Új Dunántúli Napló, 2008. január (19. évfolyam, 1-30. szám)
2008-01-12 / 11. szám
) *Asia A,5,/ a 10 HÍRSÁV Negyedmilliós kárt okozott a füstölő kifosztásával bemászott egy ismeretlen csütörtökre virradó éjszaka Pécsett, a Búzakalász utcában az egyik családi ház udvarára. Kinyitotta az udvaron álló füstölő zsalugáterét, majd ellopta az építményben talált húsneműket. A tettes negyedmillió forintos kárt okozott a tulajdonosnak. (mb) Bevásárlóéiban hagyta a táskáját, ami eltűnt az egyik pécsi üzletközpont parkolójában, a bevásárlókocsiban felejtette egy asszony a táskáját, húszezer forinttal. A nő csak most tett feljelentést, mert arra számított, hogy valaki leadja a holmiját. Csalatkoznia kellett, a táskája nem került meg. (mb) @ TOVÁBBI krimihírek: www.bama.hu' Tervezett traffipaxhelyszínek : Pécsett január 12-én 08.30- 09.30 Zsolnay V. u. 09.50-10.50 Somogyi B. út 11.00-12.00 Komlói út 13.10-14.10 József A. út 14.30-15.30 57-es fkl. út Tervezett traffipaxhelyszínek * Pécsett január 13-án 08.30- 09.30 Makay út 09.50-10.50 Megyeri út 11.00-12.00 Nagy L. király út 13.10-14.10 Keleti elkerülő út 14.30-15.30 Aidinger J. út KRIMI &BULVÁR&HÁTTÉR fNMMMMNWMMNMNMI MWWSMMSMI MMMMMMMMMMVMDUNÁNTÚLI NAPLÓ - 2008. JANUÁR 12., SZOMBAT Nem keresi a címlapot hiteles Erős Antónia magánélete tabu az újságírók előtt Az elmúlt két hónapban három, egymástól független felmérés alapján ítélték el a leghitelesebb televíziós személyiségek egyikének. Erős Antónia az elismerésről elmondta: ez részben annak is köszönhető, hogy nem játszik szerepet. Dián Tamás - Gondolkodott már azon, hogy miért tartják önt hiteles televíziósnak? - Ez több tényezőből tevődik össze. Az egyik a többek között általam is vezetett Híradó objektivitása. Ha egy hírműsor tárgyilagos információkat közöl, akkor az kisugárzik azokra is, akik dolgoznak benne. Persze ez fordítva is igaz, hiszen a műsor megítélésére a mi tevékenységünk is hatással van. A második szempont vélhetően az a kép lehetett, ami rólam a médiában kialakult. Nem tartozom azok közé, akiknek valamiről négyféle véleményük van. Végül, de nem utolsósorban pedig sokat nyomhatott a latban az általam létrehozott Egy csepp figyelem nevű alapítvány tevékenysége is. Egyre több ember látja, hogy a cukorbetegség megelőzése, illetve kezelése érdekében végzett munkánk nem ragad meg a jelszavak szintjén. A patikai vércukormérés után épp a napokban kezdődik egy másik akciónk: csaknem ötszáz, narancssárga felkiáltójellel működő gyógyszertárban fokozatosan bevezetjük az ingyenes vérnyomásmérést is. - Az utóbbi időben az egyetemeken nemcsak vércukormérést végeztek, hanem a fiatalok súlyát, vérnyomását is vizsgálták. Milyen állapotban van a mai ifjúság? - Nem volt olyan katasztrofális a kép, mint amire számítottunk. Igaz, ebben az is közrejátszhatott, hogy főként az egészségtudatos fiatalok jöttek el. Ezt igazolja például, hogy a dohányzók aránya alacsonyabb volt, mint a középiskolások között. Az viszont megdöbbentett, mennyire betegek a szülők. Szinte alig volt olyan fiatal, aki a családban előforduló krónikus betegségeket firtató kérdésünkre ne tudott volna legalább egy közeli példát mondani. Erős Antónia szerint hitelessége egyik oka az általa vezetett hírműsor objektivitása - Önt valahogy békén hagyja a bulvársajtó, pedig sokak szerint ez lehetetlen. Mi a titka? - Az újságírók tudják, hogy vannak témák, amikről szándékosan nem beszélek sohasem. Nem azért, mert bármi rejtegetnivalóm lenne, hanem mert ezek a magánjellegű dolgok csak rám tartoznak. Botrányok sincsenek körülöttem, de az örömömmel vagy a bánatommal sem futok a címlapszerkesztőkhöz. Nem akarok senkit megbántani, de azt azért eléggé sokan elfelejtik, hogy ha az esküvőjükre meghívják a sajtót, akkor nem szabad azon csodálkozniuk, ha a válóperen is ott lesznek. SZÜLETETT: 1970. október 2-án. iskolái: Kaposvári Csokonay Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola (1989-92), ELTE média szak (1995), Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar PR-szakpályája: Kaposvári Városi Televízió (1993-95), Pécsi Körzeti Televízió (1995-98), 1998-tól az RTL Klub munkatársa. Erős Antónia A hadtörténész munkája: Ungvártól a Don-kanyarig sárvári JENŐ 1919-ben született Gyalogos hadnagyként került a szovjet frontra, majd a doni áttörés után kétszer is sebesülve vett részt az utóvédharcokban, míg nem a nyugati (amerikai) fogságból hazatérve tanárember lett. Történelem-testnevelés szakokat végzett 1947 óta él Pécsen, az egykori Pécsi Tanárképző Főiskolán, majd utódintézményeiben oktatott. Kétszer nősült két gyermeke, unokái és dédunokái vannak. Hadtörténész Legutóbbi kötete az Ungvártól a Don-kanyarig címmel jelent meg. Részt vett a pécsi II. világháborús emlékmű felállítása elkészítésének munkájában, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület tagja A teherautók, és a személykocsik állapotát ellenőrzik hétfőn a hatóságok Baranya Egy országos akció keretében Baranya megye útjain hétfőn reggel nyolc és délután két óra között a rendőrök, a vámosok és a közlekedési hatóság szakemberei a teherkocsik állapotát, illetve a vezetők pihenőidejének betartását ellenőrzik. Az akcióra azért kerül sor, mert tavaly országszerte több, mint ezerötszáz balesetet okoztak a tehergépkocsik vezetői. ■ A megyében Udvaron, valamint a 6-os főúton lesznek ellenőrzőpontok Ezek egy része összefüggésbe hozható volt a járművek nem megfelelő műszaki állapotával. Kiderült 2007-ben az is, hogy egyre többen vezetnek úgy, hogy nem szakítják meg útjukat a kötelező pihenés idejére sem. Hétfőn ennek megfelelően többek között a kocsik világítóberendezéseinek működését és a gumiabroncsokat ellenőrzik. Mindemellett azt is számon kérik a hatóságok, hogy a teherkocsik vezetői betartják-e a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokat. A megyében Udvar belterületén, a határátkelő közelében, valamint a 6-os főúton, a pellérdi, és a bicsérdi elágazó között állítanak fel ellenőrző pontokat. ■ M. B. Hatalmas tűzerő, nyomasztó doni köd áttörés A II. magyar hadsereg hadnagya, aki részt vett hatvanöt éve a történelemben Sárvári Jenő 88 éves pécsi hadtörténész, tanár és túlélő a II. magyar hadsereg hadnagyaként a 21. gyalogezred kötelékében vett részt a doni harcokban. Emlékei szerint az áttörés kora reggel, többórás tüzérségi párbajjal kezdődött. Kozma Ferenc - Mint történészt kérdezném, hogy mi történt azon az arcvonalon, ahol hadnagyként századparancsnok volt. - A szekszárdi 12-es hadosztály állásait közel tíz kilométer szélességben, háromnegyed órás hatalmas tűz előkészítés után - ami a magyar védelemnek 25-30 százalékos emberveszteséget okozott - indult az oroszok támadása. Összesen 18 zászlóalj és hatvan harckocsi zúdult a három magyar zászlóaljra. Nekünk egyetlen tankunk sem volt. A magyar védelem az egyes, még a pusztulásig küzdő elszigetelt csoportoktól eltekintve két óra alatt felemésztődött. A közvetlen frontvonaltól hátrébb és lépcsőzetesen kifejtett néhány órás ellenállás - erőlködés - után, a tüzérség elnémulásával a védelmi rendszer összeomlott. A támadás kilencedik órájában a 12. hadosztály egész harcterületét az ellenség birtokolta. - És mint résztvevő? - Maga volt a pokol. A támadás hatalmas pergőtűzszerű előkészítése, a nyomasztó köd, majd a kifogyhatatlan gyalogsági tömegek áradása sokkolta a katonákat... - Ön hogyan menekült meg? - Néhány napon múlt a dolog, és a szerencsén. A századommal azért érkeztem erre a frontszakaszra, hogy egy másik századot felváltsunk. A lövészárokban lévők már karácsony óta várták, hogy hazamehessenek, ám mielőtt helyet cserélhettünk volna, megkezdődött az orosz attak. Hadd mondjam el, nekünk - kb. kétszáz embernek - mindössze tizennyolc puskánk volt, és semmi más, hiszen úgy indultunk el otthonról, hogy a frontvonalon lecserélt századtól átvesszük a technikát is. Hát ez már nem sikerült. - És a menekülés? - Repülőgépek össztüzébe került a századom, sokan megsebesültek, köztük én is. A combom alsó részéből kiszakított a fedélzeti gépágyú lövedéke egy jókora darabot. A sebesülés „időben érkezett”, mert akkor még segíthettek rajtunk. Hátrább vittek a szanitécekhez, elláttak, majd sikerült egészen hazáig jutnom. Néhány órával később viszont már lehetetlenné vált a sebesültek mentése, így aztán vagy elvéreztek, vagy aki nem tudott menni, megfagyott. Érthető módon mindenki a saját bőrét mentette már, így nem cipelhetett a hátán mást. - Fél-e a katona harc közben? - Más helyett nem tudok nyilatkozni. Korábban én is részt vettem a századdal egy település elfoglalásában, és nem féltem. Furcsa dolog ez, így utólag is. Eszembe sem jutott, hogy meg is halhatok, sőt, inkább valamilyen felfokozott lelkiállapotban, csak a teendőkre, az ellenségre koncentrál ilyenkor az ember. Kérdeztem, és a többiek is így mondták. Volt még egy sebesülésem, repeszt kaptam a lábamba, úgyhogy most már ötvenszázalékos hadirokkant vagyok. - Miért és hogyan lett a hadtörténet kutatója? - Magam is tanárember lévén különösen érdekelt az átélt történelem, a doni események láncolata, előzményei és utóélete. Segítették a munkámat neves kutatók, heteket töltöttem a Hadtörténeti Intézetben, így aztán számomra nemcsak egyszerű szabadidős elfoglaltság, hobbi, hanem szakmává is vált. - Ritkán tapasztalható vitalitása, frissessége meglepi az embert. Utalnék arra, hogy hetvenhat évesen írta legutóbbi dokumentumkötetét. - A folyamatosan sportos életmódnak, a géneknek, a munkának és a mértékletes étkezéseknek köszönhetem, hogy megőriztem az életerejőm. Igazából alig tíz éve mentem végleg nyugdíjba, hiszen katedrán oktattam. Tornázom és a fiammal teniszezek, terveim is akadnak bőven. Szeretnék még publikálni, dolgozni, kutatni a múltat. Az egykori hadnagy, Sárvári Jenő 88 évesen is kutatja a múltat Kétszázezer hősi halott 1943 JANUÁRJÁBAN a donkanyari Voronyezsnél a 2. magyar hadsereg gyakorlatilag megsemmisült. Kétszázezer magyar katona halt hősi halált. Kevés olyan tragédiája van a magyarhadtörténetemnek, amely akkora létszámú halott, eltűnt és sérült katonát eredményezett, mint az 1943. január 12-én kezdődő doni áttörés. A hadtörténészek szerint a tragédia kezdetei 1942 elejéig nyúlnak vissza, amikor is a Barbarossa-terv meghiúsulása, valamint az 1941-42-es téli szovjet ellentámadás során elszenvedett személyi és anyagi veszteség arra sarkallta Hitlert, hogy határozottan követelje szövetségeseitől hadseregeik nagyobb arányú bekapcsolódását a hadműveletekbe. A német és a szovjet hadosztályokhoz viszonyítva jóval gyengébben felszerelt magyar hadosztályok az 1943. január 12-14-én megindított nagy erejű szovjet ellentámadásnak nem tudtak ellenállni. A magyar védelmi vonal áttörése után lőszer-, üzemanyag- és felszereléshiánnyal küszködő magyar csapatok óriási veszteségeket szenvedtek. Csupán az elszigetelten küzdő csapatrészek hősies helytállásának volt köszönhető, hogy a 2. hadsereg részeit sikerült visszavonni, majd a harcból való kivonás után hazaszállítani.