Új Dunántúli Napló, 2018. november (29. évfolyam, 254-278. szám)

2018-11-02 / 254. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HÍREK Gyűjteményeket állítanak ki LIGET Gyűjteményeket állíta­nak ki a ligeti faluházban no­vember 4. és 11. között. A tár­gyak között szerepel nyakken­dő, bögre, pénz, béka, korsó, maci, szalvéta és egyéb érde­kességek, amik az említett na­­­­pokon 10.00-11.00-ig vala­mint, 17.00-18.00 óráig te­kinthetőek meg. (szd) Bepillantás az állatok életébe PÉCS A Duna-Dráva Nemze­ti Park igazgatósága „Élet az erdőben ősszel" címmel szer­vez foglalkozást gyerekeknek november 14-én, 10 órától a Tettye Oktatási Központban. A foglalkozáson résztvevők bepillantást nyerhetnek az er­dei állatok életébe. (szd) Büntetőjogról vitáznak PÉCS A Pécsi Akadémiai Bizott­ság „A kontinensek büntető­joga” című tudományos ülést tart november 5-én, hétfőn a PAB székházban (Jurisics M. u. 44.). A témára való tekintettel várják az összes tudományág oktatóit/tudományos­ kutató­it és az érdeklődő jogalkalma­zókat. Az ülés során a PTE ok­tatói és kutatói tartanak elő­adást a témakörben. (szd) Új induló született BERKESD-PÉCS Új fúvószene­kari induló született Pécsett. Dr. Várnai Ferenc népzeneku­tató és zeneszerző, a hajda­ni siklósi, hazai és nemzetkö­zi fúvószenekari fesztiválok és versenyek zenei vezetője ma­gyar népzenékből építkező in­dulót komponált fúvószene­karra. Három magyar népdal szólal meg, köztük az egyik ál­tala gyűjtött berkesdi népdal is. A „Magyar népdalos indu­ló” című szerzeményét a Pécsi Sopianae Fúvószenekar mu­tatja be Mátyás Tibor karnagy vezényletével. (wk) 1904-ben temettek először a pécsi köztemetőben A kezdetektől fontos volt a végtisztesség Minden hónap utolsó hétfő­jén a Civil Közösségek Há­zában Pécs történetéről, ne­vezetes eseményeiről, em­bereiről hallhatnak előadá­sokat az érdeklődők a Pé­csi Városvédők és Városszé­­pítők Egyesület szervezésé­ben. Nemrégiben a hallgató­ság a pécsi központi teme­tőnek a történetéről tudhat­tak meg érdekességet Varg­ha Dezső nyugalmazott főle­véltárostól. Zsigmond József Jozsef.zsigmond@mediaworks.hu PÉCS A pécsi köztemető közel hatvan hektáros területén je­lenleg 69 parcella található, melyben megközelítőleg 170 ezer­ elhunyt nyugszik, több mint a város mostani lakossá­gának a száma. Négy jelentős nagyságú parcellában katona­temető helyezkedik el, ahol az első és második világháború­ban elesett tizenkét nemzet katonái kapták meg itt a vég­ső nyughelyüket, olvasható a Pécsi Temetkezési Kft. hon­lapján. Betelt a budai temető A város már 1879-ben olyan határozatot hozott, hogy a mai Balokány környéki budai te­metőt föl kéne számolni, és egy új, nagyobb központi te­metkezési helyet kell létesíte­ni. Olyan nagy területet keres­tek, ami városon kívül helyez­kedett el. Figyelembe vették azt is, hogy ha tovább terjesz­kedne a város, akkor az épü­letek ne nagyon fogják körbe a temetőt, így esett a válasz­tás a mostani helyszínre. Ta­lajtani vizsgálatokat végeztek, megtörtént a birtokok, házak kisajátítása. Külföldi tanulmányutak A városi tanács azt óhajtot­ta, hogy a temető berendezé­se a szerény körülményeknek megfelelően díszes berendezé­sű legyen. Mint a Pécsi Napló írta: „a temető ne legyen rideg és kopár, hanem élet honoljon a sírok között is, ezért áldoz­nak gazdag és nagy városok milliókat a temetési berende­zésekre”. Evégett a szakem­bereket külföldi tanulmány­­utakra (London, Párizs, Ber­lin) küldték, hogy az ottani ál­lapotokat felmérjék. Az első temetés idején 1903-ban hagyták jóvá a te­metői szabályrendeletet. Elő­ször a temetői épületeket húz­ták fel, majd következett a fő­kapu, kerítés és utána kezd­ték a sírhelyeket eladni és a hallottak átszállítani a budai temetőből. Az első temetésre 1904. novemberében került sor. A halotti főkönyvbe az ír­nok ezt írta: Szemán Józsefné, született Windischmann An­na eltemetődött 1904. novem­ber 3-án, 23 évesen. Házassá­gának második évében. Vitázó papok és városiak A századfordulón és a 20. század elején a temetés a ha­lottasházból indult el, így volt ez Pécsen is. Az új temető oly messze volt a várostól, hogy előfordult, hogy egy-két óráig tartott az út mire a koporsó­val megérkeztek a sírhelyhez. Egy idő után a papok megelé­gelték a sok gyaloglást, és ke­­veselték a díjazásukat. Előfor­dult, hogy a temetést celebrá­ló pap a menetet megállította az úton és ott végezte a szer­tartást a temető helyett. Ebből alakult ki a vita a városveze­tők és az egyház között. A városi rendőrkapitány er­re válaszul a város területén megtiltotta a beszentelést és a város javaslatára, a költség kí­mélése érdekében a szertartást a temetőben végezték el. A he­lyi papság továbbra sem enge­dett a költségekből, továbbra is felszámolta azt, mintha te­metési menet lett volna. Ek­kor már a megegyezésre nem hajlandó plébánosokat a város kötelékébe történő elbocsátás­sal fenyegették meg, így szűnt meg a papság ellenállása. Mindenszentek napján nagy forgalom volt a temetőben­Fotó: L. L. A sírásó mester kiemelt feladatai A város szabályozta a sírásó mester kötelességét, továb­bá a halottasház, a ravatalozó tisztántartására, a halott átvé­telére, a temetés előkészíté­sére is kitért és a tetszhalott­ról sem feledkeztek el. A bon­colásig a halott úját csengő­vel kötötték össze. Az esetle­ges jelzésre is meghatározták a sírásó mester feladatát, aki a ravatalozóban tartózkodott, és ha a csengő hangját hallot­ta gyorsan meg kellett néznie az illető elhunytat. Pécsi tetsz­halottról nem maradt fenn fel­jegyzés. A sírok gondozását három ál­landó női napszámos végez­te a pécsi köztemetőben a 30-as évek elején. A feljegy­zések szerint az öntözést há­rom óra alatt végezték el. Egy órai napszámuk kettő és négy pengő között volt. Mivel akkor még nem volt vízvezeték a te­metőben, szamárfogattal, hor­dóban hozták a vizet. Tárt karokkal várják a kisgyerekeket a magyar népmesékkel Megnyílt a Pécsi NépmesePont PÉCS Ünnepélyes keretek kö­zött nyílt meg szerdán Pécsett, a Kulturális Központban a Pé­csi NépmesePont, amely gyer­mekbarát foglalkoztatóként várja a jövőben az aprónépet. A hivatalos megnyitón je­len volt dr. Hoppál Péter, or­szággyűlési képviselő, dr. Őri László, Pécs alpolgármestere és Kövesi Mária, a Pécsi Kul­turális Központ igazgatója. Hoppál Péter köszöntötte az ünneplő hallgatóságot: - Szeretnénk, hogy minden magyar nagyvárosban len­nének ilyen és ehhez hason­ló központok, hogy a népme­séket megismertessük a fia­talokkal. Kutatások szerint a mindennapos mesélés, mon­­dókázás a kisgyermek egész­séges lelki fejlődésének elma­radhatatlan eleme - emelte ki Hoppál Péter. Őri László beszédében hoz­zátette, örül, hogy a tizenegy oktatási intézmény közremű­ködésével olyan színterek jön­nek létre, amik a város kör­nyéki gyerekeket segíti a ma­gyar kultúrával való megis­merkedésben. Végül Kopa Dorottya elme­sélt egy népmesét, és a hallga­tóság ízelítőt kaphatott, milyen foglalkozásokkal várják majd a fiatalokat. Bátonyi Dénet A zene itt is fontos része a mesének Fotó: Laufer László 2018. NOVEMBER 2., PÉNTEK Maradnak a rendőrőrsök, szó sincs bezárásról PÉCS A terjedő szóbeszéd sze­rint jelentős átalakulások előtt áll a rendőri szervezet. Úgy ér­tesültünk, a határra vezényelt egyenruhások miatt komoly létszámhiány alakult ki, emi­att - mint azt egyesek tudni vé­lik - hamarosan rendőrőrsöket szüntetnek meg a városban. Aggódó olvasók keresték meg az elmúlt hetekben szerkesztő­ségünket. Arról számoltak be, hogy a Pécsett terjedő szóbe­széd szerint hamarosan rend­őrőrsöket szüntetnek meg, mi­vel a déli határszakasz védel­me miatt jelentősen csökkent a szolgálatot teljesítő egyenruhá­sok száma a városban. Az értesülések szerint az őrsökön lévő rendőröket egy „központi helyre” irányítják majd, ezt a folyamatot pedig nemrég el is indították. Egyik olvasónk szerint „ka­tasztrofális” következmények­kel járna, ha a területet, az ott élő embereket és nem utolsó sorban a problémás egyéneket jól ismerő egyenruhások már nem tartózkodnának az egyes városrészekben. Az értesülésekkel kapcso­latban tájékoztatást kértünk a Baranya Megyei Rendőr-fő­kapitányságtól, akik határo­zottan cáfolták a szóbeszédet. Mint közölték, nem zárnak be Pécsett rendőrőrsöket. Érdek­lődésünkre hozzátették, ezek létszámát nem csökkentették az elmúlt időszakban. Mind a szolgálatot teljesítő rendőrök, mind az őrsök száma „változat­lan marad” egész Baranya me­gyében is. P. P. Kiemelt szempont a közbizton­ság biztosítása Fotó: L. L. Reményt látnak a megoldásra BARANYAI KÖRKÉP A nemzeti­ségi óvodapedagógus-hiányt orvosolni hivatott ösztöndíj­program részleteinek megvi­tatása volt az egyik fő téma a Magyarországi Németek Or­szágos Önkormányzata köz­gyűlésének legutóbbi ülésén. Az október 27-i budapesti ta­nácskozáson többek között szó esett arról a nemrégiben készült felmérésről is, amely azt kutatta, hogy nemzetisé­gi önkormányzatok által fenn­tartott intézmények a közeljö­vőre tervezett beruházásaik­hoz és felújításaikhoz milyen mértékű támogatásra tartaná­nak igényt. Reményt látnak arra, hogy a vészes óvodapedagógus-hi­ány hosszú távon megoldód­jék. Ugyanis hamarosan elké­szül egy olyan program több nemzetiséggel együttműköd­ve, amely vélhetően fenntartha­­tóan tudja biztosítani a jó szak­emberek létszámát és azok pá­lyán maradását. Ez elsősorban az óvóképző főiskolásoknak fo­lyósított ösztöndíjban ölt majd testet, amiért cserébe csak an­­­nyi elvárás lesz, hogy azok éve­kig nem hagyhatják majd el a pályát. A kezdeményezés az el­ső szemeszterben várhatóan német, roma, román, szlovák és horvátok vehetik igénybe. B. D.

Next