Új Dunántúli Napló, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-01 / 127. szám

2 MKMKWMRMM JEGYZET Ökölbe szorul a bányászkéz kezdő újságíróként ért pá­lyám egyik azóta is meghatá­rozó élménye. A soros bér­emelés, a műszakpótlék kifi­zetése volt a téma a bányász állománygyűlésen a meszesi kultúrházban. Alig kezdődött el a fórum, amikor a hátsó sorból elindult egy tagbasza­kadt bányász, és a vezérigaz­gatói pulpitushoz érve ököllel elkezdte ütni az asztalt. „Márpedig ki fogják fizetni a pénzünket!” - mondta, szinte üvöltve. A vezérigazgatónak pedig, aki utóbb szinte fenye­getően csendesen válaszolt, a szeme sem rebbent Kemény ember volt mindkettő, ami mindig is jellemezte a bányá­szokat, ez a jelenet villant fel ben­nem, amikor meghallottam, hogy jogos járandóságaikért - járadékért, szénpénzért - küzdenek a mecseki bányá­szok. Azokért, amiket vala­mikor megígértek nekik, és amiért ők meg is dolgoztak, és most valakik el akarják venni tőlük, nem hiszem, hogy a fenti tör­ténet idején meg lehetett vol­na tenni a bányászokkal, hogy elvegyék tőlük szerzett jussukat. Az ágazat dolgozóit mindig is erős közösség jelle­mezte, baj esetén - legyen az bányabaleset vagy sztrájkké­szültség - különösen nagy volt az összetartás. A MOST TILTAKOZÓK ZÖME már egy másik generáció. Többsé­gük nyugdíjaskorú, idős em­ber, már csak néhány százan lehetnek innen a hatvanon. A még aktív éveiket taposok közül is sokan küszködnek a bányászévek alatt szerzett betegséggel. Lehet, hogy ke­vesebben vannak, lehet, hogy megöregedtek, egyvala­mi azonban biztosan megma­radt bennük. Az összetartás a bajban, szóval nem szeretnék annak a jogalkotónak, minisztériu­mi illetékesnek a helyében lenni, akihez esetleg majd el­indul egy bányász a hátsó sorból. ► ÍRÁSUNK A 3. OLDALON KASZÁS ENDRE BARANYA Új vérszívó a láthatáron lepkeszúnyog Akár évekig is tarthat kigyógyulni a betegségből Baranya Úgy fest, védekezés gyanánt immár nem lesz elég a szúnyogháló - a leg­újabb vérszívók ugyanis azon is átjutnak. Fülöp Zoltán A napokban jelentették be, hogy Magyarországon is megjelentek az emberre és állatra is veszé­lyes lepkeszúnyogok. Az alig két­­milliméteres vérszívók átférnek a szúnyoghálón és többféle ve­szélyes betegséget terjesztenek. Az apró, hangtalan szúnyog csí­pése a kutyákra és az emberek­re ártalmas lehet - ráadásul ép­pen azért, mert roppant kicsi, az ember gyakorlatilag nem is érzé­keli a csípésüket. - Kétfajta szúnyogcsalád él Magyarországon - mondta el a Dunántúli Naplónak dr. Kapiller Zoltán, a Magyar Kullancsszövet­ség elnöke. - Az egyik, amelybe negyven faj sorolható, a hallható szúnyogok, amelyeket sajnos mindenkit ismer. Ebből nyolc faj terjeszt valamiféle féregfertőzést A másik családba tartoznak a lepkeszúnyogok, ebből jelent meg egy faj most Dél-Baranyá­­ban, Dél-Somogyban. Ezek a szú­nyogok egy eddig nálunk kevés­bé ismert betegséget, Leishma­nia infantumot terjesztik, amely először lázzal és hasmenéssel jár, később azonban fekélyek kelet­keznek a bőrön, és a belső szer­vek is károsodhatnak. A kezelés évekig tarthat. A legveszélyezte­tettebb korosztály a 6 éves kor alatti, a megfertőződöttek fele rá­adásul bele is hal ebbe. Pánikol­­ni azért nem kell, hiszen szú­nyogriasztó spray vagy golyós dezodor használatával tökélete­sen távol tudjuk tartani magunk­tól, családunktól ezeket a vérszí­vókat is. Ugyan a lepkeszúnyog csípését egyébként egyelőre csak kutyákon észlelték Magyaror­szágon, elsősorban Baranya és Somogy megyében, ez nem je­lenti azt, hogy az apró vérszívók az embert vadászat közben „ki­kerülik” majd. - Valóban, eddig nem találkoz­tunk olyan emberrel, aki megfer­tőződött volna - tette hozzá Ka­piller Zolán. - Ám azt kell mon­danom, hogy a kulcsszó ebben az „eddig”. Ha nem vigyázunk, akár a szúnyoghálón is átküzdi magát a kis vérszívó (kis képünkön a lepkeszúnyog egy példánya látható) Fekete szemű szörnyek a lepkeszúnyogok apró, jel­legzetes megjelenésű, fonalas­­csápú kétszárnyúak - olvas­ható a kártevőirtással foglal­kozó szakmai szervezet, a Ma­gyar Egészségügyi Gázmeste­rek honlapján. Testük erősen szőrözött, a csápok viszonylag hosszúak, a fejen szembetű­­nőek a fekete színű szemek. Lábaik viszonylag hosszúak, szárnyuk közép tájt kiszélese­dő, nyugalmi állapotban ol­dalra kissé széttárt. A nős­ténynek vérre van szüksége a peteérleléshez - emlősökön, madarakon, hüllőkön táplál­koznak, elsősorban éjjel, haj­nalban vagy alkonyatkor. Védeni a kutyákat is ahogy írtuk, a leginkább ve­szélyeztetettek jelenleg a ku­tyák. Házi kedvenceinket mindenesetre védhetjük a lepkeszúnyog csípésétől: lé­teznek már olyan speciális nyakörvek, amelyek gyógy­szeresek, azaz kullancs- és lepkeszúnyogirtót tartalmaz­nak. A hatóanyag (a delta­­metrin) folyamatosan és kizá­rólag a kutya bőrére kerül, a zsírrétegbe jut, és az egész testen egyenletesen szétoszlik. A nyakörv már a felhelyezé­sét követő második hét elejé­től teljes hatásossággal mű­ködik, s nagyjából hat hóna­pig tart. Búcsúzóul milánói borda, sült krumplival csillag Tegnap volt utoljára nyitva a megyeszékhely egyik legrégebbi étterme Pécs Zöldségleves, milánói bor­da, székelykáposzta - ezzel a menüsorral búcsúzott a törzs­vendégektől, a betérőktől, és az egész várostól a pécsi Csillag ét­terem. Ahogy lapunkban már többször megírtuk, az üzletveze­tő, Radó Miklós úgy döntött, hogy nem küzd tovább - elmon­dása szerint ugyanis a magas bérleti díj, az általános szegény­ség, és a kevés vendég hármasa már túlmutat a lehetőségeiken, úgyhogy május utolsó napján bezárja az éttermet. A búcsúnap jelentőségét min­denki átérezte: negyed egykor nemhogy szabad asztalt, szabad széket sem lehetett találni a Csil­lagban. Az üzletvezető a kony­hában porciózta a menüket, fele­sége a palacsintákat vitte ki ép­pen, amikor megérkeztünk - né­ha persze mindketten letették a­ munkát, egy puszira, egy közös képre azért mindig jutott idő. Merthogy készülnek a fotók, vil­lognak a vakuk, megörökítőd­­nek az emlékek. Azok legalább biztosan megmaradnak. - Kár, hogy így alakult, Laci bátyám - mondja valaki mellet­tünk az egyik pincérnek. Kár, kár, bólogatunk mindannyian, sok fiatal és idősebb „varjú”, bú­csúzunk az 1896 óta működő ét­teremtől. Aztán nekiesünk az óriási rántott húsnak. Finom. Amilyen mindig is volt. ■ F. Z. Búcsú és teltház ilyen volt a legendás Csillag étterem utolsó napja Nyár közepén irtanak Pécsett a Biokom felel a szú­nyogirtásért A cégtől azt a tájé­koztatást kaptuk, hogy a szá­raz tavasz miatt nem várható a szúnyogok nagyobb mérték­ben való megjelenése, ráadásul a megyeszékhelyen kevés olyan hely van, ahol a szúnyogok te­nyésznek. Emiatt elképzelhető, hogy csak később, a nyár köze­pén lesz szükség szúnyogirtás­ra. Jellemzőbben a nagyobb zöldfelülettel bíró területeken kell elvégezni az irtást, onnan érkezik a legtöbb bejelentés. Normál esetben havonta 4-6 alkalommal végeznek gyérítést, irtást, ám ez a repülő rovarok száma szerint módosulhat 2012. JÚNIUS 1., PÉNTEK Baranya a köztartozásmen­tes adózói adatbázis beveze­tése óta a dél-dunántúli régi­óban csaknem 10 ezer alka­lommal kérték az adózók felvételüket a köztartozás­mentes adatbázisba. Számos adózó a törlését követően a feltételek teljesítése után is­mételten élt e lehetőséggel. Jelenleg 5565 (Baranyában 2426, Somogyban 1778, Tol­nában 1361) adóalany szere­pel az internetes adatbázis­ban. (k) Pécs IDÉN RENDHAGYÓ MÓDON mind a négy kategóriában hirdettek győztest a Pécs vá­ros bora megmérettetésen. A fehér borok közül a Szabó Pince 2011-es Hosszúhetényi Zöldveltelini-je lett az első helyezett. Rozé borok kate­góriájában a Radó Pince 2011-es évjáratú Pécsi Rozé Cuvée-je lett a nyerő. A „vö­rösök” közül a Matias Pincé­szet 2009-es Pécsi Zweigelt­­je vitte a pálmát. A desszert­borok kategóriájában pedig az Ebner Pince 2011-es Vég­vári Cirfandrija kapta az első díjat. (k) Nem bírták az erős szelet a kocsányos tölgyek Sellye Mintegy 200 köbméter fa dőlt ki az elmúlt hetek viha­raiban az Ormánságban, a Me­­csekerdő Zrt területén. Az érté­kes, idős kocsányos tölgyek nem bírták a jelentős széllel kí­sért májusi esőket és kifordul­tak a talajból Sellye és Drávaivá­­nyi térségében. A fakidőlés sze­rencsére nem veszélyeztetett emberéletet, és már elkezdődött a kár felszámolása: az erdésze­ti hatóság elrendelése alapján az erdészek rövidesen feldol­gozzák az értékes faanyagot. A jelenlegi kár nem tekinthető kiemelkedőnek, idén ezenkívül még nem fordult elő hasonló Ba­ranya megye erdeiben. Az esőzés egyébként nagyon jó hatással volt az elmúlt hóna­pok csapadékszegény időjárá­sa miatt vízhiánnyal küszködő erdőkre: a talaj megtelt esővíz­zel, ez jelentős mértékben elő­segíti a tavasszal elvetett makk kikelését, illetve a csemeték megeredését. ■ K. E. Közforgalmú kikötő: folyik az előkészítés mohács Az önkormányzat már esztendőkkel ezelőtt tervbe vet­te a logisztikai központ és a köz­forgalmú kikötő kialakítását. A nagyszabású beruházás elő­készítése elkezdődött, miután a város mintegy százmillió forin­tot nyert el a kivitelezést meg­előző tanulmányok, vizsgálatok elvégzésére. A megvalósíthatósági tanul­mány készítése már folyamat­ban van, ennek elfogadására várhatóan még idén sor kerül­het. A tanulmány birtokában le­hetőség nyílhat további források elnyerésére, amelyek segítségé­vel elkészíttethetik a részletes terveket, s megvásárolhatja a vá­ros a szükséges területeket. A terv szerint a mohácsi ipari parkban, közvetlenül a határki­kötő mellett, egy 5,2 hektáros te­rületen három hajóállásos kon­téner- és darabáru rakodására al­kalmas kikötőt alakítanak ki. A létesítmény alkalmas lenne 1350 tonnánál nagyobb hordképessé­­gű hajók fogadására, valamint nagy súlyú rakományok kieme­lésére, berakására, azok közúti, vasúti továbbítására. A program részeként egy több mint tízezer négyzetméter alapterületű lo­gisztikai központot is kialakíta­nának a területen, a megfelelő szolgáltatásokat nyújtó raktárak­kal, irodákkal. A beruházás ösz­­szességében mintegy tizenhat­­milliárd forintba kerül. ■ M. B.

Next