Dunántúli Protestáns Lap, 1940 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1940-08-25 / 34. szám

I­. 40 DUNÁNTÚLI PRO i ES ÍÁiNia LAE hitnek és a szretetnek bizalomban és segítésben való igazi megnyilatkozásáról. Szavai mély és — reméljük — maradandó hatást gyakoroltak a lelkekre. A hangverseny a fürdőtelepi Kurszalonban volt. Itt püspök úr a magyar ref. lelkészözvegyek és árvák sanyarú sorsát tárta fel a szintén szép számú közönség előtt. Ezt a sebet, — mon­dotta — amit a magunk erejéből orvosolni nem tudunk, szégyenkezve visszük a magyar társadalom elé, de nyu­godt lélekkel és megértés reményében vihetjük oda, mert a magyar ref. lelkész-családok egész sereg kiváló em­bert adtak a magyar társadalomnak és nemzetnek. A nagy figyelemmel és együttérzéssel hallgatott beszéd után püspök úr felesége művészi énekével, említett két társa pompás hegedű- és zongorajátékával gyönyörköd­tette a közönséget mintegy másfél órán át. Az istentisz­telet perselypénze 45 08, külön adomány 13, a hangver­seny tiszta jövedelme 127­40 p. volt. A hit és szeretet összefogása tehát 185 48 p-t eredményezett a nemes célra. — Kozma D. Béla nagykanizsai segédlelkészt a kőröshegyvidéki egyházközség meghívás útjáta lelkipász­torává választotta. — Zalaegerszegen Baksa József állami tanítót a gyülekezet kántorává választották. — A pápai főiskola 1939—1940. évi évkönyve 140 lap terjedelemben dr. Tóth Lajos theol. abad igaz­gató és Fejes Zsigmond gimn. igazgató gondos szer­kesztésében jelent meg. Az évkönyv közli b. e. dr. Darányi Kálmán főiskolai világi gondnok arcképét és dr. Pongrácz József megemlékezését a főiskola és a nemzet nagy halottjáról. Nagy Gábor gimn. vallástanár székfoglaló gyanánt felolvasott 8 oldalas értekezése „Vallástörténet tanítása és a középiskola V. osztálya.“ megszívlelésre méltó gondolatokat és okos javaslatokat tartalmaz a középiskolai vallásoktatásnak az értekezés címében jelzett kérdéséről. Az iskola múltját a helykí­mélés szempontjából csak nagyon röviden tárgyalja az évkönyv. Dr. Tóth Lajos főisk. igazgató hű és színes képet rajzol az 1939—40 tanévről, az évzárón felolva­sott jelentésében. Külön számol be az évkönyv a theo­­logiai akadémiáról és a gimnáziumról. A theologián dr. Benedek Sándort rendes tanárrá választotta az eker. közgyűlés. A hat rendes tanáron kívül két theol. ma­gántanár is tartott előadásokat. Külön előadók tanítot­ták a mezőgazdaságtani és jogi tárgyakat, az egyházi éneket és a harmóniumozást a főiskolai ének- és zene­tanár tanította, aki szintén felszentelt lelkész. Külföldön tanult, a háborús viszonyok ellenére is­­ végzett theo­­logus és 1 évfolyambeli. A theologusok köztartási segélyezésére az ekerület 2500 P-t fordított. Jelentős jótétemény volt a legáció, melynek révén a három ünnepen 14.503.76 P-vel támogatták a papnövendéke­ket a legátust fogadó gyülekezetek. Szűcs József espe­res kezdeményezésére az idén énekverseny volt. Külön alapból 7 növendék részesült palástbeszerzési kölcsön­ben. Az I. félévben a hallgatók létszáma 52, a II.-ban 48 volt, akik közül 1 nőhallgató. A növendékek kö­zül 14 Veszprém-, 9 komárom-, 7 somogymegyei. Az első félévben 361 jeles, 227 jó, 82 elégséges és 9 elég­telen kollokvium volt a tanulmányi eredmény. A máso­dik félévben 575 kollokviumot tettek le a növendékek. Lelkes munka folyt a Tóth Ferenc Önképzőkörben és az ezen belül működő hat szemináriumban. A gimná­ziumban 17 rendes és 5 helyettes tanár tanított. Az is­kolaorvos a tanulókat általánosan átvizsgálta és a vizs­gálat eredményét egészségi törzslapon jegyezte fel, melyet a tanév végi vizsgálatokkal ellenőrzött. A vidéki beteg tanulók ingyen gyógyszerérül és nyolc napi kórházi ápolási költségéről is, a főiskola gondoskodott. A múlt tanévre 613 nyilvános és 21 magán, összesen 634 tanuló iratkozott be. Új és amint látszik igen életképes tagozatként megnyílt a kereskedelmi középiskola I. osz­tálya 50 tanulóval. A rendes tárgyakon kívül olcsó díjért 11 rendkívüli tárgyat tanulhattak a diákok. A szertárak közül igen gazdag és értékes a testnevelési és a fizikai szertár. Iskolai ünnepély 11 volt. A ref. növendékek a Heidelbergi Káté buzgó tanulmányozói. A téli hónapok­ban ifjúsági istentiszteletek voltak külön az alsó- és külön a felsőosztályok számára. Az iskolai kirándulások száma 11. Szép számmal jelentek meg az érettségi találkozókon a régi növendékek. Külön megemlékezik az évkönyv dr. Balassa Brúnó volt főigazgatóról, aki a minisztériumba került, mint az V. ügyosztály főnöke. A tanári kar tagjai a szorosan vett iskolai munkán kí­vül jelentős társadalmi munkásságot fejtettek ki. Sok­oldalú és gazdag termést ígérő munka folyt az ifjúsági egyesületekben : köztudomású, hogy a cserkészet a sport és a gyorsírás terén országos viszonylatban is előláll az intézet. Új kezdeményezés volt a telepítési mozgalom megindítása és a Diákkaptárba való belekapcsolódás. A jutalmak és segélyek végösszege a gimnáziumi tanu­lóknál 28.030.45­0. A 619 bizonyítványt nyert tanuló közül református 312, evangélikus 150, róm. kath. 131, izraelita 26. Általános kitűnő 58, jeles 48, jó 158, elég­séges 258, egy tárgyból elégtelen 50, kettő vagy több tárgyból elégtelen 20. A szülők foglalkozása: 120 kis­birtokos, 84 pap, tanár, tanító, 77 kisiparos, 55 köz­­tisztviselő, 34 kiskereskedő. Lakóhelyre nézve pápai 218, Veszprém vm. más községéből való 172, vasmegyei 69, győrmegyei 39, komárommegyei 37, zalamegyei 13, esztergommegyei 7. Bars és Nógrád csak 1­­­1 tanuló­val szerepel. Külön rész számol be a főiskolai intéz­ményekről : a Főiskolai Énekkarról, Zenekarról, Gyors­­irókörről, Ifjúsági Képzőtársaságról, a Főiskolai pálya­kérdésekről, a rohamosan fejlődő Főiskolai Könyvtár­ról, melynek kötetszáma a 80 ezer felé közeledik, a Főiskolai Régiségtárról, mely értékes éremgyűjteményt kapott Váry Szabó E­lmér hagyatékából és a Főiskolai Köztartásról, melyen 226-an étkeztek. A Gimnáziumi Internátusnak 71 növendéke volt. A kereskedelmi tago­zat ismertetése és a jövő tanévre szóló tudnivalók zár­ják be a tartalmas és ügyes linoleummetszetekkel is díszített évkönyvet, melynek áttanulmányozása kellő ké­pet ad az évszázados főiskolában folyó lelkiismeretes munkáról. — A csurgói ref. Csokonai Vitéz Mihály gim­názium (VI—VIII oszt. reálgimnázium) CXLVIII—(LVIII) évkönyét az 1939—40 iskolai évről Bene Kálmán dr. tanügyi főtanácsos, igazgató tette közzé 106 oldalas kötetben. Az évkönyv közli dr. Koch Nándor tanker. kir. főigazgató arcképét és működése méltatását abból az alkalomból, hogy a főigazgató Pécsről Székesfehérvárra távozott. Kontskó Andor igazgatótanácsosról meleghangú megemlékezést írt Galgóczy János. A Festetics-kaput fényképfelvételben is bemutatja és ismerteti Bodó Jenő igazgatóhelyettes. Közli az évkönyv ikafalvi Farkas Béla dr. évnyitóbeszédét, valamint Écsy Ödön István dr. Egy kéziratos énekeskönyv töredéke című értekezését, mely­ben a csurgói gimnázium nagykönyvtárának egyik érté­kes töredékét ismerteti először az irodalomban. Hat ol­dalra terjed az iskolánk múltja c. fejezet. Működő tanár volt 28, ezek közül 12 rendes tanár. A beiratkozott ta­nulók száma 556, vizsgálatot tett 530, 476 nyilvános, 24 fiú- és 30 leány-magántanuló. Általános tanulmányi eredmény szerint kitűnő 43 (L'P/o), jeles 20 (3*7°/0).

Next