Új Dunántúli Napló, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-02 / 1. szám

2 Minden sokkal jobb lesz MOSTANTÓL MINDEN jobb lesz. Sokkal jobb. És mi tényleg hiszünk ebben. Komolyan. KEZDJÜK AZZAL, hogy 2014- ben eltűnik egy rakat olyan dolog, ami fogcsikorgatóvá tette az idei évet. Nem lesz trafikmutyi. Nem lesz Hor­­thy-szobor-avatás. Nem lesz Devecseri Szilárd. Nem lesz NAV-botrány. Nem lesz Só­lyom Airways. Nem lesz­ igaz, ami igaz, lesznek más csikorgatók, a legnagyobb mindjárt tavasszal. De túl leszünk azon is: előbb meg­próbáljuk majd ép ésszel túl­élni a választási kampányt, aztán magányoskodunk néhány percet a szavazó­­fülkében, teszünk egy ik­­szet valahova, s utána kicsit szégyelljük majd magunkat. Szerencsére szinte azonnal jön a gyors egyenlítés, újra a jóba billen a mérleg nyel­ve, hiszen nyáron focizunk Brazíliában, mi, németek, angolok, franciák, horvátok, ha már egyszer mi, magya­rok nem jutottunk ki. Kettőt pislantunk, és máris itt az ősz, iskolakezdés, kis tan­­köny­vbotrány, de elmúlik gyorsan, október, november, deres-darás december, oszt jó napot, vonunk megint konklúziót, és megint elhisz­­szük, hogy minden a legna­gyobb rendben, sőt, jobban élünk, mint egy, kettő, tíz, száz, ezer, kétezer éve. Ja, el ne feledjük: a lottót is meg­nyerjük ám majd valamikor, irány Monte-Carlo, az Aston Martin volánjánál öngyújtó lángja lobban, háromszáz­húsz lóerő, nyolc henger együtt robban, így lesz, pon­tosan így. Mert mi hiszünk ezekben, alig néhány órája kopogta­tott az éjfél, jött a három, kettő, egy, a pezsgődurra­nás, a b. ú. é. k., s azután, ahogy kell, Isten, áldd meg a magyart, de ezúttal tényleg. Hogy minden jobb legyen végre. FÜLÖP ZOLTÁN E BARANYA Brüsszel Nemrég tartottak Brüsszelben egy konferenciát a szegénység elleni küzde­lem jelenlegi állásáról. Ennek kapcsán készítettünk interjút Andor Lászlóval, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társa­dalmi összetartozásért felelős biztosával. Katus Eszter - Mi jelenti a legnagyobb kihívást az unió szegénység­ kirekesztés elleni harcában? - E pillanatban a legnagyobb gondot a gazdasági és pénzügyi alapok megrendülése okozza. Az eurózóna válsága a szegénység példátlan növekedését okozta a periféria és főleg Dél-Európa or­szágaiban. Több szolidaritásra van szükség, de nem egyszerűen a tagországokon belül, hanem azok között is. A pénzügyi vál­ságnak nincs vége, s ha itt nem történik fordulat hamar, a rá­szorulókat segítő szociálpolitika a válsággal küzdő országokban hatástalan marad, súlyos és ma­radandó következményekkel. • A konferencián külön szekciót kapott a romastratégia. Létezik külön „romaprobléma”, vagy csak „szegénységprobléma” van, ami főként őket érinti?­­ A romaügyben összekevere­dik a szegénység és a diszkrimi­náció problémája, egymást erő­sítve az esetek többségében. Ez akkor is elmondható, ha a rom­ák egy része nem szegény, hanem polgárosodott, és egyre több a roma értelmiségi is. A szegény­ség az EU-átlagnál jóval nagyobb mértékben érinti a romákat, vi­szont a helyzetüket tovább sú­lyosbítja az előítélet, diszkrimi­náció. - Az unió sok támogatást ad kü­lönböző esélyegyenlőséget segítő projektekre, de mi a garancia arra, hogy a pénz valóban eljut az érintettekhez? - Az EU-támogatásoknak nem pénz formájában, hanem munkahelyek, képzés, szociá­lis szolgáltatások formájában kell eljutniuk az érintettekhez. Az EU szerepe nem a jövede­lempótlás. Erre nincs keret az EU-költségvetésben, ezt a tag­országoknak maguknak kell megoldani. Az EU források fel­adata az, hogy ahol a gazdasá­gi és társadalmi fejlődést meg kell támogatni, illetőleg egyes, hátrányos helyzetű csoportok segítségre szorulnak, ott az Eu­rópai Regionális Fejlesztési és a Szociális Alap ehhez felhasz­nálható legyen. - Jelenthet-e valódi megoldást a munkanélküliségre a közmunka? - Gazdasági válság idején a közfoglalkoztatás elfogadható, esetenként nélkülözhetetlen. Fontos, hogy általa az abban részt vevők jobb helyzetbe ke­rüljenek, mint nélküle. A köz­munka esélyt kell, hogy teremt­sen a munkaerőpiacra való visz­­szakerülésre úgy, hogy tényle­gesen olyan tudást és készséget lehet megszerezni általa, amely később a piaci elhelyezkedést mozdítja elő. Hosszabb távon a közmunkánál jobb szociális szövetkezeteket kialakítani azo­kon a területeken, ahol a piac nem teremt jólétet. Az Európai Bizottság mindezek miatt azt ja­vasolja Magyarországnak, hogy csökkentse a közmunka domi­nanciáját a foglalkoztatási in­tézkedéseken belül, és erősítse meg az aktiválási elemeket. - Magyarországon mi jelenti a leg­nagyobb problémát az ön, illetve az unió meglátása szerint? - A legutóbbi években nőttek a társadalmi különbségek, és egyre nehezebb a szegénység csapdájából kikerülni. Ennek több oka van, az egyik a kró­nikusan alacsony foglalkozta­tottsági szint, a másik a területi egyenlőtlenségek fokozódása. Egyre jellemzőbb a dolgozó sze­génység is, vagyis hogy a mun­kahely megléte önmagában nem elég a szegénységi küszöb fölött maradáshoz. Úgy látom, Magyarországon nemcsak arról nincs konszenzus, hogy milyen eszközökkel kellene mérsékelni a társadalmi különbségeket, ha­nem arról sincs, hogy kell-e egy­általán. Közgazdász, EU-biztos Andor László Zalaegerszegen született 1966-ban. Közgaz­dász, a közgazdaság-tudo­mány kandidátusa, egyetemi docens, az Eszmélet című tár­sadalomkritikai folyóirat fő­­szerkesztője. 2005 és 2010 között a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatósági tagja. 2010. feb­ruár 9-e óta az Európai Bizott­ság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi össze­tartozásért felelős biztosa. Rendszeresen publikál hazai és külföldi lapokban, elsősor­ban gazdasági vonatkozású témákban. „A válságnak nincs vége” interjú Andor László szerint túl nagy a hangsúly a közmunkán A magyar EU-biztos szerint példátlan a szegénység növekedése Kedvcsináló házi naptár, egy-két százasért A NAPLÓ ÖTLETLADÁJA Az ünnepnek ugyan vége, de az új év szürke hétköznapjait azért fel lehet dobni kicsit, méghozzá 12 jól sikerült fotó­val, és az ezekből készült nap­tárral. A képeken lehet bármi, ami mosolyra fakaszt vagy csak gyönyörködtet: egy balatoni naplemente, egy közös családi ebéd vagy akár egy elrontott fénykép belógó ujjakkal. Ha kiválogattuk a 12 hónapnak megfelelő fotót, tölt­sünk le az internetről egy 2014- es naptárat, nyomtassuk ki a (9 x 13 cm-es) képekkel együtt, majd ragasszuk mindet egy A3-as papírra. Ha ránézünk, nemcsak a képektől lesz jobb kedvünk, de a tudattól is, hogy egy fogadalmat már megtartot­tunk idén, amin lehetett, spó­roltunk. Az egész ára ugyanis pár száz forint. ■555a vnrj KATUS ESZTER ÚJSÁGÍRÓ ■LgTM 2014. JANUÁR 2., CSÜTÖRTÖK HÍREK Baranya huszonhat peda­ gógus, szociális munkás dolgozhat a megye iskoláiban mentortanárként 2014 végéig. A kormányhivatal pályáza­tára olyan általános és szak­iskolák jelentkezését fogad­ták el, amelyek a hátrányos helyzetű tanulók segítésére maguk is valamiféle pluszte­vékenységet végeznek, s ahol magas a hátrányos helyzetű, lemorzsolódással veszélyezte­tett tanulók száma. (mb) Baranya hatvanhatmillió forintot fordíthatott a nem­zeti park igazgatósága a me­gyében található barlangok védelmére. A közelmúltban befejeződött munkálatok 2012-ben kezdődtek a Mecsek és a Villányi-hegység bar­langjaiban. A beruházás so­rán tizenhat természeti kép­ződményben korszerűsítették a műszaki létesítményeket, illetve a denevérek élő- és telelőhelyeinek védelmét szol­gáló eszközöket. (mb) Pécs MÁTÓL ISMÉT fizetni kell a parkolásért a megyeszék­helyen. A december 23-tól tartó díjmentes időszak csü­törtökön reggel nyolc órakor véget ér. (mb) Pécs januárban is folytató­dik a Tanuljunk a múltból - tanúink a múltról mottóval működő Tüke Akadémia elő­adás-sorozata a Művészetek Házában. A következő ese­ményre január 7-én 17 órakor kerül sor a Breuer Marcell teremben, amelyen a Polgá­ri iskolától a rektori székig: dr. Vasváry Ferenc munkás­sága címmel tart előadást dr. Nádor András, (mb) Mohács ma És holnap még nem lesz ügyfélfogadás a vá­rosházán. A közigazgatási szünet hétfőn ér véget, a jövő héten már a megszokott rend szerint fogadják az ügyfeleket a hivatalban. (mb) További krimihírek olvashatók a BAMA.hu hírportálon Bekapcsolódhatnak az erőmű bevitelébe a regio vállalkozásai kezdeményezés A kamara közreműködik az érdeklődő cégek minősítésében és szakszerű felkészítésében baranya-tolna Ami Győrnek az Audi, Kecskemétnek a Mer­cedes, az lehet Szekszárdnak és Pécsnek, sőt Tolna és Bara­nya megyének a rövidesen in­duló paksi atomerőmű-bővítés. A Paksra tervezett új erőművi blokkok építéséhez keres a Ma­gyar Villamos Művek Zrt. régiós kis- és középvállalkozó beszál­lítókat. A munka komplexitása miatt érdemes klasztereket ki­alakítani, amelyek belső mun­kamegosztással sikeresebben pályázhatnak a munkákra. Fon­tos a magas minőség és a stabil pénzügyi háttér. A lehetőség - nemcsak a földrajzi közelség miatt - alaposan megmozgatta a Baranya és Tolna megyei vál­lalkozói közösség életét. Ez nem csoda, hiszen az atomerőmű bő­vítése az elkövetkező évtized legnagyobb hazai nagyberuhá­zásának számít: méretét és érté­két tekintve többszörösen meg­haladja a Mercedes és az Audi kecskeméti és győri fejlesztései­nek együttes mértékét. A lehetőség hatékony kiak­názása érdekében Baranyában külön erről a témáról szóló te­matikus fórumot készített elő a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, sőt, a gazdasá­gi önkormányzat közvetlenül is felvette a kapcsolatot az atom­erőmű és a fejlesztést koordináló MVM Zrt. illetékeseivel. Hason­ló előkészítés zajlik Tolnában is, de a két megye érdeklődő vállalkozói saját kezdeménye­zésben is együttműködnének a nagyszabású munkalehetőség érdekében. Dr. Kéri István baranyai ka­marai elnök elmondta, az erőmű kedvezően fogadta a pécsi kama­ra javaslatát, hogy a kereskedel­mi és iparkamarák segítsék a kis- és középvállalkozások felké­szülését az eredményesebb köz­­beszerzési szereplésük érdeké­ben. Ezzel is hozzájárulhatnak a magyar beszállítói részarány növeléséhez. A kamara meg­kezdi a potenciális beszállítók minősítésének, szükség esetén képzésének, felkészítésének fo­lyamatát. ■ Kaszás E. Tényleg óriási AZ ÚJ ATOMERŐMŰVI BLOKKOK létesítésének előkészítése várha­tóan 4-5 év, a kivitelezés meg­kezdése 2015-ben várható, és 10-15 évig tart. A több milliárd eurós beruházás akár több mint egy évtizedes munkalehetőséget biztosíthat a közreműködő ha­zai intézetek, vállalatok részére. Nagyságát jellemzi, hogy több százezer tonna építőanyag fel­használására és több tízezer tonna berendezés beszállításá­ra, legyártására és szerelésére lesz szükség, a kivitelezés alatt több ezer ember helyszíni mun­kavégzését, elhelyezését kell biz­tosítani. Már most is a Dél-Dunántúl egyik meghatározó eleme az atomerőmű

Next