Új Dunántúli Napló, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

2012-11-02 / 256. szám

2 JEGYZET Túl a gyertyák lobogásán apu, mama, papa. Másik ma­ma, másik papa. Öcsi bácsi. Keresztmama. Nagynéném, Kleó. Edit néni, a szomszé­dunk. Laci, aki az osztály­társam volt, volna kihez mennem Halot­tak napján. Vagyis igazából már előtte való nap, mert hát, ugye, rendbe kell tenni néhány sírt, gyorsan kigazol­ni mindenhol, friss virág a vázába, ne szégyenkezzünk a rokonok előtt. Aztán más­nap, a nagy napon megvárni a sötétet, addig előkészíteni a gyertyákat, a mécseseket, hat körül autóba szállni, parkoló­helyet keresni a káoszban, beballagni a nagy kapun, a sírok között botladozni, meggyújtani az ilyenkor szo­kásosokat, letenni, csendben álldogálni, halkan köszönni a rég nem látott ismerősök­nek, és úgy hazamenni, hogy akkor ezzel is megvolnánk, vacsora mehet a mikróba, mi is lesz este a tévében? aztán mégsem megyek. Sen­kihez. Maradok otthon. Gyer­tya van, tévézés nem nagyon, mert nem csak Halottak napján volna kihez menni. Mindig volna kihez menni. Ők nem mozdulnak. Várnak vagy sem, nem tudom. Talán vám.ffy. De mindegy is. Merj,, ők valójában nem ott vannak. Nem a lobogó gyertyák alatt. Hanem a polcon, a fényképal­bumban. A Odüsszeusz-kötet első oldalán („Zolikának, sze­retettel, 14. születésnapjára, Kleó”). A konyhában, ami­kor úgy szegem a kenyeret, ahogy mama mutatta, ami­kor nyolcéves voltam, a vágás előtt keresztet rajzolva az al­jára. Az álmaimban. A mon­dataimban. A nevetésemben. Néha a tükörben: apu, mama, papa. Másik ma­ma, másik papa. Öcsi bácsi. Keresztmama. Nagynéném, Kleó. Edit néni, a szomszé­dunk. Laci, aki az osztálytár­sam volt, ahogy A költő mondja: nem emlékezem, és nem felejtek. FÜLÖP ZOLTÁN BARANYA pécs Új lehetőségeket nyit­hat az a technológia, amelyet Pécsett is használnának majd a közeljövőben. Fülöp Zoltán Amit eddig legfeljebb csak tudo­mányos-fantasztikus filmekben láthattunk, az hamarosan való­sággá válhat Pécsett: több ope­rációt is robotkarok segítségével végezhetnek. - Elsősorban az urológia, a fül-orr-gégészet és a nőgyógyá­szat azok a szakmák, amelyek­ben használni tudnánk ezeket a segítőeszközöket - mondta el lapunknak Gerlinger Imre, a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyak­­sebészeti Klinika vezetője. - A közelmúltban rendezett kong­resszusunkon újabb ismeretek­kel gazdagodtunk. Romániában jelenleg nyolc ilyen robot működik, Magyar­­országon viszont még egy sem. Amennyiben a pécsi klinikum­­ban üzembe helyzenének egyet, az hazánkban egyedülálló lenne.­­ A készülék 300 millió forint, úgyhogy csak pályázati segítség­gel tudnánk megvenni - árulta el Gerlinger Imre. - A helyzetün­ket könnyíti, hogy a hamburgi Robotsebészeti Részleget az a Lőrincz Balázs vezeti, aki éveken keresztül itt Pécsett volt rezi­dens, és azóta is napi kapcsolat­ban vagyunk vele. A robotműtétek sajátosan zaj­lanak: az operáló nem egy szo­bában van a beteggel - az orvos egy másik teremből mozgatja a karokat. - A szakmánkban hihetetlen a fejlődés - tette hozzá Gerlinger Imre. - A fülészeti implantológi­­ának köszönhetően a süketség mint probléma gyakorlatilag megszűnt, s a gégeeltávolító műtétek rehabilitációjában is az élen járunk. Robot operálhat Pécsett műtétek Több szakmában is alkalmazhatják az új technológiát ilyen robottal műtétének Pécsett. A készülék 300 millióba kerül, csak pályázat segítségével tudnák megvenni Kongresszus friss kutatási eredményekkel A magyar Fül-, Orr-, Gége és Fej-, Nyaksebész Orvosok Egyesületé­nek 42. Nemzeti Kongresszusát a közelmúltban rendezték meg Pécsett. A kongresszus vezető témái a fül-orr-gégészetben al­kalmazott innovációs módszerek voltak. A három nap során ösz­­szesen száz előadás hangzott el, harmincegy kiállító cég képvisel­tette magát, de poszterszekció­nak, instrukciós kurzusnak, ple­náris üléseknek is helyet adott a rendezvény, amelyen hangsúlyo­san kerültek elő az implantációs módszerek, a gégeeltávolítás utá­ni korszerű rehabilitációs lehető­ségek és a robotsebészet leg­újabb eredményei is. A kongresz­­szuson a vezető szakemberek a legfrissebb kutatási eredménye­ket is ismertették egymással. Kevesebb visszaélés a rokkantkártyákkal parkolási igazolvány Havonta átlagosan ketten buknak meg Pécsett Pécs Míg öt-hat esztendeje havonta akár húsz, két éve négy, idén átlagosan kettő, a mozgáskorlátozottak igazol­ványával visszaélő autóssal szemben voltak kénytelenek eljárást indítani a rendőrök Pécsett. Vagyis jelentősen csökkent az olyan sofőrök szá­ma, akik a rokkantkártyával visszaélve ingyen kísérelnek meg parkolni a baranyai me­gyeszékhelyen. A rendőrségen érdeklődé­sünkre elmondták, az ilyen jellegű bűncselekmények visszaszorítása érdekében a bűnügyi akciók továbbra is rendszeresek a baranyai me­gyeszékhelyen, s az ellenőrzé­seket a jövőben is folytatják, leggyakrabban az idegenfor­galmi szezonban. Az év más részeiben havonta egy-két al­­kalommal kerül sor ilyen, a szabálytalanságok kiszűrését célzó akciókra. A visszaélések közül to­vábbra is az a legjellemzőbb, hogy más nevére kiállított igazolványt használnak az autósok. Ha a kocsi vezetője, illetve az okmány tulajdono­sa a helyszínen van, könnyen ellenőrizhetik a rendőrök, az ő nevére szól-e a kártya. Ha csak az okmánnyal par­koló járműre bukkannak, a nyilvántartásból lekérdezik a kártya tulajdonosának a lak­címét, és a rendőrök oda is mennek. Ha otthon találják az illetőt, az máris bizonyíték, hiszen egyszerre nem tartóz­kodhat két helyen. A parkolási igazolvánnyal való visszaélés következmé­nyei igen kellemetlenek le­hetnek. A gyanúsítottakkal szemben közokirat-hamisítás gyanúja miatt indítanak el­járást, az érintetteket pedig kivétel nélkül rabosítják. Ez azt jelenti, hogy a városi ka­pitányságon az erre a célra használatos helyiségben - a bűnügyi filmekben látott mó­don - ujjlenyomatot vesznek a gyanúsítottól, fényképet ké­szítenek róla, és testmagas­ságát is rögzítik. A büntetés ugyancsak súlyos lehet: a bí­róság akár három évig tartó szabadságvesztést is kiszab­hat, a jellemző büntetés azon­ban a néhány tízezer forintos pénzbírság. ■ M. B. 2012. NOVEMBER 2., PÉNTEK HÍREK Pécs a drb Zrt. 55. születés­­napi rendezvénysorozatának részeként avatták fel szer­dán a bank Hal téri központi épületének homlokzatára ké­szített Zsolnay-porcelán díszí­tést. Az alkotást ünnepélyes keretek között dr. Szalay Zsolt igazgatósági elnök és dr. Páva Zsolt polgármester adta át. A Zsolnay-díszítés a bank helyi hagyományok, a művészet és a kultúra iránti tiszteletét szimbolizálja. (k) Sellye a református Gyüleke­zet és Ormánsági Közösségi Ház szervezésében ma 17 órától a közösségi házban Ke­resztyén Kávéházi Estet tar­tanak. Az est vendégelőadója dr. Molnár Róbert, Kübekháza polgármestere és több keresz­tyén könyv szerzője. (hoz) Bicsérd az elmúlt hétvégi vihar tönkretette a telepü­lés közvilágítási hálózatát, a villámcsapások miatt pedig több házban nem működött a vezetékes telefon, az internet­­hálózat, illetve a kábeltévé. A bejelentett hibák kijavítását a szolgáltatók sürgősséggel vé­gezték, illetve végzik. (k) Palotabozsok az őszi paraszti munkákkal kapcsolatos esz­közökkel, helyi szokásokkal is szeretnék megismertetni a gyermekek Márton napján. Az önkormányzat és a nyug­díjasklub közös, november 9-én délután két órakor ese­dékes rendezvényén többek között bemutatják a kukorica­­fosztást, -t­­rzsolást, csuhé­­baba-készítést, héberezést, terménybábokat készítenek, weckmannsütés és lampionos felvonulás is lesz. (mb) Mohács-Sátorhely vasárnap jár le a „Gyermekszemmel a mohácsi csata” elnevezé­sű rajzpályázat jelentkezési határideje. A mohácsi csata jeleneteiről vagy szereplőiről készült rajzok az emlékpark­ban adhatók le. (mb) Pécs nem hirdetett ítéletet szerdán a Pécsi Törvényszék az emberöléssel vádolt V. Má­ria ügyében, aki a vádirat szerint egykori élettársával - a volt pécsi rendőrtiszttel, R. Attilával - közösen vég­zett válófélben lévő férjével 2000-ben. A volt főnyomozót jogerősen korábban tizen­nyolc évre ítélték. (mb) Az ötlet jó, mégsincs gazdája a belvárosi szánkópályának magyaros történet Hóeltakarításkor százezreket nyerhetnénk, ám az önkormányzat úgy véli, nincs az ügyben feladata - Csináljunk szánkópályát a Széchenyi téren! - ajánlotta tavaly Patartics Zorán építész Pécsett, amikor a belvárosban heteken át méteres hó borítot­ta az utcákat, így nem kell je­lentős költséggel elszállítani a koszos hókását, hanem vonzó családi programot lehet belőle varázsolni, újabb látványossá­got teremtve a város központ­ján. Akkor úgy tűnt, hogy az ötletet felkarolja a városveze­­és, ám kiderült, hogy addigra ió már nem volt elegendő, s a köztér használatát a mentők­kel, a katasztrófavédelemmel is egyeztetni kell. Az ön kormány­ainál ezt követően azt ígérték, kidolgoznak egy szisztémát, ha legközelebb ilyen időjárás lesz, akkor mindenre felkészülten megvalósítható legyen a szán­kópálya. Megkérdeztük hát az ötlet­gazdát, és a városi illetékest, idén készülhet-e a lakosság bel­városi szánkópályára? A válasz egyértelmű nem. Magay Miklós, Pécs Városfej­lesztési és Kommunális Refera­­túrájának vezetője kérdésünk­re kifejtette, ők nem egyeztet­tek senkivel, ez nem a város feladata, az ötletgazdának, vagy a programot megvalósító vállalkozónak kell végigcsi­nálni a hatósági ügyintézést. - Olyan ez, mintha koncertet, vinne valaki a Széchenyi térre - tette hozzá a referatúravezető -, annak az előírásait betartva. - Adjam el a családi vagyont és lesz ami lesz, vágjak bele? - kérdez vissza Patartics Zorán. Én egy érdekes ötlettel jelent­keztem, ami elsőre mindenki­nek tetszett, az utca emberének és a város vezetőinek egyaránt. A cél pedig az volt, hogy ne ke­rüljön pénzbe a hóeltakarítás, miközben valami új születik a centrumban. Az ötletet in­gyen adom, de ha minden más is rám hárul, akkor nemet kell mondanom. A hóhányás tehát megy to­vább, a megszokott rend sze­rint. ■ Mészáros B. Endre Egy jeges, egy sima hogy milyen lenne Patartics Zo­rán Széchenyi téri szánkópályá­ja? Nos, a tér északnyugati vé­géből, a Nagy Lajos Gimnázium bejárata elől indulna, a korábbi lefelé haladó buszforgalom nyomsávjában haladva, és a tér alá kanyarodva be. Kotrógépek­kel egy méter magas csúszdát lehetne itt végig kialakítani, a szélére peremet terveztek, záró résznek pedig lassító szakaszt. Két pályával számolt az építész, az egyik megfelelően eljegesítve gyorsabb, sportosabb változat­ban készülne, míg a másik kis­gyermekeknek is biztonságos lejtéssel, vagy valamilyen rendezvényt Télen egy itt tanuló német egyetemista síléccel is kipróbálta a teret

Next