Új Dunántúli Napló, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-02 / 1. szám

I 2015. JANUÁR 2., PÉNTEK BARANYA 3 Baranya Részben a meg­előzési kampányoknak is köszönhető, hogy tavaly ke­vesebb volt a tűzeset a me­gyében. Hajdú Zs: Csökkent a tűzesetek száma 2014-ben Baranyában: míg 2012-ben 1360, 2013-ban pe­dig 614 tűzesetnél avatkoztak be a megyei tűzoltói, addig tavaly december 14-ig 583 esetük volt. Mácsai Antal, a Baranya megyei Katasztrófa­­védelmi Igazgatóság vezető­je elmondta, ez az időjárási körülmények mellett a meg­előzési kampányoknak is kö­szönhető. A szervezett, tuda­tos felvilágosító és tájékoztató kampány főként a társasházi lakóközösségekre irányult az elmúlt évben. Azért ezt a cél­közönséget választották ki a szakemberek, mert a megyé­ben bekövetkezett tűzesetek 37 százaléka otthonokban ke­letkezett, ezek nagyobb része társasházakban.­­ Jelentős jogszabályi válto­zások is történtek 2014-ben, május elejétől a katasztrófavé­delem új hatósági jogkört lát el, ettől kezdve feladatai közé tartozik a gázcsatlakozó-veze­­tékek és felhasználói berende­zések műszaki-biztonsági fe­lülvizsgálata, azok szakszerű­ségének, valamint a műszaki biztonság megfelelőségének a megállapítása. Szeptember 10-től a vízügyi hatósági fel­adatokat is katasztrófavéde­lem látja el, a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Termé­szetvédelmi Felügyelőség, a Dél-dunántúli Vízügyi Ható­ság jogutódja a Baranya Me­gyei Katasztrófavédelmi Igaz­gatóság lett - mondta Mácsai Antal. Néhány nappal ezelő­tt ugyan próbára tette a hava­zás és az erős szél az autóso­kat, és a katasztrófavédőknek is akadt munkájuk, azonban 2014. január 24-én ennél sok­kal súlyosabb volt a helyzet. Az intenzív hóesés miatt a hivatásos tűzoltóknak is fo­lyamatosan vonulniuk kellett, néhány óra alatt összesen 52 elakadást kellett felszámol­niuk az együttműködő szer­vezeteknek, ebből 44 alka­lommal a katasztrófavédelem is részt vett a műszaki men­tésekben. A beavatkozások során 25 kamion, 23 busz, 14 személykocsi műszaki mentésére volt szükség, ezek keresztbe fordultak, árokba sodródtak vagy elakadtak az úton, és ezzel akadályozták a forgalmat. Melegedőhelyre összesen 32 személyt irányí­tott a katasztrófavédelem. Február elején csúszott az árokba a román autóbusz A tűzoltók segítettek, amikor villanyoszlop dőlt egy kocsira Mohácsnál Az elmúlt év kiemelt eseményei ■ Hét év után ismét gyakorlatoztak a pécsi tűzoltók a tévétoronyban, amely 197 méteres magasságával tűzoltási szempontból egyedül­álló építmény a megyében. ■ Tíz méter mély árokba csúszott és oldalára borult egy román rend­­számú autóbusz az M6-os és M60-as autópálya összekötő szaka­szán február elején. A buszon huszonkét személy utazott. ■ Súlyos közlekedési baleset történt Mohácson február 18-án. A tűzol­tókat egy árokba borult személyautóra dőlt beton villanyoszlop várta a Középmező utcában. ■ Propán-bután gázpalackok szóródtak az úttestre egy teherautóról április 3-án a Fekedet Véménddel összekötő úton. Az esethez, amely , végül nagyobb baj nélkül zárult le, nagy erőkkel vonultak a véméndi hivatásos tűzoltók. ■ Negyven fakidőlés, három közúti baleset, négy vízelöntés és négy épületszerkezeti kár volt a mérlege a májusi Yvette ciklonnak. ■ Benzingázüzemű személyautó gyulladt ki május 16-án Orfűn, ezért a segélyhívást fogadó ügyeletes arra kérte a bejelentőt, hogy menjen minél távolabb az autótól. A pécsi tűzoltók kiérkezése előtt a cso­magtartóban lévő gáztartály felrobbant, sérülés nem történt. ■ Gyakorlatot tartottak májusban a Mól pécsi telepén, ezt sokan valós balesetnek hitték. A 6-os főúton megrendezett tömegbaleset során egy menetrend szerinti autóbusz és egy személyautó ütközött össze, az autóbusz az oldalára dőlt. ■ Hatalmas vihar volt június 11-én Villány térségében, a hirtelen jött felhőszakadás és a viharos szél fákat döntött ki, vezetékeket rongált meg, kéményeket döntött le. ■ Két autó karambolozott a Rákóczi út és a Felsőmalom utca keresz­teződésénél június 15-én, az egyik autó szervátültetéshez szállított vesét, amelyet végül a mentők vittek be a kórházba. ■ Augusztus 3-án intenzív viharzóna érte el a megyeszékhely térségét. Összesen 78 bejelentés érkezett, főként kidőlt fáknál, leszakadt ágaknál és elárasztott alagsoroknál volt szükség beavatkozásra. ■ Az őszi hónapokban Magyarhertelenden, Bogádmindszenten és Vajszlón is napraforgóval teli terményszárító gyulladt meg. ■ Vízvezeték-fektetési munka közben egy munkagép gázvezetéket vágott át október 13-án Komlón, a szabadba jutó nagy mennyiségű gáz lángra lobbantotta a közelben álló traktort. A nyomtalanul eltűnt maláj repülőgép titkát kutatja rejtély Fenyvesi Csaba egyetemi docens szerint nem zárható ki, hogy a kapitány szándékosan okozta a katasztrófát Pécs Tavaly március 8-án a Malaysia Airlines Boeing 777- 200 típusú, menetrend sze­rinti gépe Kuala Lumpurból szállt fel, fedélzetén 239 em­berrel. A másodpilóta utolsó, nyugodt hangú üzenetében jó éjszakát kívánt, majd először nyugat felé fordították a gép orrát, aztán 13 ezer méter fö­lé emelkedett, ahonnan szinte zuhanásszerűen hétezer mé­terre ereszkedett. A gépről az utolsó jelet akkor fogták, ami­kor már mélyen óceán fölött, vagy az alatt volt. Azóta sem tisztázódott, mi történhetett. Számos verziót ál­lítottak fel, az ismert pécsi ügy­véd, dr. Fenyvesi Csaba terjedel­mes tanulmányában maga is válaszokat keresett a rejtélyre.­­ Az adatok alapján minden természeti és műszaki csapás kizárható. Ez idáig egyetlen verzió maradt, amelynek nem látjuk a túlzott gyengeségeit - nyilatkozta az egyetemi docens. A tanulmány rámutat, hogy az úgynevezett negatív nyomok (vagyis az olyanok, amelyek hi­ányoznak, de normális esetben lenniük kellene) ebben az eset­ben is nagyon fontosak. Ezek az el nem indított vészjelzések a személyzet és a digitális ké­szülékek garmadájával bíró utasok részéről - elképzelhető, hogy már nem volt senki, aki megküldje azokat. Ennek az lehet a magyará­zata, hogy csak egy ember ma­radt a fedélzeten, a kapitány. A másodpilótát a kabinon be­lül ezerféle módon elnémít­hatta, az első elfordulás utáni gyors emelkedéssel pedig tu­datosan oxigénhiányos állapo­tot teremthetett, ami az utasok vesztét okozhatta. A tanulmány megállapítá­sai szerint a gép irányítójá­nak az volt a célja, hogy minél előbb az óceán fölé érjen, ahol kibújhatott a radarok látókö­réből, de az sem kizárt, hogy - tekintettel az üzemanyag vé­gességére - esélyt sem kívánt magának adni, hogy visszafor­dítsa gépét, és ezt ne tehessék meg a katonai gépek sem, ha netán elérték volna. Ez a verzió Fenyvesi Csaba szerint egyelőre egyetlen adat­tal sem cáfolható, ugyanakkor bizonyosnak sem mondható. A rejtély megoldását a gép ron­csainak megtalálása segíthetné elő, illetve az is, ha kiderülne, mi motiválhatta esetlegesen a kapitányt a gép hullámsírba vezetésére. „A „legnagyobb rendőr ugyanakkor a vélet­len”, vallja Fenyvesi Csaba arra utalva, hogy bármikor beeshet a kutatásba-vizsgálatba egy olyan információ, ami mindent megmagyaráz, rávilágít az ösz­­szes kérdésre, és a válaszokat is tálcán nyújtja. ■ M. B. Dr. Fenyvesi Csaba szerint a kapitány tudatosan is okozhatta a gép vesztét

Next