Új Dunántúli Napló, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-08 / 82. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP Csak várhatunk? Fülöp Zoltán zoltan.fulop@mediaworks.hu N­em, nem fogunk most Kecskeméttel jönni. Sem Székesfe­hérvárral. Pláne nem Győrrel. Minek is­­ mindenki tud­ja, mire gondolunk, amikor ezeket a városokat egymás után említjük. Nem emlegetünk sem párhuzamokat, sem kü­lönbségeket, nem szomorkodunk látványosan, nem révedünk a múltba, nem mondunk olyasmiket, hogy Pécs is tarthatna ott, mint a fenti települések. Nem mondunk olyanokat, hogy kima­radtak a lehetőségeink. Sem azt, hogy nem volt szerencsénk. És hibázókat sem nevezünk meg.­­Mondjuk, azért, mert nem is tudjuk, kit kellene. A nagy cégek nem érkezése, úgy fest, kurzusfüggetlen.) Inkább csak annyit jegyez­nénk meg, hogy mintha nap­ról napra egyre inkább kezde­ne elszaladni mellettünk a vi­lág. Merthogy jelenleg annak örülünk, de nagyon, hogy legalább van néhány (de tényleg csak néhány!) cég, amely fejlesztget, bő­­vítget, új üzemépületet ad át. Hogy vannak, akik még látnak egy minimális lehetőséget bennünk. Nekik örülünk, a többieket meg csábítanánk. De ez utóbbi persze csak álcselekvés: valójában egy­re inkább úgy fest, nincsen túl sok ráhatásunk arra, hogy jön-e ide valami nagy cég, vagy sem. A lehetőségek elvileg adottak, van például ipari parkunk, vannak ötleteink, vannak szakembe­reink, van egyetemünk, van tudásbázisunk - aztán valahogyan mégsem toporog a városhatárban senki és semmi. (Talán mert nem is küldenek ide senkit és semmit.) Fejleszt Mohács, száguld Boly, mi meg akadozunk, botladozunk, és várunk, várunk. A világ egyre inkább elszáguld mellettünk is nagyon úgy fest, mást nem is igen tehetünk. Újraöntik Zrínyi - szobrát a törökök SZIGETVÁR Bronzból történő újraöntés céljából tegnap le­emelték a helyéről, majd Tö­rökországba szállítják a szi­getvári Magyar-Török Barát­ság Parkban található Zrí­nyi Miklós-szobrot. Az 1994- ben épült emlékparkban ta­lálható műalkotást üvegszál erősítésű műanyag felhasz­nálásával 1996-ban készí­tette el Metin Yurdanur tö­rök szobrász. (fz) Élménybeszámoló Új-Zélandról HOSSZÚHETÉNY A Bortermelők és Borbarátok Hosszúheté­­nyi Egyesületének következő taggyűlését április 11-én, jövő hétfőn este hat órakor tart­ják a Kultúrházban. Az össze­jövetelen - az immár szoká­sos borkóstolás mellett - az érdeklődők meghallgathatják Labancz Richárd vetítéssel egybekötött élménybeszámo­lóját a Kaliforniában, illetve Új-Zélandon, borászoknál el­végzett, hat-hat hónapos, ka­landokkal teli munkájáról. Az eseményen a tervek szerint értékelik majd a borversenyt és a bált is. (f7) Elismerték a testnevelő tanárt PÉCS A Pécsi Testnevelő Ta­nárok Egyesületének közel­múltban megrendezett éves közgyűlésén Morvay-Ley Kata, a Pécsi Tudományegye­tem Természettudomány Ka­rának egyetemi adjunktu­sa Kiváló Testnevelő díjat ka­pott a felsőoktatásban vég­zett munkájáért. (fz) HÍREK Bronzból készítik el a művet A. A legtöbb fejlesztés még csak a tervek szintjén van Visszafogott pécsi ipari beruházások Az országos lendülethez ké­pest csak elvétve találha­tó termelő célú, új munka­helyeket teremtő beruházás a megyeszékhelyen. Kaszás Endre endre.kaszas@medaiworks.hu PÉCS Egyelőre nem tudott csat­lakozni az országos fellendü­léshez Baranya megye, illető­leg Pécs gazdasága. Ezt az ak­tuális teljesítményen túl legjob­ban a beruházások alakulása mutatja, amiben egyelőre nem dúskál térségünk. A kevés ki­vételből a leginkább kiemel­hető pozitív példa a Honsa Kft. fejlesztése a keleti ipari park­ban. A német autóipari beszál­lító cég két éve döntött fejlesz­tési programjáról, amelynek keretében több lépcsőben négy új üzemcsarnok megépítéséről határoztak. Mint megtudtuk, jelenleg a második csarnok épí­tése folyik - ennek beruházá­sát a Hansa kizárólag saját erő felhasználásával finanszíroz­za­­, a további két üzemépület fejlesztésére ütemezetten ke­rül majd sor. A bővülésnek kö­szönhetően a társaság saját fog­lalkoztatottainak száma 250 fő, de a kapcsolódó leányvállala­toknak, illetve bérelt munka­erőnek köszönhetően a Hansa jelenlegi munkaadói kapacitá­sa megközelíti a 600 főt. Az elmúlt évek igazán jelen­tős fejlesztései után - összessé­gében több milliárdot fordított a cég új üzemcsarnok, tanmű­hely, illetőleg szociális épület kialakítására - már tavaly visz­­szafogottság jellemezte a Hau­­ni Hungária Kft.-t. Egyelőre idén sincs ez másként, ennek tudható be, hogy a bérelt mun­kaerő csökkentésével a gépipa­ri cég alkalmazotti létszáma 1000 körülire változott. A piac alapos feltérképezé­se, új kapcsolatok építése után várható még gyártóterület- és létszámbővítés a pécsi Mat­­ro Kft.-nél is, ennek a projekt­nek még az előkészítése zajlik a gépipari cégnél. Mohácson plusz, Pécsett mínusz Miközben Mohácson és térségé­ben a leendő munkavállalók alig várják az új vágóhíd indulását, a már bőven 20 milliárd forint fö­lött járó beruházás elkészülte után kezdődő próbaüzem, majd termelés egy újabb érvágást je­lent a megyeszékhely iparának és foglalkoztatásának egyaránt. A mohácsi „gigavágóhíd" indulá­sával párhuzamosan ugyanis - a már korábban ismertetett ter­vek szerint - bezárja pécsi telep­helyét a Pick Zrt. A jelenleg mint­egy 200-250 embert foglalkoz­tató csontozó- és darabolóüzem megszűnése nehéz helyzetbe hozza a munkavállalókat. Egy­részt - a korábbi megnyilvánulá­sok szerint - nem minden dolgo­zó tudja vállalni a napi ingázást, másrészt pedig a mohácsi ön­­kormányzat által kiharcolt meg­lehetősen magas arányú helyi foglalkoztatás is ronthat a pé­csi munkavállalók elhelyezkedé­si esélyein. Az előzetes számítá­sok szerint a mohácsi vágóhíd mintegy 570 embernek ad majd munkát, közülük 500 fizikai ál­lományú. Utóbbinak fele szak­munkás, a másik fele betanított munkás lehet. Mohácson meg­indult az iskolarendszerű hús­ipari szakmunkásképzés is, ami hosszú távon stabil és kiszámít­ható utánpótlást biztosít majd az üzem számára. 2016. ÁPRILIS 8., PÉNTEK Nem ment füstbe A korábbi nagyberuházást kö­vetően visszafogottság jellemzi a dohányipar pécsi képviselőjét is. Két éve indította, és tavaly zárta le összesen kilencmilliárd forintos fejlesztési programját a BAT Pécsi Dohánygyár, amely­nek keretében gyakorlatilag egy új profilú üzemet hozott lét­re a keleti ipari parkban a Finn utcai egykori Elcoteq-csarnok­­ban. A fejlesztésnek nemcsak a pécsi gyártás versenyképes­ségére volt pozitív hatása, az új termék, a szivarka megjelené­se mellett a cigarettagyártás­ban és a vágott dohány készíté­sében is nőtt a cég igényekhez igazodó rugalmassága. Míg ko­rábban úgy vélték, hogy a nagy invesztíció nem hoz új munka­helyeket a pécsi gyár számára, a piaci igények alakulása foly­tán mégis mintegy 100-110 fő felvétele mellett döntött a tár­saság. A BAT 500-550 embert foglalkoztat. Nehéz örökség Ami a távolabbi múlt öröksé­gét illeti, az ipari termelés te­kintetében többségében nem jött ki jól a változásokból Pécs. Elég, ha csak az egykori tejipa­ri vállalat vagy a bőrgyár után maradt emlékekre utalunk. Hi­szen az egyik gyár nyomát már csak egy lecsupaszított telek, a másikét pedig néhány hasz­nálaton kívüli gyárépület tor­zója őrzi. Ha a sorba vesszük az Elcoteq után maradt űrt is, összességében már mintegy 8-9 ezer megszűnt munkahely­ről beszélhetünk. Az Elcoteq örökségén ma már a BAT, illet­ve a Harman termel, koránt­sem ugyanakkora létszám­mal, míg a többi nagy ipari üzem kapcsán egyetlen pozi­tívumról beszélhetünk: az utá­nuk megmaradt telkek gyakor­latilag azonnal felhasználható területet nyújtanak ipari vagy más jellegű fejlesztésekre. Kétféle közérdek, a természeti értékek védelme és a lakók biztonsághoz való joga feszül egymásnak Készenlétben a láncfűrészek a bőrklinikánál PÉCS Sávot készülnek vágni egy gázvezeték miatt a volt bőrklinika kertjében - fordult lapunkhoz a pécsi Damjanich utca több lakója csütörtökön. A Dunántúli Napló kiderítette, hogy valóban egy közműveze­ték védelme miatt kell eltávo­lítani fákat, de egyelőre nem zúgnak fel a fűrészek. A belváros széli zöldterü­let a klinika elköltözése után már évek óta az önkormány­zaté. A bevonásukkal az E.ON valóban felmérte a napokban egy itt haladó középnyomású gázvezeték biztonsági öveze­tét - tájékoztatott a szolgálta­tó. Varga Ivett sajtóreferens szerint a gázvezeték felett, il­letve annak két-két méteres környezetében nőtt fás szárú növények gyökérzete veszélyt jelent a vezetékre, ezért a zó­nába eső nyolc fát és cserjét el kell távolítaniuk. A lakók azt is felvetették lapunknak, miért kell most megbolygatni a területet, ha erre évtizedekig nem volt szükség. Azzal érveltek, hogy az egyébként sűrűn beépített társasházas környék a park­nak hála szinte erdei hangula­tot nyújt, rengeteg madár, sőt rókák és mókusok élőhelye is a park. A szolgáltató válaszá­ból az derül ki, hogy letarolni semmiképpen nem fogják a te­rületet, és egyelőre az állatok életterét sem zavarja meg a munka. A bejáráskor ugyanis kiderült, hogy a területen egy használaton kívüli szennyvíz­­vezeték eltörött, ennek javítá­sát kell előbb megoldania a tulajdonos önkormányzatnak. Ezután ősszel tervezi az E.ON, hogy a gázszolgáltatás bizton­ságát garantáló jogszabály előírásának megfelelően ki­vágják az érintett növényeket. Értesülésünk szerint egyéb­ként a megtisztítandó sávban nincs olyan fa, amely külön vé­dettséget érdemelne, a sok he­lyütt bozótos parkban számos növényt nem ültettek, hanem szabadon nőtték be a számuk­ra tiltott zónát. Nógrádi L. Vágás és pótlás A városi fákat kormányrende­let és önkormányzati rendelet is védi, így még magánterüle­ten sem vágható ki bármi. Ha például építés indokolja az el­távolítást, vagy 40 évnél idő­sebb, illetve 80 centis kerület­nél vastagabb törzsű fáról van szó, azt engedélyeztetni kell - közölte megkeresésünkre a Biokom. Az engedélyezett ki­vágást is pótolni kell, ennek módját is rendelet szabályoz­za. Ez történhet csemetékkel vagy pénzbefizetéssel, az így befolyt összegeket a város fa­ültetésre használja fel. A.L4

Next