Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1898-10-02 / 40. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. Dr. Závory Sándor gyűjtése 7 frt. Besztercze város 1 frt 50 kr. Városhidvégi ref. egyház 1 frt 50 kr. Rácz Gyula v. tanácsbiró 3 frt. Tárkányi ref. lelkész gyűjtése 6 frt 50 kr. Komáromi főispán gyűjtése 8 frt 50 kr. Szentesi ref. egyház 5 frt. Kis-kovácsi ref. egyház 1 frt. Rimaszombati tkptár 6 frt. Irinyi ref. egyház 2 frt 35 kr. Győrmegyei alispán gyűjtése 37 frt 79 kr. Jász-Nagykun- Szolnok megye közművelődési pénztára 30 frt. Kamocsai ref. egyház 3 frt. Fogarasi ref. egyház 2 frt. Farkas Katalin 12 frt. Veszprémi tkptár 5 frt. Szatmármegyei főispán 6 fr 14 kr. Nagy-Kőrös város 10 frt. H.-M.-Vásárhely város 5 frt. Mármaros-Sziget város 10 frt. Korpona város 2 frt. Őrségi esperes, egyházas-rádóczi lelkész g3züjtése 15 frt 36 kr. Hálás köszönet a kegyes szivü adakozóknak ! Szabó Zsigmond, lelkész. — Előfizetési felhívás Dr. Szabó Sándor sárospataki jogakadémiai tanárnak „Illetékegyenérték“ (Equivalens-adó) czímű művére. Azon nagy bizonytalanság, amelyet pénzügyi törvényeink alkalmazásánál minden nap tapasztalhatni, s azon folytonos panasz, mely e miatt minden oldalról felhangzik, azon elhatározásra juttatott, hogy a szakemberek és az adózó polgárok rendelkezésére egy oly Pénzügyi Kódexet bocsássák, mely ezen bizonytalanságot és tájékozatlanságot megszüntesse s a minden oldalról felhangzó panaszt elnémitsa. Ezen Pénzügyi Kódex elkészítése és kiadása — melyben a pénzügyi törvények akként lesznek feldolgozva, magyarázva, példákkal s az eddig megjelent közigazgatási bírósági ítéletekkel s miniszteri rendeletekkel ellátva, hogy az a legkényesebb igényeket is kielégítse — nem kis fáradságba és áldozatba kerül ; ily nagy vállalatba csakis a nagyközönség osztatlan pártfogása s támogatása mellett lehet belemenni. Ezen „Pénzügyi Kódex“-nek egyik kötetét fogja képezni a folyó évben karácsonyra megjelenő „Illetékegyenérték“ (Equivalens-adó) czímű munka, mely magában foglalja az illetékegyenérték bevallására, kivetésére, beszedésére, behajtására, le- és elszámolására vonatkozó törvényeket és szabályokat, valamint a közigazgatási bíróságnak és a pénzügyminisztériumnak — egész a munka megjelenéséig — az illetékegyenértékre vonatkozó ítéleteit, illetve rendeleteit feldolgozva a „függelékében egész terjedelemben aként, hogy e munka használata nélkülözhetővé teszi a közigazgatási bíróság határozatait magában foglaló gyűjteménynek a pénzügyminisztérium rendeleteit magában foglaló „Pénzügyi Közlönyének a ma már nem kis költségbe kerülő és nem is könnyen eszközölhető megszerzését. Ezen munka nem csak az által vált teljessé, hogy használata nélkülözhetővé teszi az említett gyűjteményeknek a megszerzését és használatát, hanem az által is, hogy mindenütt az elmélet példákban van megvalósítva s a bevallás módja, az illetékegyenérték kivetése, behajtása, általában az egész illetékegyenértéki kezelés mintegy szemléletileg van előírva; ezenkívül még a magán felekre nézve nagy előnnyel bír jelen munka azért is, mert a gyakrabban előforduló szabálytalanságok , törvénytelenségek s a régi illetékegyenértéki hátralékok mikénti orvoslása, illetve rendezése iránt benyújtandó kérvények mi módom szerkesztésére útbaigazítást ad, amennyiben irománymintákkal is ki van egészítve. Az „Illetékegyenérték“ czímű munka, — mely körülbelül negyven év terjedelmű lesz — előfizetési ára 4 frt, bolti ára pedig 5 frt. Az előfizetési összeg mielőbb, de legkésőbb október hó 15-éig nevemre (Sárospatak, Zemplén megye) küldendő be. Miután ezen munka, és így az egész „Pénzügyi Kódex“ megjelenését is részben az előfizetők számától teszem függővé, igen kérem ismételten a nagyközönség támogatását. Gyűjtőimnek fáradságukért előre köszönetet mondva vagyok Sárospatak, 1898. évi szeptember hó 10. hazafias tisztelettel. Dr. Szabó Sándor, a sárospataki jogakadémián a magyar pénzügyi jog rendes tanára. — Kossuth Lajosnak 1848-iki leghívebb arczképe. A fővárosi 1848—49. Kossuth muzeum évek óta foglalkozik annak megállapításával, hogy a világ minden részéből összegyűjtött ezernél többféle Kossuth arczképek között melyik a leghívebb kép. Nem rég elhunyt jeles festőnk az öreg Barabás 1848 - 49-ben négyszer rajzolta meg Kossuth arczképét. Ezek közt van egy, amely az összes képekkel összehasonlítva igen sikerültnek mondható, de a másik három Barabás-féle Kossuth kép nem jó, épp úgy nem sikerültek, mint ahogy Petőfit nem jól rajzolta meg a nagy mester. A legelső 1847-i Kossuth Daguerotyp arczkép báró Helfert v. b. titk. tanácsosnak, az 1848-i események hires történészének birtokában van, ki erről másolatokat ajándékozott Gr. Kreith Bélának. Érdekes, hogy a másolatokat báró Helfertnek jó barátja Lobanoff herczeg, a meghalt bécsi orosz nagykövet készítette. A báró Helfert-féle Daguerotyp, a Barabás-féle legjobb kép és az amerikai ötféle Daguerotyp fényképek után és emlékezete nyomán festette meg Kossuth Ferencz ajándékképér. Kreith Bélának, Kossuth Lajos 1848-ks leghivebb arczképét. Ugyancsak Kossuth Ferencz festette meg édes atyjának öregkori arczképét az élő Kossuthról oly híven, hogy akik a legnagyobb magyart Turinban szerencsések voltak láthatni, azok meggyőződhettek arról, hogy soha életükben hivebb arczképet nem láttak, mint a minőt Kossuth Ferencz festett dicső atyjáról. Ezen eredeti és leghivebb képekről festenek most a budapesti 1848—49-i múzeumban öregkori és 1848-i Kossuth arczképeket, városok és egyletek számára. 230 forintba kerül szép rámával egy térdig festett életnagy Kossuth kép, melynek magassága másfél méter, szélessége egy és egy harmad méter. Életnagy mellkép formában rámástól 25, 50 forint, vagy 100 forintba kerül egy-egy jól festett Kossuth vagy Petőfi kép, sőt 10 forintért is ad a budapesti 1848-as és Kossuth múzeum egy életnagy Kossuth képet. Fenti árak mellett a festőnek és a múzeumnak is kevés a haszna, miért is ez a vállalkozás inkább az 1848— 49-i és Kossuth kultusznak hoz áldozatot. A Bem Petőfi körképnél, amely csatakép ma Budapestnek legérdekesebb látványa, ki van állítva 1848—49-i múzeum legszebb része, itt látható (Városliget arenaut 70. sz.) a Kossuth Ferencz által festett fennteírt két nagyszerű Kossuth kép is. Mielőtt a Kossuth Ferencz által festett 1848-i képet a Kossuth múzeum mint tökéleteset elfogadta volna, bemutatta a képet Barabás, Kovács Ernő és más olyan jeles művészeknek, kik Kossuthot 1848—49-ben és az 50-es években többször látták. Megnézték a képet a még élő 48-as jeleseink és Kossuthnak rokonai, barátai. Ezek után a kép addig lett javítva, mig egyhangúlag kimondatott, hogy tökéletes. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Kis József* Főmunkatárs: Faragó János* Pápán. 1898. az ev. ref- főtanoda betűivel ny. Kis Tivadar.