Dunántúli Népszava, 1947. július (3. évfolyam, 145-172. szám)

1947-07-22 / 164. szám

TIÉTEK A FÖLD A Szociáldemokrata Párt baranyai mezőgazdasági programmjából KERT-BARANYA Kedvenc és népszerű szólam ma Kert-Magyarország és Kert- Baranya, azonban egyelőre még nem é­rtünk­ el oda, hogy mező­­gazdasági termelésünknek ezt a vágyálmát teljesen megvalósít­hassuk. 1938/39. évben átlagban 1076, azaz 0,26% volt Baranyában a szántóföldi kertművelés, míg az idei évben, bár a tervezet 4157 k. hold, azaz az öszterület 1%-át írta elő, valójában azonban 2543 k. hold lett szántóföldi kertvete­­ményekkel elvetve. Látni való, hogy e területek fokozása nem megy könnyen. Milyen tényezők tételezik fel a zöldség és főzelék­termő területek nagymérvű kiter­jesztését? 1. Az öntözéses gazdálkodás, 2. a közlekedés és szállítás kérdésének megoldása, 3. értékesítés és kivitel bizto­sítása, 4. feldolgozási ipar létesítése. A kultúrmérnöki hivatal sze­rint a mai lehetőségeket számí­tásba véve további 8000 k. holdon lehetne kertgazdálkodást létesí­teni, azaz ekkora területen le­hetne még öntözést eszközölni, am­i annyit jelent, hogy Baranyá­ban 2,5%-on lehetne szántóföldi kertgazdálkodást folytatni. De, ha az öntözést biztosítjuk is, a kertgazdálkodás alfája az érté­kesítés kérdése, amelyen áll, vagy bukik e nagy horderejű probléma. Konyhakertészetet létesíteni, fo­kozni, megalapozott, biztos piac nélkül nem lehet. A legtöbb konyhakerti termelvény köztudo­mású, romlékony, hosszabb táro­lást nem bír ki, amiért is gyors szállítást, biztos elhelyezést, biz­tos piacot kíván. Ezért fontos a piackutatás, az egyéni kezdemé­nyezést kívánó magánkereskede­lem, amelyet mi, bár a szövetke­zeti eszme hívei vagyunk, sem az értékesítés és kivitel, sem pedig a feldolgozóiparnál kizárni és mellőzni semmikép sem kívá­nunk. Megfelelő feldolgozó konzerv­gyárak létesítése Baranyában fel­tétlenül szükséges. Az egyiket Mohácson, a másikat a megye központjában Pécsre kívánnák létesíteni éspedig mindkettőt szövetkezeti alapon, de szívesen vennék, ha a siklósi konzervgyár mellett, amely jelenleg az OMTK bérlete, további újabb magán­konzervgyárak is létesülnének Mindenesetre a világpiac alaku­lása és a belföldi szükséglet szabna irányt és mutatna utat a baranyai konyhakerti növények termelésére, amely ezideig egye­lőre még a megyei szükségletet sem fedezte. Kívánatos volna, ha mihamarabb az összes öntözési lehetőségek megvalósításával a maximumra volna fokozható a konyhakerti növények, vetemé­­nyek szántóföldi termelése, annál is inkább, mert 1 kát, hold 40— 50 munkanapszámot igényel, ami a mezőgazdasági munkanélküli­ség problémájának megoldását megkönnyíti, főképpen azonban lényegesen növeli a mezőgazda jövedelmét. Ha 1—2 ezer hold új gyümöl­csöst is létesítünk, ha a gyü­mölcsfaállományt jelentősen fel is emeljük, ha részben tönkre­ment, vagy a pusztulás szélén álló 3—4000 k. hold szőlő meg is lesz újítva és ha mindezt nem is létesíthetjük 3 év alatt, de 15 év alatt megvalósíthatjuk, úgy már nagyon megközelítettük a Kert- Baranya tervét és álmát. TALAJMŰVELÉS, TALAJERŐ CSÖKKENÉSE Ha a háború Baranyát jobban is megkímélte, mint az ország legtöbb megyéjét, mégis bizo­nyos, hogy a jószágállományból sokat vesztett, főként igáserejé­­ből, és hogy talaja 1939 óta, te­hát már a háború alatt nem lett megfelelően művelve, talajtáp­­ereje pedig jelentősen csökkent. Mindkettőt egyrészt az igáserők megfogyatkozása, másrészt pedig a földreform következtében elő­állott szakértő talajművelés és ta­lajerőgazdálkodás kiesése okozta. A múlt települések tapasztala­tai, valamint más nemzetek pél­dái, egyben a magyar nép szívós élniakarása és értelmessége meg­nyugtathatnak bennünket, hogy az esetben, ha az új juttatottakat kellő igázerővel, megfelelő gaz­dasági eszközökkel és vetőmag­gal látja el, ha megfelelő szak­oktatást és állandó jóakaratú irányítást kapnak az új magyar birtokosok, átjutnak a kezdet ne­hézségein és mezőgazdasági ter­melésünk értékes és hasznos té­nyezői lesznek. Kivéve természe­tesen azt a kis hányadot, amely teljesen érdemtelenül és indoko­latlanul jutva földhöz, komoly mezőgazdasági munkára egyálta­lában nem alkalmas és nem is hajlandó. Ezektől a nemzeti va­gyon egy részét jelentő köz­kincset, a földet el kell venni. MELYEK A FELADATOK BARANYÁBAN? Többet, jobbat és nagyobb ér­tékűt termelni, tehát a termelés­zínvonalát emelni. Ez elérhető: A) okszerű talajműveléssel és talajápolással, B) talajtáperő és C) öntözéses gazdálkodással, D) szakértelem fokozásával, E) állatállomány növelésével, F) takarmány konzerválásával. II. Művelési ágak arányának meg­változtatása a belterjesség foko­zása, a munkanélküliség meg­szüntetése és a mezőgazdaságunk átállításának lefektetése céljá­ból. A) 1. Okszerű talajművelés megvalósítása céljából szüksé­gesnek tartjuk: az új és háborús károkat szenvedett gazdáknak megfelelő talajművelő eszközök­höz való juttatását, megfelelő kedvezményes állami akciót ol­csó kamatozású kölcsönei útján szövetkezetek keretében. 2. A gazdák állandó népszerű helyszíni oktatását a talajművelés jelentőségéről, a sekély és sima talajművelés fontosságáról, a ta­lajnedvesség megőrzéséről és a talaj beéredés kérdéséről. 3. Szakszerű és népszerű elő­adásokon a gazdákat a helyes és okszerű trágyakezelésről, a mes­terséges trágyatelep előnyéről oktatnák ki és különféle kedvez­ményekkel és segéllyel a gazdát arra ösztönözni, hogy szakszerű felügyelet és terv mellett trágya­­telepeket létesítsenek Dr. Schuller Zoltán. Elpusztították a Hédervár határában megjelent kolorádó bogarakat Szombat délben a győrmegyei növényértékesítő szolgálat veze­tője megjelent a földművelésügyi minisztériumban és élénk piros színű bogárlárvákat hozott ma­gával egy zárt üvegedényben. Megállapították, hogy ezúttal valóban a burgonya­­termesztés legveszedelmesebb ellenségéről, a kolorádói bo­gárról van szó. A lárvákat Hédervár község ha­tárában találták a burgonya ül­tetvényeken. A földművelésügyi minisztérium egészségügyi szol­gálatának szakemberei ■ négy te­herautón megfelelő számú poro­zógéppel és 15 mázsa Geserol nevű irtószerrel azonnal a hely­színre siettek és már szombaton délután megindították a munkát a fertőzött területeken. Néhány óra múlva már meg­állapítható volt, hogy mind a lárvák, mind pedig a bogarak­­ elpusztultak. A kolorádóbogár a burgonya­tenyésztésnek legnagyobb vesze­delme és ezért elterjedését a leg­nagyobb áldozatok árán is meg kell akadályozni. Az irtáshoz szükséges szereket, gépeket és irtószakszemélyzetet díjtalanul bocsátja a földműve­lésügyi minisztérium a gazdáik rendelkezésére. II Pács-Baranyai Méhészegyesü­te a­ ugusztus 3-án délelőtt fél 11 órakor Várady­ u. 7­2 sz. alatt a Pécsi Őszi Vásár és Kiállításba belekapcsolódás, valamint a szö­vetkezet ügyeinek tárgyában rendkívüli közgyűlést tart, mely­re a tagokat ezúton hívják meg. Méhészkiállítók augusztus 10-ig „Állami Kertészeti Felügyelőség­­től" Pécs, Apponyi-tér 6 szám jelentkezzenek. Jelentkezési ívet már most kaphatnak ugyanitt, vagy a méhészeti elnökségnél, Rét­ u. 45. A méhészeti kiállítás a Kát. Kör helyiségében és ud­. T­arán lesz augusztus 31— szep­tember 8-ig. Térdíj négyzetkilo­­méterenként 1 Ft. A nyerteseket a bíráló bizottság értékes­ díjak­kal jutalmazza. r­e­ndjén van, hogy a gazdasági rendőrség­­a fennálló rendelkezések értelmé­ben razziákon elkobozza a ter­melőktől a Pécsre behozott tej­termékeket, hogy ezzel rászo­rítsa a falusi gazdákat a tejbe­szolgáltatásra. De nincs rendjén az, hogy a termelők az elkob­zott tejtermékeikért egy fillér térítésit sem kapnak. Tudomá­sunk szerint a lefoglalt tejtermé­ket beszállítják az OMTK-nak, amely az átvett áru maximált árát azonnal befizeti a gazdasági rendőrség pénztárába. A rendőr­ség ebből az összegből egy fi­lért­ sem ad a termelőnek, hanem letétként kezeli azon a címen, hogy a várható pénzbüntetés úgyis nagyobb lesz, mint az el­kobzott áru és a bírságba majd beletudják az áru értékét. Véle­ményünk szerint ez az eljárás nem helyes. Sokkal célszerűbb lenne, ha a termelőnek azonnal folyósítaná a rendőrség az el­kobzott áru értékét. Amikor pe­dig kiszabják a büntetést, az elítéli vagy megfizeti, vagy le­üli a bírságot. Ezzel egyszerűbb ■s lenne az adminisztráció és nem adna tápot olyan tévhitnek, hogy a lefoglalt tejtermékek ára valahol eltűnik. tjennar földiu!tatottak istállóról v?!ó ellátása A földhözjutta­tottak nagy anyagi ne­hézségek árán beszedett, valamint az állatfelvásárl­ási és kiosztási akció útján nekik juttatott igavonó é­­ ha­szonállataik sok esetben félszerekben, des­zkabódékban vannak. Ezért az Alsódunántúli Földművelésügyi Ta­nács kéri az földművelésügyi minisz­tertől, hogy az állatokkal r­endelkező VEDRES JÓZSEF: //ÉTKÖZNIlPI­ATrONIK­A „Indulás előtt vagyunk“ írja Marosán György elvtárs, a bu­dapesti Népszava vasárnapi szá­mának vezércikkében és ezzel tudomásul kell venni, hogy au­gusztus 31-ig, a választások nap­jáig, minden esemény a válasz­tások jegyében zajlik le. A vá­lasztási propaganda benne lesz mindenben, amit életnek neve­zün­k és az eszközök, amelyekkel a szavazatok gyűjtésére a pártok igénybe vesznek, igen különfélék lesznek — az előjelek szerint. A Szociáldemokrata Párt alig­ha vesz részt a nyüzsgésben Minden erőnkkel beleszállunk'' ugyan a választási előküzdelem­­be, de a mögöttünk lévő 75 esz­tendős, a munkásosztályért foly­tatott harcunk tiszta céljai, tisz­­ta eszközei felmentenek minket a rikoltozó, hangos és rikító önreklámozás alól. Ezek elmara­dásáért ne is tegyen szemre­hányást senki nekünk. Sárosi Béla elegáns autójával összekoccant Svájcban az osz­tályát eláruló Nagy Ferenc volt miniszterelnök még elegánsabb kocsijával. Ezzel kapcsolatban egyik pécsi laptársunk úgy ír, hogy a nevezett Sárosi Béla a Ferencváros Olaszországba tá­vozott fedezete. Egy kis tévedés van a dolog­ban kartársak! Sárosi Bélát, a kitűnő­­ futballistát valóban „el­ütötte“ egy kocsi, de neon Svájc­ban, mégcsak nem is Bologná­ban, ahol vígan rúgja a labdát. Budapesten „ütötte el“ a válo­gatott futballistát egy­­ gye­rekkocsi. Béla barátunk felesége ugyanis egy pompás, egészséges kisfiúnak adott életet Budapes­ten. A Nagy Ferenccel összekoccant Sárosi Béla most letartóztatás­ban van Svájcban, a futballista Sárosi Béla pedig feltartóztatha­tatlanul igyekszik visszatérni Magyarországra, meglátogatni a legifjabb futballcsemetét. Kibújt már a szög a zsákból... Egyik népi színművünk, ha nem tévedek a „Piros bugyellá­­ris“ dalbetétjének fenti sora ju­tott hirtelen az eszembe, amikor a párisi értekezletről szóló véle­ményeket olvasm. Addig bi­zonygatta a jó öreg Uncle Sam egész Európának, hogy az ame­rikai kölcsön a mi és csakis a mi érdekünk, amíg Louis Sail­­lant elvtárs, a Szakszervezeti Vi­lágszövetség főtitkára ki nem jelentette nyíltan, hogy Ameri­kának legalább olyan szüksége van Európára, mint Európának Amerikára. Azóta jónéhány — nem balol­dali — külföldi szakember álla­pította meg, hogy Amerika nagy égíteni akarásának rugója­ pia­cot találni az Egyesült Államok mammutiparának. Nemcsak pécsi, hanem orszá­gos viszonylatban is egyre-más­ra látnak különböző, egymással vitatkozó, sőt kemény állásfog­lalást jelentő és bíráló cikkek a két munkáspárt sajtójában. • Ér­dekesen reagál erre a reakció: politikai tőkét akar a maga számára kovácsolni és­­ ezt jól látják mindkét munkáspártban ,­ minden eszközzel igyekszik felmérgesíteni a vitát. Ha úgy fizikailag találkozni tudnék a Reakcióval, valami ilyesfélét mondanék neki: „A két munkáspártnak voltak, van­nak és lesznek vitái egymással. Ez azonban a két mu­nkáspárt belső ügye és nem az egységes munkásosztályé. Vitáink azon­ban soha nem fajulnak el any­nyira, hogy észre ne vegyük a nevetni akaró, városra lovagoló harmadikat. És annyi erőnk mindig lesz, hogy a mindkét munkáspártra, tehát a munkás­osztályra káros harmadikat osz­tályharcos módszerekkel kiáb­rándítsuk ostoba, hiú reményei­ből. Ezeket mondanám a Reakció­nak, ha találkoznék vele. De nem találkozom, mert a ho­mályban meghúzódva űzi mocs­kos mesterkedéseit. Mégis remé­lem, hogy egyszer nyakoncsíp­jü­k. Talán a gyári tüzek fellob­banó lángjainál, esetleg a sze­mérmetlenül felszökő áraknál, vagy a hároméves terv elé már előre akadályokat gördítők egye­lőre láthatatlan táborában. De megcsípjük egyszer és akkor izgalom nélkül leszámolunk ... öreg, szegényházi gondozott lépett szerkesztőségünkbe a múlt héten. (Azóta már kétszer ismé­telte meg látogatását az öreg.) Remegő, fátyolos hangon kért néhány újságot. — Csak kölcsön kérem — mondotta­­— mert, tetszik tudni, nagyon szeretek sokat tudni a világ folyásáról, de nincs pén­zem újságot venni. — Tessék bácsikám — nyom­tunk a kezébe vagy tíz külön­féle lapot. Az öreg nézte, forgatta a la­pokat és idegesen topogott egy­helyben. Nem tudtuk mi baja lehet, hát dolgoztunk tovább. A bácsi most halkan, óvatosan és még zavartabban köhécselni kez­dett. Erre már megkérdeztük: — Mi a baj bácsi? — Hát — nyögdécselt nagy zavarában, tetszik tudni nem jók ezek az újságok. Ha nem tetszenek tolakodásnak venni, Népszavát kérnék. Azt olvastam vagy negyven évig, ha lehetne, most sem válnék meg tőle. Igen, adtunk az öregnek Nép­szavakat. Budapestit, dunántúlit, debrecenit. És nem vettük kéré­sét tolakodásnak. Sőt... ejnye na. Valami olyan furcsán elho­mályosította a szemünket és úgy belemarkolt oda, ahol az anató­musok a szívet mondják ... • Az az elkeseredett, szak­­szervezeti vonalon mozgó bér­harc, amely a közalkalmazot­takat az osztályharc egyik leg­félelmetesebb fegyverének, a sztrájknak használatára kénysze­rítette, néhány kedves epizóddal is szolgált, így például, egyik ismert pécsi polgár sugárzó arc­cal, vidáman lépdelt ki a város­háza épületéből. — Nagyszerű — dörzsölte a kezét, — végre ezt is megértem Az adóhátralékomra akartam törleszteni, de nem fogadták el a pénzt, mert az adóhivatali tisztviselők sem akarnak sztrájk­törők lenni. Annál hosszabb orral távozott az anyakönyvi hivatalból né­hány ifjú pár, őket már meg sem kérdeztük, mi a bánatuk. Tudjuk, hogy az anyakönyv­­vezető, az ifjú párokat eskető „szerv" is VAOSz-tag és ő sem akart sztrájktörő lenni... • • * • fe­l.Autórablás -kop­­ív- tűid­ el Vasárnap éjszaka megjelent a rendőrség központi ügyeletén a kitelepítő bizottság egyik tagja és kétségbeesetten jelentette, hogy az Uránia filmszínház előtt hagyott teherautóját isme­retlen tettesek elrabolták. A fel­jelentésben előadta az autó ve­zetője azt is, hogy valószínűleg rablógyilkosság történt, a teher­autót a segédvezetővel együtt ra­bolták el. A rendőrség a megadott ada­tok alapján azoonnal országos körözést rendelt el az autó el­rablóinak kézrekerítésére. Alig ment azonban ki a rádiókörö­zés, mikor jelentették a rendőr­ségen, hogy megtalálták az autót néhány méterre a fű­szín háztól az egyik vendéglő előtt ahova a segédvezető vitte a ko­csit, hogy míg társai a moziban szórakoznak, jégbehűtött itallal oltsa szomjúságát.

Next