Dunántúli Népszava, 1946. március (2. évfolyam, 51-74. szám)

1946-03-17 / 63. szám

2 DUNÁNT­ÚLI NÉPSZAVA 1946 március 17. Vuimi Táncsics, Kossuth és Petőfi szellemében, a szabadság és a demokrácia hiavalu­saival ünnepelte meg Pécs társadalma az idei m­árcius 15-ét Közel egy évszázada szakadt fel a magyarság lelkéből a vágy a szabadság utá® és öltött testet a marereai ifjúság forradalmi venekedeteiben A ha­many fel­kiáltás, a Talpra magyar elhang­zása után eltelt közel egy évszá­zad síig volt egyéb itt egészen máig, mint a 48-as vívmányok temetője. és 1946-nak kellett jönni, hogy szabadon és a ma­gyarság lelkének legmélyéről sza­kadjon fel egy méltóságteljes ünnepség kifejeződésében — 48 márciusinak beteljesedése és forró megünnepelhetése. Ez volt se edző alkalom, amikor parancs­szó és hivatalos rendelet nélkül, nem ízóképzőköri ünnepek jelle­gével, hanem az egész, az osztat­lan magyarság egészének szabad és tvagy ünnepe lehetett a sza­badságjogok kivívásának eaülé­­tezhető ünnepsége. Tavaszi napfény sogroraiban fürdött Pécs városa 1916 már-­uis 11-én reggel, amikor a kora reggeli órákban az ifjúság gyü­­­lekedett pártközpontnak körül, ahonnét a katonazen­ekarral vég Krjárták a város főbb útvon­a­­t. A zenés ébresztő után 9 óra­kor tábori mise volt, amelyen a polgári és katonai hatóságok képviselői, a tanuló ifjúság és a különböző ifjúsági szervezetek igen nagy számmal vettek részt. Dél­előtt 11 órakor rendez­te az ifjúság márciusi ünnepsé­gét a Pécsi Nemzeti Színházban. Az ünnepi előadás előtt Sík Ti­vadar szavalta el a „Talpra ma­­gyar"-t. Fülöp József méltatta az Iznnep jelentőségét, majd Dé­­kény László a Szózatot szavalta el mély átérzéssel. A rövid ün­nepség után a Nemzeti Színház együttese adta elő Kós­ Budai Nagy Antal színművét. nemi magántanár mondott beszé­det. A Nemzeti Bizottság nevé­ben üdvözölte a megjelent ün­neplő közönséget. A Nemzeti Bi­zottság úgy határozott, hogy az idei márciusi szabadságü­nnepet pártpolitikai érdekeken felül­­emelkedve az egymásra® ács szellemében kell megünnepelni. Ma különösen nagy szükség van az összefogásra, hogy a magyar népet kivezethessük abból a sú­­­lyos helyzetből, ahová a pusz­­t­­ító háború juttatta. Ezt az or­­szágot csak közös erővel építhet­jük újjá. Ennek az ünnepnek mindannyiunnkat rá kell ébresz­teni arra, hogy emberek vagyunk és bármilyen ellentétek is van­nak köztünk, csak egyet aka­runk és akarhatunk: tisztességes magyar demokráciát Tízezrek a Szécsiem­ tért szabadságünnepen Délután fő négy órakor a Szé­­c­henyi-téren Ünnepelte Pécs vá­ros társadalma a szabadság ün­nepét. A pécsi fórumot zsi­folá­sig megtöltötte a piros-fehér-zöld kokárdát ünneplő közönség. Tár­sadalmi és pártkülönbség nélkül ünnepelt Pécs városa ezen a dél­utánon és hódolt a 48-as ifjak előtt. A nagyszabású szabadság­­ünnepen résztvettek a különböző ü­­zem­ek dolgozói, a közületek és közintézmények alkalmazottai, a diákok és a pécsi polgárság. A dolgozók, tisztviselők és diákok zárt sorokban, zászlók alatt vo­nultak fel a térre és azt teljesen megtöltötték. Pontban fél négy órakor a hon­­védzenekar eljátszotta a Him­nuszt, majd Uékány László szín­művész, a pécsi Nemzeti Színház tagja Szavalta el Petőfi Sándor: „Talpra magyar" című költemé­nyét Az ifjúság nevében Bernáth István mondott beszédet A ma­gyar ifjúságnak most új honfog­lalást kell elvégeznie és a mai ifjúságot ugyanannak a szabad­­ságszertentnek kell eltölteni, mely egy évszázaddal ezelőtt Petőfie­­ket hatott át Hangsúlyozta, hogy nemzeti függetlenség nem kép­­zelhető el szabadság nélkül. Az új Magyarországban a tehetség, képzettség és a műveltség érvé­nyesülését kell biztosítani. Be­széde végén emlékeztetett arra, hogy 1848-ban a magyar ifjúság a forradalom élére állt, a mos­tani ifjúság nem maradthat hátul a demokratikus Magyarország újjáépítésében. Az Ifjúsági szónokok beszédei ótán Pataki János Petőfi Sándor „Szabadsághoz“ című költemé­nyét szavalta el, majd a Munkás Dalárda két munkásdalt énekelt el Ezután a Nemzeti Bizottság nevében dr. Fábián István egye­Ezután Parragi György publi­cista, nemzetgyűlési képviselő mondott beszédet. A reakciós időben a márciusi lakomákon csak az urak vettek részt a mun­kásságnak még gyülekezési joga sem volt A második világháború előtt a szabadság szent eszméjé­nek örve alatt terjesztették el a hitlerizm­us romboló tanait. A ma­gyar nép azonban mindig ra­gaszkodott szabadságához és ta­lán ezért a történelem egyik legtöbbet szenvedett nemzete. Elzárt a legszebb magyar ünnep március 15-e. A jelenlegi helyzetről szólva Parragi György hangsúlyozta, hogy a magyar demokráciát nem szabad eljátszani semmiféle meg­félemlítéssel terrorral vagy jog­fosztással. A magunk hazájában a tiszta demokráciát kell és kí­vánjuk megteremteni. Ha hűek akarunk maradni Petőfi és Kos­suth eszméihez, akkor nemcsak saját, de mások jogait is tiszte­letben kell tartanunk. H­armadik szónokként Farkas Mihály nemzetgyűlési képviselő mondott beszédet. Megemlékezett a múlt század első felében egész Európában tapasztalt forradalmi megmozdulásokról. A szabadság után vágyódó­­ népek fegyvert fogtak, hogy elnyomóikat elker­gessék. A magyar szabadság­harcnak kettős célja volt: kivív­ni a nemzeti és egyéni szabadsá­got. A szabadságharc azonban el­bukott, mert nem voltunk elég erősek. Nem mertük a magyar földet a magyar paraszt kezébe adni, megálltunk félúton. Farkas Mihály ezután a 48-as szabadságharc tanulságainak fi­gyelembevételével vizsgálta meg a mostani helyzetet A magyar nép jövője összeforrott a dem­ok­­ráciávaL A demokrácia erősödése tehát egyet jelent a magyar nép és a magyar jövő megerősödésé-­­ veL A három vezető politikai párt szónokai után dr. Balassa Mik­lós a Nemzeti Bizottság nevében rövid záróbeszédet mondott, ösz­­szehasonlítást tett a reakciós már­cius 15-ék és a mai szabad már­ciusi ünnepség között. Gömbö­sek minden évben kivonultak a Kossuth-szoborhoz és álszentes­­kedve ünnepelték a magyar sza­badság apostolát, ugyanakkor a magyar nép legelemibb jogait sem biztosították. A mai demok­rácia megadta a nemzeti függet­lenséget a magyar népnek, hogy méltóképpen ünnepelhessen. Raj­tunk áll, hogy a szabad ember és szabad gondolat eszményét is megvalósítsuk. Mi azt az orszá­got akarjuk megvalósítani, mely­ről Kossuth, Petőfi és Táncsics álmodott. Az impozáns márciusi Ünnep­ség záróaktusaként a honvéd­zenekar eljátszotta a Szózatot, majd a megjelent ünneplő közön­ség zárt sorokban vonult fel a Kossuth Lajos térre. A nagy te­ret és a környező utcákat zsúfo­lásig megtöltötte az ünneplő kö­zönség, amely kegyelettel zarán­dokolt el ezen a napon Kossuth Lajos emlékművéhez, hogy visz­­szaemlékezzék a nagy magyar szabadságharc lánglelkű vezérére A felvonult csoportok zászló­­tártói a Kossuth-szobor előtti tér­ségen sorakoztak fel. A honvéd­zenekar itt eljátszotta a Him­nuszt, közben a Város vezetősége koszorút helyezett el az emlék­mű talapzatán. Az üneplők tíz­ezrei némán áldoztak a magyar történelem örökké élő szabadság­­harcosa emlékének. A gyönyörű márciusi ünnepség ezzel be is fejeződött, az ünnep­ségen résztvevő zárt alakulatok egymásután hagyták el a Kos­­suth-teret, munkásdalokat és in­dulókat énekelve. A magyarság jövője a demokráciával áll, vagy bukik Ha a harmadik magyar köztársaságot elveszítjük, akkor elveszik a magyar nép is — mondotta Polácsi elvtársunk Dr. Fábián István bevezetője után Polácsi János igazgató-ta­nító­llvtársunk mondott nagy­szabású ünnepi beszédet. A ma­gyar nép 1946 m­árczius 15-én végre elérkezett a harmadik ma­gyar köztársasághoz Ezért a­­köztársaságért szenvedtek őseink, a magyar munkások tízezrei és az emigráltak, de ezért szenved­tünk mi is 25 esztendőn keresz­tül Ha a magyar nép elveszti ezt a köztársaságot, amelyet most kivívtunk, akkor magyar nép elveszett. A magyar köztársaság felett a szabadság gondolata le­beg. Ezt a szabadságot nekünk a felszabadító orosz hadsereg vív­ta ki. (Éljenzés.) Polácsi elvtársitok ezután visz­­szaemlékezett az 1848-as forra­dalom márciusi nagy napjára, majd a legszomorúbb magyar márciusról az 1944 márciusáról beszélt, amikor pár nap­pal a sza­badság napja után német kato­nák törtek a nemzetre és meg­fosztották minden szabadságától. Szocialista eldársaink ezreit ve­tették börtönbe és internélőtábo­­rokba. Ennek soha Sean szaba­dott volna megtörténni. A mos­tani március 15-e a , szabadság, a felebarát­ szeretet, az öröm és boldogság ünnepe számunkra. Mindannyian örülünk annak, hogy szabad hazában szabad ma­gyarokként élhetünk. Szabadság­ról álmodoztak a magyar mun­kások az elnyomatás keserű évei alatt Ezért ontották vérüket a munkásmártírok és viseltek bör­tönt a gerinces, meg nem alk­uvó magyar dolgozók. Beszéde végén Polácsi elvtársunk hangoztatta, hogy az egész nemzetnek meg kell becsülni az egyszerű szal­vn­­kunyhós házikók fiait, a magyar parasztot Polácsi elvtársunk gon­dolatokban gazdag beszédét gyak­ran szakította félbe az ünneplők lelkes éljenzése és tapsa, beszéde végén pedig lelkesen ünnepelték Március 15 megünneplése Mecsekszabolcson Mecsekszabolcson a pártok, egyesületek és az ifjúság közösen ünnepelték meg március­ 15-ét. A Hősök terén délelőtt 11 órakor kezdődött az ünnepség, melyet a bányászzenekar által előadott magyar Himnusz vezetett be. El­sőnek a Szociáldemokrata Párt nevében Záhonyi Tivadar elvtár­sunk, lapunk főszerkesztője, mon­dotta el ünnepi beszédét. Rámu­­­tatott arra, hogy a múlt igyekez­­zett megfosztani ezt a nemzeti ün­nepet igazi forradalmi tartalmá­tól, mert a szabadságharc buká­sa után Magyarországon úrrá lett rendszernek sok félnivalója volt a márciusi ifjak lelkében élő igazságoktól Az a tény, hogy a márciusi ifjak első útja az első magyar szocialista Táncsics Mi­hály börtönéhez vezetett és hogy Táncsics Mihályt a szocializmus­ban bűnös politikai elítéltet való­ságos dia­dal­menetben hordozta végig Pest utcáin, bizonyság arra, hogy a magyar ifjúság és a magyar nép nagyon jól tudták, hogy a magyar szabadság ügye nem választható el a magyarság legbelsőbb társadalmi kérdései­től Az uralkodó osztályok pedig évtizedeken keresztül makacs ki­tartással ezt a szétválasztást akarták megvalósítani és ennek érdekében még a történelemokta­tást is meghamisították és kifor­ 1848—49 igazi igazságait. Az ifjúságnak, mely most már­cius 15-én ünnepel, tudnia kell az igazságot és fel kell ismernie ennek a napnak nagy magyar és­­ szocialista jelentőségét is. Befe­­­­jezésül az ifjúsághoz fordulva,­­ arra kérte az ifjakat, hogy a ma­­■ gyár­ügy szolgálatában mindig t­s legyenek méltóak a márciusi if­­■Ajak nagyságához. "­­­leneszámok és szavalatok után il a Magyar Kommunista Párt ré- sízéről Farkas Mihály nemzet­­­­gyűlési képviselő mondotta el­­ ünnepi beszédét A beszéd hit­vallás volt a márciusi szabadság­vívmányok mellett és erőteljesen kiemelte annak nagy társadalmi jelentőségét A jobbágyság meg­szüntetését és az egész magyar társadalmi struktúra megváltoz­tatásának igényét, ami azonban akkor nem sikerült, de ma már­­ valóság, mert a földreformot megvalósítottuk. Farkas Mihály elvtársiunk nagyhatású beszédé­ben foglalkozott az új demokra­tikus magyar politika kérdései­vel, melyek nem mások, mint az 1846. évi márciusi vívmányok megvalósításai A MNDSz részé­ről Döbrentei Károly­né, nemzet­­gyűlési képviselőnő mondott be­szédet és a Kisgazdaz­ét részé­ről Bakó István k­isgazda, aki erőteljesen hangsúlyozta a pa­rasztságnak a munkássággal és­­az értelmiségiekkel való össze­fogását Petőfi Sándor Talpra magyar­jának és más Petőfi-verseknek hatásos elszavalása után a Szó­­­zat ünnepélyes hangjaival zárult­­ Mecsekszabolcs március 15-i ün­­­­nepsége fliffle repülőbizottság érkezik Pécsre a városi és megyei tisztviselők reakciós elemeinek eltávolítására Budapestiről jelenti a MTI. A közigazgatás reakciós elemeinek el­távolítása az önkormányzatok terü­letén mindenhol megkezdődik. Ille­tékes helyről származó közlés sze­rint a belügyminiszter mindazokat, akik február 25-én vagy azt köve­tően népellenes és antidemokra­tikus magatartásuk miatt rendőri felügyelet, internálás, vagy népbíró­­sági­ eljárás alatt állnak, azonnali hatállyal fegyelmi eljárás alá ve­szi és állásukból felfüggeszti. A belügyminiszter repülő bizottságo­kat szervezett azoknak a néperté­­nes elemeknek a felkutatására, akik a közigazgatás munkáját akadá­lyozzák és a kormány rendele­ti­­nek végrehajtását szabotálják Az­­ első repülőbizottság már a hét­­ elején indul Szabolcs, Hajdú, Jász­­ nagykún-Szolnok vármegyékbe és­­ Debrecenbe, a második bizottság néhány napon belül indul Bara-­­nyába és Somogyba, továbbá Pécs­­i­re és Kaposvárra. A vármegyétől kapottt t értesülésünk szerint a re­­pülőbizottság már hétfőn megérke- s­zik Baranyába. Bisepestre­ jelentik. A szövetséges ellenőrző tanács mellett működő jugoszláv delegá­ció Szombaton közölte a külügy­minisztériummal , hogy Platthy Pál altábornagy neve sajnálatos­­éve­­lés folytán került a jugoszláv há­borús bűnösök jegyzékére. . Bevin angol külügyminiszter ki­hallgatáson fogadta Bede István londoni magyar követet. A román rádió közlése szerint Kereszt­ury Dezső vallás- és köz­­oktatásügyi miniszter, a Bukarest­ben tartózkodó magyar küldöttség vezetője, pénteken meglátogatta a román propagandaminisztert és hosszabb ideig tárgyalt vele. Szék­fű Gyula rendkívüli követ is meghatalmazott­ miniszter betegsé­géből felépülve, március 16-án reg­gel elindult moszkvai állomáshe­lyére A pénzügyminiszter elsejétől kezdve a dohányárakat felemelte. A Virginia és Béke cigaretta 24 ezer pengő, a Magyar 16 ezer pengő, a Munkás pedig ötezer pen­gőbe kerül. A Madisz az Ifjúsági Világszö­vetség által megadot irányelvek al­apján március 21—28-ig Világ­­ifjúsági Hetet rendre A Postavezérigazgatóság közli, hogy 1946 március 16-tól a postai távíró- és távbeszélő-, valamint rá­­diódíjak a jelenlegi kétszeresére emelkednek. Heti kaltírisztár Közli a Városi Szabadművelődési Hivatal Március 17, vasárnap 4 órakor. Szabadművelődés. Leányvédelm: délután. (Komló.) Március 18, hétfő 4 órakor. Sza­­badművelődés. Kovrig A.: A nő a társadalomban. (Ügyészség.) Március 19, kedd 4 óra. Kalti­­woda O.: Jótékony célú hangver­seny. (Ciszterciek díszterme.) — Fél 6: Szabadművelődés. Dr. Línka Első segélynyújtás. Dr. Kardos: Az iskolás gyermek. (JV LecseksZa­­bolcs.) Március 20, szerda 4 óra: Kalli­­woda O.: Jótékony célú hangver­seny. (Ciszterciek díszteteme.) Március 21, csütörtök 5 óra: MIÉP. Dr. Kardos: Irodalom és társadalom. (Munkás Kultúrház.) —( Fél 6) Nemzeti Parasztpárt és Szabadművelődés. Muszty: A ma­gyarság sorsa Baranyában. (Szé­­chel­yi Tima.) — 6 óra: Szociálde­mokrata Párt. Takács Jenő: A művész és politikus Bartók. (Nő­­egylet.) — 6 óra: Szabadművelő­dés. Dr. Szántó: A gyermek és a pályaválasztás kérdése. (Meszeste­­lep.) Felhívják a kultúrszerveket hogy előadásaik pontos adatait csütörtök délig a következő címre szívesked­jenek közölni: Pécs b­j. városi Sza­badművelődési hivatal, Kossuth La­­jos­ út 8. I. ént. Telefonj 38—76.

Next