egykori mozi épülete. A horgásztó közelében álló 300 fős szabadtéri színpad avatását az iskolai évzáróval együtt tartják június 16-án. (bsa) Bosta egész napos programmal zárult a Bosta Uniós Felzárkóztatásáért Egyesület egyéves programja, amelyhez pályázati támogatást a Partners Hungary Alapítványtól nyertek el. A roma integrációs program végén beás teadélutánt tartottak a helyi és környékbeli gyerekek részvételével, ahol a beás nyelvvel, kultúrával ismertették meg a kicsiket. Emellett uniós vetélkedőt is szerveztek számukra. (bsa) Mohács AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉT időtartama alatt, azaz június negyedikéig a Mohácsi Jenő Városi Könyvtárban ingyenes a beiratkozás erre az esztendőre, illetve naponta egy órán át térítésmentesen lehet használni a világhálót. Ugyancsak negyedikéig büntetlenül vissza lehet vinni az otthon felejtett, korábban kikölcsönzött könyveket is. (mb) Mohács-Budapest A Szakma Kiváló Tanulója elnevezésű, Budapesten megrendezett versenyen a közelmúltban a megyei önkormányzat fenntartásában működő mohácsi Radnóti Miklós Szakközépiskola diákjai aratták le a babérokat. Dobszai József országos első, Hadra Balázs harmadik helyezést ért el az asztalostanulók közt. A diákok kitűnő szakmunkás-bizonyítványt kapnak, és mentesülnek a szakmai vizsga alól. (mb) Bár az elmúlt napok felhőszakadásai nyomán a faluban a vízelvezető árkok többsége megtelt iszappal és vízzel. A település négy közmunkása ezért ezek megtisztításával foglalkozik, hogy a továbbra is várható jelentősebb csapadék el tudjon folyni. (mb) A legkisebb sebet ejtő műtétekről is értekeznek Pécs Nemzetközi kongresszus keretében adnak számot a résztvevők ezen a héten a sebészeti eljárások legújabb eredményeiről. A tegnap kezdődött összejövetel házigazdája a Pécsi Tudományegyetem AOK Sebészeti Oktató és Kutató Intézete. Hazánkban Pécsett, Szegeden és Debrecenben több évtizede elismert munkát végeznek a műtéttani intézetek, míg Budapesten jelenleg építik-szervezik újjá az 1963-ban megszűnt intézményt. Ezek a központok fontos szerepet játszanak a sebészképzésben, az alapvető műtéti technikák megtanításában, az új módszerek gyakorlásában, mindezt azért, hogy a betegeken biztonságosan lehessen majd azokat alkalmazni. Az oktatás mellett fontos feladatuk a tudományos kutatás is. A kongresszuson külön szimpózium foglalkozik a sebészetben térhódító technikai újdonságokkal, köztük az elmúlt tizenöt év egyik sikerágazatával, a legkisebb sebet ejtő, úgynevezett „minimálisan invazív” sebészeti eljárásokkal. A kongresszus ünnepélyes megnyitóján adták át a Petri Gábor-emlékérmet, amelyet többek között a pécsi dr. Róth Erzsébet professzor vehetett át a kísérletes sebészeti eljárások terén végzett több évtizedes, kimagasló munkája eredményeként. a K. F.