Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1894-01-07 / 1. szám

7 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. —6. —L. I előtti időre és szellőztessük az 1841—42-ik iskolai év po­ros jegyzőkönyveit, mit tudnánk felkutatni Jókai Mór pá­pai ifjú életéből ! ? Az iskolai év azon időben még november elején kezdődött. Az akkori ifjúságból még most is élő pápai tanuk Kis Gábor, Kis János, Pozdor Gyula, Vidt Károly, a­kiknek körében megjelent ama tartózkodó, félénk, ha­­lavány szinti, Pozsonyból jött deák, kiből akkor még egyi­­kök sem hitte kinőni a nagy képzelő erővel megáldott Jókai Mórt. Ugyan­ezen évben tanultak itt még Petőfi Sándor és Orlai Pethies Sámuel. Jókai Mór lakott a Hosz­­szú, most Jókai utcai Horváth Lajos főbíróféle házban, Petőfi Sándor a Főiskola­ utcai ókollégium melletti­­, Or­lai Petries Sámuel pedig a Fazekas utcai Pfilfféle házban. A tettre vágyó három ifjú mennyire más jövőről álmodo­zott akkor, mint a­mi utóbb mindegyiknek osztályrészül jutott. Jókai festő akart lenni, Petőfi színész, és Orlai Pet­ries regényíró, -- és lett Jókai regényíró, Petőfi a nem­zet lángnyelvű Tirteusze, Orlai Petries pedig kitűnő festő. Jókai Mór az iskolai év végeztével, 1841—42 nya­rán következő iskolai bizonyítványt nyerte : Első félévben : Második félévben : erkölcsből I. osztály görög nyelvből kitűnő latin nyelvből kitűnő természettanból kitűnő természettanból kitűnő alkalmazott mértan kitűnő alkalmazott mértan kitűnő vegytanból kitűnő vegytanból kitűnő német nyelvből kitűnő német nyelvből kitűnő magyar nyelvből kitűnő ókori történetből kitűnő magyar történet kitűnő francia nyelvből kitűnő francia nyelvből kitűnő Magyarorsz. közjoga kitűnő egyetemes jellemrajz (statistika) kitűnő Magyarország jellem­rajza (statist.) kitűnő Az iskolai év folyamában, az 1841 tavaszán május­ban keletkezett ifjúsági képzőtársaságba is beállott és ifjúi hévvel lépett nemes versenyre egy Petőfivel, Orlai Petricscsel, Bárány Gusztávval, Dömény Ferenccel, Lan­­tai Sándorral, Kis Gáborral, Kerkapoly Károlylyal és még számos nemesnél nemesebb törekvésű társakkal. — Már november 21-én érdemkönyvre ítélte Finta Károly bíráló a „Mi az ?“ című következő lyrai művét. Szólj, mi dal ez? Ennyi zaj közepett, Ennyi bűvhang s vad moraj felett? Felcsapongva égre hat zenéje, Mely keserv és tiszta eldelet. »Tán sűrén zeng méreg-édes hangon Csáb ajakkal csendes légen át ?« Kisszerű az ennek ellenében. Ihletetten hallám báj dalát. »Tán a Memnon szobra dali magasztos Hajnal-szülte tiszta éneket? Tán az égi bujdosók őszhangja Rezgi át a kéklő mennyeket?« Nem t­ód a dal bús és nagyszerű dal! Mely szivet fojt és kebelbe hat. Mély keserve annak a ki hallja, S a ki zengi szive megszabad. Hattyú dal ez, túlfeszült hatalma Egy utópercz érzeményinek, Melynek lelket elfogó siralmi Haldokolva szerte lengenek. Óh! haláldal ez, siralmi ének! Egy enyésző nép hattyú dala; Egy hazának vég feljajdulása ; Egy letűnő nép esthajnala. Még ezen költeménynek Jókai Móric van aláírva. — 1842-ben február 9-én olvasta fel a társulati ülésben „Az Istenítélet“ című beszélyét, melyet a február 13-i ülésen Bárány Gusztáv érdemkönyvbe írásra méltatott. A február 23-i ülésen „A coloss“ cimü lyrai művét Tóth István, most posonyi ügyvéd, érdemkönyvre méltónak találta, de beírva nincs. Ugyanezen ülésben az „Ősi kard“ és „Agg lantos“ lyrai műveit kiigazítás végett visszaadták.­­ A február 27-i ülésben „Vágytárs“ címü beszélyét Kerkapoly Károly bírálta és egyes igazítások megtevésére p. o. hősnő jelleme könnyelműebbnek mutattassék fel, utasította. És végre a julius 26-i ülésben dicsérettel lett kiemelve a „Tűz és viz“ cimü beszélye, melyért egy arany másod­jutalmat is nyert. Ellenében Orlai Petries Soma nyerte az első, két aranyos jutalmat „Viszontorlás“ címü be­széltével,­­ Lantai Sándoré pedig a harmadik helyen lett dicsérettel kitüntetve. Jókai Mór mint szavaló is tett kísérletet az ifjúsági képzőtársaságban. Először szavalt 1842. jan. 19-én „Az éjféli ház“ czimü költeményét Vörösmartynak. A bírálat következőleg van bejegyezve a társulati jegyzőkönyvben: „szavalata alacsony hangja miatt érthetetlen volt“. — Feb­ruár 27-én szavalta Vörösmarty „Száműzött“ czimü költe­ményét, melynek szavalásában haladást tapasztaltak. Ju­nius 12-én pedig Antonius beszédét Julius Caesar felett a Julius Caesar tragédiából. A reá vonatkozott bírálat nincs a jegyzőkönyvben fentartva. A május 29-én tartott ülésben Petőfivel együtt bírá­lóvá választatott. Ilyen minőségben bírálta június 26-án Sárközy Titusnak németből fordított „Zörgő manó“ czimü beszélyét. Befejezésül följ­egyezzük még ide, hogy az évzord örömünnepen jul. 30-án a „Tűz és Víz“ czimü pályanyer­tes műből mutatványt olvasott fel Demjén Ferencz társu­lati alelnök, az „Isten Ítélet“ből pedig Bárány Gusztáv. A csodák vagy két tévedés. Irta: MERLE D'AUBIGNÉ. (Folyt. köv.) Az igaz vallásnak két alkat-eleme van: az emberi­nél magasabb rendű­­tények és szintén magasabb rendű igazságok; a szentség szellemében és életben egyesült tények és igazságok. Ezen elemek egyikét, a csodát könnyen lehet ki­gondolni, de a másikat az igazságot lehetetlen kigondolni. Egy gyermek is találhat ki csodát, sőt minél éret­lenebb és gyermekiesebb az emberi elme, annál több cső­

Next