Dunaújváros, 2020. január-június (9. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-31 / 4. szám
Az igazi farsangot az utolsó három nap: farsang vasárnap, farsang hétfő és húshagyó kedd alkotja az év egyik legridámabb időszaka közeleg A farsangi időszak vízkereszttől egészen hamvazószerdáig tart. A téltemető ünnepre a mulatozás, a vidámság és a bolondozás jellemző. Ehhez az időszakhoz rengeteg néphagyomány kapcsolódik. Kölesdi Fanni A farsang január 6-án, Vízkereszt napján kezdődik, és egészen Hamvazószerdáig, vagyis a húsvéti negyven napos böjti időszak kezdetéig tart. Alapvetően néphagyományokból ered: vidám lakomák, tréfálkozások, mulatságok és bálok jellemzik. A népi hagyományban a télbúcsúztatást, a téltemetést, és a tavasz várását jelenti. A párválasztás, a lakodalmak és a disznótorok időszaka is ez. Az igazi farsangot azonban az utolsó három nap: farsang vasárnap, farsang hétfő és húshagyó kedd alkotja. Ez a téltemetés csúcspontja, amelyet „farsang farkának” is szokás nevezni. A farsang elnevezés német eredetű. A középkori Magyarországon alakult ki, Mátyás idejére tehető. A farsang jellegzetessége, hogy középkori hiedelmeken és babonákon alapul. Farsang vasárnapjához párválasztó hagyomány kapcsolódik. A legények például ezen a napon a szívüknek kedves lány bokrétáját tűzték kalapjukra. A farsang korábban házasságkötési és menyegzői szezonnak számított, hiszen az ezt követő nagyböjt alatt tilos volt lakodalmat ülni. Innen erednek a vénlányokat csúfoló, gúnyoló szokások is. A humoros gúnyolódás a közösség által nem elfogadottak, azaz a pártában maradt lányok ellen irányult. A csúfolódó szokások olykor kegyetlen humorral vették célba a vénlányokat. Lényegében e témára épült Csokonai Vitéz Mihály költeménye, a Dorottya is, amelyben a tuskóhúzás szokása utal a vénylány csúfolásra. A tuskóhúzásnak több típusa van, Fejér megyébenkorábbi feljegyzések alapján például a leggyakoribb az volt, hogy a legények a pártában maradt lánynak az ajtajára, annak is a kilincsére, egy tuskót kötöttek. Bekiabáltak a lánynak, aki csak úgy tudott kijönni,ha megmozdította az ajtót és meghúzta a tuskót. Farsang hétfőn tartották az ún. asszonyfarsangot, amely területenként eltérő szokásokat foglalt magában, de minden esetben egy szerepcseréről volt szó,vagyis a nők férfi ruhába bújtak és „férfimódon” viselkedtek, mulattak egész álló nap. Húshagyó kedd a téltemetés utolsó napja, amikor is felvonulásokat, estébe nyúló mulatozásokat szerveznek. Ilyenkor jellemzőek a táncos mulatságok. Nemzetközileg is híres farsangi ünnepség a Mohácsi busójárás, de a szlovák bacchus járás is elterjedt, ahol kecskének öltözve tréfálkoznak az emberek. A farsangi mulatságok legfontosabb eszköze a zajkeltés és a jellegzetes karakterek felvonulása volt. Az egyik legérdekesebb néphagyomány az ún. bőgőtemetés volt. Ez is a tél elbúcsúztatását szolgálta. A bőgőt a hagyomány szerint éjfél előtt fél órával egy asztalra teszik, amelynek négy sarkán gyertyát gyújtanak. A bőgőt mindenki megsiratja, hiszen vége a vigadalmak, mulatságok idejének, és kezdődik a böjt. A bőgő fölött végül a „pap” mond búcsúztatót. A hagyományt ma is több felvidéki településen tartják. De számon tartottak több termékenység varázsló rituálét is. Számos feljegyzés szerint Dunapentelén is voltak jellemző farsangi szokások, mint például a tikverőzés és a gúnárnyak húzás. Utóbbi a legények erőpróbáját jelentette. A télűzés jellegzetes szimbólumának számít a kiszebáb-égetés, amikor is - február végén, a tavasz közeledtével - a gyerekek által készített szalmabábot, amely a telet, a rosszat és a gonoszat jelképezi, télűző rigmusok kíséretében égetik el. Húshagyó keddet hamvazószerda követi, ezzel a nappal veszi a kezdetét a Húsvétot megelőző nagyböjti időszak. A szárazszerdaként vagy a böjtfogó szerdaként is emlegetett nap, a II. vatikáni zsinat óta számít szigorú böjti napnak. E napon háromszor szabad étkezni, és csak egyszer jóllakni. A Farsangi időszak jeles napja még az ún. torkos csütörtök, ezen a napon még el lehet fogyasztani a farsangról megmaradt ételeket, maradékot, és még egyszer jól lehet lakni a nagyböjtöt megelőzően. Ezután már a Húsvét előtti Nagyböjtre készülnek fel.