Dunántúli Népszava, 1946. április (2. évfolyam, 75-96. szám)
1946-04-02 / 75. szám
,■________________ wmmammU Éiamammmaiamééiákit Fokozott munkát és áldozatot kíván az újjáépülő haza Fokozott munka mellett, fokozott áldozatot is kíván az újjáépülő haza. Meggyengült az adómorál, most amikor pedig éppen nagy szükség lenne az állami bevételek fokozására. Azt kérem a magyar társadalomtól, hogy ne várja meg az adók beszedje körül az utánjárást, a költséges eljárást, hanem könnyítse meg az állami igazgatás helyzetét a pontos adófizetéssel. Azoktól, akik jövedelmük után adóznak, kérem ne titkoljanak el semmit, mert hazafiatlanság lenne a szegény országot megcsalni és nemsokára elérkezik az idő, amikor súlyos megbélyegzés vár az országgal szemben önzőkre, viszont nagy elismerés a kötelességüket híven teljesítőkre. A kormány feladatairól szólva megállapította, hogy soha még olyan tömeg és olyan súlyos feladathalmaz nem tornyosult a magyar kormány elé, mint amilyennel a mai kormányzatnak meg kell küzdenie. Ezek sorában első helyen áll aolitikai vezetés stabilitásánakiztosítása. Megemlékezett a legutóbb lezajlott belpolitikai tisztulási folyamatról és a világpolitikában mutatkozó feszültségről, amelynek kapcsán arra a megállapításra jutott, hogy ma már a nemzetközi politika is a legjobb úton halad a békeszeretet és a bölcsesség győzelme felé. Megállapította, hogy Magyarország külpolitikai helyzete gyökeresen megváltozott. Az egyoldalú német fiatás megszűnt és lehetővé vált a távolabbi nyugat felé való és kelet felé való érdeklődésünk is. Ezután így folytatta: Hála és köszönet az angolszász nagyhatalmaknak Ezután a kormányelnök a hála szavaival fordult az Egyesült Államok és Nagybritannia felé, mint akik ugyancsak nagy áldozatokat hoztak az emberiség szabadságáért. Ezután így folytatta a miniszterelnök: — őszinte hálával köszönjük meg az Egyesült Államok kormányának azt a döntést amelylyel a németek és nyilasok által elhurcolt magyar javak egy részét visszaadták nekünk. Ennek a szenvedő, de felemelkedésre vár BrunnairSistinké. A Világosság értesülése szerint a magyar adórendszer a legközelebbi jövőben teljes átalakuláson megy keresztül. Áprilisban megszűnik egyes adóknak adópengőben való kivetése, az egyenes adókat pedig ezentúl hetenként kell fizetni. Az adózókat adóosztályokba sorolják. A tájákoztatásüjyi minisztérium közlése szerint Ápril'. 4-én, csütörtökön a lapok nem jelenhetnek meg A tankönyvek bolti ára április 1- éi «4«* MOJOOszere*. A demokratikus Magyarország hűséggel és barátsággal tartozik a Szovjetuniónak . Módunk van ma már hálával és bizalommal fordulni a fasizmust legyőzők, hazánkat felszabadítók és nemzeti függetlenségünket visszaadók felé. Április 4-én lesz egy éve, hogy a Vörös Hadsereg végkép kiverte hazánk földjéről az ellenséget (Hosszantartó lelkes taps.) Ünnepi érzésekkel várjuk ennek az évfordulónak az eljövetelét, hogy örömünknek kifejezést adjunk és a megemlékezés virágaival díszítsük azoknak az orosz katonáknak a sírját, akik életüket adták a szabadságért, a mi magyar szabadságunkért is. A magyar külpolitika természetszerűleg elsősorban fordult a Szovjetunió felé. A reakciós Magyarország oktalan háborút kezdett a Szovjetunióval. A demokratikus Magyarország saját jövője érdekében is kötelességének ismeri, hogy jóvátegye ezt a történelmi hibát, hűséggel szolgálja a baráti viszony megerősítését. Nemcsak a magyar kormány, de a magyar nép is legyen büszke nagy szomszédunk barátságára, hangulatával, magatartásával szolgálja a társadalom is az őszinte jóviszony kimélyülését A Szovjetuniónak a háborús károkért jóvátétellel tartozunk és amidőn a magyar kormány mindent elkövet ennek fokozott teljesítésére, felhívom mindazokat a tényezőket amelyeken a jóvátételi szállítások múlnak, hogy a kormánynak ezt a jóvátételi törekvését minden erővel támogassák. Mindent el kell követni, hogy Magyarország úgy mint a múltban is kötelezettségének ezután is eleget tegyen. A Szovjetunióval tovább haladunk a gazdasági kapcsolatok kimélyítésének útján. A kormány a napokban írta alá a magyar repülésügy és hajózásügy fellendítése érdekében kötött orosz— magyar repülésügyi és hajózásügyi szerződést (Éljenzés.) Jó népnek az a kérése, hogy ugyanilyen nemes gesztussal adják vissza a korábban elhurcolt értékekben nagyobb jármukat, így alányainkat is, hogy nagy nehézségekkel küzdő gazdasági életünk mielőbb a stabilitás állapotába jusson és az élet bizonytalanságai mielőbb megszűnjenek ebben az országban. Ez a kérésünk a többi megszálló hatalmakhoz, Angliához és Franciaországhoz is. Ezután a szomszédos államok felé forduló külpolitikai álláspontunkat ismertette a miniszterelnök és ennek során — többi között — a következőket mondotta! DUNNÁNTÚLI NÉPSZAVA 1340 ftprils 2. Kedd Szívesen látnánk, ha a baráti Jugoszlávia tengerparti igényei kedvezően intéződnének el . A magyar nép mindig őszinte vonzalmat és barátságot érzett a déli szomszédnépek iránt A második világháború alatt semmit sem üdvözölt népünk olyan őszinte melegséggel, mint a Jugoszláviával kötött örökbarátsági szerződést, amelytől a két ország közötti végleges béke és baráti együttműködés megalapozását remélte. " Tisztában vagyunk azzal, hogy a reakciós magyar politika súlyosan vétkezett a megtámadott Jugoszlávia ellen. Szilárd elhatározásunk, hogy a közelmúltnak ezt a keserű emlékét amely a magyar népre is fájdalmas, a magunk őszinte és reális barátságával el fogjuk feledtetni. A magyar nép széles rétegei őszinte hálával vették tudomásul, hogy a Jugoszláviában élő magyarság emberi és népi szabadságát a jugoszláv demokrácia biztosította. Mi a magunk részéről az országunkban élő szerb, horvát és szlovén lakosság számára a legmesszebbmenő mértékben biztosítottuk máris a népi, kulturális és emberi jogokat Iskolákat állítottunk fel olyan helyeken is, ahol ezt maga a lakosság sem kívánta, hogy bizonyítékát adjuk teljes lojalitásunknak. — Gazdaságilag is vannak közös érdekeink. Magyarországnak ez lenne az érdeke, hogy az Adriára egyetlen jószomszédi ország területén jusson ki. Ezért látnánk szívesen, ha Jugoszlávia tengerparti igényei jóindulattal intéződnének el. Romániával a legbarátságosabb a viszony Romániával eddig i sikerült a legbarátságosabb jóviszonyt fenntartani, bár a hivatalos kapcsolatot még nem tudtuk egymással felvenni. Túl a két ország közötti közös érdekből fakadó kapcsolaton, ez a viszony Erdély magyar népe szempontjából is közelről érint bennünket. Helyesnek tartanám, hogy ha a nemzetközi politika illetékes fórumai előtt felmerülnek is közöttünk kérdések, ezek elintézése sem zavarná meg a további jóviszonyt a két ország között. Groza Péter román miniszterelnök többször megnyilvánult magyarbarát politikája azt mutatja, hogy a román demokrácia szintén a jó viszony ápolásán fáradozik. A román miniszterelnök úrnak a vámunió kérdéséről felvetett gondolatára azt válaszolhatom, hogy a békekötés után Magyarország keresni fogja a lehetőségét minél szorosabb keleteurópai gazdasági együttműködés megteremtésének és elképzelhető, hogy ennek alapja éppen a Groza miniszterelnök úr által felvetett vámkapcsolat lesz. Csehszlovákiával vannak még megoldandó kérdéseink — Csehszlovákiával kapcsolatban vannak megoldandó kérdéseink. E kérdések végleges és olyan megoldása, hogy a magyar nép is őszintén kijelenthesse a vitának történelmi lezárását, csak kölcsönös őszinteséggel és jóakarattal lehetséges. Legutóbb lakosságcsere-egyezményt kötöttünk, amely úgy szól, hogy egyenlő számú magyar és szlovák lakosságot cserélünk ki. Ezt az egyezményt részleteiben és végrehajtásában is a legteljesebb lojalitással tartja meg a magyar kormány. Viszont féltő szeretettel nézünk a határon túl élő magyarok felé, akiknek sorsa, helyzetének alakulása természetes fokmérője lesz a két ország közötti viszony alakulásának. Ausztriával, nyugati szomszédunkkal is a legjobb viszony megteremtésére törekszünk. Szeretnék, ha a demokrácia lélekben közelebb hozna bennünket egymáshoz, mint a négyszáz év reakcióin alatti együttélés. Egyelőre komolyabb érintkezésünk nincs, de nyilvánvaló, hogy akarcsolatok felvétele után a két nép közötti érintkezés csak elmélyíti majd a jóviszonyt. — Ez a háború sok mindenre megtanított bennünket, így megtanultuk — reméljük, a dunai népek mindegyike megtanulta —, hogy a Dunamedence békéje nem valósulhat meg az egymás iránti bizalmatlanság és gyűlölködés jegyében. Mi levontuk a múlt tanulságait és ezért végleg leszámoltunk a sovinizmussal. Ha Magyarország békecéljait kellene megjelölnünk, az ebből a tanulságból levont következtetések irányítják a magyar békecélokat is. Nemcsak egy igazságos és észszerű magyar békére, de igazságos és észszerű európai békére, közelebbről dunai békére törekszünk, melynek alapelveit az Atlanti Charta és a Kelet két nagy államférfia, Lenin és Sztálin foglaltak rendszerbe Csak egy ilyen béke nyújthat szilárd és biztos alapot a jövőre és a dunai államok gazdasági felvirágozására. Ezután Nagy Ferenc áttért a kormány gazdasági terveinek A miniszterelnök a kormány gazdasági sinálási leméről Bevezetőül ezeket mondotta a miniszterelnök: " A dolgozó nép hősies erőfeszítéseinek eredményeit veszélyezteti az, hogy egységes terv és bizonyos állami irányítás híján az elszegényedett ország szűkös tartalékainak és készleteinek felhasználása nem mindig gazdaságosan és nem mindig a közönség javára történt. Méginkább súlyosbítja a helyzetet az egyre fokozódó pénzromlás, amely a gazdagok javára és a dolgozók rovására csoportosítja át a vagyonokat és a jövedelmeket, katasztrofálisan alacsonyra sülylyeszti a dolgozók életszínvonalát és legfőbb akadálya gazdasági talpraállásunknak, valamint a demokrácia megszilárdulásának is. A pénz rohamos és állandó értékcsökkenése az államháztartásban és a magángazdaságban egyaránt pazarlásra ösztönöz és lehetetlenné teszi a szigorú takarékoskodást Olyan mérhetetlen anyagi veszteségeket szenvedett országnak, mint amilyen Magyarország, a gazdasági és a pénzügyi életet rendbehozni csak úgy lehet, ha az állam segíti a parasztivá lett mezőgazdaságot, kézben tartja az ipari termelés kulcspozícióit, ha a magánkezdeményezés széleskörű előmozdítása mellett irányítja a magánipart, szigorú ellenőrzést gyakorol a bankok felett és az egész gazdasági életet átfogó terv révén vezeti a szanálás útját. Ezt az átfogó állami tervet, a demokratikus Magyarország gazdasági megalapozásának tervét ismét csak a dolgozó nép cselekvő támogatásával és közreműködésével lehet megvalósítani. A gazdasági szanálási terv ismertetésénél hivatalosan is bejelentette a már eddig bejelentett államosítási terveket és a földbirtokreform végrehajtásának az év végéig leendő teljes befejezését. A földreform során elkövetett igazságtalanságok vagy jogtalanságok tekintetében a kormány terve az, hogy ahol a törvény határozott akarata ellenére vették el a földet olyanoktól, akiknek meghagyási joga volt, annak kártérítést szolgáltatnak, mégpedig úgy, hogy aki élethivatásszerűen gazdálkodással foglalkozik, 50 holdon alul a saját földjét, 50 holdon felül pedig más helyen kap vissza megfelelő területet, aki pedig nem folytat élethivatásszerűen gazdálkodást, másként kap teljes kártalanítást. A termelő és fogyasztó rétegek érdekeinek előmozdítására és a fekete kereskedelem leküzdésére a szövetkezetek kiépítését határozták el. Megalkották a nagy mezőgazdasági és fogyasztói központokat. Ezeknek feladata lesz, hogy a szövetkezeti hálózatot kiépítsék az ország egész területén. Iparfejlesztés és a mezőgazdasági termelés átállítása A magyar ipar fejlesztése érdekében határozott intézkedéseket határoztak el. A vas- és acéltermelésnek meg kell közelíteni a békebeli színvonalat. Vas- és acéltermelésünk, valamint széntermelésünk helyreállítása az egész ország gazdasági talpraállásának és jóvátételi kötelezettségeink teljesítésének előfeltétele. A mezőgazdasági ipar fejlesztésére és fellendítésére mindent el kell követni, annál is inkább, mert elkövetkezhetik az idő, amikor elsősorban annak az iparnak életképessége lesz biztosítva, amely a maga nyersanyagait itt találja meg az ország területén. Rendkívüli nagy feladatot jelent a mezőgazdasági termelés átállítása. Mezőgazdasági termelésünket a nagybirtok megszüntetése után nem folytathatjuk úgy, ahogyan a háború előtt folytattuk. Parasztország lettünk. Jövőnk és életünk jórésze a mezőgazdasági termelés eredményességére épült. Az átállítás már megkezdődött A jövőnek biztató jeleit látjuk. Cukortermelésünk már a múlt évihez képest nagy haladást mutat A dohánytermelés kiszélesítésére a napokban, rendelet jelenik meg. Az ország bármely területén már kétszáz négyszögöl földön minden gazda, szerződét vállalhat dohánytermelésre az államnál. A kormány különös gondot fordít az új birtokosoknak felszerelés és munkaeszközökkel való ellátására. Állatálományunk ezasporitása és javítása érdekében tenyészállatok importálása érdekében a kormány tárgyalásokat folytat . Az anyaggazdálkodás és elosztás racionalizálása érdekében központi anyag- és árhivatalt állítunk fel — folytatta a miniszterelnök —, amelynek feladata a nemzetgazdaság szempontjából fontos nyersanyagok és félkészgyártmmányok nyilvántartása, ezeknek elosztása oly módon, hogy a nemzetgazdaság elsőrendű szükségleteit biztosíthassuk. Szigorú tiltó és büntető rendelkezéseket fogunk kibocsátani, hogy megakadályozzuk a nemzetgazdaság vagy közfogyasztás céljaira szükséges anyagokénak fényűzési célokra való felnhasználását. A kormány az 1946— 47-ik gazdasági évre külkereskedelmi tervet dolgozott ki Elsősorban a dolgozók ellátását biztosítják A kormányelnök ezután a terménybeszolgáltatás kérdéséről beszélt és megállapította, hogy a kirótt beszolgáltatási kötelezettség mértéke viszonylag nem súlyos. Az amit a mezőgazdaságnak be kell szolgáltatni a 8 és fél millió katasztrális hold szántóterületéről, két és fél millió katasztrális holdon megtermelhető. A nagyon gyenge homokos földeknél könnyítéseket tesznek. A A tavaszi hónapban begyűrjtésre kerülő süldő és szarvasmarha már beszámít az 1946. évi húsbeszolgáltatási kötelezettséginek. A beszolgáltatás kielégítőeredménye esetén kiterjesztik a jegyrendszer alapján történő ellátást, véget vetve annak az igazságtalanságnak, hogy a gazdag ember bármivel jóllakhassék, a j szegény embernek pedig semmisem jut. Kiterjesztik a jegyrendszert a közszükségleti cikkekre, ruházatra, lábbelire s elsősorban a dolgozók ellátását fogják biztosítani. — Pénzügyi téren, a rendesévi állami költségvetés előkészítésére 1946. II. negyedétől kezdve a kormány negyedévenként adópengőben költségvetést állít olaszé s ezentúl csakis a költségvetés alapján bocsát hiteleket az egyes tárcák rendelkezésére. A kormány meg fogja szorítani a hiteleket és szigorú sorrendiséget fog megállapítani azok folyóstatására. A kormány kötelezni fogja az önkormányzatokat, vármegyéket, városokat, községeket és azok vezetőit, hogy kiadásaikat saját bevételeikből fedezzék. Elhatározta a kormány, hogy még ez év végéiig mindenütt, ahol a saját bevétellel való fedezet lehetséges, megszünteti az állami támogatási A legszigorúbb intézkedéseket lépteti majd életbe arra nézve, hogy az önkormányzatokhoz befolyó állami adók haladéktalanul tovább jussanak az állampénztárba. Az állami üzemeket is arra fogja kötelezni a kormány, hogy — amennyiben csak egyetlen mód van rá — még ez év folyamán saját erejűikből teremtsék meg pénzügyi egyensúlyukat