Új Dunántúli Napló, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-01 / 205. szám

2012. SZEPTEMBER 1., SZOMBAT PÉCS A Zsolnay-gyár részvé­nyeinek értékesítésére szóló szakmai befektetői pályázat kiírásáról döntött e heti ülésén az önkormányzat pénzügyi és gazdasági bizottsága. A bi­zottság MSZP-s tagja, Nyőgéri Lajos szerint akár büntetőjogi következményei is lehetnek annak, hogy az önkormányzat a kevés híján 100 százalékos részvénycsomagnak olcsóbb árat szabott meg a kiírt pályá­zat szerint mint két évvel ko­rábban a menedzsment-jogokat biztosító, de kisebbségi 49 százalékos pakett értékesíté­si pályázatánál. Igazságügyi szakértő szerint ugyanis a Zsolnay 99,84 százalékos rész­vénycsomagjának piaci ára 224 millió forint, amelynek felét (49 százalék) két éve 230 millióra taksálták. Csizi Péter alpolgármester kiemelte, a Zsolnay-gyár napi 11 millió forintos veszteséget termelt, ezért tárgyalnak az állami tulajdonba vételről is, hisz a Zsolnay a nemzeti kultu­rális örökség része. Korábban ugyanezt mondta Páva Zsolt polgármester is, aki biztos volt benne, hogy kapnak kor­mányzati segítséget a Zsolnay megmentéséhez. Pécs szeretné elérni, hogy törvény szabályoz­za, hogy a jelentős iparművé­szeti értéket képviselő Zsol­­nay-épületkerámiák cseréjét és felújítását kizárólag a pécsi manufaktúrától rendelhessék meg bárhol az országban. Egy tőkeerős, elszánt be­fektető­, avagy állami sze­­repvállalásra a Zsolnayban amiatt van égető szükség, mert - mint az előterjesztésban ol­vasható - a Zsolnay likviditása szeptember végéig külső be­avatkozás nélkül fenntartható, azután azonban további tulaj­donosi segítség válhat szük­ségessé, amelyet pénzügyileg sem a Pécs Holding, sem a pécsi önkormányzat nem tud felvállalni. ■ Babos A. BARANYA pécs Szinte teljesen elfogyott a dinnye a piacról, és a kis­kertek is kezdenek kiürülni. Hajdú Zsolt Míg egy héttel ezelőtt válogat­ni lehetett, hogy melyik árus­nál vegyük meg a legszebb görögdinnyét, addig tegnap alig néhány helyen kínálták a kedvelt nagyhasút. A környék­beli termelőknek elfogyott a dinnyéjük is, így csak a keres­kedőknél találtunk kilónként 150 forintért görögdinnyét és 290 forintért­­cukordinnyét. A termelők szerint ez már csal­hatatlanul az ősz közeledtét jel­zi, akárcsak a virágárusok kí­nálata, megjelent az árvácska -120 forint egy kis cserépben - és a krizantém is, amelyért 350 forintot kértek. A piacfelügyelők szerint tavaly ebben az időszakban szinte nem volt elegendő hely, hogy mindenkinek asztalt, vagy helyet biztosítsanak, és a vásárlók is többen voltak. Idén viszont a kistermelőknek fenn­tartott standoknál több szabad hely is van, mint mondják, a nagy szárazság miatt gyakorla­tilag kifogytak a kertek, nincs mit elhozni a piacra. Ezért leg­inkább hagymát, burgonyát, fokhagymát, fejtenivaló babot kínálnak a legkitartóbbak. Talán még mindig barackból és nektarinból a leglátványo­sabb a kínálat, azonban ezek már Olaszországból érkeztek. Paprikából, paradicsomból, uborkából és tökből már kisebb a felhozatal az elmúlt hetekhez képest, illetve az árak is kicsit magasabbak, igaz mindenből van szebb és drágább, illetve kisebb és olcsóbb kínálat is. A szőlő ára is tartja magát, 350 forintnál olcsóbban nemigen kí­nálták. Idén kevesebb van mint tavaly, illetve vigyázni kell, mert a darazsak mindent megtámad­nak már félérett állapotban is. Meglepetésként hatott az a néhány rekesz szép piros eper, amit kínáltak, ennek kilójáért az ezer forintot is elkérték, igaz ezek itthon termettek fóliasá­torban. Zsolnay-gyár: szeptemberig van tartalék, befektetőt várnakDinnye már csak mutatóban kifogyóban a kertek Üres asztalok jelzik az ősz közeledtét a csarnokban Gyümölcsökből bőven lehetett válogatni tegnap a vásárcsarnokban. Vannak azonban kifutó fajták is Piaci árak burgonya 60-120 Ft/kg hagyma 110-130 Ft/kg zöldhagyma 100Ft/csomó káposzta 150-200 Ft/kg kelkáposzta 250-300 Ft/kg karalábé 150-180 Ft/db sárgarépa 110-160 Ft/kg zöldség 400-700 Ft/kg cékla 200 Ft/kg karfiol 300-350 Ft/kg tök 100-150 Ft/kg cukkini 200-240 Ft/kg padlizsán 210-290 Ft/kg uborka 240-300 Ft/kg paradicsom 100-300 Ft/kg erőspaprika 190-250 Ft/kg cseresznyepaprika 300 Ft/kg almapaprika 180 Ft/kg fokhagyma 650-900 Ft/kg saláta 150 Ft/db gomba 500-750 Ft/kg tojás 36-45 Ft/db fehérbab 800 Ft/kg tarkabab 950 Ft/kg méz 1400-1800 Ft/kg dió 2500-3000 Ft/kg mák 1000 Ft/kg alma 140-300 Ft/kg barack 250-300 Ft/kg nektarin 390 Ft/kg szőlő 390-500 Ft/kg körte 390-490 Ft/kg görögdinnye 150 Ft/kg sárgadinnye 290 Ft/kg csemegekukorica 50-80 Ft/cső eper (magyar) 990 Ft/kg áfonya 500 Ft/tálca ringló 220 Ft/kg sütőtök 150 Ft/kg kapor 100 Ft/csomó szilva 190 Ft/kg ■ Ön szerint szükség van-e a Zsolnay-gyárra? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: BAMA.hu A szavazás eredményét hétfői számunkban közöljük. Saját pálinkája is lehet Bükkösdnek üzlet Az önkormányzat bérfőzdéjében most még csak mások gyümölcse fő bükkösd Nem mindenna­pi álláshirdetést adott fel a település önkormányzata. A község ugyanis pálinkafő­ző, gyümölcspálinka-gyártó munkakör betöltésére keresett munkavállalót, közalkalmazot­ti jogviszonyban. A hirdetésre nyolc ember jelentkezett, kö­zülük választottak ki egy helyi lakost, aki a jövőben napi nyolc órában - határozatlan idejű közalkalmazotti szerződéssel - pálinkát főz, emellett betar­tatja a munkával járó higiéniai követelményeket és a jövedéki törvény előírásait. A kiválasz­tott pénteken kapta meg az er­ről szóló értesítőt, tudtuk meg Budai Zsolt polgármestertől, aki hozzátette, ugyan a férfi még nem rendelkezik a megfe­lelő képesítéssel, de részt vesz egy tanfolyamon, amelynek során elsajátítja a szükséges szakmai tudást. A falu azért keresett új mestert, mert saját pálinka-bérfőzdéje van, a ko­rábbi főzőmester pedig nyáron elköltözött. A település, egyelő­re csak a környéken élő gyü­mölcstermelők kiszolgálására üzemelteti a főzdét, de a jövő­ben saját pálinkát is készítene. Emiatt a Start-munkaprogram keretében ősszel egy egyhektá­­ros körteültetvényt telepítenek, illetve figyelik a pályázatokat a szükséges gépek, eszközök be­szerzéséhez. ■ K. E. I. s 3 Új modellben a természetközeli ismeretekről, idegen nyelvekről Ligetvár Sikerrel zárult a két éve kezdődött oktatásfejleszté­si program a kistérségben. A Dél-Zselic összesen több mint húsz iskolát összefogó há­rom oktatási intézménye még 2010-ben nyert 75 millió forin­tos támogatást a kompetencia alapú oktatási modell megva­lósítására. Míg a bekapcsolódó óvodákban a tűz, víz, levegő tematikában vezették be sike­resen a modellt, az általános iskolákban a matematika, a szövegértés-szövegalkotás, és az idegennyelv-oktatás te­rületén tették meg ugyanezt eredményesen. A program két éve során a közös munka összesen több mint 150 peda­gógust, illetve 1581 kisdiákot, növendéket érintett. Az új modell átvételét technikai- és eszközfejlesztések - többek között számítógépek, nyomta­tók, kivetítők, illetve könyvtári fejlesztések­­ is segítették az intézményekben. Kolovics János, a Sziget­­vár-Dél-Zselic Többcélú Kis­térségi Társulás elnöke a prog­ram zárása kapcsán kiemelte, hogy a fejlesztés haszna a gyermekek oktatásának szín­vonalában jelentkezik. ■ K. E. Tanárok, szülők, diákok szépítették saját iskolájukat szentlőrinc Kétmillió forintot sikerült megtakarítani a szent­lőrinci Ifjúság Úti Általános Iskolában annak köszönhetően, hogy szülők, pedagógusok és diákok önkéntes közre­működésével elkészült az új épületszárny három szintjének lábazati festése. Ezzel az ösz­­szefogással nemcsak az iskola folyosói lettek tisztábbak az új tanévre, de a színes mintáktól a falak vidámabbakká is váltak. Az intézményhez kapcsolódó jó hír, hogy a Szentlőrinci Német Önkormányzat 428 ezer forint értékben támogatja az iskolá­ban folyó nemzetiségi német nyelvoktatást. Három projektort kapnak, melyekkel újabb tanter­mekben nyílik lehetőség fontos infokommunikációs eszközök rendszeres használatára. ■ B. A. Az ügyek elsöprő többségét egy éven belül lezárják a bíróságok perek A Pécsi Törvényszékre tavaly több mint hatvanezer ügy érkezett - Egyes akták több tízezer oldalasak Pécs Az országos átlagnál jobb eredményességet tudhat magá­nak a Pécsi Törvényszék, amint azt dr. Hajdú István, a Pécsi Vá­rosi Bíróság elnöke, a bíróság sajtószóvivője lapunk érdek­lődésére elmondta, a törvény­székre és a hozzátartozó váro­si bíróságokra tavaly összesen hatvanegyezer ügy érkezett, s ezek több mint kilencven szá­zalékát egy éven belül lezárták. Hozzátette ugyanakkor, hogy vannak olyan ügyek, amelyeket csak ennél hosszabb idő alatt lehet befejezni. Egy részüket bonyolultságuk - egyre gyako­ribb az olyan gazdasági jelle­gű büntetőügy, ahol több ezer, vagy akár több tízezer oldal a nyomozati irat - egy részüket azért, mert hiányosak vagy el­lentmondásosak a szakértői vé­lemények, vagy azért, mert sok vádlott szerepel egy ügyben.­­ Az ügyek elhúzódásának az oka nem mindig a bíró­ság működésében keresendő. A média és a közvélemény sok­szor egybe számolja a nyomo­zási, az ügyészségi szakaszt és a bírósági eljárást is. A pécsi egyetemi lövöldözés ügyében a nyomozási és ügyészségi sza­kasz több, mint másfél éven át tartott, míg a vádirat beérkezé­sétől az elsőfokú ítéletig másfél év telt el. Számos esetben for­dul elő az is, hogy a nyomozati iratok hiányosságait a bírósági eljárásban kell pótolni - szö­gezte le. Hajdú István azzal kapcsolat­ban, hogy a közelmúltban a Pé­csi Törvényszék több határozatát is megváltoztatta az ítélőtábla, úgy fogalmazott, már a római jog is ismerte a többfokú bíráskodás intézményét. Ennek a célja min­dig is az volt, hogy a bírósági rendszer maga orvosolja a hibáit.­­ A másodfokú, vagy éppen harmadfokú bíróságon dolgozó bírák általánosságban nagyobb gyakorlattal rendelkeznek, mint az elsőfokú bíróságok bírái, s nagy a különbség az eljárások le­folytatásában is. Az elsőfokú bí­róságok a közvetlenség elve alap­ján teljes bizonyítást folytatnak, tanúkihallgatásokkal, szakértők meghallgatásával. Másodfokon legtöbbször az iratok tartalma alapján dönt a bíróság. A másod­fokú bíróság feladata éppen az, hogy feltárja és orvosolja az el­sőfokú bíróság hibáit, hiányos­ságait. Nem lenne jó, ha vala­mennyi ítéletet helybenhagyna a másodfokú bíróság, mert az csak a felülbírálatok automatiz­musát jelentené. Azt azonban el kell mondanom, hogy a törvény­szék és a helyi bíróságok ítéletei ellen jóval kevesebb fellebbezés érkezik, mint az országos átlag és a hatályon kívül helyezések átlaga is sokkal kedvezőbb ké­pet mutat annál - mondta Hajdú István. ■ M. B. A törvényszék és a helyi bíróságok ítéletei ellen kevesebb a fellebbezés

Next