Dunántúli Protestáns Lap, 1943 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1943-01-03 / 1. szám

1943 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP­ ­okban gyülekezetek alakulnak, s Isten igéjét nemcsak meghallgatják, hanem mohón fogadják be« — írja a Kirchenblatt recerense. »Ez a könyv bizonyság, ame­lyet Krisztus mellett tesznek az egyházról. Ez az egy­ház az Una Sancta minden szétszakítottsága ellenére« mondja az egyik előszó író. A másik, a nálunk is ismert Boegner Márk párisi ref. lelkipásztor, az Öku­­menikus Szövetség egyik alelnöke így nyilatkozik: »Micsoda öröm lesz a hazatéréskor, ha a viszontlá­tás örömét kíséri az eleven lelki közösség érzése, azé a közösségé, amely a szenvedések tüzében edződött meg, amely a Jézus Krisztus iránti végleges odaadás­ban nyilvánul meg, s megmarad a további bizonyság­­tételre az otthoni életben, a munkában, a népi élet­ben és az egyházban­. A könyv a Német- és Olasz­országban levő francia, belga és angol hadifoglyok életéről számol be. A foglyok Bibliát kérnek. S ha megjött a Biblia, megkezdődik az olvasás, az össze­jövetel, a gyülekezet. Megjön a fogoly tábori lelkész is, akinek egy kis mozgási szabadsága van, és mi­csoda öröm, mikor a régi egyháziatlan és vallástalan ember hitet kap, a Bibliába temetkezik, s azután meg­­keresztelkedésre, vagy úrvacsorára jelentkezik«. De tábori lelkész nélkül is elmegy az istentisztelet, a Lélek hajtja az embereket. »És nézd csak, felfigyel­nek a katolikus foglyok is, érdeklődni kezdenek és részt vesznek a bibliakörökben és istentiszteleteken«. Néhol már közös protestáns—katholkus bibliakörök is alakultak. Egyesek görögül és héberül tanulnak, hogy­ eredeti szövegben olvashassák az írást. * Sokat beszélnek az új Európáról. Az új Európa a szenvedések tüzében edződik és kovácsolódik ki. Erre világítottak rá részben a fennebbiek is. (Folytatjuk.) T. D. 3. oldal. 1* KÖNYVISMERTETÉS . ................ ^ Aurelius Augustinus püspöknek a pogányok ellen Isten városáról írt huszonkét könyve. Fordította dr. Földváry Antal. I. kötet. (I—V. könyv) Budapest, 1942. 8-r. 361­­. Amikor e könyvet a kezemben tartom, a magyar református lelkészi kar legszebb hagyományai jut­nak eszembe. Felsorakoznak a Szenes Molnár Alber­­tek, a Bod Péterek, a Sinay Miklósok, a Révész Im­rék, akik nem riadva vissza a nehézségektől, mostoha viszonyok között nagy célokért bővül­ve becses és éves századokra kiható értékű művekkel ajándékozták meg egyházunkat és nemzetünket. Dr. Földváry is a református lelkészek tisztes sorába tartozik. Merész hittel, nagy buzgósággal Ágos­tont akarja munkái fordításán keresztül megismertetni a magyar nemzettel. Ágoston minden kor számára időszerű, de különösen a mai kor gyermekének. A viharos időkben létrejött irodalmi műveket elsősorban a hasonló megpróbáltatásoknak kitett nemzedék tudja megérteni. Dr. Földváry megérdemli, hogy vállalkozásában megrendelésünkkel támogassuk, hogy célját mielőbb megvalósíthassa és új, a mai kor nyelvén készült for­dításában közzétehesse Ágoston elévülhetetlen alko­tását az Isten városáról, majd utána meg Ágoston többi műveit. Dr. Merényi Oszkár, Kozma Andor: Adalékok és tanulmányok a költő életének és műveinek ismerteté­séhez. A költő posthumus verskötetével. Csurgói könyv­tár, XVI. kötet. Kiadja a Csurgói Ref. Csokonai Vitéz Mihály Reálgimnázium. Kaposvár, 1941. 8-r. 5 CXLVII-f 104-f 2­1. Dr. Merényinek a harmadik munkája ez a Csur­gói Könyvtárban. 1937-ben Berzsenyi Dánielről, 1938- ban Bárd Miklósról írt. 20 éves somogyi irodalom­­történeti munkásságának az volt első célja, hogy a három legnagyobb somogyi íróra vonatkozólag mi­nél több ismeretlen adatot gyűjtsön, s azokat a lehe­tőség szerint fel is dolgozza. Kozma Andor bennünket közelebbről is érdekel, mert bár csak egy évig tanult a pápai kollégimban, de azért úgy szokta jellemezni magát: »a holtig hű pápai diák«. Az irodalom minden barátja hálás lehet szerzőnek, hogy e könyvében szép emléket emelt Kozma Andor felejthetetlen egyéniségének, ízig-vérig magyar költői pályafutásának. Szeretnénk Kozma Andor önéletrajzát elolvasni, mert abban bővebben szól pápai diákoskodásáról is (X. 1.). Szerző jól látja, hogy Kozma Andor egyéni­ségében mily nagy szerepe volt az ő kálvinista hité­nek, predestinatiós világnézetének (LII. 1.). Kiemeli­­azokat a költeményeit, melyek ma is kedvelt szavalási darabjai a vallásos estéknek: Az agg prédikátor (LXIX. 1.), Krisztus mindenütt (LXXXV. 1.), a Cariiagói h­a­­rangok­ról azt mondja szerző, hogy ez Kozma »leg­jobb elbeszélő költeménye«. »Ez a vers méltó szín­vonalban Tompa allegóriáihoz« (LXX. 1.). Aki Kozma költészetével valaha is foglalkozik, nem nélkülözheti ezt a szerényen csak »adalékok«-nak tekintett könyvet. A posthumus verskötetben levő sok szép költe­mény között ott találjuk a Puszta nodturne (Balogh kegyelmes úr bőnyi pusztájáról szól), Az öreg iskola (ezt 1931-ben írta kollégiumunk négyszáz esztendős jubileumára!) és Hitvallás c. bennünket lelkünk mé­lyéig érintő remekműveket is. Köszönhet e műért a szerzőnek és a kiadónak egy­aránt. P. J. 1 VEGYESEK I ® S @a«888S®SSSS£®S89@88ete5S£fli9MBSSflSQ«eseee Lapunk t. olvasóinak és munkatársai­nak Istentől gazdagon megáldott, boldog új­ esztendőt kívánunk. — Kitüntetés. Magyarország Kormányzója Vásár­helyi Jánosnak, az erdélyi református egyházkerület püspökének és Józan Miklós felsőházi tagnak, az unitárius egyház püspökének a haza szolgálatában szerzett kiváló érdemei elismeréséül a Magyar Érdem­rend nagykeresztjét adományozta. — Erdély testvéri szívének meleg köszöntése sugárzik ki azokból a mondatokból, melyekkel a Református Szemle üdvözli új püspökünket a múlt év­folyam utolsó számában : „Győry Elemér azok közé a férfiak közé tartozik, akik semmiféle tisztséget és meg­bízást nem tekintenek dekórumnak, hanem komoly szol­gálati alkalomnak. A hívő református ember tisztán­látásával és Krisztusában örvendező bizalmával dolgozott szüntelenül. Semmiféle megbízást nem kicsinyeit s a legkisebb szolgálatot is úgy végezte, mint a legna­gyobbat, soha sem panaszolt, nem aggodalmaskodott.

Next