Új Dunántúli Napló, 2009. május (20. évfolyam, 118-147. szám)

2009-05-02 / 118. szám

2 m " mmBARANYAI TÜKÖR JEGYZET Sör, virsli, átemes isten ments, hogy visszasír­jam a régi, a munkásmoz­galom, a népfront, a párt, no meg az antifasiszták krémjét tömörítő tribünök, tanácsházi erkélyek felé in­tegetés, vöröszászló-lobog­­tatás május elsejékez, de azért ami most megy, az sem semmi: a munka ünnepén kissé vic­ces volt, hogy a politikusok - ezen meg azon az oldalon is - arról szónokoltak, hogy itt van (már megint, ugye) a szembenézés ideje azzal, hogy mit, hol rontottunk el a rendszerváltás óta, és hogy ezentúl mit tegyünk másképpen. Volt az ország­ban, ahol sör meg virsli is járt a szép szavak mellé, másutt csak a szöveg volt ingyen meg az ígéretek - de ez már csak így van, ha be­indul a kampány, ahogy néztem a tévében a rendezvényeket, egy vala­mi hiányzott azokról, de az nagyon: a hallgatóság. Úgy látszik, már alig kíván­csi valaki arra, mit tarto­gatnak számukra a „nagy emberek”, de hát ezen sem érdemes csodálkozni: mun­káról, jobblétről, szolidari­tásról nem elég csak be­szélni - talán már a tettek, sem elegendőek, s azért, hogy még véletle­nül se feledkezhessünk ba­jainkról a majálisok köze­pette, egyszer csak jött a hír, hogy Bokros az IMF vezetőivel tárgyalt - állító­lag újabb hitelekről, s a nemrég felvett kölcsön meghosszabbításáról. Ha el is tekintünk attól, hogy nem tudni, kinek a felha­talmazásából egyeztetett az ellenzékinek mondott párt kirakatembere a pénz­világ uraival, arról már aligha feledkezhetünk meg, hogy talán már a jövő má­jusra szánt ingyenvirsli, sör kamatairól is megálla­podott valaki, valahol - így aztán nem csoda, ha már a mostani sem csúszott. DUNÁNTÚLI NAPLÓ - 2009. MÁJUS 2., SZOMBAT BÚCSÚ aZ iskolától. Az elmúlt napokban tartották a ballagási ünnepélyeket megyeszerte. Csütörtökön a pécsi Janus Pannonius Gimnázium négy osztályának 121 diákja (bal oldali képünkön), míg a szentlőrinci Újhelyi Imre Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollé­gium 75 végzős diákja ballagott el (jobb oldali képünkön). Hétfőn magyar nyelv és irodalom írásbelivel kezdődik az érettségi vizsga Keletről „támadó" útépítő bizottság Politikai adok-kapok a Sopianae-terv kapcsán a városházán Pécs Kirohant az önkor­mányzat kommunális bi­zottságának április 28-i üléséről Erb József (Fidesz- KDNP), miután komoly szócsatát vívott Hering Gyulával (MSZP) az útjaví­tások aktuális kérdéseiről. Cseh­ László A kommunális bizottság ülésén a vitát az indította el, hogy bejelen­tették: a kivitelezést végző céggel folytatott egyeztetések során arra a megállapodásra jutottak, hogy a Sopianae-terv megvalósítását a keleti városrészben kezdik el. Ezt az indokolja, hogy a forgalmi aka­dályoztatás a belvárosra nézve minél kisebb legyen. Erb József ekkor megjegyezte, hogy a Vörös Hadsereg is keleti irányból érkezett, eredményét a mai napig érezhetjük. Hering Gyula azzal vágott vissza, hogy úgy tűnik, jobban tetszik képvise­lőtársának a nyugatról érkező hit­leri hadsereg. Erb József ekkor ki­rohant. A képviselő lapunknak el­mondta: az igazi traumát az okoz­ta számára, hogy kiderült, egyes utak jóval többe kerülnek a terve­zettnél, így a város több tervezett útjára nem marad pénz. A költség­­vetésbe viszont nem nézhet bele, mert azt Sik László Lajos bizottsá­gi elnök (MSZP) titkosította. A Sza­bolcsi út például több mint száz­millióba kerül, miközben az erede­ti terv szerint ennek a felét lehet­ne csak rákölteni. A munkálatok pedig azokban a városrészekben kezdődtek el, amelyekben Hering Gyula és Sík László Lajos a részön­kormányzati elnökök. A nyertes konzorciummal a közbeszerzési eljárás keretmegál­lapodás megkötésére irányult, magyarázza Sík László Lajos. Nem a konkrét tervek megvalósí­tását versenyeztették meg, hanem egy mintaköltségvetés 854 tételé­nek egységárait kellett az ajánlat­tevőknek meghatározni. Konzul­tációk után kötik meg az egyes szerződéseket, a konkrét árak ek­kor alakulnak ki. Akadnak olyan utak, amelyek többe kerülnek, de olyanok is, amelyek kevesebbe. A konkrét adatok üzleti titkot képez­nek, ezeket nem adhatja ki még Erb Józsefnek sem. @ háttér­ bama.hu Erb József szerint a Vörös Hadsereg is keletről érkezett A jegyző szerint Síknak ki kell adnia az adatokat A KOMMUNÁLIS BIZOTTSÁG ápri­lis 28-i ülése nyilvános volt, következésképpen az ott fel­merült témakörrel kapcsola­tos adatok is nyilvánosak, mondja Papp Judit főjegyző. Egy korábbi esettel kapcsola­tos ombudsmani állásfoglalás szerint az önkormányzattal szerződő félnek tudomásul kell vennie, hogy az önkor­mányzat közpénzekből gaz­dálkodik, így a szerződés ada­tai is nyilvánosak. Erre jó pél­dák a TARA nyertes perei, pél­dául a 324 milliós EKF meg­valósíthatósági tanulmány ké­szítői is hiába kérték, hogy a város titokként kezelje az adatokat, a bíróság ezt nem vette figyelembe. Indokolt eset­ben persze lehet kérni zárt ülést, tette hozzá a főjegyző asszony, de képviselő előtt még akkor sem szabad eltitkolni in­formációkat, vagyis az útépí­téssel kapcsolatos adatokat mindenképpen ki kell adni. Hering Gyula „hillerezett” egyet a bizottsági ülésen Baranya péntektől már a nyári menetrend szerint közlekedik a komp Mo­hácsnál a Dunán. Május 1-jétől az utolsó járat a je­lenlegi este hét óra helyett nyolc óráig szállítja a jár­műveket és az utasokat a két part között. (mb) Birján a szokások szerint az idén is az ország legna­gyobb májusfáját állítot­ták fel a településen. Az óriásfa a sportpálya mellé került, miközben a kötelező vidám mulat­ság, népünnepély sem maradhatott el. (a) MoháCS A MOHÁCSI BORKLUB tagjai ma a délvidéki Vö­rösmartra kirándulnak, ahol a Josic pincészetet keresik fel. A terület adottságait tekintve a mo­hácsihoz sokban hasonlító szőlőtermesztő vidék, amelynek borturisztikai kínálata, szolgáltatásai di­namikusan fejlődnek, így a tapasztalatcsere min­denképpen hasznosnak ígérkezik. (mb) Nagydobsza vidékfejleszté­si fórum­ot tartottak a te­lepülésen. A polgármesteri hivatalban a Szinergia Egyesület munkaszerveze­tének vezetője tartott tájé­koztatót a Vidékfejlesztési Program első pályázati pe­riódusának tapasztalatai­ról, a Dél-dunántúli Regio­nális Fejlesztési Ügynök­ség munkatársai pedig vá­zolták az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv 2009-2010-es évi pályáza­ti lehetőségeit, (k) Pécs elhunyt Hevesi And­rás karmester. Hevesi And­rás Pécsett kezdte zenei pá­lyáját, 1966-tól 1973-ig volt a Pécsi Nemzeti Színház karmestere, s szinte házi zeneszerzője a Bóbita Báb­színháznak. Pécsről a kecs­keméti Katona József Szín­házhoz szerződött, mint ve­zető karmester, majd 1976 óta haláláig a Kaposvári Csiky Gergely Színház ze­nei vezetője, karmestere volt. Számtalan operett és musical sikeres színrevite­­le fűződik nevéhez, ugyan­akkor számos prózai mű­höz írt kísérő zenét. Hevesi András 67 éves volt. A leszakadó kistérségek a felsőoktatásból is kipotyognak diploma Az egyetemre felvételizők számának országos növekedése nem minden baranyai tájegységben érezhető Baranya Mintegy harminc szá­zalékkal nőtt a tavalyihoz képest idén a felsőoktatásba jelentke­zők száma - erről számoltunk be a közelmúltban. Elkészültek azok a statisztikák, amelyből - a jelentkezők lakhelye szerint - tájegységenként is kiderül a fel­vételizők aránya, s az látszik, nem egyenletes a növekedés. Ha a baranyai kistérségeket nézzük, az tűnik ki, hogy bizo­nyos területeken az országos át­lagot is meghaladó volt a jelent­kezők aktivitása. Ilyen a komlói, a pécsi, a siklósi, a szentlőrinci - az itt lakó diákok nagyon aktívak voltak a felsőoktatás irányába. Mohács és Pécsvárad környéke kis eltéréssel, de hozta az orszá­gos 30 százalékos növekedési át­lagot. Három kistérség van, ahol az országos átlagnál kevesebben jelentkeztek egyetemre: a sásdi, a sellyei és a szigetvári. Hozzá kell tenni: tavalyhoz képest eze­ken a tájegységeken is van növe­kedés, de közel sem éri el a 30 százalékos bővülést. Sellye tér­ségében kiugró, hogy az orszá­gosan dinamikus növekedés elle­nére idén sem akadt az egész te­rületről még száz diák sem, aki a diplomára törekedne. Noha 2005-ben, amikor szintén magas volt a jelentkezők száma országo­san, százharmincnál is több je­lentkező akadt Nem véletlen, hogy éppen ezt a három kistérséget könyveltek el a hátrányos helyzetűek között. Ok­tatási szakemberek szerint ez a tény alapvető összefüggésben van a jelentkezési adatokkal. Az anya­gi hátrány már a középiskola-vá­lasztásnál megjelenik: arra so­kaknak nincs pénze, hogy nívó­­sabb iskolába írassa gyermekét, hiszen ezek általában nagyobb tá­volságban, például Pécsett van­nak. Az utazás vagy a kollégium költségét sok család nem vállal­hatja. Az is kérdéses, hogy az oly­kor súlyos anyagi és szociális gon­dokkal, munkanélküliséggel súj­tott térségekben mekkora az igény arra, hogy a diák a felsőok­tatásban folytassa. ■ Nyaka Sz. @ háttér­ bama.hu Egymásra épül A szakemberek az idei felsőok­tatási jelentkezések növekedésé­nél kiemelték: ebbe belejátszik a mesterszakokra történő felvéte­li is. Ide azonban értelemszerű­en csak az tud bejutni, aki már végzett a hároméves alapképzé­sen. Azaz ha előzőleg is keve­sen jelentkeznek valahonnan az egyetemi alapképzésbe, on­nan a későbbiekben sem tud­nak felszállni a mesterszak „sze­relvényére”. Ráadásul vannak olyanok is, akik nem jelentkez­nek mesterszakra, s különböző okok - például anyagi természe­tű tényezők - miatt inkább mun­kát próbálnak vállalni

Next