Új Dunántúli Napló, 2008. január (19. évfolyam, 1-30. szám)

2008-01-12 / 11. szám

) *Asia A,5,/ a 10 HÍRSÁV Negyedmilliós kárt okozott a füstölő kifosztásával bemászott egy ismeretlen csütörtökre virradó éjszaka Pécsett, a Búzakalász utcá­ban az egyik családi ház ud­varára. Kinyitotta az udvaron álló füstölő zsalugáterét, majd ellopta az építményben talált húsneműket. A tettes negyedmillió forintos kárt okozott a tulajdonosnak. (mb) Bevásárlóéiban hagyta a táskáját, ami eltűnt az egyik pécsi üzletközpont parkolójában, a bevásárlóko­­csiban felejtette egy asszony a táskáját, húszezer forinttal. A nő csak most tett feljelen­tést, mert arra számított, hogy valaki leadja a holmiját. Csalatkoznia kellett, a táskája nem került meg. (mb) @ TOVÁBBI krimihírek: w­ww.bama.hu' Tervezett traffipaxhelyszínek : Pécsett január 12-én 08.30- 09.30 Zsolnay V. u. 09.50-10.50 Somogyi B. út 11.00-12.00 Komlói út 13.10-14.10 József A. út 14.30-15.30 57-es fkl. út Tervezett traffipaxhelyszínek * Pécsett január 13-án 08.30- 09.30 Makay út 09.50-10.50 Megyeri út 11.00-12.00 Nagy L. király út 13.10-14.10 Keleti elkerülő út 14.30-15.30 Aidinger J. út KRIMI &BULVÁR&HÁTTÉR fNMMMMNWMMNMNMI MWWSMMS­MI MMMM­MMM­MMMVMDUNÁNTÚLI NAPLÓ - 2008. JANUÁR 12., SZOMBAT Nem keresi a címlapot hiteles Erős Antónia magánélete tabu az újságírók előtt Az elmúlt két hónapban három, egymástól függet­len felmérés alapján ítél­ték el a leghitelesebb televíziós személyiségek egyikének. Erős Antónia az elismerésről elmondta: ez részben annak is köszönhető, hogy nem játszik szerepet. Dián Tamás - Gondolkodott már azon, hogy miért tartják önt hiteles televíziósnak? - Ez több tényezőből tevődik össze. Az egyik a többek között általam is vezetett Híradó objek­tivitása. Ha egy hírműsor tárgyi­lagos információkat közöl, akkor az kisugárzik azokra is, akik dol­goznak benne. Persze ez fordít­va is igaz, hiszen a műsor meg­ítélésére a mi tevékenységünk is hatással van. A második szem­pont vélhetően az a kép lehetett, ami rólam a médiában kialakult. Nem tartozom azok közé, akik­nek valamiről négyféle vélemé­nyük van. Végül, de nem utolsó­sorban pedig sokat nyomhatott a latban az általam létrehozott Egy csepp figyelem nevű alapítvány tevékenysége is. Egyre több em­ber látja, hogy a cukorbetegség megelőzése, illetve kezelése ér­dekében végzett munkánk nem ragad meg a jelszavak szintjén. A patikai vércukormérés után épp a napokban kezdődik egy másik akciónk: csaknem ötszáz, narancssárga felkiáltójellel mű­ködő gyógyszertárban fokozato­san bevezetjük az ingyenes vér­­nyomásmérést is. - Az utóbbi időben az egyete­meken nemcsak vér­­cukormérést végeztek, ha­nem a fiatalok súlyát, vérnyomását is vizsgál­ták. Milyen állapotban van a mai ifjúság? - Nem volt olyan ka­tasztrofális a kép, mint amire számítottunk. Igaz, ebben az is köz­rejátszhatott, hogy fő­ként az egészségtuda­tos fiatalok jöttek el. Ezt igazolja például, hogy a dohányzók ará­nya alacsonyabb volt, mint a kö­zépiskolások között. Az viszont megdöbbentett, mennyire be­tegek a szülők. Szinte alig volt olyan fiatal, aki a családban előforduló krónikus betegsége­ket firtató kérdésünkre ne tudott volna legalább egy közeli példát mondani. Erős Antónia szerint hiteles­sége egyik oka az általa veze­tett hírműsor objektivitása - Önt valahogy békén hagyja a bulvársajtó, pedig sokak sze­rint ez lehetetlen. Mi a titka? - Az újságírók tudják, hogy vannak témák, amikről szándé­kosan nem beszélek sohasem. Nem azért, mert bármi rejteget­­nivalóm lenne, hanem mert ezek a magánjellegű dolgok csak rám tartoznak. Botrányok sincsenek körülöttem, de az örömömmel vagy a bánatommal sem futok a címlapszerkesztőkhöz. Nem akarok senkit megbánta­ni, de azt azért eléggé so­kan elfelejtik, hogy ha az esküvőjükre meghívják a sajtót, akkor nem sza­bad azon csodálkozniuk, ha a válóperen is ott lesznek. SZÜLETETT: 1970. október 2-án. iskolái: Kaposvári Csokonay Vitéz Mihály Tanítóképző Fő­iskola (1989-92), ELTE mé­dia szak (1995), Budapesti Gazdasági Főiskola Külke­reskedelmi Kar PR-szak­­pályája: Kaposvári Városi Televízió (1993-95), Pécsi Körzeti Televízió (1995-98), 1998-tól az RTL Klub munkatársa. Erős Antónia A hadtörténész munkája: Ungvártól a Don-kanyarig sárvári JENŐ 1919-ben született Gyalogos hadnagyként került a szovjet frontra, majd a doni áttö­rés után kétszer is sebesülve vett részt az utóvédharcokban, míg nem a nyugati (amerikai) fogság­ból hazatérve tanárember lett. Történelem-testnevelés szakokat végzett 1947 óta él Pécsen, az egykori Pécsi Tanárképző Főisko­lán, majd utódintézményeiben oktatott. Kétszer nősült két gyer­meke, unokái és dédunokái van­nak. Hadtörténész Legutóbbi kö­tete az Ungvártól a Don-kanyarig címmel jelent meg. Részt vett a pécsi II. világháborús emlékmű felállítása elkészítésének munká­jában, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület tagja A teherautók, és a személykocsik állapotát ellenőrzik hétfőn a hatóságok Baranya Egy országos akció ke­retében Baranya megye útjain hétfőn reggel nyolc és délután két óra között a rendőrök, a vá­mosok és a közlekedési ható­ság szakemberei a teherkocsik állapotát, illetve a vezetők pihe­nőidejének betartását ellenőr­zik. Az akcióra azért kerül sor, mert tavaly országszerte több, mint ezerötszáz balesetet okoz­tak a tehergépkocsik vezetői. ■ A megyében Udvaron, va­lamint a 6-os főúton lesz­nek ellenőrzőpontok Ezek egy része összefüggésbe hozható volt a járművek nem megfelelő műszaki állapotával. Kiderült 2007-ben az is, hogy egyre többen vezetnek úgy, hogy nem szakítják meg útju­kat a kötelező pihenés idejére sem. Hétfőn ennek megfelelően többek között a kocsik világító­­berendezéseinek működését és a gumiabroncsokat ellenőrzik. Mindemellett azt is számon ké­rik a hatóságok, hogy a teherko­csik vezetői betartják-e a veszé­lyes áruk szállítására vonatkozó előírásokat. A megyében Udvar belterüle­tén, a határátkelő közelében, va­lamint a 6-os főúton, a pellérdi, és a bicsérdi elágazó között állí­tanak fel ellenőrző pontokat. ■ M. B. Hatalmas tűzerő, nyomasztó doni köd áttörés A II. magyar hadsereg hadnagya, aki részt vett hatvanöt éve a történelemben Sárvári Jenő 88 éves pé­csi hadtörténész, tanár és túlélő a II. magyar hadse­reg hadnagyaként a 21. gyalogezred kötelékében vett részt a doni harcok­ban. Emlékei szerint az áttörés kora reggel, többórás tüzérségi pár­bajjal kezdődött. Kozma Ferenc - Mint történészt kérdezném, hogy mi történt azon az arcvo­nalon, ahol hadnagyként szá­zadparancsnok volt. - A szekszárdi 12-es hadosz­tály állásait közel tíz kilométer szélességben, háromnegyed órás hatalmas tűz előkészítés után - ami a magyar védelem­nek 25-30 százalékos ember­veszteséget okozott - indult az oroszok támadása. Összesen 18 zászlóalj és hatvan harckocsi zúdult a három magyar zászló­aljra. Nekünk egyetlen tankunk sem volt. A magyar védelem az egyes, még a pusztulásig küzdő elszigetelt csoportoktól elte­kintve két óra alatt felemésztő­dött. A közvetlen frontvonaltól hátrébb és lépcsőzetesen kifej­tett néhány órás ellenállás - erőlködés - után, a tüzérség el­némulásával a védelmi rend­szer összeomlott. A támadás ki­lencedik órájában a 12. hadosz­tály egész harcterületét az el­lenség birtokolta. - És mint résztvevő? - Maga volt a pokol. A támadás hatalmas pergőtűzszerű előké­szítése, a nyomasztó köd, majd a kifogyhatatlan gyalogsági tö­megek áradása sokkolta a kato­nákat... - Ön hogyan menekült meg? - Néhány napon múlt a dolog, és a szerencsén. A századom­mal azért érkeztem erre a front­szakaszra, hogy egy másik szá­zadot felváltsunk. A lövészárok­ban lévők már karácsony óta várták, hogy hazamehessenek, ám mielőtt helyet cserélhettünk volna, megkezdődött az orosz at­tak. Hadd mondjam el, nekünk - kb. kétszáz embernek - mind­össze tizennyolc puskánk volt, és semmi más, hiszen úgy in­dultunk el otthonról, hogy a frontvonalon lecserélt századtól átvesszük a technikát is. Hát ez már nem sikerült. - És a menekülés? - Repülőgépek össztüzébe ke­rült a századom, sokan megse­besültek, köztük én is. A com­bom alsó részéből kiszakított a fedélzeti gépágyú lövedéke egy jókora darabot. A sebesülés „idő­ben érkezett”, mert akkor még segíthettek rajtunk. Hátrább vit­tek a szanitécekhez, elláttak, majd sikerült egészen hazáig jut­nom. Néhány órával később vi­szont már lehetetlenné vált a se­besültek mentése, így aztán vagy elvéreztek, vagy aki nem tudott menni, megfagyott. Érthető mó­don mindenki a saját bőrét men­tette már, így nem cipelhetett a hátán mást. - Fél-e a katona harc közben? - Más helyett nem tudok nyi­latkozni. Korábban én is részt vettem a századdal egy telepü­lés elfoglalásában, és nem fél­tem. Furcsa dolog ez, így utó­lag is. Eszembe sem jutott, hogy meg is halhatok, sőt, in­kább valamilyen felfokozott lel­kiállapotban, csak a teendők­re, az ellenségre koncentrál ilyenkor az ember. Kérdeztem, és a többiek is így mondták. Volt még egy sebesülésem, re­­peszt kaptam a lábamba, úgy­hogy most már ötvenszázalé­kos hadirokkant vagyok. - Miért és hogyan lett a had­történet kutatója? - Magam is tanárember lé­vén különösen érdekelt az át­élt történelem, a doni esemé­nyek láncolata, előzményei és utóélete. Segítették a munká­mat neves kutatók, heteket töl­töttem a Hadtörténeti Intézet­ben, így aztán számomra nem­csak egyszerű szabadidős el­foglaltság, hobbi, hanem szak­mává is vált. - Ritkán tapasztalható vitali­tása, frissessége meglepi az embert. Utalnék arra, hogy hetvenhat évesen írta leg­utóbbi dokumentumkötetét. - A folyamatosan sportos életmódnak, a géneknek, a munkának és a mértékletes ét­kezéseknek köszönhetem, hogy megőriztem az életerejőm. Iga­zából alig tíz éve mentem vég­leg nyugdíjba, hiszen katedrán oktattam. Tornázom és a fiam­mal teniszezek, terveim is akadnak bőven. Szeretnék még publikálni, dolgozni, kutatni a múltat. Az egykori hadnagy, Sárvári Jenő 88 évesen is kutatja a múltat Kétszázezer hősi halott 1943 JANUÁRJÁBAN a don­­kanyari Voronyezsnél a 2. magyar hadsereg gyakorlati­lag megsemmisült. Kétszáz­ezer magyar katona halt hő­si halált. Kevés olyan tragé­diája van a magyar­­hadtör­ténetemnek, amely akkora létszámú halott, eltűnt és sé­rült katonát eredményezett, mint az 1943. január 12-én kezdődő doni áttörés. A had­történészek szerint a tragé­dia kezdetei 1942 elejéig nyúlnak vissza, amikor is a Barbarossa-terv meghiúsu­lása, valamint az 1941-42-es téli szovjet ellentámadás so­rán elszenvedett személyi és anyagi veszteség arra sar­kallta Hitlert, hogy határo­zottan követelje szövetségese­itől hadseregeik nagyobb arányú bekapcsolódását a hadműveletekbe. A német és a szovjet hadosz­tályokhoz viszonyítva jóval gyengébben felszerelt magyar hadosztályok az 1943. janu­ár 12-14-én megindított nagy erejű szovjet ellentámadás­nak nem tudtak ellenállni. A magyar védelmi vonal áttö­rése után lőszer-, üzemanyag- és felszereléshiánnyal küsz­ködő magyar csapatok óriási veszteségeket szenvedtek. Csupán az elszigetelten küz­dő csapatrészek hősies helyt­állásának volt köszönhető, hogy a 2. hadsereg részeit si­került visszavonni, majd a harcból való kivonás után hazaszállítani.

Next