Sztálinváros, 1955 (6. évfolyam, 1-103. szám)
1955-05-24 / 41. szám
2 SZTÁLINTAR08 cA eszmadia Sándor András színművének ősbemutatója a bartók Ilóra Kulturházban Drámaíról és előadó együttes,s avatott a Pentelei csizmadia szombat esti bemutatója. Két regény, egy film, több jelentős elbeszélés után most a színház közönsége elé lépett Sándor András. Dunapentele hősi múltjának egy részletét dolgozta fel: Szórád Márton, felkelő zsellér történetet. A mű első — novella — formájában a Nyugtalan ember című kötetben jelent meg 1954-ben. Megformálása, hű környezet és majdnem hibátlan jellemrajza kitűnő elbeszéléssé teszik, egyik legjobb a kötet írása közül. Az egész cselekmény: Dunapentele elnyomói s jobbágyainak lázadása az urak ellen, a jogokért való küzdelem igen sok drámai lehetőséget hordoznak magukban. a történés sok-sok érdekes részletei és alakot s ezek összessége szinte kínáltak a művet drámai feldolgozásra. Sikerült-e az elbeszélés megrázó erejét, sodrát kifejezésre ingatni a színpadon? Olyan érzéseket vallott-e ki a nézőből, mint olvasáskor a novella? Feldolgozásának, szerkezetének szembeszökő hibái ellenére is azt kell mondanunk, hogy sikerült. A szombat esti közönség ezt érezte, azért köszönte forró részvételével, mossa az előadást. Cselekménye röviden a következő, 1800-as évek eleje. Mint mindenütt az országban. Dunapentesen is vigasztalan a nyomorult zsellérség helyzete. Hatalmas adók, robot, éhség a részük. Hetedik gyermekének halála adja meg Szóród Mártonnak az elhatározást, hogy a nép között lappangó tüzet lángra gyújtsa és a felkelő zsellérség élén földet, a terhek mérséklését követelje az uraktól. Mozgalmukat leverik és Szóród Márton, a hús csi madiamester a vármegyeház börtönébe kerül. Sok év múltán, kiszabadulása után —— az 1840-as év elején — a dunapentelei táborozáskor elsőnek jelentkezik nemzetőrnek, Kosuth katonájának, s példája nyomán a falu egész férfilakossága. Íme a történet, melyet a Szlálin Vasmű Központi Művészegyüttese, Sztálinváros legjobb színjátszói segítségével bemutatott. Az egész város érdeklődésétől kísérve próbálták a darabot a színészek, régtől, a koratéli hónapoktól kezdve májusig. Közel öthónapos munka utáni munka, nehéz esték újrakezdések, szakadatlan küzdelem a mostoha körülményekkel, szereppel, állandó próbaterem hiányával. Ezek eredménye az előadás. Igaz, hogy bőséges, gazdag eredménye. Mert lehet-e jobban jutalmazni színészt, mint azai, hogy a függöny elé hívják újra és újra. van-e a tapsnál kifejezőbb hála? Az első felvonás első perceinek döbbent, nehéz csendje, a nyomorúságos barlanglakás levegőtlenségének kitűnően érzékeltetett hatása megragadja a nézőt. És Szóród Márton belépésének pillanatától kezdve nem is engedi el a közönség érdeklődését. A főszerepet, Szóród Mártont, Xaáry Gyula játszotta. Zavarban vagyunk a bírálatnál: alakításának értékelésekor komoly színészek teljesítménye kínálkozik mértékül — de ezt a mércét nem alkalmazhatjuk a darab többi szereplőinél. Címszerepében mint az együttes legtehetségesebb tagja mutatkozott be. A többi szereplők közül a legjobbak is csak megközelítették és helyenként érték el figurájukat: ő végig Szórid Márton volt, a dunapentelei csizmadiamester. így érezte a közönség is, amikor nyíltszíni tapssal jutalmazott egy-egy monológot, sőt néha mozdulatokat, mondatokat is. Átélt, kifejező játékával indulatokra gyújtotta, magával ragadta, megkönnyeztette a közönséget. Alakításának úgyszólván minden részlete hibátlan volt, kivéve azokat a pontokat, amelyeknél a mű színpadi hibái teszik bizonytalanná a szereplőt. Elsősorban az, hogy végig, az első pillanattól kezdve forrponton van. Vele együtt a közönség sem pihen: Szórád Márton indulatai izzásban vannak gyermeke temetése után, a temetési paszitán, a falu elöljárósága előtt — s ha lehet, még jobban, még fehérebben izzanak a tömegjelenetek alatt, a törvények felolvasásakor. Az utolsó felvonásban sincs enyhülés, ott belső tűz feszíti, emészti a rokkant testet. Játéka olyan erőteljes, kifejezési módja annyira széles és átfogó, hogy az ábrázolt hős minden jellemvonását majdnem tökéletesen érzékeltette a nézővel, ő volt a darab és az előadás hőse is. Takács Teréz megindítóan játszotta Szórád feleségének, örzsének szerepét. Hitelesnek éreztük a jobbágyasszony, a hetedik gyermekét halálnak adó anya kesémét. Szerepének legnehezebb részét, a beteg asszony utolsó robbanását a felkelés indítására, ura biztatását igen jól oldotta meg. Az áruló Prétsényi Pált Garamvölgyi István játszotta. Életre keltette szerepében a megalkuvó, társa sorsai iránt érzéketlen, önzően földéhes embert, aki míg a többieket gyávaságból, számításból, félelemből elárulja, a maga sírját is ássa: jobbágy, szolga csak a többivel, a néppel együtt lehet boldoggá. Nagy meglepetést okozott Székely István paraszt szerepében Kis Elek. Kevés ilyen gonddal, ítéléssel, szeretettel mintázott figura volt a darabban: belépésétől kezdve végig élt és valószerep volt, kitűnően oldotta meg a szerepe-kívánta érzelemhullámzás kifejezését. Temérdek indulatul egyesített magában és unfolta ki alkalmas pillanatokban. Nála cseppet sem volt zavaró a fortissimóval kezdés, mint Szórádnál, az ii szerepe végig magas érzelmekre hangolt. Ilyen is volt. Különösen jó volt a lömezjelenetekben. Gallay Ferenc huszárhadnagy: Pa visa László. Igen nehéz, volt figuráját életszerűvé tennie, ugyanis a darab fogyatékosságai éppen Gallagból vesznek el igen sokat: hitelességét, jellemét kétségessé teszik és bárminő igyekezetteljes alakítás sem tudja a színmű szerkezeti hibáit feledtetni. Montbach cs. és kir. kamarást Gruber Tibor keltette életre. Magyarországon, élő, magyar földből élő osztrák urat kellett a közönség elé álltatnia, aki emellett egész, emberi rossztulajdonság-gyüjtemény is: hiú és önző, kegyetlen, gyáva. Játéka Monsbrich minden tulajdonságából megcsillantott valamit: sikerrel vívta ki a közönség ellenszenvét, gyűlöletét. Klára, a leánya, a darab legproblematikusabb alakja. A szerepet Schimpf Mária játszotta. Halvány és rosszul komponált alak: egészben véve hihetetlen és majdnemhogy semmi keresnivalója sincs a történetben, legalábbis ebben a formájában nincs. S eltekintve az egészbe való illeszkedéstől, jelleme is a leggyengébben rajzolt mindenük között. Hihetetlen, hogy egy mult század eleji osztrák úrikisasszony ilyen csalhatatlan politikai éleslátással, elhatározással és öntudattal rendelkezzék s ezeknek alávesse szerelmét. A szerepen érezni, hogy üres, nincs igazság, művészi igazság mögötte. Schimpl Mária igen sokat birkózott feladatával. Helyenként, különösen, az első felvonásban, amikor még nem derül ki sebben lett honleánysága, szerepét is jóval több erővel alakította. Modrovich Ignác megyei alszolgabíró szerepében Hunyady Lászlót láttuk. Akik ismerjük eddigi nhikitásait, bátran mondhatjuk, hogy ebben a szerepében mindegyiknél sokkal jobb volt: a kegyetlen zsarnok közigazgatási tisztviselő, osztrák előtt hajlongó jellemet jól ábrázolta, feladatának minden részlete gondos és kidolgozott volt s főleg mentes régebbi hibáitól. Szép alakítás volt. A fajtáját rendeletre megtagadó bírót: Tonka Györgyöt. Dienes Sándor állította a közönség elé. Azon kevesek közé tartozik, akiknek drámai megformálása hibátlan. Tóth Pál községi jegyzőt Csziem Andor játszotta. Az övé is reális, hihető szerep s ez hozzájárul az alakítás sikeréhez. Kitűnő érzéke van a szolgalelkű jegyző torz vonásainak kiélezésére, magára vonja a néző figyelmével együtt megvetését is. Fekete György egésztelkes jobbágy szerepében sok őszinte érzést gyújt fel a nézőben Őszi Lajos. Erőteljes, jó alakítás Simon Zsírán betyárja. Mint Sobri regényei: indulatos, robbanó — jobbágyot sohasem bánt és alapjában véve jószívű. Nem az ő bűne, hogy, az igazi káromkodást helyettesítő hosszú, kanyargós szóáiadat hatástalan, Szórád mellett az utolsó felvonás legjobb teljesítménye Marton Péteré: Fülöp György, dunavecsei jegyző szerepében. Mi még nem láttuk a sztálinvárosi színjátszók között és nagyon sajnáljuk, hogy nem láttuk. Mozdulatából, beszédéből, alakjánálkitűnő megformálásából igazi színpadi tehetség bontakozik ki. A harmadik felvonás végjelenet előtti részeinek ő a motorja. S akiknek kisebb szerepük volt: Egri Tóth Sándor, Radványi János, Csicsák Józsefné, Dene István, Dancs József, Eperjesi Anna, Farkas Györgyné, mind a legnagyobb igyekezettel, szeretettel játszottak. Az előadáson nyíltszíni tapsot kapott a második felvonás díszlete. Méltán, mert Molnár János díszlettevező és munkatársai mindent elkövettek a siker érdekében. A díszletek valóban kifogástalanok voltak. Kitűnő összekötője volt a felvonásoknak s hangulateleme az egyes képeknek Székely Endre zenéje. A Sztálin Vasmű ének- és tánckarának közreműködése is hozzájárult a darab sikeréhez. S az egész; Pdnczel Pál és Várady György rendezők munkája, akikről helyettünk a mű beszél. * Talán feltönő, hogy nem sokat kiszállunk. Igaz. Csak a jót mondtuk. Mert maga az előadás olyan tett, amelyet elsősorban dicséret illet meg, dicsőret illet mindenkit, aki erejének csak parányi részével is hozzájárult a szombati siker kivívásához. Természetesen vannak előadásbeli gyengeségek, hibák egyes alakításokban. De erre az előadásra nem ezek a jellemzők, hanem az, hogy öthónapos küzdelem után háromfelvonásos darab született, ősbemutató, pentelei tárgyú darab bemutatója Sztálinvárosban. Az örömben — jogos örömben ez homályositja el azokat a kifogásolható részeket, amelyeket kifogásolunk is — később, ha még mindig meglesznek. Most ünnepeljük új együttesünket amely • Pentelei csizmadia előadásával született. Reméljük, hogy ezentúl többet kapnak a várostól, mint eddig kaptak. Többet érdemelnek gondban, erkölcsi és anyagi segíts ifiben, elismerésben. A Pentelei csizmadiának még sok előadása lesz, Sztálinvárosban, Székesfehérvárott, Budapesten és hisszük, hogy még nagyon sok helyen az országban. A sztálinvárosi közönség - mint a két bemutató előadáson láttuk - forró szeretettel és örömmel fogadta Sándor Audiás színművét, a lelkes együttes előadásában. De nemcsak a sztálinvárosiak érdeklődtek és örültek a sikernek: a szakszervezetek, népművészeti intézet, stb. is elküldte képviselőit a bemutatóra. A színmű és az együttes megindult útján — a közönség szíve felé. Tamás István 1955. május 24. A segítőkészség légköre jellemezte a tanácstagi beszámolókat A legutóbbi hetekben lezajadtak Sztálinvárosban a tanácstagi beszámolók. Különösen népesek voltak a tanácstagok és a lakosság találkozásai a technikumi negyedben és az ...-épületeknél. A beszámolókat és a megbeszéléseket az őszinte bírálat és a segítőkészség légköre jellemezte mindenütt. Sok helyütt a lakosság társadalmi munkával is hujlan,dó megmozdulni eevcev közérdekű probléma megoldására. A Gábor Arciuleában — ahol mintegy 120-an vettek részt a beszámoló-gyűlésen — Csillag Jánosné a lakók nevében felajánlotta, hogy elvállalták egy gyermekjátszótér elütését. Egy szomszédos körzet tanácstagja Szilágyi Gyula eljárt a Vasmű Kombinátnál a szükséges felszerelések miatt. Az Erőmű fiataljai ígéretet is tettek egy teljes játszótéri felszerelés elkészítésért' Az I.épületek Liszt Ferinc-kerti lakói ígéretükhöz híven elvéreztek a lépcsőházak előtti durva tereprendezést. Hasonlóképpen tettek a tanácstagi beszámolók után Darabos József és Schmidt Józsefné körzetében a lakók az Erkel-kert 8— 14-es lépcsőházai előtt teremtettek példás rendet. Másutt, mint például az Erkelkor 15—17-es lépcsőházaiban a háziasszonyok saját lépcsőházaikat tartják rendben, sőt ha kell, ki is meszelik. A József Attila utcai körzetben a felszólalók megdicsérték Gazdag Sándor kohó-fődiszpécsert, aki a házuk előtt kikopott, hiányos füvesítést pótolta, a virágokat apoka, locsolja. Azóta sokan követik Gazdag Sándor példáját és a József Attilautca virágágyai, parkjai valóban mindig frissen, üdén pompáznak. Csaknem mindenütt nagy érdeklődéssel hallgatta a lakosság a várospolitikai terv végrehajtásának eddigi eredményeiről szóló beszámolókat. Nyiri János íóolvasztár az Erkel-kert 1—2—:1 lépcsőházuk lakói előtt részletezte a kezdeti lépéseket és bejelentette: Ioev az új feladatok megoldására pólvárospoliikai terv készül. Beszámolt arról is, hogy a Tanács megoldotta a terv egyik jelentékeny célkitűzését, sikerrel megrendezte a Májusi Várárt- és Kiállítást, amely több mint 1 millió forintot forgalmazón s miniáv 40.000 látogatója vol. A szülök lágy örömmel kaadták mindenütt, hogy a Szalki-szigeten már épül és júniusban megnyílik a nyári ill.örol.*l.oi'., ahol pedagógusok felügyelete alatt tölthetik szabadidejüket a szt.ilinvárosi úttörők. Nemsokára megkezdik ugyan C'fku szigeten a beiver.szer huszm.-teres vároa építésit is. A község fejlesztési alap megnövekedett bevételeiből két tanteremmel és ioraak-iimmel bővítik az óvárosi iskolát. A városi gimnáziumot ui luüviséeben helyezik el. A tanácstagi buszúm’ók tudtára adták a lakosságnak azt is, hogy a ti.hb ellátás érdekében új részlegekkel bővítette a Tanács a Vegyesipari Vállalatot. Szebbe tették s új játékokká, valamint tekepályával bővítették a Vidám Parkot. Van haladóst ..Szépítsük városunkat'' mozgalom terén is, amelybe a dolgozókon kívül az ottK’ük csoporttai is belekapcsolódtak. A tanácstagi beszámolók városszerte mélyítették a Tanács és a lakosság közötti kapcsolatot. a sztálinvárosi Általános GÉP- ÉS FINOMMECHANIKAI javító vállalat közli, hogy a lakosság jobb ellátása érdekében kovács és bognárműhelyét reggel 6 órától este 10 óráig nyitva tartja. Egy hét a külpolitikában Hétfőtől szerdáig tartott a szovjet ipari funkcionáriusok országos értekezlete Moszkvában. Az értekezlet, amelyen N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov is felszólalt, részletesen megvitatta a szovjet ipar elött álló feladatokat és elvben képet nyújtott a Szovjetunió népgazdaságának hatalmas erejéről. A szovjet ipar és különösen a nehézipar fejlődésének üteme többszöröse a vezető kapitalista országokénak és az összes ipari termelés idén mintegy 80 százalékkal lesz magasabb, mint volt 1950-ben. Az ipari munka termelékenysége egy negyedszázad leforgása alatt több mint a hatszorosára emelkedett. Pacafiún arányokban fejlődik a szovjet mezőgazdaság is. A szemestermények vetésterülete két év alatt 10,5 millió hektárral növekedett. Egyedül a búzaterület növekedése megközelíti a 12 millió hektárt, ami jóval meghaladja Magyarország egész, mezőgazdasági művelés alatt álló területét. N. Sz. Hruscsov felszólalásában a nemzetközi helyzet kérdéseivel is foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy az osztrák kérdés megoldása, amelyet a Szovjetunió kezdeményezett, lényeges hozzájárulás a béke megszilárdításához. ..Európa és a világ békéjének legkövetkezetesebb harcosai vagyunk és azok is maradunk" — mondotta, majd kifejtette, hogy a nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából nagy jelentőségű a Szovjetunió és Jugoszlávia kormányküldöttségeinek küszöbönálló belgrádi találkozása. A szovjet nép küldöttsége őszinte szándékokkal és tiszta szívvel megy Jugoszláviába. . Szilárd meggyőződésünk — mondotta N. Sz. Hruscsov —, hogy Jugoszlávia és a Szovjetunió népeinek, amelyek évszázados barátsági hagyományokra tekinthetnek vissza és amelyek nem egy ízben harcoltak együtt a közös ellenség ellen, olyan népeknek, amelyeknek közös célkitűzéseik vannak a jobb jövőért, a boldog életért vívott harcban — ezeknek a népeknek szilárd alapjuk van a széleskörű és sokoldalú CBV áll működésre." Ötvenöt évvel ezelőtt a genovai kikötő munkássága hatnapos általános sztrájkkal vívta ki a szakszervezet számára a munkaközvetítési jogot. A kikötőmunkások most 120 napig tartó sztrájkharccal védték meg ezt a jogukat. ..Kemény küzdelmük azzal a tanulsággal szolgált az olasz munkásosztály számára hogy egységgel és harci szellemmel meg lehet akadályozni a munkaadók és az őket támogató kormány önkényeskedéseit" — mondotta a genovai győzelemről Di Vittorio, a CGIL (az Olasz Általános Szakszervezeti Szövetség) főtitkára. A genovai sztrájk, amelyet a munkaadók legkülönfélébb fenyegetései és a rendőrség megújuló brutális támadásai ellenére vittek győzelemre, az olasz dolgozók szolidaritásának hatalmas megnyilvánulása volt. Az ország távoli vidékeiről érkeztek „szolidartás-karavátok" élelmiszerre), pénzzel. Egy sienai parasztasszony, mikor átadta megyéjének adományait, kijelentette: „Ne mondjatok köszönetet, mert nekünk kell megköszönnünk azt a bátorságot, azt az erőt, melyet harcotokban tafjúsítotok. Genova ma az olasz demokrácia védelméért folyó harc egyik előretolt állása." A sztrájkolók gyermekei részére napközi otthont nyitottak, s a gyermekeket a város kiskereskedői ingyen élelmezték. Genova ipari üzemeinek munkásai és más kikötők dolgozói is többször sztrájkba léptek a harc támogatására. A sztrájktörésre felfogadott munkanélküliek is megtagadták a munkába állást, amikor megtudták, milyen aljas feladatra akarják szegődtetni őket. Az elmúlt héten az olasz és a nemzetközi közvélemény felháborodással értesült arról, hogy Szocilia szigetén állati kegyetlenséggel meggyilkoltak egy szakszervezeti aktivistát, aki a környék parasztjainak földosztási harcát vezette. De a közelmúlt nagy sztrájkjai és most a 120 napos genovai csata győzelme azt bizonyítja, hogy az olasz dolgozókat semmiféle "terrorakcióval sem lehet megfélemlíteni a szabadságjogokért vívott nagy harcukban. Francia Észak-Afrikában, különösen Algírban, a helyzet változatlanul igen feszült. A francia kormány elhatározta, hogy az Algírban állomásozó katonai erők létszámát 60.000- ről 100.000 főre emeli, minthogy az eddig odaküldött csapatokkal nem tudta biztosítani a francia gyarmatosítók uralmát. Soustelln algíri, főkormányzó sajtónyilatkozatában kénytelen volt beismerni, hogy úgyszólván naponta újabb és újabb összeütközésekre kerül sor. „A megerősítések lényegesek — —, de még nem vagyok mondotta bizonyos abban, hogy elegendők lesznek-e." Az algíri nép jogos követeléseiért harcol, az északafrikai szabadságharcosokat azonban egyáltalában nem félemlítik meg a francia kormány sorozatos terrorintézkedései. A tüntetések, sztrájkok, fegyveres támadások Algírban és Marokkóban egyaránt napirenden vannak. A lrt'01'intézkedések alkalmazása ellen egymást érik a tiltakozások magában Franciaországban is. Pénteken a Szajna megyei vas- és fémmunkások szakszervezetének vezetősége tiltakozott az algíri meelorió intézkedések ellen. Erélyes tiltakozást jelentett be a megtorló politika alkalmazása ellen a közművek dolgozóinak szakszervezete is. * Kedden mondott le a holland kormány, a kormányválságot azonban a hét végéig sem sikerült megoldani. Ennek az a magyarázata, hogy az elmúlt időben erősen kiéleződtek az ellentétek a kormánykoalícióban részt vevő pártok között. A Holland Kommunista Párt politikai bizottsága nyilatkozatot tett közzé, amely kifejti, hogy a holland kormányzópártok közötti ellentétek elsősorban a nemzetközi helyzettel vannak összefüggésben. A párt olyan kormány alakítását követeli, amely síkraszál majd az atomfegyver betiltásáért és követelni fogja. hoev a holland hadsereg utasítsa el az atomfegyver alkalmazását. A holland kormány eddigi amerikai politikája ugyanis állandóan fokozza azt a veszélyt, hoev Hollandia atomháborúba sodródik. A politikai bizottság hangsúlyozza, hogy a holland nép túlnyomó többsége ellenzi ezt a politikát és hogy a kommunista párt parlamenti csoportba kész segíteni egy olyan kormány megalakítását, amely békeszerető politikát folytat és vissza tudja verni a reakció támadásait. Zeneestiül fejeződtek be a Kulturális Seregszemle bemutatói A DISz Kulturális Seregszemléjére benevezett énekesek és hangszerszólisták zeneesten mutatták be tudásukat. Szép számmal vettek részt a zeneesten a zeneiskola növendékei is. Az énekesek közül lányok szerepeltek itt, különösen a de a fiúk között is volt több tehetséges fiatal. A legjobb zongoristának a gimnazista Póda Anikó bizonyult, míg tangóharmonikán Heiner Károly, a Kohászati Technikum növendéke játszott kitűnően. Megcsillantotta tudását Fóris Ferenc is hegedűn. A Kulturális Seregszemle zeniestjét nagy lelkesedéssel fogadta a közönség. Az est több új zenei tehetségre hívta fel a bírálóbizottságban résztvevő zenei szakemberek figyelmét.