Sztálinvárosi Hirlap, 1958 (3. évfolyam, 1-102. szám)
1958-06-17 / 47. szám
így francia város testvérvárossá fogadta Sztáiinvárost 'sm ^PARTEMENT OE LA SEINE mLSJUXF. I• 30 Hal £936 Monsieur le Leire de Stallavaroch STALl?:yAJtocn (Hon^cte; Monsieur le i.alre et Cher Coll&gue, Afin de contribuer au dóveloppement des échangea culturela et économlquee entre les peuplea, la llunlcipalltó de Viliéiül! a propoaó au Conseil Municipal qui a accepté.le jumelage de Villejuif, d'une part avec une vilié de Hongrle, d'aut.re part avec une vilié d'Italle. Lore d'un voyage d'étude, en 1957, J'ai •u le plalslr de faire connaissance avec le peuple hongroie et see élus, J’ai apprécié lea réaliaatiors dea lunlclpalltéa, J'ai ótó frappé par la vilié de Stalinvaroch que vous avez l'honneur de prósider. Au non de la Aunicipallté et du Conseil «unicipal de Villejuif, le voue propose un Junela«« entre ötallnvaroch et Villejuif. La population de notre Commune, qui, depuis 33 ans falt confiance aux őlua communletes, approuvera cette irftiatlve du Conseil Luniclpal et fera de ce Jumelage une manifestation d'aaltió entre toue les peuplea qui aldera au dóveloppement de la coexistence paciflque. Recevez, Monsieur le -*aire et Cher Collée'ue, r,es salutations lea plus fraternelles.Louis DOLLI üaire de Villejuií Coneelller Gőnéfal de la Seine- Sztálinváros Polgármesterének 4 célból, hogy elősegítsük a népek közti kulturális és gazdasági kapu latokat, a Város tanácstagjai javatolt városunk Végrehajtó Bizottságok, hogy testvérvárossá fogadjak egyrészről egy magyar, másrészt egy olasz várost. 1957-es tanulmányutam alkalámál abban a szerencsében részesültem, hogy megismerkedhettem a igyar néppel és választott képelőivel. Mély benyomást tettek az elért eredmények és különös meglepett Sztálinváros, ahol önk abban a megtiszteltetésben van -e, hogy a város vezetője lehet. A Városi Tanács és a Városi Végsajtó Bizottság nevében felvételét javaslom Villejuif és Sztálinváros között a szoros testvéri kapcsolatoknak. Városunk lakossága 33 év óta kommunista képviselőkbe helyezi bizalmát, egyetért majd a Városi Tanács eme kezdeményezésével és úgy fogadja majd a két város barátságát, hogy ezzel is kifejezésre juttatja a népek közötti barátság fontosságát és elősegíti a békés egymás mellett való élést. Fogadja Polgármester Úr, kedves Kollégám a legtestvéribb üdvözletemet. Louis Dolly s. k. Villejuif polgármestere Seine megye tanácsosa onts Dolly polgármester úrnak Villejuif kedves Kollégám! "Nagy örömmel vettük az ön május én kelt levelét, amelyben közölteünk azt a határozatot, mely szót a b.vezetése alatt álló Villejuif -ős velünk, Sztálinvárossal, a Mali Népköztársaság legfiatalabb váával, testvéri kapcsolatokat kíván építeni. Külön örültünk annak, hogy azok elhatározása akkor és olyan ikben született, amikor valóban •n szükséges a népeink közötti kurális és gazdasági kapcsolatok sértése, valamint a békés egymásellett élés elmélyítése. Amikor válaszként testvéri üdvözünk kifejezése mellett, tanácsunk grehajtó bizottságának mai egyhánhatározata alapján közölhettem is, hogy Sztálinváros boldog örömmel fogadja testvérvárossá Villejuif várost, közölhetem még, hogy mi az említett közös célokért mindenkor készek vagyunk együttműködni. Ezért addig is, amíg közös, baráti és testvéri együttműködés részleteit személyesen is meg nem tárgyalhatjuk, kérem közöljön velünk közelebbi ismertetőt az önök városáról (esetleg fényképeket is), valamint adatokat a város életéről, melyek bennünket igen érdekelnek és amit mi is hasonlóan viszonoznánk. Addig is fogadja baráti köszönetemet és kérem, adja át a vezetése alatt álló Villejuif város nagyrabecsült lakóinak a sztálinvárosi dolgozók forró üdvözletét. Tapolczai Jenő a Sztálinvárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke Csütörtökön kilyukadt az I. számú nagyolvasztó Az I. számú nagyolvasztó az öreg kohók sorába lépett. Egy hónapja észlelték már a kohászok, hogy a fenék hűtőlapok erősen melegednek. Tíz nappal ezelőtt meg is álltak 12 óra hosszára azzal a céllal, hogy a fenékben lévő nyersvasat lefagyasszák. Ezután szürkenyersvas gyártásra tértek át, mely kevésbé veszi igénybe a kohót. Sikerült is a hűtőlapok melegedését megakadályozni. Egy hete megint rátértek az acélnyersvas gyártásra, s a hűtőlapok az erősebb igénybevételnél nem melegedtek. Mégis, csütörtökön délelőtt 9 óra 15 perckor a folyékony nyersvas az 1. számú csapolónyílás és a 3. számú fúvóka alatt a fenéken át kitört. Baleset nem történt, komolyabb anyagi kár nem keletkezett. A két fenékhűtőlap leégett. Az eset után hozzáláttak a kohó javításához. A nyílást tűzálló masszával eltömték és misung döngölést alkalmaztak, melybe kígyócsöveket szereltek. Ezekben a csövekben vizet cirkuláltatnak, hogy ily módon hűtsék a fenéklapokat. A jövőben magas szilícium tartalmú öntészeti nyersvasat gyártanak majd, mely kevésbé veszi igénybe a kohót. Hibátlan gépekkel várja a nyári munkát a Pusztaszabolcsi Gépállomás A Pusztaszabolcsi Gépállomás valamennyi gépét a idejében kijavította. nyári munkákra központjában, valamint A gépállomás a perkátai és ercsi brigádszálláson szerdán és csütörtökön végzett gépszemlék azt mutatták, hogy a mostani gépjavításokat kifogástalanul végezték el. A szemle során ugyanis a szokottnál több gépet üzemeltettek és próbáltak ki. Így a gépállomás tizenegy kombájnja közül kilencet, a tizenöt aratógép közül hetet, az ötvenhárom kijavított cséplőgép közül tizenhármat megindítottak és próbaüzemeltettek, beépített vagy kijavított alkatrészeit tüzetesen megvizsgálták. Egyik gépnél sem találtak komolyan kifogásolható hibát. Mindössze tűzvédelmi és mérleghitelesítő hiányosságokat állapítottak meg. A mérlegek folyamatban lévő hitelesítésével azonban június 20-ig végeznek, a tűzvédelmi berendezéseket, lapátokat, ásókat és poroltókat viszont napokon belül beszerzik. A női munkaerő hullámzásának okairól A Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülésén szükségessé vált megtárgyalni a női munkaerők hullámzásának kérdését. Ez ugyanis helyenként olyan méreteket öltött, hogy komolyan veszélyezteti az üzemek termelékenységét. Egy-két évvel ezelőtt még az volt a kérdés, hol tudják foglalkoztatni a város női munkaerőit. Ma pedig az a döntő kérdés, hogyan tudják a nők megbecsülni a számukra biztosított munkahelyeket. Amíg csak a Vasmű és néhány szolgáltató vállalat üzemelt a városban, elemi erővel tört fel a kívánság, hogy legyen a városnak könnyűipari bázisa is, amely elsősorban a nőket tudja foglalkoztatni. 1957-ig az Ingatlankezelő Vállalat, a Kertészeti és az Üzemélelmezési Vállalat volt az, ahol főként nőket alkalmaztak. Tavaly kezdett üzemelni a Ruhagyár és a Fehérneműgyár, amely a nők százait fogadta be rendszeres, magas színvonalon szervezett üzemi munkára. Jelentkezés akadt is bőven. A jelenleg épülő Fésűsfonodát sem tudnák olyan nagyra méretezni, hogy ne találnának hozzá bőséges női munkéről És mégis a két könnyűipari üzemben rövid idő után a munkaerők nagyfokú hullámzása kezdődött meg, s noha az utóbbi hetekben némi javulás észlelhető, nem árt a hullámzás okairól a nyilvánosság előtt is beszélni. Érthető, hogy a munkaerő hullámzása olyan helyeken, ahol főként nők dolgoznak, bizonyos fokig szükségszerű. A nő legtöbbször nemcsak dolgozó egyén, hanem anya is. A törvényeink által biztosított negyedéves szülési szabadság minden munkaviszonyban álló nőnek kijár. A gyermek megbetegedése az esetek száz százalékában az asszonyt, az anyát vonja ki a munkából. S mivel a nő munkaviszonya ma még általában a kiegészítő kereset szükségessége következtében jön létre, így a család anyagi helyzetének bizonyos változása meg is szüntetheti azt. Ezekkel az objektív tényezőkkel társadalmunknak számolnia kell, s ezt úgy is tartja nyilván, mint a női munkaerő hullámzásának indokolt eredőit. A munkahely elhagyása felelőtlenség Nálunk azonban nem csak erről van szó. A munkaerő hullámzásának ez csak a kisebb százalékát teszi ki. Az esetek többségében a munkahely elhagyása a felelőtlenAzoknál ségre vezethető vissza. a családos asszonyoknál, akik valamilyen oknál fogva kénytelenek a családfenntartó szerepét betölteni, akik szakmát tanultak és ilyen minőségben vállalnak munkát, akiknek több gyermekük van és a férj keresete nem áll ezzel arányban — a munkahely önkényes elhagyása egyáltalán nem gyakori. Ezek az asszonyok alaposan meggondolják, hogy biztos munkahelyüket felcseréljék-e bizonytalannal. Sokkal nagyobb a fluktuáció azoknál a nőknél, akik a munkát csak bizonyos időre akarják vállalni és egyáltalán nem tartják élethivatásuknak. Bútor, motorkerékpár vagy ruhanemű vásárlása előtt hajlandók néhány hónapig dolgozni, mikor pedig a megfelelő összeg együtt van, otthagyják a gyárat. Munkában eltöltött idejük alatt még azt is vállalják, hogy betanított munkások legyenek. S mire kellő gyakorlatra és tudásra tennének szert, megválnak a munkapadtól, jön egy újabb munkaerő, s minden kezdődik éleiről. Gondoltak-e már ezek az asszonyok arra, hogy államunknak túlságosan sokba kerül egy-egy ilyen bútor-, motorkerékpár-, vagy kosztümrávásárlás? Mert mire lehet magyarázni, hogy a Férfiruhagyárból például április hónapban 250-en mentek el? Nagy a munkatempó, kevés a kereset — vetik oda könnyedén, miközben alkalmasabb munkahelyért jelentkeznek a Tanács munkaügyi csoportjánál. S miattuk azok az asszonyok, akiknek három gyermeket kell eltartaniok ugyanabból a keresetből, a »csere« folytán még kevesebb keresetre tesznek szert, mert a szalagra új munkaerők jönnek, akiknek semmi gyakorlatuk sincsen. A „titokzatos" propaganda hatása A Fehérnemű gyárban januárban a munkásnők 11 százaléka lépett ki. Állítólag az a döntő indok, — valami »titokzatos« propaganda hatására —, hogy ott egészségtelen körülmények között folyik a munka. Nem egy eset volt már, hogy a munkavállalók súlyos betegségüket letagadva léptek a gyárba, s néhány nap múlva az igazgató orra alá dugták az írást, hogy csak könnyű munkára alkalmazhatók, vagy rögtön betegállományba kerültek. Több esetben fiatal lányok arra hivatkozva lépnek ki — főként a nyár beköszöntével — hogy otthon, valahol falun, kell segíteni a mamának vagy a nagymamának. Most jöttek volna bele a munkába és elmennek. Szeptemberben újra jelentkeznek majd, s mire visszajönnének a gyakorlatba, újra fellép valami családi igény. A Férfiruhagyárban olyan eseteket is megemlítenek, hogy az asszonyok munka közben összezördülnek, s ahelyett, hogy rendeznék dolgaikat, követelik, hogy más szalagra helyezzék át őket, vagy éppen a munkakönyvét kérik. Mások családi perpatvar után azzal állnak bosszút a férjen, hogy otthagyják munkahelyüket. Mi ez, ha nem felelőtlenség? Ezek az asszonyok, ha másból nem, hát női szolidaritásból gondoljanak arra a 350 anyára, akiknek városunkban létszükséglet lenne a munka, de egyelőre nincs munkalehetőség. Ne vegyék el ezek elől a munkát, ha maguk szórakozóhelynek tartják azt. Egyáltalán nem csodálkozhatunk azon, hogy a munkaerő hullámzása a munkafegyelem meglazulásával halad párhuzamosan. Ha nő a kilépések száma, nő a fegyelmezetlenség is. A kilépést ugyanis csaknem mindig valami előjáték előzi meg. Gyakori késés, gyakori hiányzás, fegyelmezetlenség. A kilépni kívánó mintegy ezzel is demonstrálni akarja, hogy kívánatosnak tartaná, ha kitennék a szűrét, sőt talán még tetszik is neki, ha esetleg körüludvarolják, hogy jó munkaerő, ember ölje meg magát. A fegyelmezetlenség azonban az egyik legragályosabb betegség, és sajnos szövődményei leginkább azoknak fájnak, akik becsületesen akarnak dolgozni, ezért mentek a gyárba. A fluktuációnak olyan okai is vannak, hogy a nők szeretnek válogatni a munkahelyekben. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy nem túlságosan ragaszkodnak a Kertészeti Vállalathoz, vagy a Tejüzemhez, ami pedig legalább annyira profiljukba vágna, mint a férfiaknak a vaskohászat. Nem kedvelik a rendszeres munkát, amit szívesen keresztelnek el egyesek »túlfeszítettnek«. Ez főként abból származik, hogy sokan közülük a fakanál után először találkoztak a nagyüzem szervezett, kiesést nem tűrő munkájával. Mások megvetik a fizikai munkát, és szívesebben ragaszkodnak — esetleg kellő előképzettség nélkül is — titkárnői és egyéb íróasztalhoz kötött posztokhoz. Ezek lehetnek a döntő okai annak, hogy a Fehérneműgyárban jelenleg is hat betöltetlen hely van, többek között hónapok óta nem találnak varrógépműszerészt, akinek pedig 9 forintos órabért tudnának biztosítani. Bizonyosan a munkaerő hullámzásnak is volt némi része abban, hogy könnyűipari üzemeinknél hosszú időn keresztül baj volt a tervteljesítéssel, hogy a dolgozók a kevés keresetre panaszkodtak, hogy kifogások merültek fel a készítmények minőségére vonatkozólag. Mi a megoldás? E kérdések végleges megoldása csak akkor lehetséges, ha minden női dolgozó előtt becsülete lesz a munkának és a munkahelynek. Ez részben megoldható azzal, ha olyan asszonyokat vesznek fel munkára elsősorban, akiknek anyagi és családi körülménye szükségszerűvé teszik a munkát, ha megfelelő munkakörökben alkalmaznak 14—17 éves lányokat, akik az iskola elvégzése után először kapcsolódnak be a társadalom munkájába, ha nem alkalmaznak olyan nőket, akik másutt munkaviszonyban vannak már, ha a felvételt megelőző orvosi vizsgálatok nem csak a munkavállaló saját bevallásaira alapozódnak, ha háttérbe szorítják azok felvételét, akik gyakorta változtatják munkahelyüket. A másik rész, a döntőbb, a nehezebb, a közösség nevelőmunkája. Mindannyiunk kötelessége, hogy megvédjük azoknak a dolgozó nőknek erkölcsi és anyagi érdekét, akik számára már becsület és dicsőség dolgává vált a munka, azokkal szemben, akik magatartásukkal, könnyelműségükkel veszélyeztetik nemcsak a női munka becsületét, de a női munka anyagi normáit is. Remélhetőleg a hamarosan beinduló Fésűsfonoda munkaerőit már e tapasztalatok felismerésével sorakoztatják fel. N. .1. Képek a tornaünnepélyről Tigrisugrás az asztal felett Vidám erőpróba a Móricz Zsigmond Általános Iskola tornaünnepélyén.