Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1909-06-06 / 23. szám

389 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 390 D. K. E. A Dunántúli Közművelődési Egyesület évi közgyűlése és évkönyve. Az ország egyik legnagyobb közművelődési egye­sülete, a Széll Kálmán, Pallavicini Ede őrgróf­ és Rákosi Jenő vezetése alatt működő Dunántúli Köz­művelődési Egyesület június hó 8-án Budapesten az Újvárosháza közgyűlési termében tartja meg évi rendes közgyűlését, melyre az egyesület főtitkári irodája Budapest, VII., Dohány­ utca 39. I. 7. adja ki a ked­vezményes vasúti jegy váltására szóló igazolványokat. A dr. Fodor Oszkár főtitkár szerkesztésében megjelent hatalmas évkönyv, mely a D. K. E utolsó évi munkás­ságáról beszámol, megemlékezik az Országos Közmű­velődési Kongresszus ama fontos eredményéről, hogy megalakult a nemzetiségi mozgalmak és támadások ellensúlyozására az „Országos Közművelődési Tanács"­, mely hazánk valamennyi kulturális testületét s egye­sületét egy egységes közművelődési programaiban össze­forrasztja. E tanács megalakulása a D. K. E. öntudatos kultur­politikájának elismerését is jelenti egyben, mert az új országos fontosságú kultur fórum elnöki székébe Széll Kálmán, a D. K. E. első elnöke s mai díszelnöke került; az ő nemzeti kultúrpolitikája vezette egyle­tünk egész működését és az egész Dunántúlnak dicső­sége az, hogy most az ország ezen hatalmas új kultur­szervezetének vezetését Széll Kálmán vállalta el. Mindama kultúrás mozgalmakban, melyek a lefolyt évben szerepet játszottak, a D. K. E. is kivette a részét. — A lefolyt esztendő az erőgyűjtés szempont­jából örvendetes eredményekkel járt. A társadalom mind szélesebb köreiben kezd érdeklődni a D. K. E. munkás­sága iránt, mely Széll Kálmán, Pallavicini Ede őrgróf és Rákosi Jenő irányítása mellett a Dunántúl tizenegy vármegyéje területén egyre intenzívebben gyakorolja áldásos működését. Az 1908. év során 18 alapító, 8 pártoló és 509 rendes taggal gyarapodott a tagok létszáma. Beszámol a jelentés a soproni kulturünnepről, mely fényes bizonysága volt annak, hogy a soproniak együtt éreznek azokkal az elvekkel és törekvésekkel, amelyek a D. K. E.-t két évtizedes fennállása során vezetik. Fentartotta az egyesület a tárnoki (Fehér m.), a városlődi (Veszprém m.), a vimpáci (Sopron m.), a szári (Fehér m.), a tarjáni (Komárom m.) kisdedóvodákat, segélyezte a Soproni Irodalmi és Művészeti Kör gyermektelepítési akcióját, mint új falusi népművelő intézményt a Dunán­túlon a népakadémiákat is meghonosította. Egyelőre Komárom megyében kezdte s támogatja ezek szerve­zőjét Kertész Ferencet, ki eddig öt községben alapította meg s összesen mintegy 80 népszerű ismeretterjesztő előadást rendezett. Munkájában az Uránia Egyesület vetített képekkel, a közoktatásügyi minisztérium a D. K. E. felterjesztésére pedig államsegéllyel támogatja. A magyar nyelv­­tanításában kitűnt tanítók és papok segé­lyezésére 2000 koronát fordított, azon összegeken kívül, amelyet a Somogyvármegyei Közművelődési Egyesület e célra kiosztott. Öt közművelődési egyesület munkálkodott a lefolyt évben azon nagy nemzeti célok megvalósítására, amelyek érdekében a D. K. E. tevékenykedik a Dunántúl tizenegy vármegyéjének területén a műveltség terjesz­tésére és a közjólét emelésére. A Komárom megyei és Városi Közművelődési Egyesület élén Sárközy Aurél kir. kamarás, mint elnök és az év egy részében Lőrinczy Gyö­rgy kir. tanfelügyelő­, mint főtitkár fejtett ki áldá­sos tevékenységet, de nagymérvű tanfelügyelőségi el­foglaltsága miatt az adminisztrácionális teendőktől vissza­lépett, s ekkor Witausek Károly tb. megyei főjegyző választatott meg, aki ugyanabban a szellemben vezeti tovább a Komárom megyei és Városi Közművelődési Egyesület ügyét, amelyben Lőrinczy György,­a hazai irodalomnak büszkesége és az ország kultur mozgal­mainak egyik legrégibb harcosa, e kipróbált kultur egyesületben a közművelődési feladatok megvalósítását annyi lelkesedéssel és eredménynyel munkálni töre­kedett. A Komárommegyei és Városi Közművelődési Egyesület működésének értékes jelentését még Lőrinczy Gyö­gy kir. tan., kit alelnöknek választott meg a ko­máromi fiók­egylet, állította össze és az egész terjedel­mében az évkönyben foglaltatik. A Somogyvármegyei Közművelődési Egyesület élén Kopotsfy Jenő főispán és dr. Andorka Elek főügyész állanak, kik az igazgató­sággal egyetemben irányítják e fontos fiókegyesület működését, amelynek nem egy jelentős eredményéről számol be. A Pécs-Baranyavármegyei Közművelődési Egyesület gróf Benyovszky Móric és Erreth János fő­ispánok vezetésével intenzívebb működését szintén ez évben kezdette meg. A Zalavármegyei Közművelődési Egyesület, mint a Dunántúli Közművelődési Egyesület nemzeti munkájának legújabb műhelye, ritka lelkes tevékenységgel kezdette meg agitációját gróf Batthyány Pál főispán elnök és dr. Ruzsicska Kálmán tanfelügyelő vezetése mellett. Gróf Széchenyi Viktor főispán már megindította a­­ Fehérmegyei és Székesfehérvár Városi Közmű­velődési Egyesület szervezésének munkálatait, s így e fiókegyesület is a megvalósulás stádiumához köze­ledik. A Fehérmegyei Irodalmi és Közművelődési Egye­sület pedig megindította a tárgyalásokat, hogy egyesü­letünkkel szorosabb kapcsolatba kerüljön. Székhelyét az egyesület Székesfehérvárra helyezte át és így leg­közelebb a vármegyében is tényleges szerepe lesz a vármegyei kulturegyesületnek. Az ez évben megalakult Veszprémi Magyar Közművelődési Egyesület azonban nem kívánt a D. K. E.-hez csatlakozni. Gyarapította a lefolyt évben a Dunántúl könyv­tári hálózatát is az egyesület, amennyiben már 106 nép-, vándor- és gazdasági népkönyvtár fölött rendelkezik a D. K. E., amely mindezideig is jelentékeny és sikeres eredményű tevékenységet fejtett ki a hazai irodalom terjesztése és ezáltal a nép művelődésének emelése érdekében. A Komárom megyei könyvtár segélyezésén kívül 250 korona könyvtárkezelői jutalmat folyósított

Next