Dunántúli Protestáns Lap, 1930 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1930-09-07 / 36. szám

1930. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 169. oldal téseit is. Az egyházmegyei számvevőszéknek az egy­házak számadásainak és költségvetéseinek átvizsgá­lásáról szóló jelentését és a pénztárak időközi meg­vizsgálásáról való esperesi jelentést a közgyűlés tu­domásul vette. Az egyházmegyei könyvtárosnak, Galambos Zol­tán komáromi lelkésznek jelentését elfogadta a köz­gyűlés. A lelkészértekezlet jegyzőkönyvét és javas­latait a közgyűlés letárgyalta és elfogadta. Az egyházmegyei tanügyi bizottság jegyzőköny­vével kapcsolatban tárgyalásra került az új vallás­könyvekről benyújtott bírálati jelentés. Az egyház­megye ugyanis az elemi iskolák számára új hittan­könyv megírásával bízta meg Soós Károly egyház­­megyei főjegyzőt és Kovách Alajos tanügyi előadót, az általános magyar tanítóegyesület elnökét. A tan­könyv bírálatával Galambos Zoltán ref .lelkész és Petites Béla s Tóth Mihály ig.-tanítók bízattak meg. A bíráló­ bizottság alapos és a kérdés minden kis rész­letére kiterjedő jelentését Galambos Zoltán adta elő, amit egyhangúan elfogadott a közgyűlés. A közép­iskolák vallástanítási tantervére vonatkozólag pedig Galambos Zoltán kapott megbízatást, akinek előter­jesztett javaslatait egyhangúan elfogadta az egyház­megye közgyűlése. Déli 1 órakor a Dózsa-féle Vigadóban közebéd volt, amelyen a felszólalók lelkes szavakban ünne­pelték az egyházmegye esperesét. Ebéd után 3 órakor folytatták a közgyűlést, amely több egyházi közigazgatási ügyet intézett el. Az egyes egyházaknál tett kegyes és nemescélú ala­pítványokat köszönettel vette tudomásul a közgyűlés ,és az alistáli, aranyosi, izsai, ekecsi, hetényi és ka­­mocsai egyházaknak új adókulcsra vonatkozó előter­jesztését jóváhagyta. Kelemen Kálmán, Kiss Gyula, Kalitza Dénes és Vendégh Béla segédlelkészeket a közgyűlés egyhan­gúan fölvette az egyházmegye kötelékébe. Végül több kisebb jelentőségű ügy elintézése után Gyalókay László esperes megköszönte a komá­romi gyülekezetnek az egyházmegye iránt tanúsított figyelmes készségét, a közgyűlést délután fél 6-kor be­zárta. IF .: ÍJ KÖNYVISMERTETÉS A IV Revue des Études Hongroises. Janvier-Septembre 1929. Paris. Baranyai Zoltán és Eckhardt Sándor hézagpótló és Nyugat felé különösen nagy küldetést teljesítő folyó­iratának e legújabb számában Kovács Alajos a kisebb­ségek helyzetét ismerteti a háború előtti Magyarországon. Hajnal István Esterházy Pál herceg naplóját közli 1814-iki franciaországi tartózkodásáról. Vallery-Radot Gál László francia nyelvű doktori értekezése kapcsán az Árpádok­­korabeli magyarországi egyházi építészetről ír tanulmányt. Bürner Sándor Jean de la Chapelle nevű magyar-barát francia pályáját mutatja be. Pataky László volt pápai diák Osterwald svájci theologus magyarországi hatását ismerteti. A tanulmány jellegű cikkek után gazdag Krónika, Jegyzetek és Könyvismertetés rovat található. Utolsó helyen közli az 1928-ban megjelent Magyar­­országra vonatkozó francia nyelvű irodalom könyvészetét. A szerkesztők a tudományos eredmények mellett való­sággal nemzeti célokat szolgálnak kitűnő folyóiratukkal, melyben ha vita folyik is, az mindig előkelő hangú és komoly meggyőződésből fakadó, adatokra támaszkodó. Csurgói ref. reálgimnázium Értesítője. (Közli dr. Bene Kálmán igazgató.) Az Értesítőt rövid jelentés nyitja meg az Öregdiákok Szövetségének első évi mű­ködéséről, melyet a tagok betűrendes jegyzéke követ. Az eddig belépett tagok száma 438. Két rövid de meleg­hangú nekrológ emlékezik meg az intézet két nyug.­tanárnak, Kalocsay Endrének (1854 — 1929) és Szánthó Jánosnak (1856—1930) haláláról. Az Orsz. Ref. Tanár­­egyesületnek Csurgón tartott közgyűléséről részletesebb krónika számol be. Majd az igazgató évzáró beszéde következik, melyben lelkes hangon emlékezik meg Kis­faludy Károly és Katona József nagy íróink halálának centennáriuma alkalmából az ő kiváló, nemzeti értékeik­ről. Az iskolát gróf Festetics György a nagy helikonista alapította 1794-ben. A tanulók összes létszáma az ala­pítástól kezdve máig 23.022. A mostani év folyamán beiratkozott tanulók létszáma 333, a tanároké 14. Vizs­gálatot tett 288 rendes és 32 magántanuló. Az 1. osz­tályba idén csak 32 tanuló iratkozott be. Az intézet négy alsó osztálya közül három meglehetősen néptelen, ami az iskola anyagi egyensúlyát annyival inkább veszé­lyezteti, mert az állam 86%-ra csökkentette a segélyt, ami újabb 4000­­ terhet jelent a nagy anyagi gondok­kal küzdő régi iskolára nézve. Az iskolai év szept. 5-én kezdődött s június 21-én zárult. A tanítás eredménye jónak mondható, amennyiben a vizsgát tett 320 tanuló közül csak 16­8°­0 bukott meg, s ebből is javíthat 15%. Jelesrendű volt 31, jórendű 76, elégséges rendű 159 tanuló. A bejáró növendékek száma nagy, 80. Egész­ségi állapot általában jó volt. Meghalt két növendék. Rendkívüli tárgyként tanulták a művészi rajzot 87-en, a görögöt 40-en, a német társalgást 22-en, a zenét 23-an. A szertárak közül különösebben a természettani és a természetrajzi szertár gyarapodott. A nagykönyvtár állománya 8356 mű 14.713 kötetben, a tanári kézi­könyvtáré 675 mű 1213 kötetben. Az intézetet hivata­losan meglátogatták Mátray Rudolf dr. főigazgató (febr.) és Faragó János középiskolai felügyelő (ápr.). A növen­dékek a „Csokonai Önképzőkör “-ben, a „Bethlen Gábor Kör“-ben, a „Csokonai Sportköriben, a „Csokonai Cserkészcsapatában és az ének- és zenekarban fejtettek ki nagyobb munkásságot. Az Ifj. Segítőegyesület segé­lyezésre fordított összesen 740 pengőt. A tanári kar tandíj címén elengedett 1420 pengőt, míg a konvik­­tuson nyújtott kedvezmény összege 4544 pengő. Az internátusban 63 növendék kapott lakást, fűtést, világí­tást, mosást és takarítást havi 16 pengőért. A konvik­­tuson 104 tanuló étkezett. A júniusi érettségi vizsgán jelesen érett 2, jól 15, egyszerűen 26, javítóra utasítta­­tott 2 növendék. Vallás szerint a tanulók így oszlottak meg: 140 ref., 23 ág. ev., 145 rk., 1 gör. kath. és 11 izr. Magyar anyanyelvű volt 318, német 2. Az Értesítőt az 1930/31. évre szóló Tájékoztató és az Öregdiákok Szövetségének tagjaihoz intézett Felhívás zárja be. A mezőtúri ref. gimnázium Értesítője. (Szerkesz­tette Borsos Károly igazgató.) Az Értesítő rövid év­nyitó beszéddel kezdődik, melyet az igazgató terje­delmes évzáró beszéde követ. Ebben különösen a szü­lőket látja el bölcs és megszívlelendő tanácsokkal gyermekeik pályaválasztását illetőleg. Az elmúlt év­ről közölt jelentés után az intézet múltjáról írt cikk­ből megtudjuk, hogy a mezőtúri gimnázium a jelen iskolai évvel fennállásának 400. évét tölti be. (Egy­idős tehát pápai ref. főiskolánkkal.) A gimnázium nyolc osztályában húsz tanár tanított s így az órák ideális elosztása folytán itt megterhelés nem fordul elő. Az intézet szertárai meglehetős gazdagok. Idén különösen a fizikai, történet-földrajzi, régiségtani és

Next