Új Dunántúli Napló, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-02 / 280. szám

2 Nyomokban csokit is tartalmazhat­ na. És mit vigyenek a pászto­rok a Jézuskának, kérdezték a előadók tegnap a Bóbita Bábszínház Menjünk, men­jünk Betlehembe! előadásán a gyerekeket. A közepesen szürreális válaszok (Bar­­bie-t! Nintendót! Ninja legét! Rubik-kockát!) után az egyik kislány azt mondta: pénzt! Akkor egy pillanatra azért elhalkultak a nevetések, még néhány nap, és mehet­nek a csizmák az ablakba - jön ugyanis a Mikulás! Tízéves kor alatt december hatodika igazi időstruktu­ráló: akkor indul ugyanis az boldogsághullám - Mikulás után néhány nappal jön a téli szünet, aztán a karácsony, újabb adag ajándékkal, majd a szilveszter, sikongatós tűzi­játékkal. Mi, szülők meg ve­lük örülünk, persze, hiszen nincs is jobb a gyermeki há­lánál, az őszinte nevetésnél. Pénzügyi konklúziót pedig nem vonunk, csak azért sem - amit ugyanis a végén mu­tatna a kalkuláció, az minden lenne, csak barátságos nem, ez, a nem-barátságosság lök mindannyiunkat ezekben a napokban a kamucsokik felé. Persze, tudjuk mi is jól, hogy ott van a hátulján a szöveg, el kell csak olvasni, s azonnal kiderül, hogy a szép csoma­golás silány minőséget takar - ám ha meg a drágábbak felé kanyarodunk, s azt tesszük a kosárba, akkor a pénztárnál kapunk a szívünkhöz. Úgy­hogy marad az egyszerű, a csizmában ugyanolyan jó lesz, ha meg a fogyasztásra kerül a sor, akkor jönnek a ré­gi trükkök, hogy például na­gyon fájna a Mikulásnak, ha összetörnénk, hogy megfázna a szobában, ha leszednénk a ruháját, és hogy különben is, a mandarin sokkal finomabb, de tényleg, a boldogság pénzen nem megvehető, tartja a régi mondás. Ezt hajtogatjuk most mi is gyakorta. BARANYA sosem költözik el Pécsről, imádja a város hangulatát Frank Adél. A neves pécsi divattervező a Zsolnay­­negyedet promenáddal kötné össze a belvárossal. Babos Attila - Az ország vízfeje Budapest, a divat még inkább érintett e szempontból. Sosem tervezte, hogy elköltözik Pécsről? - Elfogult vagyok a város­sal, itt születtem, s úgy gon­dolom, mindig itt fogok élni. A pályám során volt többször lehetőségem európai divatköz­pontokban bemutatkozni, ma­radni is lett volna, elsősorban Londonban, de nem akartam. Sokan szidják a pécsi közle­kedést, pedig egy budapesti dugó egészen más dimenzió, nem beszélve Moszkva vagy London közlekedéséről - Pécs ezekhez képest élhető. Lon­dont lüktetéséért, Pécset egye­di hangulatáért, nyugalmáért, épített örökségéért, kétezer éves múltjáért lehet szeretni. Különleges, személyes kap­csolatom van a legtöbb vevőm­mel, Pécsett ez biztosítható, de a főváros valóban megkerül­hetetlen, ott is van szalonunk, a belváros szívében.­­ Pécs belvárosából azonban elköltözött a Zsolnay-negyedbe. Pécs jövője sorozatunkban so­kan foglalkoztak a negyed és a belváros kapcsolatával. Önnek is fontos? - Vagy elkényelmesedtek az emberek, vagy még egy próbát sem tettek. A belváros és a negyed nincs­ messze egy­mástól, 20-30 perc alatt meg lehet tenni a távot kényelmes sétával, én gyakorta közleke­dem így. - Többeknek az a bajuk, hogy nem érzik magukat biztonság­ban a Felsővámház utcában, legalábbis nem gyalogolnak ott szívesen. Ön nem fél? - Én is látom, hogy a kör­nyezetet meg kellene újítani, de félni sosem féltem. Elsősor­ban esztétikai újításra gondo­lok: a Király utca vége, a Búza térre kifutva gyönyörű, nyíl­egyenesen sorakozó, elegáns kandeláberekkel. Ezt az utat Promenád a kultnegyedig nem csak divat Frank Adél iparművész a helyi értékekre építene folytatni kellene a negyedig a Felsővámház utcán át. Ha egyelőre nincs pénz többre, a kandeláberekkel, legalább szimbolikusan összekötve a negyedet a belvárossal. Persze jó lenne merészebbnek lenni, tovább építeni az üzletsort, s egy hosszú, gyönyörű prome­­nádot alakítani ki a Széchenyi tértől a Zsolnay-negyedig - ez egy kis pécsi Champs Elysées lehetne, ami a város büszke­ségévé válhatna. Ráadásul a Felsővámház utca fejlesztésé­nek terve már asztalon van, 2020-ig, m­ás forrásból sze­retnék megvalósítani. - Ugyanakkor a Színház tér után szaporodnak az üres üzle­tek. A mai helyzetben realitás az elképzelése? - A pécsi belvárosi üzlete­kért kért bérleti díjak nem reálisak. Talán a válság előtt azok voltak, ma azonban túl­árazottak. A bérleti díjak csökkentésének a promenád­­tól függetlenül be kellene kö­vetkeznie, annak kiépülése­kor pedig, a valós piaci viszo­nyok miatt tán már azzal sem lenne gond, lesz-e a Király utca végén, a Felsővámház utcában elég bérlő. Ráadásul egy ilyen helyzet sokakat fel­szabadíthat, s tán olyan ötle­teket valósítanának meg, ami­ket eddig nem mertek. Egy idő után a negyedhez közel eső terület felértékelődne, mint a Király utca főtér felőli része. - Milyen üzleteket képzel egy divattervező Pécsre, a prome­­nádra? - A helyi értékekre kell építeni, Pécsett otthon van a dizájn és a kreatív ipar, a környék bővelkedik a földi ja­vakban. A Zsolnay-kerámia, a pécsi kesztyű, az itt készü­lő bakelit szemüvegek, vagy a villányi bor, a környék kézmű­vessajtjai, ötvöseinek, ékszer­készítőinek termékei, biozöld­ségek, gyümölcsök, kézzel ké­szült szappanok mind helyet kaphatnának. A kézművesek kis hangulatos boltokban, a nagyobb cégek akár egy tető alatt, mondjuk a volt FEK-ben, egy hazaitermék-központban. Ez a turistákat is csalogatná, mert a magyar termékekbe ve­tett hit erősödőben van. „Pécsett otthon van a dizájn és a kreatív ipar” - mondta Frank Adél Fák a főtéren, a Nádor és a FÉK hasznosítása Pécsnek minden értelemben figyelnie kellene értékeire Frank Adél szerint, a volt FÉK épülete mellett az egykori Nádor szálló egyelőre elmaradt hasznosítása is megoldandó feladatot jelent. Ahogyan az új Széchenyi tér fá­sítása is. Szerette a korábbi fő­tér intimitását, akkoriban a kö­zelben élt, de elfogadta, hogy egy nyitottabb, grandiózusabb teret álmodtak meg a kultúrájá­ra büszke EKF-városban. AMELLETT TERMÉSZETESEN, hogy imádja Pécset, látja a gon­dokat is, a munkanélküliséget, a gyárak bezárását, és azt is tudja, hogy ezt nem lehet egyik napról a másikra megoldani, mert a problémákra csak komp­lex válaszokat lehet adni, de az biztos, hogy ehhez kell a helyi politika lobbiereje is. Az autó­pálya jelen állapotában egyelő­re nem hozta meg a kívánt ered­ményt, az egyetem szerintem jól mű­ködik, látszik, hogy egyre in­kább és egyre jobban figyelnek a külföldi hallgatókra, ami na­gyon jó. A lényeg, hogy az erősségeink­re kellene koncentrálni, amit csak mi tudunk, ami nálunk egyedi, és csak itt lehetséges, és ezt okosan kihasználni. 2013. DECEMBER 2., HÉTFŐ HÍREK Baranya VÁRJÁK a véradókat hétfőn 7.30-17.00, keddtől szombatig 7.30 és 15.00 óra között Pécsett, a vérellátó központban - Dischka Győ­ző utca­­, Komlón, a vér­ellátóban hétfőn és kedden 7.00-11.30, Mohácson pedig hétfőn, szerdán és pénte­ken 8.00-12.00 óra között. Ezenkívül hétfőn a PTE ÁOK Szigeti úti dékáni tanács­termében, kedden a PTE Ifjúság úti aulájában és Be­­remenden, csütörtökön Két­­újfaluban, Hobolban, Kom­lón a Felsőszilvási Általános Iskolában és Mohácson a Brodarics Általános Iskolába várják a véradókat. (ház) PÉCS PÉCSI TUDOMÁNYEGYE­TEM Egészségtudományi Kara által szervezett Egészség­akadémia programsorozat következő előadása ma este hat órakor lesz a PAB Szék­házban. Ezúttal dr. Freund Tamás beszél az agyhullá­mokról és a kreativitásról. (fz) Pécs az 55 éves Dél-du­nántúli Távközlési Sport­egyesület Fotókörének ju­bileumi fotókiállítása nyílt csütörtökön 17 órakor a Pécs-Normandia Lions Klub épületében (Pécs, Mártírok útja 9.). A tárlatot Kiss De­zső, a DTSE elnöke nyitotta meg, utána Szendrő László fotóművész „Baranyai tájak, emberek" című zenés diapo­­ráma-vetítése következett. A kiállítás megtekinthető december 15-ig munkanapo­kon él és 18 óra között. (k) PéCS SZEMBESÍTŐ KAMPÁNY­BA kezdett a Magyar Szocia­lista Párt, az első állomások egyike Baranya volt. Tóbiás József frakcióigazgató teg­nap elmondta: a szocialisták a stadionokra szánt 200 mil­­liárdból a hat éven aluli gye­rekeknek adnának ingyenes gyógyszert. (fz) PéCS EGYETEMESSÉG A fes­­tőiségben címmel tart in­gyenes, nyilvános előadást, közérthető nyelven a PTE Universitas Televízió Nyitott Egyetem című előadásso­rozatában Dr. Hegyi Csaba festőművész, a Pollack Mi­hály Műszaki és Informati­kai Kar oktatója. Az előadás kedden este hat órakor lesz, a PTE Vargha Damján Kon­ferenciatermében. (sz) Újra bemutatkoznak a legnagyobbak, készül a TOP 100 magazin a legjobbak között Még lehet jelentkezni az exkluzív kiadványba, amely bemutatja Baranya cégeit, gazdasági folyamatait Baranya A végéhez közeledik a Dunántúli Naplónak a megye legnagyobb cégeit, gazdálkodóit bemutató TOP 100 kiadványá­nak előkészítése. A legnagyob­bak méltó megjelenítésén, ered­ményeik kifejtésén túl a körkép a Baranya Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara és az NAV Dél-dunántúli Regionális Igaz­gatósága által készített elemzé­sek alapján válik teljessé. Idei közös kiadványunk különle­gessége, hogy a NAV mellett a kamara is összeállította a me­gye gazdaságát fémjelző listát, talán ennek is köszönhető, hogy a TOP 100 vállalkozás közül so­ha ilyen nagy arányban még nem vállalták a nyilvánosságot a megye legjobban teljesítő cé­gei. Mindehhez hozzájárulhat, hogy a válság által megkövetelt szigorú költségtakarékosság, a túlélést segítő üzleti, cégvezeté­si megoldások eredményeként a baranyai gazdaság javát adó leg­nagyobbak képviselői a koráb­biakhoz képest is büszkébbek eredményeikre. A kiadványban szereplő cé­gek, vállalkozások képviselői hagyományosan nagy jelentősé­get tulajdonítanak a TOP 100-ba való bekerülésnek, az elért ered­mények nyilvánosságra hozata­lának. Ahogy nyilatkozataikból is kitűnik, évről évre emelkedő presztízst jelent a kiadványban való szereplés, hiszen a TOP 100 kiemelt és hatékony marketing­­eszközzé vált. Nem véletlenül vonz egyre több üzletembert az exkluzív kiadványt bemutató gálarendezvény, amit idén de­cember 13-án a Pécsi Kereske­delmi Központban rendeznek meg az együttműködő felek. Szakmai kiadványunk nem csak a gazdasági szereplők szá­mára tartogat hasznos informá­ciókat, hanem azoknak is, akik érdeklődnek a megye gazdasága és a legjelentősebb vállalkozá­sok eredményei iránt. A közös munka kapcsán évről évre kü­lön köszönet illeti mindazon cé­geket, akik adataik nyilvános­ságra hozatalával hozzájárulnak a TOP100 elkészítéséhez. ■ K. E. Jakabucz Ildikó, a Hauni Hun­gária Kft. ügyvezető igazgatója: - Cégünk az év folyamán szá­mos olyan fejlesztést hajtott vég­re, amelyek nemcsak társasá­gunk versenyképességét javít­ják, hanem fontosak a város, a munkavállalók, a képző iskolák számára is. A TOP 100 kiad­ványban koncentráltan számol­hatunk be eredményeinkről. FODRÓCZINÉ POHL MARGIT, aZ eFeF Kft. ügyvezető igazgatója: - Cégünk számára mindig ki­emelt jelentőségű a legjobban teljesítő baranyai társaságok kö­zött lenni. A kiadványban való megjelenés azonban számunkra túlmutat a presztízsen, ugyanis bemutatkozásunkkal azt szeret­nénk, hogy minél többen ismer­jék társaságunkat, termékeinket. Kisgéczi LÁSZLÓ, a Léta-Ker Kft. ügyvezető igazgatója: - Szerin­tem jelentős hír- és presztízsérté­ke is van a baranyai 10- 100-ba bekerülni. Engem büszkeséggel tölt el, hogy ebbe a körbe tarto­zunk. Cégünk 18 éve van a pia­con, mégis fokozza a megbízha­tóságunkat a vásárlók szemében az itteni megjelenésünk, ami üz­leti hasznot is hoz számunkra.

Next