Új Dunántúli Napló, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-02 / 1. szám
I 2015. JANUÁR 2., PÉNTEK BARANYA 3 Baranya Részben a megelőzési kampányoknak is köszönhető, hogy tavaly kevesebb volt a tűzeset a megyében. Hajdú Zs: Csökkent a tűzesetek száma 2014-ben Baranyában: míg 2012-ben 1360, 2013-ban pedig 614 tűzesetnél avatkoztak be a megyei tűzoltói, addig tavaly december 14-ig 583 esetük volt. Mácsai Antal, a Baranya megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője elmondta, ez az időjárási körülmények mellett a megelőzési kampányoknak is köszönhető. A szervezett, tudatos felvilágosító és tájékoztató kampány főként a társasházi lakóközösségekre irányult az elmúlt évben. Azért ezt a célközönséget választották ki a szakemberek, mert a megyében bekövetkezett tűzesetek 37 százaléka otthonokban keletkezett, ezek nagyobb része társasházakban. Jelentős jogszabályi változások is történtek 2014-ben, május elejétől a katasztrófavédelem új hatósági jogkört lát el, ettől kezdve feladatai közé tartozik a gázcsatlakozó-vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálata, azok szakszerűségének, valamint a műszaki biztonság megfelelőségének a megállapítása. Szeptember 10-től a vízügyi hatósági feladatokat is katasztrófavédelem látja el, a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, a Dél-dunántúli Vízügyi Hatóság jogutódja a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság lett - mondta Mácsai Antal. Néhány nappal ezelőtt ugyan próbára tette a havazás és az erős szél az autósokat, és a katasztrófavédőknek is akadt munkájuk, azonban 2014. január 24-én ennél sokkal súlyosabb volt a helyzet. Az intenzív hóesés miatt a hivatásos tűzoltóknak is folyamatosan vonulniuk kellett, néhány óra alatt összesen 52 elakadást kellett felszámolniuk az együttműködő szervezeteknek, ebből 44 alkalommal a katasztrófavédelem is részt vett a műszaki mentésekben. A beavatkozások során 25 kamion, 23 busz, 14 személykocsi műszaki mentésére volt szükség, ezek keresztbe fordultak, árokba sodródtak vagy elakadtak az úton, és ezzel akadályozták a forgalmat. Melegedőhelyre összesen 32 személyt irányított a katasztrófavédelem. Február elején csúszott az árokba a román autóbusz A tűzoltók segítettek, amikor villanyoszlop dőlt egy kocsira Mohácsnál Az elmúlt év kiemelt eseményei ■ Hét év után ismét gyakorlatoztak a pécsi tűzoltók a tévétoronyban, amely 197 méteres magasságával tűzoltási szempontból egyedülálló építmény a megyében. ■ Tíz méter mély árokba csúszott és oldalára borult egy román rendszámú autóbusz az M6-os és M60-as autópálya összekötő szakaszán február elején. A buszon huszonkét személy utazott. ■ Súlyos közlekedési baleset történt Mohácson február 18-án. A tűzoltókat egy árokba borult személyautóra dőlt beton villanyoszlop várta a Középmező utcában. ■ Propán-bután gázpalackok szóródtak az úttestre egy teherautóról április 3-án a Fekedet Véménddel összekötő úton. Az esethez, amely , végül nagyobb baj nélkül zárult le, nagy erőkkel vonultak a véméndi hivatásos tűzoltók. ■ Negyven fakidőlés, három közúti baleset, négy vízelöntés és négy épületszerkezeti kár volt a mérlege a májusi Yvette ciklonnak. ■ Benzingázüzemű személyautó gyulladt ki május 16-án Orfűn, ezért a segélyhívást fogadó ügyeletes arra kérte a bejelentőt, hogy menjen minél távolabb az autótól. A pécsi tűzoltók kiérkezése előtt a csomagtartóban lévő gáztartály felrobbant, sérülés nem történt. ■ Gyakorlatot tartottak májusban a Mól pécsi telepén, ezt sokan valós balesetnek hitték. A 6-os főúton megrendezett tömegbaleset során egy menetrend szerinti autóbusz és egy személyautó ütközött össze, az autóbusz az oldalára dőlt. ■ Hatalmas vihar volt június 11-én Villány térségében, a hirtelen jött felhőszakadás és a viharos szél fákat döntött ki, vezetékeket rongált meg, kéményeket döntött le. ■ Két autó karambolozott a Rákóczi út és a Felsőmalom utca kereszteződésénél június 15-én, az egyik autó szervátültetéshez szállított vesét, amelyet végül a mentők vittek be a kórházba. ■ Augusztus 3-án intenzív viharzóna érte el a megyeszékhely térségét. Összesen 78 bejelentés érkezett, főként kidőlt fáknál, leszakadt ágaknál és elárasztott alagsoroknál volt szükség beavatkozásra. ■ Az őszi hónapokban Magyarhertelenden, Bogádmindszenten és Vajszlón is napraforgóval teli terményszárító gyulladt meg. ■ Vízvezeték-fektetési munka közben egy munkagép gázvezetéket vágott át október 13-án Komlón, a szabadba jutó nagy mennyiségű gáz lángra lobbantotta a közelben álló traktort. A nyomtalanul eltűnt maláj repülőgép titkát kutatja rejtély Fenyvesi Csaba egyetemi docens szerint nem zárható ki, hogy a kapitány szándékosan okozta a katasztrófát Pécs Tavaly március 8-án a Malaysia Airlines Boeing 777- 200 típusú, menetrend szerinti gépe Kuala Lumpurból szállt fel, fedélzetén 239 emberrel. A másodpilóta utolsó, nyugodt hangú üzenetében jó éjszakát kívánt, majd először nyugat felé fordították a gép orrát, aztán 13 ezer méter fölé emelkedett, ahonnan szinte zuhanásszerűen hétezer méterre ereszkedett. A gépről az utolsó jelet akkor fogták, amikor már mélyen óceán fölött, vagy az alatt volt. Azóta sem tisztázódott, mi történhetett. Számos verziót állítottak fel, az ismert pécsi ügyvéd, dr. Fenyvesi Csaba terjedelmes tanulmányában maga is válaszokat keresett a rejtélyre. Az adatok alapján minden természeti és műszaki csapás kizárható. Ez idáig egyetlen verzió maradt, amelynek nem látjuk a túlzott gyengeségeit - nyilatkozta az egyetemi docens. A tanulmány rámutat, hogy az úgynevezett negatív nyomok (vagyis az olyanok, amelyek hiányoznak, de normális esetben lenniük kellene) ebben az esetben is nagyon fontosak. Ezek az el nem indított vészjelzések a személyzet és a digitális készülékek garmadájával bíró utasok részéről - elképzelhető, hogy már nem volt senki, aki megküldje azokat. Ennek az lehet a magyarázata, hogy csak egy ember maradt a fedélzeten, a kapitány. A másodpilótát a kabinon belül ezerféle módon elnémíthatta, az első elfordulás utáni gyors emelkedéssel pedig tudatosan oxigénhiányos állapotot teremthetett, ami az utasok vesztét okozhatta. A tanulmány megállapításai szerint a gép irányítójának az volt a célja, hogy minél előbb az óceán fölé érjen, ahol kibújhatott a radarok látóköréből, de az sem kizárt, hogy - tekintettel az üzemanyag végességére - esélyt sem kívánt magának adni, hogy visszafordítsa gépét, és ezt ne tehessék meg a katonai gépek sem, ha netán elérték volna. Ez a verzió Fenyvesi Csaba szerint egyelőre egyetlen adattal sem cáfolható, ugyanakkor bizonyosnak sem mondható. A rejtély megoldását a gép roncsainak megtalálása segíthetné elő, illetve az is, ha kiderülne, mi motiválhatta esetlegesen a kapitányt a gép hullámsírba vezetésére. „A „legnagyobb rendőr ugyanakkor a véletlen”, vallja Fenyvesi Csaba arra utalva, hogy bármikor beeshet a kutatásba-vizsgálatba egy olyan információ, ami mindent megmagyaráz, rávilágít az öszszes kérdésre, és a válaszokat is tálcán nyújtja. ■ M. B. Dr. Fenyvesi Csaba szerint a kapitány tudatosan is okozhatta a gép vesztét