Új Dunántúli Napló, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-08 / 83. szám

MEGYEI KÖRKÉP KRIMI Elfogták a két áruházi tolvajt PÉC Női blúzokat és nap­szemüvegeket akart lopni egy pécsi belvárosi üzletből egy 20 éves pécsi és egy 22 éves komlói nő csütörtökön 18 óra körül. A fiatalasszonyok több ruhaneműt is bevittek a pró­bafülkébe, ahol az áruvédel­mi eszközt letépték majd a cuccot a táskájukba rejtették. A lopást a bolt alkalmazottai azonban észrevették. A két nő ellen lopás miatt nyomoz a rendőrség. (c) Károkat okozott a vihar a megyében BARANYAI KÖRKÉP A helyen­ként viharos erejű szél miatt csütörtökön hét esetben ri­asztották a megye tűzoltóit. A 6-os számú főúton, Kacsóta térségében egy hatméteres fa tört ketté, amely félpályás út­zárat okozott. Komló Határte­tőn szintén egy nagyméretű fa dőlt az útra, az eltávolítás ide­jére teljes szélességben lezár­ták a Komló és Mánfa közötti útszakaszt. Mohácson, a Vö­­­ösmarty utcában egy nyárfa tört ketté, majd rádőlt egy te­lefonvezetékre és egy családi ház gázkéményére. Páprádon az Arany János utcában egy mezőgazdasági épületre és egy munkagépre dőlt rá egy gesztenyefa. Pécsett a Séta­téren egy húszméteres gesz­tenyefa dőlt rá egy vendéglá­tó helyiség teraszára. A tető beszakadt, és egy elektromos vezeték is megrongálódott, (c) Tanulni egymástól, értékként tekinteni az évekre Az idősek életének javítása a fő céljuk Az idős emberek életét javí­tó, gondozásuk színvonalát emelő módszereket kutató mintaprogram zárul hamaro­san Alsómocsoládon. Nógrádi László laszlo.nogradi@mediaworks.hu ALSÓMOCSOLÁD A régió ös­­­szes, idős embereket gondozó intézményét bevonták abba a mintaprogramba, amelyet Al­­sómocsolád a Norvég Felnőtt­­oktatási Szövetség szakembe­reivel együtt valósított meg. Mint a program tapasztalata­it összegző konferencián Dicső László polgármester elmond­ta, az időskor megítélésén ide­je változtatni. Hiszen világ­trend az egyre hosszabb élet­kor, hazánkban is a népesség mintegy 70 százaléka lesz leg­alább 62 éves 2050-re. Az idő­södés azonban nem azt jelen­ti, hogy vége az aktív életünk­nek, sokkal inkább megújulási lehetőség - fogalmazta meg Di­cső László a program alapelvét. A megújulás feltétele a fizikai és szellemi képességek megőr­zése, amit az időskori aktivitás visszahatva is segít. Mint a pol­gármester a tanulmányutakon is megismerhető tapasztalato­kat ismertette, a norvég társa­dalom felismerte, hogy aktív emberként megtartani az idő­seket sokkal olcsóbb, mint ápo­lást biztosítani. A közösségi programok, kép­zések és intézményi fejleszté­sek után sem ér véget a kezde­ményezés, az alsómocsoládiak tervezik, hogy újabb pályáza­ton indulnak a program foly­tatásával. Az aktívan töltött, tudatosan megélt időskori évek a társadalom számára is hasznosabbak 2. Kedd 15.00 és 19.00 A dzsungel könyve 3. Szerda 15.00 A dzsungel könyve - Fekete István bérlet A-B 4. Csütörtök 1500 és 19.00 A dzsungel könyve­ 15.00 Kós Lajostérlet A-B 6. Péntek 15.00 A dzsungel könyve 6. Szombat 15.00 és 19.00 Meseautó 7. Vasárnap 19.00 Marica grófnő 8. Hétfő 19.00 Csongor és Tünde 9. Kedd 1900 Macbeth Keddi bérlet 10. Szerda 15.00 Macbeth-Péter Gizi bérlet 11. Csütörtök 11.00 és 15.00 Hófehérke és a hét törpe ■ 1100 Gárdonyi G^rofi­ A­ B 12. Péntek 1900 .játszd­ásra. Sem! 13. Szombat 1900 Meseautó „ 14. Vasárnap 17.00 Meseautó - Ötórai bérlet 15. Hétfő­­ 15.00 és 19.00 Meseautó-15.00 Molnár Ferenc bérlet 16. Kedd 15.00 és 19.00 Meseautó -15.00 Petőfi Sándor bérlet 17. Szerda 19.00 Száll a kakukk fészkére Szalma Lajos bérié! 18. Csütörtök 19.00 Száll a kakukk fészkére - Szendrő József bérlet 19. Péntek 15.00 és 19.00 Száll a kakukk fészkére - 15.QQ Péter Gizi bérlet 19.00 Sípos László bérlő 20. Szombat 1900 Meseautó 26. Péntek 19.00 12 dühös ember - Premier bérlet 28. Vasárnap 15.00é$19.00 Valahol Eurteéban - Pesti Magyar Színház 28. Hétfő 17.00 Csipike, az óriás törpe - Miskolci Nemzeti Színház 30. Kedd 17.00 Madkal - Szegedi Nemzeti Színház 31. Szerda 17.00 A padlás - Weöres Sándor Színház, Szombathely 1. Csütörtök 17.00 A két UtH - Csíky Gergely Színház, Kaposvár 2. Péntek 17.00 A dzsungel könyve - Pécsi Nembeli Színház 3. Szombat 19.00 Meseautó- Pécsi Nemzeti Színház , MÁJUS Kamaraszínház 3. Szerda 19.00 Adám­ almái 5. Péntek 1900 Mámálméi 6. Szambat 19­00 Mám almái 7. Vasárnap 1500 Adam almái 8. Hétfő 15­00 Háfabarke és a hét törpe Welles Sándor bérlet A 9. Kedd 15.00 Háfabarke és a hét törpe­­ Weöres Sándor bérlet B 10. Szerda 1500 Hófehérke és a hét törpe Benedek Elek bérlet­e 12. Péntek 1900 A párnaember 13. Szombat 1900 A párnaember 17. Szerda 19­00 Addikt 18. Csütörtök 15.00 Hófehérke és a hét törpe ■ Zártkörű előadás * 19. Pernek 19­00 Addikt 20. Szombat 19­ 00 Végzős növendékek vizsgaelőadása-Pécsn Mű­vészek­ • 27. Szombat 1700 A mumus ■ Premier előadás a fim 28. Vasárnap 17.00 Nyolckor a bárkán - Komáromi Jókai Színház 1B ó­ra»A«AskTM, 31. Szerda 15.00 Júdas Matyi- Zeritai Magyar Kamaraszínház 1. Csütörtök 17.00 Széttört tál - Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg 2. Péntek 17.00 A pokoli pancs-pancs - Pinceszínház, Budapest 3. Szombat 15.00 A manus Pécsi Ifceti Színház 30. Kedd 19.00 Bábelit hazudik - Csiky Gergely Színház, Kaposvár | ___________1222­________ H. Vasárnap 11.00______Kamaramuzsika________________________________________ Zártkörű előadás * Pécsi Balettért Alapítvány előadása 7621 Pécs, Színháztér 1. Telefon: 72/512-675,72/512-669,72/211-S65 WWW. pnsz. hur E-mail: szervezes@pnsz.hu, jegy@pnsz.hu mm Programok sora A Mintaprogram az aktív idős­korért nevű kezdeményezés a Norvég Alap mintegy 390 millió forintos támogatásából jött létre, amelyhez Alsómo­­csolád község saját forrásból több mint 20 millió forintos önerőt biztosított. Megvaló­sult egyebek közt 30 tréning és több konferencia, szervez­tek csaknem 90 közösségépí­tő programot, és készült szá­mos tananyag is. 2017. ÁPRILIS 8., SZOMBAT Új, időtálló burkolatot kapott a tér támfala KOMLÓ Megszépült a Városház tér: új, időtálló burkolattal lát­ták el a város központi terü­letén található támfalakat. A felújítás időszerű volt, hi­szen az eltelt évtizedek nyo­mot hagytak a tér építménye­in, főleg a nagyobb rendezvé­nyeknek és a nemzetközi ese­ményeknek is helyet adó köz­területet határoló támfalon. A város ezért a töredezett, rossz állapotú burkolat cse­­­réje mellett döntött. A mun­kát a helyi közfoglalkoztatot­tak bevonásával végezte el a városgondnokság csapata. A támfal burkolatát és fedköve­­it tartós, időjárásálló, Horvát- A nyári rendezvé­nyekre megújulnak a közterületek országból származó kőlapok­ra cserélték - korábban már végeztek felújításokat ugyan­ezzel a kőtípussal a téren, ezért esett most is erre a vá­lasztás. Az idei évre egyébként még számos, további közterület-fel­újítás szerepel az önkormány­zat tervei között, terveznek például újabb burkolatjavítá­sokat a Városház téren is. Cél, hogy a nyári nagyrendezvé­nyekre minden érintett utca és tér kifogástalan állapotban legyen. W. K. A műtrágya története - A népességnövekedés kulcskérdés A zöld forradalom hatásai Becslések szerint ma a vi­lág népességének legalább a fele függ a nitrogénműtrá­gyán alapuló élelemterme­léstől. Sorozatunk befejező részében a műtrágya törté­netének legfontosabb állo­másait ismertetjük. Néhány előzmény tömörített, epizodikus és nagyon egyszerű­sített áttekintése után vessünk egy pillantást a grafikonra. Tény, hogy Fritz Haber élet­művének része a vegyi hadvise­lés alapjainak a lefektetése, de az is, hogy a második­ világhábo­­rú utáni évtizedekben több mil­liárd ember élelmezése alapult az eljárására. Az évi 450 millió tonna nitrogénműtrágya (ami a 19. század végi guanófelhaszná­lás ezerszerese) előállítását pe­dig a Haber-Bosch-szintézis te­szi lehetővé. A globális népes­ségrobbanás • természetesen messze nem két ember munká­ján múlott, nem ez az egyetlen tudományos eredmény idézte elő, de az egyik rendkívül fon­tos előzményként, előfeltétel­ként tekinthetünk rá. A „zöld forradalom” atyjá­nak Norman Borlang ameri­kai növénybiológust tartják, aki a 40-es, 50-es, 60-as évek­ben gabonanövények nemesí­tésével (például rövid szalmá­­jú, bőtermő búza), a hibrid ve­tőmagok elterjesztésével és a szükséges tudás átadásával fel tudta készíteni a fejlődő orszá­gok gazdálkodóit a terméshoza­mok többszörözésére. Vezetésé­vel átütő sikereket értek el töb­bek közt Mexikóban, Indiában, Pakisztánban, a Fülöp-szigete­­ken, Kínában. Közülük többen élelemimportálóból élelemex­portálóvá váltak, méghozzá oly módon, hogy a termőföldterü­leteket szinte nem is kellett nö­velniük, néhány évtized eltel­tével ötször-hatszor annyi ku­koricát, rizst, búzát termeltek. Csupán az itt felso­rolt országokban ma a világ népes­ségének majdnem a fele él. A zöld forrada­lom így vagy úgy szinte minden álla­mot érintett, akár Barlanggal, akár nélküle. Magyarországon sem a Liszenko-féle szovjet „ag­rárreformoknak” köszönhető­en négyszereződött a kukori­ca, búza terméshozama 1960- 1980 között. (Az amerikai Nor­man Borlangot 1980-ban, ami­kor még javában tartott a hi­degháború, az MTA is tiszte­letbeli tagjává választotta.) Af­rika nagy része azonban kivé­telnek számít. Az infrastruk­túra hiánya, a képzetlenség, a szervezetlenség és a korrup­ció nem tették lehetővé a sike­reket, az elmaradás sok helyen már nem is évtizedekben mér­hető. Ennek ellenére Afrika né­pessége is nő, kéz a kézben a tömeges éhezéssel és a termé­szet fokozott kizsákmányolá­sával. Van tehát ös­­­szehasonlítási alap azok számára, akik azt mondják, hogy a zöld forradalom egyértelműen ár­talmas folyamat, mert csak a túlné­pesedést és az elvándorlást se­gíti elő. A zöld forradalomnak kétség­telenül vannak káros mellékha­tásai. A hibrid gabonafajták ter­jedésével kiszorultak a hagyo­mányos fajták, ezért génban­kokat hoztak létre. Globalizá­lódott világunkban a mezőgaz­daság meghatározó tényezővé vált, ami miatt a kisebb orszá­gok termelői versenyképtelenné válhatnak, ez pedig helyi társa­dalmi gondokat okozhat. (A je­lenség Magyarországon jól is­mert.) Az intenzív termeléshez gépek és vegyszerek - a műtrá­gya mellett gyomirtók, kárte­vők és kórokozók elleni szerek - kellenek, ami környezeti, egész­ségügyi gondokat is felvet, emi­att bizony az élelmezés is nagy részben a kőolajon alapszik. A jelenlegi konszenzus sze­rint a zöld forradalom globálisan eddig jóval több problémát oldott meg, mint ahányat létrehozott. Ám ha azt nézzük, hogy 2025- re a Föld lakóinak száma megha­ladja a 8 milliárd főt, nagy kér­dés, mikor kezd csökkenni a nö­vekedés üteme. Közismert az is, hogy a populáció földrajzi elosz­lása nem egyenletes, ami önma­gában is feszültségekhez vezet­het, hát még ha a politika, hábo­rúk vagy természeti katasztró­fák is közrejátszanak. A népességnövekedés ira­mát tekintve előjelezhető, hogy a terméshozamok többszörözé­sére lesz szükség. A megoldást sokan a biotechnológiában, a génmódosításban látják, amit mások rendkívül kockázatos útnak tartanak. Látni kell azt is, hogy a Barlang-féle, jobbára emberbarátinak nevezhető te­vékenységből mára agresszív és gátlástalan mamutvállala­tok piacszerzési tevékenysége, óriási globális üzlet lett. A zöld forradalomban az élelemellátás helyett már a profit biztosítása került a középpontba. (Vége) Virág István A termésho­zamok több­szörözésére lesz szükség Norman Borlaug, a „zöld forra­dalom” atyja Fotó: AFP ,

Next