Dunántúli Protestáns Lap, 1913 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1913-12-21 / 51. szám
428. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. tendő, legföljebb néhány évtized áll rendelkezésünkre. Majd odalenn elnémul minden panaszunk és gyűlölködésünk, de utódaink azon az alapon fognak tönkrejutni vagy virágozni, amit mi építettünk számukra. A felelősség alól való kihúzás közönséges gyávaság. 2. Hogy én csak eszköz vagyok az Úr kezében az Ő munkája elvégezésére. Kötelességem magamat minél alkalmasabb eszközzé képezni az Ő számára, — de bármilyen tökéletlen eszköz vagyok is, az én munkarészemet csak én végezhetem el s egész bizonyosan annak a munkának elvégzésére én vagyok a legalkalmasabb eszköz. A mi családunk kötelességeit pl. csak a mi családunk tagjai végezhetik el. 3. Hogy hőssé valakit nem a végzett munka mennyisége, hanem milyensége tesz. Hogy hozzá nőjjünk nagy feladatokhoz, le kell hajolnunk előbb egyszerű kis tényekhez. Szobabölcsességgel senki még előbbre nem vitte a világot. Krisztus ugyanezt a gondolatot az egyszerű „szolgálat“ szóval fejezi ki: „Aki közületek legnagyobb akar lenni, legyen mindeneknek szolgájok!“ A tömegember éppen az ellenkezőjét mondja. Ez a kézenfekvő magyarázata annyi kettétört és eredménytelen életnek. A nagyarányú feladatok is bizonyára megtalálják majd elvégezésüket, de szó se lehet nagy feladatokról addig, míg a legegyszerűbb feladatokhoz le nem hajlunk. Ha Krisztusban értéket fedeztél föl, mondd el a fiadnak, vagy a feleségednek, vagy a barátodnak ! Hidd föl Rá a figyelmét és hozd összeköttetésbe Vele! Ez a legelső munkád és aligha merném azt gondolni, hogy méltatlan bekezdő volna nagyarányú terveidhez. Egyszer egy nagy angol keresztyénhez (Spurgeon) oda ment egy gépész azzal a kéréssel, hogy jelöljön ki számára valami keresztyén munkát. Azt kérdezte tőle a nagy angol, hogy — hát a fűtő milyen életet él ? Van-e jövője annak az életnek ? — S mikor a válasz kedvezőtlenül hangzott el, azt mondta neki : „Nos hát, barátom, ott van a munkatered !“ „Nem akartok hozzám jönni, hogy életetek legyen! .. .“ „Akinek van füle a hallásra, hallja!“ Kiss Géza. Olvasóinknak s lapunk mélyen tisztelt barátainak boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk. 1913. Jókai- és Petőfi-szobor Pápán. Két cikk:. I. A Jókai-körnek három évvel ezelőtt tartott közgyűlésén dr. Kőrös Endre főtitkári jelentésében azt a tetszetős eszmét vetette fel, hogy Jókainak és Petőfinek ne mellszobrait állítsák fel, hanem álló alakban egy szoborművön örökítsük meg őket, mint a pápai főiskola ifjú növendékeit. Olyanformán, mint Weimarban egy szoborművön vannak megörökítve Göthe és Schiller. Fölemlíthette volna még a híres brüsszeli szobrot, mely Egmont és Horn grófokat, a németalföldi nagy szabadságharc hőseit ábrázolja. A közgyűlés határozata gyanánt azt olvashatjuk, hogy megfontolásra ajánlja az eszmét. Mivel már elég szép összeg gyűlt össze a kikitűzött célra, úgyhogy komolyan beszélhetünk a szobor, vagy szobrok felállításáról, elmondom nézetemet ebben az ügyben. Pápán nem valami sűrűn állíthatnak fel szobrokat az utódaink. Rajta legyünk tehát, hogy amit felállítunk, az kifogástalan legyen, amennyire tőlünk függ. Bármily tetszetősnek, sőt első pillanatra szinte megkapónak tűnik fel az a gondolat, hogy egy szoborművön, egy talapzatra állítva örökítsük meg ezt a két nagy lángelmét, mégsem tartom helyesnek ezt a tervet. Nem pedig azért, mert hiányoznék ebből az alkotásból, bármily sikerük lenne is formailag, a tartalmi igazság. Ha szobrot állítunk Petőfinek és Jókainak, azt hiszem, mindnyájunknak az a gondolata, hogy a nagy költőket akarjuk megörökíteni, akik nemzetük lelkivilágára oly nagy befolyást gyakoroltak, akik a lelki gyönyörűség kiapadhatlan forrását nyújtották az utódoknak. Akkor pedig nem két gyermek-ifjút akarunk látni, vagy képzelünk a talapzaton, hanem erejük teljességében virágzó férfiakat. Sőt még így megalkotva is elégedetlenséget keltene lelkünkben az a szobor, mert csak színpadias volna benső igazság nélkül. Gothét és Schillert lehet egy talapzatra állítani, mert egy hatalmas szellemi áramlatnak hosszú időn át voltak vezérszellemei s benső barátság fűzte őket össze. Egmont és Horn grófokat lehet egy talapzatra állítani, mert egy világraszóló szabadságharcnak voltak vezéralakjai, akiket a szellemi közösségnek ezer szála fűzött össze. Petőfi és Jókai, bár szintén jó barátok voltak, de csak rövid ideig, annyira elütő jellemek, annyira különálló és egyetlen mindegyik, hogy egy talapzatra állítani sem — . J— —-------------— ------------------------------------------------——------------—1 ••ee®«®©®«»®©®©®©© k-k-t , , „ ______________r 0®®®®®«»«®®®®®*®©© STELCZER KAROLY ........................ műasztalos, oltárépítő és templom-berendezési vállalata »■3®**©ffi*®©®«*ö®a«a a«®©®®©®®®®*®®©®©» ptjör, JCossuth Lajos utca 24—ik szám. □ feision: 578. ....................... Számos elismerő nyilatkozat e téren készített kiváló munkálatokért. ———————