Dunaújváros, 2012. április-június (1. évfolyam, 1-7. szám)

2012-06-28 / 7. szám

DUNAÚJVÁROS 2012. június 28., csütörtök A Dunaújváros határában elterülő Barács-Kisapostag reptérre vár­ták a repülés szerelmeseit a múlt hétvégén, szombaton. Légi bemu­tatókkal, vitorlázó gépekkel, sár­kányokkal, utas repüléssel és sok színes programmal népszerűsítet­ték a nem mindennapi technikai sportágakat a résztvevők. Igazi közösségi összefogás eredmé­nyeként született meg az ötlet a szer­vezők fejében, hogy — az évtize­dekkel ezelőtt szebb napokat megélt, több mint százhektáros területet — az ország egyik legnagyobb termé­szetes repterét újra hasznosítsák. A Önerőből egy hagyomány újraéled Látványosságok égen-földön két szomszédos község küldötteiből és a Dunaferr Repülő Klub szak­embereiből álló bizottság végül egy költséghatékony megoldást választva és a több évtizedes hagyományt életre keltve egy repülőnap megszervezése mellett döntött. Minimális önkor­mányzati önerőből, társadalmi jelle­gű munkaórák százainak jóvoltából nőtt a remény, mígnem mozaikként összeállt a kép és körvonalazódott egy színvonalas és sűrű repülőnapi program. Az egész napos rendezvényt végül az égiek is támogatták, hiszen ra­gyogó idő és tiszta kék égbolt várta a repülés hőseit a levegőben és a kilátogató környékbelieket a széles sávban elterülő, gyepes területen. A tíz órakor kezdődő programsorozat sokszínűségét nehéz pár mondatban visszaadni. A színpadon a kistérsé­gi tánccsoportok tucatjai léptek fel kicsiktől a nagyokig. A zöld téren a modellező bemutatóktól a külön­böző újabb géptípusokon át a vete­rán járgányok arzenáljáig számtalan látványosság hozta meg a kedvet az emberiség egyik legáhítottabb vá­gyához, a repüléshez. Aki merész volt, nyolc gép közül választhatott, melyik emelje hosszú percekre a ma­gasba, hogy fentről csodálja meg a tájat. A baráti társaságok, családok gyűrűjében hagyományőrző repülős alakulatok is felbukkantak. Hiteles katonai ruházattal és fegyverzettel vonultak, olyan hangulatot ébreszt­ve, mintha egy háborús filmforgatás helyszínén járnánk. A vendégek kö­zött feltűnt egy élő legenda, Farkas Bertalan űrhajósa is, aki — egye­düli magyarként — 32 évvel ezelőtt Valerij Kubaszov társaságában hódí­totta meg a világűrt. Volt, aki évti­zedeket várt arra a pillanatra, hogy a gyermekkorából megőrzött, gyűrött szélű, magyar asztronautát ábrázoló képeslapra autogramot kérjen tőle. Az igazi attrakciókat a forró délután tartogatta. A sok-sok égi revü és földi parádé között sokan Talabos Gábor retro műrepülő bemutatóját várták. A volt válogatott kerettag, műrepülő bíró légi mutatványa már felvezette a következő nagyágyú világszínvonalú produkcióját. Lélegzetelállító percek következtek, mikor Veres Zoltán műrepülő Európa-bajnok figuráit, trükkjeit és észbontó manővereit mutatta be a közönségnek. Nádas Tamás szintén műrepülő Európa­­bajnok nem különb „menüsorral” kápráztatta el a nézőket, de a sokat repült, szakavatott pilótákat is. A fizika törvényeit már-már megha­zudtoló bemutatók — orsók, dugó­húzók, bukfencek, háton repülések — után a földön mindenki köze­lebbről is megnézhette a gépeket és beszélgethetett a repülősport nagy­­jaival. Baracs és Kisapostag össze­fogását jól szimbolizálja a sikeres kezdeményezés és lebonyolítás. A szervezők tervei, reményei szerint az égi cirkusz, mint családi program a jövőben ismét hagyománnyá válik, és egyre többeket vonz majd az ország távolabbi pontjairól is. Szabó László Ezüstgyűrű és varázsdoboz A Bartók Kamaraszínház és a Du­naújváros Színházáért Alapítvány Kuratóriuma az idén tizenegyedik alkalommal rendezte meg a Zsöl­­­lye tulajdonosok évadzáró ünnep­ségét. A rendezvény egyben egy díjátadó gála is, ahol az évadban a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó színművészeket jutalmaz­ták. A Teátrista Gyűrű kitüntetést a Dunaújváros Színházáért Alapítvány hozta létre a színház felújításának és újranyitásának tiszteletére, a benne folyó művészeti munka megbecsü­lése jeléül. A gyűrűt, amely az idei évben ezüstből készült, az évad végén egy művész vehette át, aki a színház saját produkciójában kimagasló mű­vészi teljesítményt nyújtott. A dön­tést a kuratórium javaslata alapján a zsöllyetulajdonosok titkos szavazással hozták meg. Így az idén, a Fiatalság bolondság című előadásban nyújtott alakításáért, a bakfis Bakszi szerepével Polgár Lilla lett a díj tulajdonosa. Nagyon szépen köszönöm min­denkinek, aki rám szavazott és segítet­te egész éves munkámat. Nem sokan mondhatják el magukról, hogy hat napon belül kétszer is gyűrűt húznak az ujjára, hiszen szombaton lesz az esküvőm — mondta meghatottan a boldog színésznő. 2004-ben a Bartók Színház épü­letének ötvenéves fennállása és az önálló színházi munka megkezdé­sének 30. évfordulója alkalmából az alapítvány szakmai díjat is alapított Varázsdoboz néven. A díjat a tár­sulatok tagjainak szavazatai alapján ítélték oda annak a társulati tagnak, aki egész évadban kiemelkedően tel­jesített. Az ezüst dobozt adományle­vél kíséretében egy prózai színész és egy táncművész vehette át az évad végi ünnepségen. A Varázsdoboz-díj prózai tagozatos, büszke birtokosá­nak az idén Tőkés Nikolettát válasz­tották A fiatal színésznő egész éves munkájával bizonyította tehetségét. Emlékezetes alakításai közé tartozik a Hulladék című darabban Mártit megformáló, önmagát kereső, meg­gyötört nő figurája. A díjat kollégája, Tóth Boglárka is kiérdemelte, aki minden táncos produkcióból kivette részét, de a prózai szerepekben is többször bizonyított már az évad so­rán. A színházi elfoglaltságai mellett nagy odaadással és sikerrel középis­kolásoknak táncot oktat. A hagyományokhoz híven a Dunaújvárosi Hírlap idén is megsza­vaztatta színházkedvelő olvasóival a közönségdíjat, amelyet idén Friedrich Ferenc Munkácsy-díjas dunaújvárosi képzőművész ajánlott fel. A díjra — szintén — Polgár Lilla érdemesült. A gratulációk után a gála állófogadással zárult, amelyen 17 év után Bíróné Tósaki Kinga művészeti szervező bú­csúzott az intézménytől, majd Mező Ferenc, műszaki kolléga 30. születés­napjára koccintott a társulat. • Sz. L. A díjazott művésznők: Tóth Boglárka, Tőkés Nikoletta és Polgár Lilla

Next