Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1898-10-02 / 40. szám

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. Dr. Závory Sándor gyűjtése 7 frt. Besztercze város 1 frt 50 kr. Városhidvégi ref. egyház 1 frt 50 kr. Rácz Gyula v. tanácsbiró 3 frt. Tárkányi ref. lelkész gyűjtése 6 frt 50 kr. Komáromi főispán gyűjtése 8 frt 50 kr. Szentesi ref. egyház 5 frt. Kis-kovácsi ref. egyház 1 frt. Rima­­szombati tkptár 6 frt. Irinyi ref. egyház 2 frt 35 kr. Győrmegyei alispán gyűjtése 37 frt 79 kr. Jász-Nagykun- Szolnok megye közművelődési pénztára 30 frt. Kamocsai ref. egyház 3 frt. Fogarasi ref. egyház 2 frt. Farkas Kata­lin 12 frt. Veszprémi tkptár 5 frt. Szatmármegyei főispán 6 fr 14 kr. Nagy-Kőrös város 10 frt. H.-M.-Vásárhely város 5 frt. Mármaros-Sziget város 10 frt. Korpona vá­ros 2 frt. Őrségi esperes, egyházas-rádóczi lelkész g3züj­­tése 15 frt 36 kr. Hálás köszönet a kegyes szivü adako­zóknak ! Szabó Zsigmond, lelkész. — Előfizetési felhívás Dr. Szabó Sándor sáros­pataki jogakadémiai tanárnak „Illetékegyenérték“ (Equi­­valens-adó) czímű művére. Azon nagy bizonytalanság, a­melyet pénzügyi törvényeink alkalmazásánál minden nap tapasztalhatni, s azon folytonos panasz, mely e miatt min­den oldalról felhangzik, azon elhatározásra juttatott, hogy a szakemberek és az adózó polgárok rendelkezésére egy oly Pénzügyi Kódexet bocsássák, mely ezen bizonytalan­ságot és tájékozatlanságot megszüntesse s a minden ol­dalról felhangzó panaszt elnémitsa. Ezen Pénzügyi Kódex elkészítése és kiadása — melyben a pénzügyi törvények akként lesznek feldolgozva, magyarázva, példákkal s az eddig megjelent közigazgatási bírósági ítéletekkel s mi­niszteri rendeletekkel ellátva, hogy az a legkényesebb igé­nyeket is kielégítse — nem kis fáradságba és áldozatba kerül ; ily nagy vállalatba csakis a nagyközönség osztat­lan pártfogása s támogatása mellett lehet belemenni. Ezen „Pénzügyi Kódex“-nek egyik kötetét fogja képezni a folyó évben karácsonyra megjelenő „Illetékegyenérték“ (Equi­­valens-adó) czímű munka, mely magában foglalja az illeték­­egyenérték bevallására, kivetésére, beszedésére, behajtá­sára, le- és elszámolására vonatkozó törvényeket és sza­bályokat, valamint a közigazgatási bíróságnak és a pénz­ügyminisztériumnak — egész a munka megjelenéséig — az illetékegyenértékre vonatkozó ítéleteit, illetve rende­leteit feldolgozva a „függelékében egész terjedelem­ben aként, hogy e munka használata nélkülözhetővé teszi a közigazgatási bíróság határozatait magában fog­laló gyűjteménynek a pénzügy­minisztérium rendeleteit magában foglaló „Pénzügyi Közlönyének a ma már nem kis költségbe kerülő és nem is könnyen eszközölhető meg­szerzését. Ezen munka nem csak az által vált teljessé, hogy használata nélkülözhetővé teszi az említett gyűjteményeknek a megszerzését és használatát, hanem az által is, hogy mindenütt az elmélet példákban van megvalósítva s a be­vallás módja, az illetékegyenérték kivetése, behajtása, általában az egész illetékegyenértéki kezelés mintegy szemléletileg van előírva; ezenkívül még a magán felekre nézve nagy előnnyel bír jelen munka azért is, mert a gyakrabban előforduló szabálytalanságok , törvénytelen­ségek s a régi illetékegyenértéki hátralé­kok mikénti or­voslása, illetve rendezése iránt benyújtandó kérvények mi módom­ szerkesztésére útbaigazítást ad, amennyiben iromány­mintákkal is ki van egészítve. Az „Illetékegyen­­érték“ czímű munka, — mely körülbelül negyven év ter­jedelmű lesz — előfizetési ára 4 frt, bolti ára pedig 5 frt. Az előfizetési összeg mielőbb, de legkésőbb október hó 15-éig nevemre (Sárospatak, Zemplén megye) küldendő be. Miután ezen munka, és így az egész „Pénzügyi Kódex“ megjelenését is részben az előfizetők számától teszem függővé, igen kérem ismételten a nagyközönség támoga­tását. Gyűjtőimnek fáradságukért előre köszönetet mondva vagyok Sárospatak, 1898. évi szeptember hó 10. hazafias tisztelettel. Dr. Szabó Sándor, a sárospataki jogakadémián a magyar pénzügyi jog rendes tanára. — Kossuth Lajosnak 1848-iki leghívebb arczképe. A fővárosi 1848—49. Kossuth muzeum évek óta foglalkozik annak megállapításával, hogy a világ min­den részéből összegyűjtött ezernél többféle Kossuth arcz­­képek között melyik a leghívebb kép. Nem rég elhunyt jeles festőnk az öreg Barabás 1848 - 49-ben négyszer raj­zolta meg Kossuth arczképét. Ezek közt van egy, a­mely az összes képekkel összehasonlítva igen sikerültnek mond­ható, de a másik három Barabás-féle Kossuth kép nem jó, épp úgy nem sikerültek, mint a­hogy Petőfit nem jól rajzolta meg a nagy mester. A legelső 1847-i Kossuth Daguerotyp arczkép báró Helfert v. b. titk. tanácsosnak, az 1848-i események hires történészének birtokában van, ki erről másolatokat ajándékozott Gr. Kreith Bélának. Érdekes, hogy a másolatokat báró Helfertnek jó barátja Lobanoff herczeg, a meghalt bécsi orosz nagykövet készítette. A báró Helfert-féle Daguerotyp, a Barabás-féle legjobb kép és az amerikai ötféle Daguerotyp fényképek után és em­lékezete nyomán festette meg Kossuth Ferencz ajándék­­kép­ér. Kreith Bélának, Kossuth Lajos 1848-ks leghivebb arczképét. Ugyancsak Kossuth Ferencz festette meg édes atyjának öregkori arczképét az élő Kossuthról oly híven, hogy a­kik a legnagyobb magyart Turinban szerencsések voltak láthatni, azok meggyőződhettek arról, hogy soha életükben hivebb arczképet nem láttak, mint a minőt Kossuth Ferencz festett dicső atyjáról. Ezen eredeti és leghivebb képekről festenek most a budapesti 1848—49-i múzeumban öregkori és 1848-i Kossuth arczképeket, vá­rosok és egyletek számára. 230 forintba kerül szép rámá­val egy térdig festett életnagy Kossuth kép, melynek magassága másfél méter, szélessége egy és egy harmad méter. Életnagy mellkép formában rámástól 25, 50 forint, vagy 100 forintba kerül egy-egy jól festett Kossuth vagy Petőfi kép, sőt 10 forintért is ad a budapesti 1848-as és Kossuth múzeum egy életnagy Kossuth képet. Fenti árak mellett a festőnek és a múzeumnak is kevés a haszna, miért is ez a vállalkozás inkább az 1848— 49-i és Kossuth kultusznak hoz áldozatot. A Bem Petőfi kör­képnél, a­mely csatakép ma Budapestnek legérdekesebb látványa, ki van állítva 1848—49-i múzeum legszebb része,­­ itt látható (Városliget arena­ut 70. sz.) a Kossuth Fe­rencz által festett fennt­­eírt két nagyszerű Kossuth kép is. Mielőtt a Kossuth Ferencz által festett 1848-i képet a Kossuth múzeum mint tökéleteset elfogadta volna, bemu­tatta a képet Barabás, Kovács Ernő és más olyan jeles művészeknek, kik Kossuthot 1848—49-ben és az 50-es években többször látták. Megnézték a képet a még élő 48-as jeleseink és Kossuthnak rokonai, barátai. Ezek után a kép addig lett javítva, mig egyhangúlag kimondatott, hogy tökéletes. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Kis József* Főmunkatárs: Faragó János* Pápán. 1898. az ev. ref- főtanoda betűivel ny. Kis Tivadar.

Next