Dunaújváros, 2012. április-június (1. évfolyam, 1-7. szám)
2012-06-28 / 7. szám
DUNAÚJVÁROS 2012. június 28., csütörtök A Dunaújváros határában elterülő Barács-Kisapostag reptérre várták a repülés szerelmeseit a múlt hétvégén, szombaton. Légi bemutatókkal, vitorlázó gépekkel, sárkányokkal, utas repüléssel és sok színes programmal népszerűsítették a nem mindennapi technikai sportágakat a résztvevők. Igazi közösségi összefogás eredményeként született meg az ötlet a szervezők fejében, hogy — az évtizedekkel ezelőtt szebb napokat megélt, több mint százhektáros területet — az ország egyik legnagyobb természetes repterét újra hasznosítsák. A Önerőből egy hagyomány újraéled Látványosságok égen-földön két szomszédos község küldötteiből és a Dunaferr Repülő Klub szakembereiből álló bizottság végül egy költséghatékony megoldást választva és a több évtizedes hagyományt életre keltve egy repülőnap megszervezése mellett döntött. Minimális önkormányzati önerőből, társadalmi jellegű munkaórák százainak jóvoltából nőtt a remény, mígnem mozaikként összeállt a kép és körvonalazódott egy színvonalas és sűrű repülőnapi program. Az egész napos rendezvényt végül az égiek is támogatták, hiszen ragyogó idő és tiszta kék égbolt várta a repülés hőseit a levegőben és a kilátogató környékbelieket a széles sávban elterülő, gyepes területen. A tíz órakor kezdődő programsorozat sokszínűségét nehéz pár mondatban visszaadni. A színpadon a kistérségi tánccsoportok tucatjai léptek fel kicsiktől a nagyokig. A zöld téren a modellező bemutatóktól a különböző újabb géptípusokon át a veterán járgányok arzenáljáig számtalan látványosság hozta meg a kedvet az emberiség egyik legáhítottabb vágyához, a repüléshez. Aki merész volt, nyolc gép közül választhatott, melyik emelje hosszú percekre a magasba, hogy fentről csodálja meg a tájat. A baráti társaságok, családok gyűrűjében hagyományőrző repülős alakulatok is felbukkantak. Hiteles katonai ruházattal és fegyverzettel vonultak, olyan hangulatot ébresztve, mintha egy háborús filmforgatás helyszínén járnánk. A vendégek között feltűnt egy élő legenda, Farkas Bertalan űrhajósa is, aki — egyedüli magyarként — 32 évvel ezelőtt Valerij Kubaszov társaságában hódította meg a világűrt. Volt, aki évtizedeket várt arra a pillanatra, hogy a gyermekkorából megőrzött, gyűrött szélű, magyar asztronautát ábrázoló képeslapra autogramot kérjen tőle. Az igazi attrakciókat a forró délután tartogatta. A sok-sok égi revü és földi parádé között sokan Talabos Gábor retro műrepülő bemutatóját várták. A volt válogatott kerettag, műrepülő bíró légi mutatványa már felvezette a következő nagyágyú világszínvonalú produkcióját. Lélegzetelállító percek következtek, mikor Veres Zoltán műrepülő Európa-bajnok figuráit, trükkjeit és észbontó manővereit mutatta be a közönségnek. Nádas Tamás szintén műrepülő Európabajnok nem különb „menüsorral” kápráztatta el a nézőket, de a sokat repült, szakavatott pilótákat is. A fizika törvényeit már-már meghazudtoló bemutatók — orsók, dugóhúzók, bukfencek, háton repülések — után a földön mindenki közelebbről is megnézhette a gépeket és beszélgethetett a repülősport nagyjaival. Baracs és Kisapostag összefogását jól szimbolizálja a sikeres kezdeményezés és lebonyolítás. A szervezők tervei, reményei szerint az égi cirkusz, mint családi program a jövőben ismét hagyománnyá válik, és egyre többeket vonz majd az ország távolabbi pontjairól is. Szabó László Ezüstgyűrű és varázsdoboz A Bartók Kamaraszínház és a Dunaújváros Színházáért Alapítvány Kuratóriuma az idén tizenegyedik alkalommal rendezte meg a Zsöllye tulajdonosok évadzáró ünnepségét. A rendezvény egyben egy díjátadó gála is, ahol az évadban a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó színművészeket jutalmazták. A Teátrista Gyűrű kitüntetést a Dunaújváros Színházáért Alapítvány hozta létre a színház felújításának és újranyitásának tiszteletére, a benne folyó művészeti munka megbecsülése jeléül. A gyűrűt, amely az idei évben ezüstből készült, az évad végén egy művész vehette át, aki a színház saját produkciójában kimagasló művészi teljesítményt nyújtott. A döntést a kuratórium javaslata alapján a zsöllyetulajdonosok titkos szavazással hozták meg. Így az idén, a Fiatalság bolondság című előadásban nyújtott alakításáért, a bakfis Bakszi szerepével Polgár Lilla lett a díj tulajdonosa. Nagyon szépen köszönöm mindenkinek, aki rám szavazott és segítette egész éves munkámat. Nem sokan mondhatják el magukról, hogy hat napon belül kétszer is gyűrűt húznak az ujjára, hiszen szombaton lesz az esküvőm — mondta meghatottan a boldog színésznő. 2004-ben a Bartók Színház épületének ötvenéves fennállása és az önálló színházi munka megkezdésének 30. évfordulója alkalmából az alapítvány szakmai díjat is alapított Varázsdoboz néven. A díjat a társulatok tagjainak szavazatai alapján ítélték oda annak a társulati tagnak, aki egész évadban kiemelkedően teljesített. Az ezüst dobozt adománylevél kíséretében egy prózai színész és egy táncművész vehette át az évad végi ünnepségen. A Varázsdoboz-díj prózai tagozatos, büszke birtokosának az idén Tőkés Nikolettát választották A fiatal színésznő egész éves munkájával bizonyította tehetségét. Emlékezetes alakításai közé tartozik a Hulladék című darabban Mártit megformáló, önmagát kereső, meggyötört nő figurája. A díjat kollégája, Tóth Boglárka is kiérdemelte, aki minden táncos produkcióból kivette részét, de a prózai szerepekben is többször bizonyított már az évad során. A színházi elfoglaltságai mellett nagy odaadással és sikerrel középiskolásoknak táncot oktat. A hagyományokhoz híven a Dunaújvárosi Hírlap idén is megszavaztatta színházkedvelő olvasóival a közönségdíjat, amelyet idén Friedrich Ferenc Munkácsy-díjas dunaújvárosi képzőművész ajánlott fel. A díjra — szintén — Polgár Lilla érdemesült. A gratulációk után a gála állófogadással zárult, amelyen 17 év után Bíróné Tósaki Kinga művészeti szervező búcsúzott az intézménytől, majd Mező Ferenc, műszaki kolléga 30. születésnapjára koccintott a társulat. • Sz. L. A díjazott művésznők: Tóth Boglárka, Tőkés Nikoletta és Polgár Lilla