Új Dunántúli Napló, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-02 / 255. szám

2 Barátok közt?­ ­ Nyert a Felcsút bé? Jó vol­tál, fiam? Mi? Lecseréltek? Hogyhogy? Az edző a béna, nem te. Ha nem lenne szar a térdem, jól fenékbe rúgnám. Legszívesebben elküldetném Guantánamóra, ott aztán megtudná, mi a nemulass. Szervezhetne csapatot a ka­­buli robbantókból, és már juszt se kapna támogatást, nemhogy stadiont. Téma le­zárva. (Katt.) - Elnök úr, bocsánat, hogy felébresztettük, de erről min­denképpen tudnia kell. Van ez a Viktor, tudja, ott Buka­restben, és most robbantani akar a támaszpontunkon. Mindig is gyanús volt, jól mondta múltkor a George, Mr. Soros. - Ó. Nahát - törli ki a szemé­ből az álmot Obama. - Azon­nal küldjünk oda egy anya­hajót. Nem, inkább kettőt. Van még valami? - Hát, ami azt illeti, van. Angela terepmintás bugyit rendelt az Otto's őszi kataló­gusából a cég telefonos ügy­félszolgálatától. Előtte pedig azt mondta a barátnőjének, valami nagy bevetésre ké­szül Párizsban. A G8-on a csúcsra török, drágám, szó szerint így fogalmazott. -- Kezdjek aggódni? -sí Egyelőre nem kell, de ker­ményen dolgozunk rajta. - Rendben. Szóljanak, ha van fejlemény. A politikát illetően persze csak a borzasztóan naivok­nak lehetnek illúziói (ha egyáltalán), így az, hogy van, volt és lesz lehallgatás, aligha újdonság. De azért mégis ez mi: nemcsak az ellenségei, szövetségesei (magán)ügyei iránt is kémkedik a Fehér Ház. Lehallgatják a német kancellárt, a brit, a francia, feltehetően a magyar minisz­terelnököt is, meg nagyjából mindenkit. A terrorizmus el­leni harc, meg a világbéke je­gyében, persze. Hát így megy ez, kérem, ezek szerint még barátok közt is. BARANYA A szegénység számokban felmérés Több szempontból is folytatódott Baranya leszakadása Baranya Egy frissen publi­kált elemzés megállapítása szerint a rendszerváltás óta nem volt ennyi szegény Magyarországon. Megyénk itt is az országos átlag alatt teljesít, vagyis nálunk vala­mivel rosszabb a helyzet. Kaszás Endre A magyarok csaknem fele élt olyan háztartásban tavaly, ahol a szegénység, a munka­­nélküliség és a társadalmi ki­rekesztettség valamilyen formá­ja megmutatkozott - derül ki a Tárki felmérésből. Az elemzés részleteit közölve kiderült, hogy 2012-ben a magyarok 17 száza­léka volt „jövedelemszegény”, 19 százaléka „munkaszegény”, 37 százalékuk pedig súlyosan nélkülöző anyagi körülmények között élt. Csaknem minden ti­zedik családnál, háztartásnál a szegénység és társadalmi kire­kesztettség mindhárom formája jelen volt. Mint sok más - gazdasági versenyképesség, ipari terme­lés, kereseti viszonyok, munka­­nélküliség stb. - szempontból, megyénk a szegénység vizsgála­tában is az országos átlag alatt, mintegy 90 százalékon teljesít, vagyis az elemzés megállapítá­sai nálunk magasabb arányban érvényesülnek, mint az ország fejlettebb régióiban. A Tárki elemzése egy konkrét, tavalyi állapotot rögzít, nem fog­lalkozik folyamatában a háztar­tások helyzetének alakulásával. Az elmúlt öt év statisztikai ada­tainak összevetésével azonban világosan kirajzolódik, hogy a családok jövedelemviszonyai nem, a foglalkoztatási helyzet pedig csak kismértékben javult, a megye leszakadása mindkét szempontból folytatódott. Uniós mércével az EU stratégiai céljainak egyi­ke a szegénység és társadalmi kirekesztettség csökkentése. En­nek mérésére kidolgoztak egy mutatót, amely a jövedelemsze­génység mellett a társadalmi kirekesztettség két másik ele­mét is magában foglalja, a munkaszegénységet, illetve a súlyos anyagi alárendeltséget. A munkaszegénység azt mutatja, hogy egy háztartás munkaké­pes tagjai közül mennyien nem jutnak teljes vagy részmunka­­idejű munkához. A súlyos anya­gi megfosztottság azokat a ház­tartásokat jellemzi, ahol a jólét kilenc eleméből (mint például a személygépkocsi birtoklása, az évente egy hét nyaralás vagy a megfelelő fűtés) legalább négy hiányzik. 2012-ben a magyarok egyötöde élt munkaszegény, 37 százaléka súlyosan hátrányos anyagi helyzetű háztartásban. Hátul a járások báránya megye szempontjából a vizsgálat egyértelmű jó híre az, hogy térségünkből egyetlen járás sem került a rangsor vé­gére. Az egy főre jutó vásárló­erő tekintetében az öt utolsó helyezett járásból négy Sza­­bolcs-Szatmár-Bereg megyében (Baktalórándháza, Fehérgyar­mat, Csenger és Kemecse) van, egyedül a Cigándi járás tarto­zik Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyéhez. Mielőtt azonban túlzot­tan megörülnénk, a baranyai járások zöme a mezőny máso­dik felében található, egyedül a pécsi térség teljesítménye elég a lista első felébe kerüléshez. Ha a rangsorból kiemelkedő, járási megítélés alá eső főváro­si kerületeket nem nézzük, Bu­dakeszi, Dunakeszi, Székes­­fehérvár, Szentendre és Duna­újváros járása vezeti a hazai élmezőnyt. A szlovákok előttünk A MAGYAROK 5009 eurós (1,487 millió forint) egy főre jutó vásár­lóereje az európai rangsorban nyolcadik helyen álló németek 20.621 eurós vásárlóerejének kevesebb, mint egynegyede. A 19 hazai megyét vizsgálva csu­pán hat vásárlóereje haladja meg az egy főre jutó országos átlagot, amelyet leginkább Veszprém megye hoz, ahol az egy főre jutó elméletileg elkölt­hető jövedelem átlagosan 5007 euró. A megyék rangsorát veze­tő Budapest egy főre jutó 6520 eurós vásárlóereje 30 százalék­kal magasabb, mint a nemzeti átlag, ugyanakkor egy szinten van a balti államok átlagával, de elmarad a szlovák és a cseh országos 7500 eurós szinttől. Baranya az egy főre jutó 4508 eurónyi (1,338 millió forint) vá­sárlóerővel a hazai középme­zőnyben található. TERJESZTÉSI KOORDINÁTOR Házilag is könnyen elkészíthető a frissítő joghurt A kisgyermekes családok több­sége a nagybevásárláskor au­tomatikusan pattint a kosárba néhány joghurtot - aztán elke­rekedett szemmel nézi a blok­kot később, hogy ez tényleg ennyi?! Mi néhány hete a kolti natúr joghurtról áttértünk a házi készítésűre, amely nem­csak gazdaságosabb, de még ízletesebb is. Egy liter házi te­jet kell elsőként felforralni, majd visszahűteni. Amikor már kézmeleg a tej, fél pohár­ral kell kivenni belőle, majd három evőkanál élőflórás joghurtot (ez azért még boltból származik) belekeverni, s a maradék tejet hozzáadni. Meleg helyen tartva egy éjsza­kai pihentetés után kész is, kö­vetkező reggel mehet a hűtőbe. Házi lekvárral keverve ízesít­hetjük. A NAPLÓ ÖTLETLADÁJA JHC KOVÁCS GÁBOR 2013. NOVEMBER 2., SZOMBAT HÍREK Pécs DÖNTÖTT A Fidesz pé­csi tagsága a párt 2014-ben induló pécsi országgyűlési képviselőjelöltjeinek sze­mélyéről. Az október 29-i szavazás szerint az egyes baranyai választókerület­ben Csizi Péter, a kettesben Hoppál Péter indul el az országgyűlési képviselői helyért. A tagság a városért végzett eddigi tevékenysé­gük és munkájuk elismeré­seként 98 százalékos támo­gatottsággal, ellenszavazat nélkül szavazott bizalmat a politikusoknak. (bsa) PéCS HÉTFŐN ÁTADJÁK a pécsi önkormányzat új adóirodáját. Az Endresz György utca 8/a szám alatt kialakított intéz­mény teljesen akadály­­mentesített.Ibsa) Pécs IDÉN ÉSZAK-AMERIKA is csatlakozott az összma­­gyar nemzeti diákbajnok­sághoz, amelynek kereté­ben, november 22-24. kö­zött kétszázötven határon túli fiatal érkezik Pécsre, hogy összemérje erejét és tudását asztaliteniszben, birkózásban, kézilabdában, sakkban és szellemi vetél­kedőn. A találkozót tíz éve álmodta meg Kű Lajos, a Ferencváros egykori ki­váló válogatott futballis­tája, a müncheni olimpia ezüstérmes válogatottjának tagja. (bsa) Ben járnak a helyi­ értékek képviseletében szigetvár A városban is lét­rejött Települési Értéktár Bizottság. Saját értéktár bizottság létrehozásával Szigetvár is bekapcsolódhat abba a munkába, amelynek eredményeképpen a Magyar Értéktárba vagy a Hunga­­rikumok Gyűjteményébe kerülhetnek a helyi hagyo­mányokhoz, tájhoz kapcso­lódó értékek. A bizottság fel­adata megszervezni helyben fellelhető nemzeti értékek azonosítását, illetve össze­gyűjteni ezek adatait, majd továbbítani azt a Baranya Megyei Értéktárba. ■ K. E. Pécsett nem, de máshol osztanak tűzifát a rászorulóknak háttér Tavaly változott az állami támogatás kiosztásának rendszere - már csak a kisebb településeknek jár Baranya Tűzifát szeretett volna igényelni egy kétgyermekes, rossz körülmények között élő pécsi család. Az önkormányza­ton azonban azt a választ kap­ták, hogy Pécsett nem oszta­nak tüzelőt a szociális alapon rászorulóknak. Megkérdeztük Moór Esztert, a népjóléti és sportbizottságnak elnökét, aki megerősítette az információt. - Pécsett valóban nincs tűzifa­osztás. Nálunk lakásfenntartá­si támogatást lehet igényelni, amely természetesen tűzifára is igénybe vehető. Az önkor­mányzat csak krízishelyzetben juttat fát a családoknak (példá­ul hóval elzárt házakhoz, ahol idősek élnek). A támogatást egyébként a Szociális Központ­ban lehet igényelni - magya­rázta Moór Eszter. Annak, hogy a megyeszék­helyen nem osztanak fát, rész­ben az az oka, hogy az ötezer fő feletti települések már nem pályázhatnak százszázalékos állami támogatásra, mint ko­rábban. Ennek ellenére több városban próbálkoznak a ter­mészetbeni juttatással is, ha kell, saját forrásból. Szigetvá­ron például évek óta folyik a „tűzifaprogram”, ugyanis nagy igény van rá. Amíg lehetett, kérték az állami támogatást, amióta azonban ez a lehető­ség megszűnt (2012-ben), saját hatáskörben, a helyi szociális rendeletben rögzített feltéte­leknek megfelelően biztosíta­nak tüzelőt a rászorulóknak. Egy család egy köbméter fát kaphat ingyen, illetve még egy köbmétert, amelynek az árát a város megelőlegezi. Ezt több hónap alatt, részletekben kell törlesztenie a támogatottak­nak. (A dolog bevált, hiszen a fizetési hajlandóság 85-90 szá­zalékos). Komlón hasonló a helyzet: a város a közmunkaprogram (például az erdőtisztítás) so­rán kivágott fát (idén egyelőre 80-100 köbmétert) oszt szét a rászorulók között, illetve, a se­gély terhére is kérhető tüzelő. ■ K. E. I. Kétmilliárd jut mivel különböző számok és adatok láttak napvilágot, a pontosítás érdekében felkeres­tük az illetékes Belügyminisz­tériumot, hogy valójában mely települések, és összesen meny­nyi pénzt igényelhetnek. Az általuk küldött válasz szerint a Belügyminisztérium idén 2 milliárd forint értékben bizto­sít támogatást az önkormány­zatoknak szociális célú tűzifa vásárlásához. A támogatásra az ötezer fő lakosságszám alatti települések pályázhat­nak. Az igénylés részleteit a 57/2013. (X.4.) BM rendelet szabályozza. A megye városai közül Szigetváron évek óta folyik a tűzifaprogram

Next