Dunántúli Protestáns Lap, 1899 (10. évfolyam, 1-53. szám)
1899-08-20 / 34. szám
539 MNANTULI PROTESTÁNS LAP 540 a segesvári csata, t. i. 1849. jul. 31-én. Az ádáz ellenséggel szemközt állnak a hős magyarok. S az, a ki tollal, nyelvvel, karddal harcolt imádott hazájáért, itt eltűnt miként a lehullott meteor. Mondják, hogy itt-ott porlanak csontjai, de . . . én . . . nem tudom, sőt . . . nem hiszem; többet mondok: nem is igaz, hogy Petőfi meghalt volna. Ez képes kifejezés; a test szerint nem létezik, de él szelleme, amely több, becsesebb a porló anyagnál; él közöttünk s elhintett szenteszméi gyümölcsözően hatnak édes hazánk erősbitésére, felvirágozására, Útmutatóul a második ezer év helyes alakulására. Igen! Szelleme él és élni fog, mentői később — annál inkább halhatatlanittatik és halhatatlanodik . . . Olyan az ő eltűnése, mint az ó-szövetségi világban Ilyésnek menybe ragadtatása. Szent eszméi olyanok, miként a Mózesnek örökké égő csipkebokra. Plangzott ugyanis a levegőben a szózat: Közel ne jöjj, oldd le előbb saraidat. Petőfihez sem lehet közelíteni hamis, ál érzelmekkel, igazi honszerelem nélkül. Menjünk el, ezek után, hazafias közönség, mentünk el emlékezetben a segesvári ércszoborhoz, tegyünk otthonszerelmi fogadást és imádkozzunk. Mondjuk, hogy legyen áldott Petőfi Sándor emlékezete ! Legyen kevésre neve szivünk rejtekébe. Mert ha úgy élünk, a miként O előttünk járt s ha úgy szeretjük hazánkat, a mint O lángol honáért, akkor boldog lesz édes Magyarországunk s oly erős, hogy még a pokol kapui sem vehetnek rajta diadalt! És most (a hallgatóság feláll) népeknek hatalmas Ura, a sokat szenvedett magyar nemzetnek is Istene, jó Atyánk! Hozzád száll fel hálaadó s esedező imánk ez ünnepélyes alkalommal. Áldunk tégedet s magasztaljuk szent nevedet, hogy adtál nekünk Petőfit és a hozzá hasonló s kimagasló nagy alakokat, a kiktől tanulánk s tanulhatunk is honszerelmet, kölcsönözhetünk erőt a jóra, vehetünk példát az erényes életre, a becsületes hazafiságra. Isten! Népeknek Istene! A hála mellett esdünk is hozzád, hogy atyailag gondoskodjál rólunk, hogy e szegény, de dicső haza, ne szűkölködjék soha, nagy szellemek nélkül, sőt add, hogy időről-időre legyenek közöttünk oly világító fáklyák, mind egyházi, mind polgári tekintetben, akiknek példaadó világánál járván, boldog legyen életünk, boldog e haza, a király és a nemzet! Úgy legyen. Ámen. Veszprém. Száz Ferenc, kétszer annyi tűzetik ki jelöltül, mint ahány állomás betöltendő. Olyan tényekre vonatkozván a felhozott nehezmények, amelyek már az egyházkerület által elfogadtattak és helybenhagyattak, felmentve érezhetném magamat ez ügyre vonatkozólag minden felelősség alól. D)e hogy mindenki meggyőződhessék arról, hogy y.y, véleménye helytelen és alaptalan, a neheztelt eljárás helyességének igazolására elégséges azon általános jogelvre hivatkozni, hogy ahol a törvény végrehajtása módjáról maga a törvény nem intézkedik, ott az eljárást vagy szabályrendelet vagy a gyakorlat állapítja meg. A mi dunántúli ev. ref. egyházkerületünkben az esperes, az egyházmegyei gondnok, a főgondnok, püspök stb. választásánál mindig általános szavazattöbbség kivántatott a megválasztáshoz. Ez kivántatott az egyházkerületi tanácsbiró választáshoz is, a mi kitűnik az 1884-ik évi junius hó 29-én Kaposvárott tartott kerületi gyűlés jegyzőkönyv 2-ik és 4-ik pontjából,a midőn először választottak egyházkerületi tanácsbirák), valamint az azóta állandóan folytatott gyakorlatból. De kitűnik ezen 1884 évi jegyzőkönyvi pontokból az is, hogy a szűkebb körű választásnál már első ízben is a betöltendő állomások kétszeres számában tűzettek le a jelöltek, tehát a világi tanácsbirói betöltendő állásra 12 jelölt, (az egyházi tanácsbirák közül kettő már az első szavazásnál megnyervén az általános többséget) 4 egyházi kerületi tanácsbirói betöltendő állásra 8 jelölt. Addig tehát, amig ezen gyakorlatot vagy az egyetemes ev. ref. egyház törvénynyel vagy az egyházkerület szabályrendelettel meg nem változtatja, az egyházkerületi elnökség köteles hozzá alkalmazkodni. Antal Gábor, ev. ref püspök. Felvilágosításul. A Dunántúli Protestáns Lap legközelebb megjelent 33-ik számában y. y. jegy alatt közzétett cikkben törvényellenesnek van állítva azon eljárás, hogy ez egyházkerület összes tisztviselői, különösen tanácsbírói, általános szavazattöbbséggel választatnak, holott az egyházi törvény ezt kifejezetten nem követeli, továbbá nehezményezve van azon eljárás, hogy szűkebb körű választásnál a legtöbb szavazatot nyert egyének közül Öröm ünnep. Fülén az történt, hogy az 1843-ik évben épült gyönyörű boltíves templomot Bátky Károly ottani lelkész s a mezőföldi egyházmegye tanácsbirája s fenkölt lelkű neje szül. Móricz Paula urhölgy 1000 frtnyi költséggel betisztogattatta, a talapzatot cement-lapokkal födette, a padokat ujjitotta, átfestette s egy szélfogó belső ajtót készittetett színes üveg ablakokkal. S az igy átalakított gyönyörű templomot julius hó 30-án adtuk át ünnepélyesen egy hónapi megszakítás után rendeltetésének. A templom barna alapszínezetű, egyszerűen festett falai közül a márványozott oszlopok a felső boltiventilleuettekben folynak össze, míg a chorusok égkék festése olyan perspectivát tárnak a szem elé, melynek mássában a Feszty-féle magyarok bejövetele körképnél gyönyörködtünk. Az ünnepély szónoka ifj. Medgyaszay Vince berhidai lelkész volt. Egyházmegyénknek e jeles készültségig óriási hangterjedelmü költő-papja, ki mint egyházi szónok a legelsők közé tartozik. I. Kir. VIII. 57. 58. versei alapján készült hatalmas beszédével igazi lelkesedésre ragadta hallgatóit. Beszédében összehasonl