Dunapentelei Hirlap - Sztálinvárosi Hírlap, 1957 (2. évfolyam, 1-100. szám)
1957-12-10 / 95. szám
Jó vasat olvasztottak a vörösiszappal kevert elegyből Vasgyártásunk hazai alapanyagainak kutatásakor szakembereink rájöttek arra, hogy az alumíniumgyártás mellékterméke, az úgynevezett vörösiszap (amely éppen a benne lévő vörös vasszemcséktől kapta a nevét) kb. 30%-ban vasat tartalmaz. A vörösiszap kohósítása előtt azonban két nehéz feladatot kellett megoldani. Először a vörösiszapot vízteleníteni, másodszor pedig tömöríteni, darabosítani kellett. A víztelenítést Fila Béla, Tuboly János és két társuk újítása segítségével megoldották. Ezután 20%-ban víztelenített vörösiszapot kevertek a tömörítendő elegybe. A nagyüzemi tömörítés sikerrel járt. A kiégetés után megfelelő minőségű darabos és jó összetételű tömörítvényt kaptak. Ily módon a vörösiszap hozzáadásával készült tömörítvénnyel dolgozott közel két napon keresztül mind a két nagykohó. Az addig akadozott kohójárat mindkét kohónál megjavult. A csapolt vas minősége is jó maradt. A nagyüzemi kísérletek során bebizonyosodott, hogy a vörösiszap éppen magas vastartalma miatt, jó keverési arányban, pótolja az ércport, a szállóport vagy a piritpörköt. Ezért kohósítása népgazdasági szempontból nagy jelentőségű. A vörösiszapnak a vasgyártásban való felhasználására fontos tárgyalások folynak a Vasmű és az almásfüzitői timföldgyár műszaki vezetői között. A közeljövőben néhány keverő berendezést szállítanak Sztálinvárosból Almásfüzitőre, hogy a vörösiszapot ott a helyszínen víztelenítsék és így szállítsák majd Sztálinvárosba. A szovjet építőipar a számok tükrében Negyven esztendő alatt több mint 900 új város épült. Jelenleg 20 ezer 800 ekszkavátor 9.750 talajgyalu, 20 ezer 588 bulldózer, 33 ezer toronydaru áll az építők rendelkezésére. Az építők hadserege 5 millió 206 ezer főt számlál. Az építő- és szerelőmunkálatoknál csupán 1 százalékos önköltségcsökkentés több mint egymilliárd rubel évi megtakarítást jelent a népgazdaságnak. A Nagy Honvédő Háború éveiben a fasiszta megszállók 1.700 szovjet várost és települést romboltak le, s körülbelül 70 millió négyzetméter alapterületű lakást pusztítottak el. „M-3“ elektronikus számológép épül Magyarországon A Komszomolszkaja Pravda nov. 27-i száma írja: A Szovjetunió átadta Magyarországnak az „M-3“ típusú elektronikus számológép építésének műszaki dokumentációját. Ezek a gépek másodpercenként 1.500 műveletet végeznek és 800 elektronikus lámpával rendelkeznek. Csaknem valamennyi alkatrész magyar üzemekben készül. Az anyagok egy részét a Szovjetunió szállítja. n két lottó öröklakás vidékre, a személygépkocsi Pestre került A lottó pénteki, novemberi tárgynyereménysorsolásán ismét a vidékieknek kedvezett a szerencse. A Sportfogadási és Lottóigazgatóság ugyanis megállapította, hogy a három főnyeremény közül kettő vidékre, egy pedig Pestre került. Éppen a két öröklakást juttatta vidékre a sorsolás. Az LA 327.039/C számú szelvényt ugyanis, amellyel a Mártírok útján épülő lottóház III. emeletének 7. számú kétszoba hallos, összkomfortos öröklakást nyerte tulajdonosa , az OTP mohácsi fiókjában adták el. A második, a III. emelet 9. számú kétszoba hallos összkomfortos öröklakást nyerő 1.251.275 számú szelvényt a posta Komárom megyében hozta forgalomba. A 732.251-es szelvényre kisorsolt Wartburg személygépkocsi gazdája a fővárosban, a VIII. kerületben vette szelvényét. A „MOGYORITŐ" Fiatal fiú. Talán még a huszonegyedik évét sem töltötte be. Leszámolt a Vasműtől azzal, hogy elmegy haza a falujába »földet esztergálni.« így mondta egészen pontosan. Dolgozott a szénelőkészítőnél, legutóbb pedig a villamosjavítóban volt segédmunkás. Déli városban lakott, a Rigó utcában. Ahogy itt előttem áll, megpróbálom kifürkészni lelki titkait. Szomorú fiatalember. Nem akarom határozottan kimondani róla a többiek által is megállapított véleményt, hogy nem egészen normális, de észrevehető rendszertelen beszédéből, össze-vissza mondatfűzéséből, gondolatainak alkalomszerű felvillanásából, ötletszerű és végtelnül gyerekes megnyilvánulásaiból, hogy nem kiegyensúlyozott lelkületű emberrel állok szemben. Mikor leszámolt, összeszedte gyári szekrényében található kacatjait s egy papírdobozban dróttal átkötve a kapun akarta kivinni. Az őrök megállították. A csomagot megnézték s természetesen elvették tőle, mert több — a gyár tulajdonát képező — holmit találtak benne. A pakk itt van előttem és mesél. Ócska drótok, szekrény zsanér, tekercsek, két hangszóró, kulcsok, préselt papír, apró vasdarabok, egy katonai tájoló és derékszíj, aluminiumdoboz, öntött szobrok, hamutálcák. A szobrok igen primitívül kidolgozva, női aktszobortól a kisgyermeket tartó Szűz Máriáig a legkülönbözőbbek. — Minek ezek a kacatok magának? — Nem tudom. Rámutat az aluminiumdobozra. — Abból magnetofont akartam csinálni... — Mi a szakmája? — Én mindenhez értek. A villanyszereléshez, a rádióhoz, a gépkezeléshez, még az öntéshez is. — Hol tanulta a vasöntést? — Hát ott, amikor a szobrokat csináltam. Az öntödében. Aztán elmondja, hogy a földműveléshez is ért nagyon, hát elmegy most haza »földet esztergálni«. — Van még ezekből a kacatokból otthon is? — mutatok rá a szétrakott vicik-vacakra. — Van. Nagyon sok. Nem is tudom hány dobozban, annyi van. — Akkor hát bizonyára meg tudja azt is mondani, miért gyűjti őket? Gondolkodik egy darabig, aztán kiböki. — A magnetofonhoz. Ahhoz nagyon sok alkatrész kell. — Ajtózsanér és derékszíj is? Értetlenül néz rám, szinte látom szeméből a választ, csak nem meri kimondani. — Az egészen természetes. Magnetofont anélkül elképzelni lehetetlen. S amíg visszapakol a dobozba, minden egyes alkatrésznek külön mohó pillantást szentel, óvatosan, lopva, hogy senki ne vegye észre. Senki ne tudja meg, hogy ő mégegyszer minden darabot megnézett, s minden darabtól külön el is búcsúzott pillanatok tört része alatt. Aztán rámpillantott. Észrevette, hogy alaposan megfigyeltem. Zavarba jött. — Mondja? Maga a lopáshoz is ért?! — kérdem tőle hirtelen. Riadtan néz rám, szemei a könnytől üvegesedni kezdenek, sírás fojtogatja, de mosolyt erőltet, szeretné elhárítani a vádat, nincs ereje hozzá, nyel egyet s halkan mondja. — Nem. Ahogy kimegy a szobából, fáradt szemeit végigjáratja mindenkin. Huszonegy éves fiatalember, de beteg tekintetéből kiolvasható könnyen, hogy őt, a »műgyűjtőt« más szóval kleptomániásnak hívják ... Sasvári György ///if Láttunk a tanulmányi kiránduláson Budapesten ? Reggel van. A várost áttetsző köd borítja. Az itt-ott már áttörő napsugár végigcirógatja a Móricz Zsigmond iskola előtt gyülekező tanulók arcát. Nagy az izgalom, tanulmányi kirándulásra megyünk Budapestre. Megnézzük Arany János halálának 75. évfordulójára rendezett kiállítást és a Kerepesi temetőben lévő írók sírjait. Megérkezés után jól esik a tízórai, azután elindultunk a Petőfi Sándor Irodalmi Múzeumba, ahol a kiállítás van. Már az autóbuszon ismerkedtünk Arany János életével és így az első percekben elfogadva léptünk a terembe. Nagy érdeklődéssel néztük az életéről szóló képeket és kéziratokat, melyeket ő írt. Láthattuk íróasztalát, amelyen dolgozott, díványát és bútorait, melyek egy részét a Román Népköztársaság adta kölcsön a nagyszalontai Arany János múzeumból. Különösen tetszettek a balladákról készült képek. Ebéd után a Kerepesi temetőben megnéztük elhunyt nagy íróink sírjait. Láttuk Vörösmarty, Arany, Ady, Jókai, valamint a Petőfi család örök pihenőjét. Megnéztük a Kossuth és Deák Mauzóleumot is. A Kossuth Mauzóleum mellett elhaladva szépen gondozott sírokra lettünk figyelmesek. Az egyik sírnál szomorú arcú néni a virágokat rendezgette. Kérésünkre — miután megtudta, hogy sztálinvárosiak vagyunk — elmondta, hogy férje sírját gondozza, akit az ellenforradalmárok öltek meg, hasonlóan a többi, mellette fekvő hősökhöz. Röviden ismertette Sziklai, Mező, Bordás, Asztalos, Kalamár és a többi elvtársak hősi életét és halálát. Férjéről, Kupper Béláról elmondta, hogy a Szovjetunióban élt hosszabb ideig, ott ismerkedtek meg. Férje partizán volt. Október 27-én Csepelen, a gyár védelménél halt hősi halált. — Nézzétek ezeket a sírokat — mondotta —, ők azért harcoltak, hogy nektek szebb és jobb legyen az életetek ... Tanuljátok meg gyűlölni az ellenséget, e hősök élete és halála figyelmeztessen benneteket kötelességetekre: a tanulásra ... Már felgyúltak a lámpák, mikor a Nemzeti Galériába értünk. Megcsodáltuk az épület hatalmas előcsarnokát, a pompás márványoszlopokat és a gazdag színekben pompázó freskókat. A XIX. századi magyar festészetről az ügyeletes néni tartott ismertetőt. Utána megnéztük a magyar festőművészet örökbecsű munkáit. A kiállításról nehéz írni. Az ott látott képek szépségét szavakkal nehéz kifejezni. A sok szép közül mégis leginkább tetszett Székely Bertalan: »II. Lajos tetemének feltalálása«, Madarász Viktor: »Hunyadi László siratása«, Munkácsi Mihály: »Siralomház«-a és a »Röpülő asszony«-a, valamint Szinyei-Merse Pál: »Majálisba. Vidám hangulatban, kedves emlékekkel gazdagodva búcsúztunk Budapesttől. Mórócz Zsuzsa a magyar szakkör elnöke. VIII. o. t. Juhász Katalin őrsvezető, VI. oszt. tan. Kupper Béláné az ellenforradalom áldozatairól beszél „Romeo és Júlia" Sztálinvárosban A Déryné Színház (All. Faluszínház)hét éve teljesíti olyan irányban is hivatását, hogy a falvak népét a világirodalom minél több klasszikus remekművével ismertesse meg. Elég Shakespeare, Moliére, Goldoni, Schiller, Balsac, Shaw, Szigligeti, Jókai, Mikszáth, Móricz Zsigmond nevére hivatkozni és például az »Ahogy tetszik« vagy az »Ármány és szerelem« több mint 160-as sikeres előadássorozatára. A »Romeo és Júlia« az a Shakespeare tragédia, amelyet a színház vezetősége, színészei, dolgozói minden erejüket, lelkesedésüket, ambíciójukat latba vetve mutatnak be a falvak, ipartelepek, városok nézőinek. Hogy miért éppen a »Romeo és Júliá«-ra esett a választás, erről a következőket mondja Kertész László, a Déryné Színház rendezője: — Kell játszanunk Shakespeare tragédiát és éppen »Romeo és Júliá«-t. Miért? Mert szép történet a szerelemről. Mert halhatatlanná vált alakjait meg kell ismerni. Ezért is, de nem utolsó sorban azért, amiért Shakespeare ezt a témát így írta meg; más hangszerelésben ugyanazt, amit a görög tragédiáktól kezdve Gorkijig annyian megénekeltek színpadon. Nagy az ember, mert nagyok az álmai, mert mer küzdeni igazáért, s mennél nagyobbak az akadályok, annál hatalmasabb a küzdelem. Ennek a gondolatnak titáni rajza érződik a művészi líra, az ezerszínű képek sokasága mögött... Rómeót az »Ármány és szerelem« Ferdinándja, Árvai János, Júliát Bege Margit játssza. A Capulet-párt Arányi Adrianne és Tassi Béla, Montagueéket Erda Ilona és Késmárki Kálmán, Júlia dajkáját Sallay Kornélia, Lőrinc barátot Olasz János, Mercutiot Sallay Tibor, Tybaldot Mezey Lajos, Benvoliot Hajdú Endre, Párist Kása András játssza. A tragédiát Mészöly Dezső fordította, a zenét Farkas Ferenc Kossuth-díjas szerezte. E gy pillantás az anyakönyvbe 1957 november hóban Születés: Békés László, Szőke Magdolna, Józsa Péter, Gugi Anikó, Geráth Károly, Tóth Ágnes Zsuzsanna, Pulai Éva Zsuzsanna, Iliás Ilona, Garda István, Madag János, Kugelmann Zoltán Kovács József, Vagyóczky Mária Magdolna, Taál Violetta Anna, Medveczki Ottó István, Laczkó Imre, Weingertner Mihály, Cseri Mária Gizella, Cseri Ilona Edith, Papp Erika Rozália, Fehér József, Táncsics Sarolta, Pék István János, Molnár Terézia, Keserű Franciska, Szalai József, Kirilla Sándor, Illés István, Szabó Ilona, Bencze János, Zarándok Gizella Éva, Juhász Mária, Offra Pálma Olga, Valtedorosz Vangélia, Szigeti László, Kiss József, Horváth Ilona, Kovács Ildikó, Vácz Ibolya, Harangozó Mária, Czinege Imre, Nyeső Franciska, Szepesi Lajos, Nagy Rozália Eszter, Felföldi Eszter, Sándor Zoltán, Horváth János, Lovász János, Soós Gábor, Kiss Alice, Suba Aranka Mária, Balla Zoltán, Peterdi Etelka, Kéri Erzsébet Anna, Princz László, Mácsfalvi Marianna Katalin, Bálint Pál, Szabó Erzsébet, Jakab Éva, Sánta Ilona, Dombróczky Anna, Horváth Ferenc, Halász Terézia, Zsidó Norbert, Szatmári József Károly, Varga Éva, Dér Gizella, Bódi Róbert, Kispál Margit, Budai Éva, Budai Judit, Veres Gyula, Varga István, Szekretár Edit Erzsébet, Rajna László, Bitó Ágnes, Kovács Anikó Mária, Simon Aranka Mária, Sinkó Gizella, Nagy György Sándor, Szamara Kosztasz, Pesei Anna Erzsébet, Molnár György, Kovács Gábor, Kővári József, Ludányi Miklós, Ludányi Lajos, Hanák Ágnes, Hujber Éva Ágnes, Renyák József, Kovács János. Házasság: Kovács János—Csavajda Annával, Szűcs Sándor—Schmitzhoffer Etelkával, Baráth István—Tóth Máriával, Kiss István—Nagy Magdolna Piroskával, Horváth István—Kiss Máriával, Pap János—Palla Saroltával, Kováts Zoltán József—Farkas Rozáliával, Fülöp Imre—Katona Jusztiniával, Vanyek István—Mészáros Eszterrel, Suldi Mihály János—Kapócs Anna Máriával, Gerendás György—Madag Eszterrel, Szalay Mihály Ottó—Váradi Petrenka Évával, Szívós József—Löwey Ildikó Matilddal, Kuci János—Czeilinger Juliannával, Lupkovics József György—Petz Teréziával, Sztungár Sándor—Beszteri Juliannával, Horváth József—Baráth Annával, Prekó József—Juraszik Máriával, Béres Sándor—Bukovics Ilonával, Kopp Sándor—Szűcs Erzsébettel, Szűcs Róbert Gyula—Simon Erzsébettel, Hiller István—Végéra Annával, Forró György—Bozsik Szidóniával, Hegedűs György—Bakos Katalinnal, Tóth László—Varga Irénkével, Horváth János—Schneider Margittal, Péntek Mihály—Frankó Erzsébettel, Bartus Sándor—Juhász Irénkével. Elhalálozás: Ambrus Ferenc, Málik Istvánná sz. Fejes Erzsébet, Flórián István, Kovács Jánosné sz. Pap Mária, Madag János, Kugelmann Zoltán, Kéri István, Lukács János, Zachariás Andrásné sz. Madarász Zsófia, Kovács Ferenc, Tóth Mihály, Pető József, Horváth Mihályné sz. Löttös Mária, Benyus József, Geszterédi Anna Mária, Varga Éva. A Sztálinvárosi Hírlap szerkesztősége minden kedden panasznapot tart (16—18 óráig) ESTI IDILLA Alkonyodik. A parkban már csak egy bizonyos fajta látogató tartózkodik. Itt-ott halk suttogás, s néha megcsikordul a homok a padot kereső szerelmes párok talpa alatt. Persze hiába keresnek, minden pad foglalt... — Megengedik? Az imígy megszólítottak túlságosan meglepődnek, hogy válaszolni tudjanak. Különben is felesleges a válasz, az idegen már le is ült. A fiatal pár kelletlen arccal elhúzódik a jövevénytől. — Csodálatos esténk van — lelkendezik az idegen. A válasz csak érthetetlen mormogás. — Csak nem zavarom önöket? — Hát... Újabb érthetetlen mormogás. PARKBAN — Persze be kell látniok, hogy nem lehet két embernek egy egész padot lefoglalnia. — Gyere, menjünk — mondja a nő. — Bocsánat, nem akartam önöket elzavarni. Csak nem haragszanak, hogy ide leültem? Mégha valami okosat csinálnának. De így szótlanul egymásra bámulni, minek kell ehhez egy egész pad? — Hát ez már mégis csak sok! — ugrik fel pulykavörösen a fiatalember. — Gyere, menjünk! — A fiatal pár dühösen elrohan. A jövevény megvárja, míg ismét teljes csend van, aztán vidáman megszólal: — Jöhetsz kicsikém, végre szabad a pad... Egy közeli fa árnyékából női alak lép elő. Biztosítsa napát és csatadiát, hogy az ünnepekre foglalt asztala legyen az Alaup Csillap flletenden ÜNNEPI MŰSOR« 14 szombat } BORVETŐ JÁNOS Fővárosi Operett Színház tagja _r ., í SZABÓ ERNŐ Kossuth díjas, a Hannibál Tanár úr főszereplője 25. szerdán j SENNYEI VERA Reggelig tánc ! Tombola ! Asztalfoglalás a portán 1/2 kg, 1 kg-os mákos és diós kalács (beigli) valamint ünnepi tortákat rendelésre házhoz szállítunk