Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1902-11-23 / 47. szám
829 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 830 tartott, melyben egyebek közt így nyilatkozott : A klerikálisok azt állítják, hogy a kormány a lelkiismereti szabadságot akarja elrabolni. Ez nem igaz, mi a római politika ellen küzdünk, mely folyton világi uralomra tör. Ebben leghatalmasabb támasza a Syllabus, mely anathémával sújtja a haladást, kutatást, sőt a gondolatot is. A népek, melyek fölszabadultak a római uralom alól, hatalmasak s jólétben élnek, míg a többiek vaary elzüllöttek vagy a züllés utján vannak. Ezek, ilyenfélék hangzottak el a francia senatusban s a beszédet hatalmas éljenek és helyeslések követték. Hol vagyunk még mi ezektől ? Nálunk még ma is meggyőződésként hirdetik sokan, még protestánsok is, hogy nevelni, tanítani ctak a szerzetesek s a szerzetesi iskolák tudnak. E hitben és meggyőződésben a szerzetesek nem egyszer a legnagyobb kicsinyléssel nyilatkoznak iskoláinkról. Az egyházak s felekezetek állapotáról szóló kormányjelentés szerint a múlt 1901 ik évben 2845 vegyes házasság volt, a megegyezések 1880 esetben a r. kath. egyház javára történtek. Felekezetnélkülivé lettek 1672-en, leginkább az egyházi adó miatt s legtöbben az ág. hitv. evangélikusok közül. Áttért 6164 lélek, a legnagyobb nyereség itt is a róm. kath. egyházé. — A puszta-rádóci polgári olvasókör a téli évadot f. évi nov. 8-án 52 taggal kezdte meg. Mely alkalommal közgyűlés tartatván, Soós Gyula tanító, elnök igen lelkes megnyitójában arra buzdította a kör tagjait, hogy községének minden tagja, ifja és örege tömörüljön azon zászló alá, melyre azon protestáns hármas jelszó van felírva: Istennek, Hazának, Tudománynak ! Különösen nekünk reformátusoknak kell ezen jelszavakat szivünkbe s lelkünkbe vésni „Megnehezült az idők járása felettünk.*, mert ismét kezdi a sötétség ostromolni egyházunk bástyáit. Álljunk hát szüntelen résen s mint megdicsőült őseink tették : hitbuzgósággal, áldozatkészséggel s a szellem fegyverével, a tudománynyal győzzük le, verjük vissza az ellenünk nemtelen fegyverekkel harcoló ellenség táborát. Az elnöki megnyitó után elhatározta a közgyűlés, hogy a következő lapokat járatja : Magyar Szó, Független Magyarország, Budapest, Vasárnapi Újság, Világkrónika, Kis Tükör, Vasvárr megye és Körmend és Vidéke című lapokat, tehát három napi-, és 5 hetilapot. Az összejövetelek hetenkint négyszer lesznek, u. m. Vasárnap, kedden, csütörtökön és szombaton. Szerdán és pénteken az olvasóköri dalárda tart próbákat. Az olvasókör könyvtára 4345 műből áll . . . Bizony derék dolog ez ! — Sikkasztás. Szinte hihetetlen sikkasztás történt az Alkotmány politikai napilap szerkesztőségében. E lap novemb. 1. megjelent számában rólunk protestánsokról a többek közt ezt mondja: „A protestantismus kiváló férfiai között teljesen ideális alakokat alig tartunk. Nagy protestáns államférfiaink között hiába keresünk Hunyady János Zrínyi Miklós, Rákóczy Ferenc vagy Széchenyi Istvánhoz fogható igazán ideális hazaiakat. Kiváló egyéneik nagyságának elismerésében és megcsinálásában a személyes érdemek mellett majdnem mindig és mindenütt jelentékeny szerepet játszott a reklám, sőt a terrorizmus is. Bármennyire verték is a mellüket a protestánsok, ők csak elméletben voltak először hazafiak és csak azután protestánsok ; a gyakorlatban azonban mindig először protestánsok, még pedig a kíméletlenségig s csak azután hazafiak“ ... A mi sorainkban hát nincsenek teljesen ideális alakok ?! Hát Bocskay, Bethlen, I. Rákóczy György, Kossuth Lajos, Petőfi, Arany, Jókai hol vannak ? Hol ? Elsikkasztotta őket az Alkotmány !. . Egyébiránt mi egész őszintén magunkénak valljuk az Alkotmány által az ultramontánok részére lefoglalt, fölemlített nagy férfiainkat. Oh azoknak szelleme épp oly messze áll az ultramontanismustól, a pápa és a szerzetesek bálványozásától, mint amily közel áll az evangéliumi protestantizmus szelleméhez ! A mi lelki rokonaink ők s nem az övék ! — A társadalom megtisztítása. A francia szabadkőművesek hódolatteljesen üdvözlik a köztársaság elnökét és a kormányt őszinte köztársasági politikájukért s fölhívják őket, hogy a papismus ellen a legnagyobb erélylyel folytassák a küzdelmet, biztosítva, hogy „a társadalom megtisztításának nagy munkájánál a nemzet igazi demokrata elemeit a részükön fogják találni.“ — Földrajz az elemi népiskolák számára . 4. 5. 6. oszt. Irta : Darab Lajos egyházas-rádóci néptanító. Szombathely: Bzíjtalanffy József könyvnyomdája. 1902. Ára 30 fillér. 40 lap. A hosszas tapasztalatok alapján ügyesen megirt , jó nyomású füzetkéket szívesen aláljuk tanítóink figyelmébe. SZERKESZTŐ ÜZENET. S. D. K.; B. K. K. Amint sorát ejthetem, közlöm. Szives köszönet. K. K K. Köszönöm szépen szives figyelmedet; már ki van szedve. Cs. S. Aszaló: Igen, ez már 1903. I-re szól. Bocsánat a tévedésért! Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Kis József. Kőrmunkatárs: Faragó János* hivatalos rész. Alap- és lelkészképesitő vizsgálati tételek az 1903-ik évre. A theol. akadémia tanári kara 1902. évi nov. hó 20-án tartott ülésében az alap, az első és második lelkészképesitő vizsgálati tételeket a következőképen alapította meg: I. Alapvizsgálatra. Bevezetésből: János evangeliomasagogikai ismertetése. Egyháztörténetből: Kálvin egyházszervezetének ismertetése. Vallásbölcsészetből : Párhuzam a keresztyénség és az Islam főbb hittételei között. II. Első lelkészképesitő vizsgálatra. Biblica theologiából: Pál apostol antropoligiája. Hittanból: Jézus főpapi tiszte. Erkölcstanból: Az iszákosság hatása az erkölcsiségre. III. Második lelkészképesitő vizsgálatra. Egyházjogtanból . A régi magyar házassági jog ismertetése.