Új Dunántúli Napló, 2010. március (21. évfolyam, 59-88. szám)

2010-03-07 / 65. szám

2010. MÁRCIUS 7., VASÁRNAP INTERJÚ 7 horváth csaba Az MSZP máris döntött a főpolgármester-jelölt személyéről, és a volt főpolgármester-helyettes most új tervekkel vág neki a korai kampánynak. HETES ÉS NYOLCAS METRÓT NEM ÍGÉREK Zöld zónákat és sportfő­várost vizionál az MSZP új főpolgármester-jelöltje, Horváth Csaba nem érzi magát felelősnek a BKV- ben történtekért. Újvári Miklós - Sem az országban, sem Bu­dapesten nem felfelé emelke­dik a szocialisták csillaga. Mi­ért vállalta mégis a főpolgár­mester-jelöltséget? - Az elmúlt húsz év legnehe­zebb választása lesz a fővárosiak életében ősszel. Komoly dilem­mákat kell megosztanunk, meg­vitatnunk egymással. A rend­szerváltás óta a baloldal képvise­letében először van nemcsak le­hetőségünk, hanem kötelezettsé­günk, hogy valódi baloldali és li­berális értékeken alapuló prog­ramot kínáljunk Budapestnek. Természetesen nekünk, szocia­listáknak a kampányban be kell mutatnunk azokat az eredmé­nyeket is, amelyek megvalósulá­sában részt vettünk, és amelyek­re büszkék vagyunk. Csak néhá­nyat hogy említsek, hiszen 100 éve nem épült ennyi minden Bu­dapesten, mint most, az EU-s for­rásoknak köszönhetően. Építet­tünk­ de felújítottunk hidakat, gondoljunk csak a Megyeri híd­ra, a Szabadság hídra vagy a Margit híd most zajló felújításá­ra. A korábban elhanyagolt, ká­­tyús utak több mint fele új bur­kolatot kapott. Fejlesztettük a bu­dapesti egészségügyet: az Uzso­­ki, a Szent Imre és a Bajcsy­­­Zsilinszky Kórház felújításával, bővítésével. Én magam ebben a ciklusban tényleg büszkén ad­hattam át több új iskolát is. Bu­dapesten egyre több a zöld terü­let, és nálunk épült Európa leg­nagyobb környezetvédelmi beru­házása, a csepeli szennyvíztisz­tító, amely újra élő folyóvá teszi a Dunát. Szinte nincsen olyan szeglete a városnak, ahol ne tör­tént volna jelentős megújulás. - A főváros a BKV-botránytól hangos. Önnek nincs ebben felelőssége? - A politikai felelősséget mind a főpolgármester, mind azok a Politikusok elismerték, akiknek a BKV irányításában volt szere­pük. Én főpolgármester-helyet­tesként nem kevésbé fontos te­seteket felügyeltem, de az élet egy másik területén. A humán várospolitikát, a gyermek- és if­júságvédelmet, az oktatást, a kultúrát, az egészségügyet, a foglalkoztatáspolitikát, az esély­­egyenlőségi ügyeket és a civilek világát. Úgy tűnik, ezeken a te­seteken az intézmények job­­ban­ szabályozottabban működ­tek, mint a BKV. Véleményem szerint a BKV-nál évtizedes r°ssz folyamatokat, beidegződé­seket örökítettek át, amelyeket egyre rosszabb irányú „új vív­mánnyal" bővítettek ki, mint például a végkielégítések gya­orlata. Pedig egy olyan vállalat­­tól, amelybe az államnak és az ö kormányzatnak évente több milliárd forintot kell pumpálni, joggal elvárható, hogy a legna­­gy°bb gondossággal használják el a forrásokat. Jutalmat példá­ul csak többletteljesítményre kellett volna adni. - De Ön is felügyelte a BKV-t, igaz, csak néhány hónapig. Mit tapasztalt? - Egy morális és gazdasági válsághelyzet alakult ki. A BKV tavaly novemberre gazdasági csődhelyzetbe került. Olyan sza­bályzatot fogadtattam el a köz­gyűléssel, amely nem engedi a jövőben a végkielégítések rossz gyakorlatát megismétlődni. Publikussá tettük nemcsak a BKV, hanem az összes önkor­mányzati tulajdonban lévő válla­lat szerződéseit, ami nyilvánva­lóan visszatartó erővel hatott azok számára, akik esetleg rosszban sántikálnának. - De a BKV nem csak a kor­rupció miatt működik veszte­ségesen. Mi a kiút? - Sikerült elkészíteni egy üz­leti tervet, amelyre a kormány is rábólintott, és amelynek vég­ső kialakításában már mint Bu­dapest kormánybiztosa vettem részt, és így is írtam alá. Nem­csak egyszeri 23 milliárd forin­tos többlettámogatást kap a BKV, hanem a főváros is plusz 5 milliárd forintot biztosított a megítélt támogatáson felül. Ez erre az évre rendbe teszi a dol­gokat. De elfogadtunk egy olyan elvet is, amely szerint a támoga­tások inflációkövetővé válnak, és a jegyárak is csak az infláció mértékében emelkedhetnek. Az Európai Unióhoz képest a jegy­ár már majdnem átlagos, miköz­ben a szolgáltatás színvonala ko­rántsem. Azt hiszem, most in­kább minőségben kell javulnia a szolgáltatásnak. Ezer buszt kell a következő néhány évben lecse­rélni, villamoscserék, HÉV-sze­­relvény-cserék váltak szüksé­gessé. Ahhoz, hogy valóban kor­szerű közösségi közlekedési vál­lalattá váljon a BKV, több száz­­milliárd forintot el kell költeni rá. Ez nyilván nem megy egyik napról a másikra, de évente 20- 25 milliárd forintot kell fejleszté­si célokra fordítani. Az autóso­kat csak úgy lehet átszoktatni a közösségi közlekedésre, ha azt komfortos, klimatizált, tiszta jár­művekkel működtetjük. A most kidolgozott tervben szerepel az a megoldás: létrehozunk egy kö­zös megrendelő szervezetet, amely a BKV, a MÁV és a Volán Budapesten működtetett kapaci­tásait összehangolja. - Miért kell Budapestnek eny­­nyire kiemelt helyet biztosíta­ni? Miért nem kap ugyanígy Szombathely, Debrecen vagy Kiskunfélegyháza milliárdo­­kat a tömegközlekedésre? - A szombathelyiek, debrece­niek, félegyháziak is járnak rend­szeresen Budapestre, és ugyan­azzal a tarifával igénybe vehetik a szolgáltatást. De azt is tudni kell, hogy Budapest az ország leg­szolidárisabb városa, az itt befize­tett személyi jövedelemadóból és más adónemekből arányaiban a legkevesebbet kapja vissza a fő­város, és az állami kiegyenlítő szerepnél a legutolsó a sorban, miközben itt termelődik az or­szág GDP-jének 35-40 százaléka. Ha a budapestiek felélhetnék adóbevételeiket, akkor Budapest olyan város lenne, mint Svájcban Zürich. De a budapestiek teher­vállalásából más települések la­kói is részesednek. Nagyon fon­tos, hogy a főváros olyan minősé­gű infrastruktúrát, benne közle­kedést biztosítson, amely elsősor­ban az itt élőknek, de az itt dolgo­zó és az ide dolgozni járó töme­geknek, és az idetelepülő külföl­di tőke számára is vonzó legyen. - Demszky Gábor világvárost ígért. Ön milyen változtatáso­kat tervez? - Főpolgármester-jelöltként olyan vállalások támogatását kértem a budapesti szocialisták­tól, amelyek rövidebb távon je­lentenek nagy változásokat a bu­dapestiek életében, így a lakóte­lepeket „közösségi lakóparkká” alakítjuk át, ahol a házak mellett megújul az egész közösségi la­kókörnyezet: közösségi épületek, játszóterek és parkok létesülnek, javul a közbiztonság, beindul a közösségi élet. Olyan városrésze­ket, „zöld zónákat” hozunk létre, ahol érdemes lesz a szabadidőt eltölteni, mert ezeken az új zöld közösségi területeken korlátoz­zuk a szennyező járművek for­galmát, ezzel biztosítva a buda­pestieknek tiszta levegőt, keve­sebb port és kisebb zajt. Ilyen „zöld zóna” lehet majd a Duna rakpartjain kialakított zöld bel­városi sétány, amelynek tervezé­se elkezdődött az Élő Duna prog­ramban. Ezek a programok meg­változtatják a város arculatát, és szinte minden budapestit érinte­ni fognak. Más területről példát hozva: szeretnénk elérni, hogy egyre több budapesti bekapcso­lódjon az egészséges életmód programjába, folytasson valami­lyen közösségi sporttevékenysé­get. És célunk, hogy Budapesten minél több világversenyt rendez­zünk. Ezért programot készí­tünk annak érdekében, hogy Bu­dapest legyen „Közép-Európa sportfővárosa”. Vannak nagyon fontos infrastrukturális beruhá­zások is, de nem hatos, hetes, nyolcas metrót szeretnék ígérni. A közösségi élet minőségének ja­vítását szeretném szolgálni. - Felmerült, hogy a Fidesz egy évvel elhalasztja az ön­­kormányzati választásokat. Mit szólna ehhez? - Nyilván a Fidesz azt is el tudná képzelni, hogy demokrá­cia helyett tekintélyelvű, abszo­lutista királyság alakuljon, még ha ez több száz éve is volt divat­ban. Félretéve a rossz megérzé­seket: mindenről érdemes tár­gyalni, de az nem lehet szem­pont, hogy aktuálpolitikai szem­pontból érdeke egy pártnak a halasztás. Az egy régi vita, és arról én is hajlandó vagyok tár­gyalni, hogy az önkormányzati és országgyűlési választások váljanak szét De csak úgy tud­nám elképzelni, hogy nem a meccs közben változtatjuk meg a szabályokat. Azt el lehet kép­zelni, hogy ősszel öt évre válasz­tunk képviselőket, és két ciklu­son keresztül eljutnánk a két­éves eltéréshez. - Reálisnak tartja, hogy a Job­bik és a Fidesz akár országos, akár budapesti szinten együtt­működne a jövőben? - Igen, nemhogy reálisnak, va­lódi veszélynek tartom ezt. A Fi­desz több száz önkormányzat­ban együttműködik a szélsősé­ges Jobbikkal, olyan jelöltet, Tar­lós Istvánt indítja főpolgármes­ter-jelöltként, aki elfogadja a szélsőségesek támogatását. Két hete Tarlós István a Hír TV-ben maga fogalmazott úgy egy inter­júban, hogy számos programmal azonosul, amelyet a Jobbik kép­visel­­ csak kicsit másként. Fel­tehetjük a kérdést, pontosan mi­vel is akar azonosulni Tarlós Ist­ván? És ha „csak kicsit másként” azonosul a Jobbik programjának egyes elemeivel, az rendben van? Mert szerintem nagyon nin­csen rendben. Nem fogjuk hagy­ni, hogy a Fidesz a saját és a Job­bik bakancsos értékrendjét rá­kényszerítse erre a városra. - Tarlós István a héten felve­tette, hogy a kormányzati ne­gyed helyén létesüljön múzeu­mi negyed. Ön támogatna egy ilyen új tervet? - Szerintem ez az ötlet jó, igaz, nem teljesen új, és nem Tarlós Istváné. Demján Sándor, a neves befektető vetette ezt fel jó tíz éve. Tényleg támogatható ez a cél, de tudni kell, hogy egy ilyen ne­gyed több tízmilliárdba kerülne. Azért örülök annak, hogy Tarlós István felvetette mindezt, mert hosszú idő óta ez az első kultú­rával, Budapest kulturális életé­vel foglalkozó javaslata. Bár né­miképp aggodalommal tölt el, hogy a Hajógyári szigettel kap­csolatban is először kulturális terveket mutatott be, majd ehe­lyett kaszinószigetet alakítanak ki. Nem szeretném, ha Budapest közepén egy nagy kaszinó épül­ne múzeumi negyed helyett, bővítették ki, mint példá­ul a végkielégítések gya­korlata. Pedig egy olyan vállalatnál, amelybe az államnak és az önkor­mányzatnak évente több milliárd forintot kell pumpálni, joggal elvár­­ ható, hogy a legnagyobb gondossággal használ­ A BKV-nál az évtizedes rossz beidegződéseket olyan „új vívmánnyal” ják fel a forrásokat. Budapest az ország legszolidárisabb városa, az itt befizetett személyi jövedelemadóból és más adónemekből arányaiban a legkevesebbet kapja vissza” Névjegy 1969-ben született, Buda­pesten 1994-ben saját reklám­­ügynökséget vezetett 2002 óta parlamenti képviselő 2002-2006: Budapest II. kerületének polgármestere az MSZP budapesti elnöksé­gének tagja, 2004-től pedig alelnöke 2006-2009: főpolgármester­­helyettes, 2009-től Budapesti kormánybiztos házas, két gy­ermeke van

Next