Sztálinvárosi Hírlap, 1961. június (6. évfolyam, 44-52. szám)
1961-06-16 / 48. szám
A Vasmű 2500 munkása végezte el a szakmai továbbképző tanfolyamokat Nap mint nap szó esik a termelékenység növeléséről, nap mint nap harcba indulnak a műszaki vezetők, az egyszerű szakmunkások a termelés gazdaságosságáért. Újabb és újabb műszaki megoldások, tengernyi újítás és ésszerűsítés jelzi e harc útját. S a korszerű technika, az új műszaki megoldás, fejlettebb, az új iránt fogékony és azt értő szakmunkást kíván. Tanulatlan, vagy tudásával megelégedett szakmunkás kezén a legnagyszerűbb műszaki megoldás is elsikkadhat. A Vasmű oktatási osztályán lapozgatjuk az 1960—61-es oktatási év iratait Mintegy kilencven tanfolyam indult az oktatási esztendőben. Ezeken a tanfolyamokon több mint 2500, főleg fizikai állományú dolgozó tanulta az új, a korszerű munkamódszereket, kapott szakmát, vagy bővítette már meglevő ismereteit. Szakmunkásképző tanfolyamokon, főleg olyan szakmákban folyt a képzés, mely szakmák oktatására az iparitanuló-intézetek nem vállalkoztak, így szénelőkészítő, kohászati anyagvizsgáló, gumijavító szakmunkások kerültek ki a tanfolyamokról. A kiképző jellegű tanfolyamok célja a betanítás. Bizonyos munkafázisok, szalagok kezelésének szakszerű ismertetése. Ezekből tanfolyamokból nem kevesebb mint a 35 indult az oktatási évben. A különleges képesítő tanfolyamokat főleg az erőmű és a villamosjavító dolgozódnak rendezték. A képesítő tanfolyamokra pedig a negyven évnél idősebb művezetők jártak, valamennyi szakmában. Ez a tanfolyam főleg olyan általános ismeretek bővítését célozta, mint a matematika, fizika. Jóllehet, a művezetők szakmájukat ismerik, bizonyos általános műszaki tudás azonban sokuknál hiányzott. Ezt pótolták ezek a tanfolyamok. Nagy jelentősége van a szakmunkás továbbképző tanfolyamoknak. Szakmánként, egyes munkakörök bizonyos vizsgákhoz vannak kötve. Az általában 100 órás tanfolyamokon, melyek közel 10 szakmában folytak, ezeket a nagyon hasznos és szükséges vizsgákat tehették le a szakmunkások. A beruházási tanfolyamot, főleg a meleghengermű dolgozói látogatták. Nem titok a Vasműben, hogy a meleghengermű dolgozói képezik majd a hideghengermű munkáslétszámának gerincét. Az időben elindított tanfolyam főleg a hengerléshez kapcsolódó tudományok ismertetését célozta. S még egy fajta tanfolyam működik a Vasműben, az önköltséges. Mert mondani sem kell, hogy az elindult hat típusú tanfolyam költségeinek jelentős részét a Vasmű fedezte. Az elmúlt évben közel 250 ezer forint költséggel rendezték meg a különböző oktatásokat. Az oktatási mérleg külön fejezetét képezik a technikusok esti és levelező tagozatán tanuló munkások és műszakiak. A 40 évnél fiatalabb művezetők például kötelezve vannak, szakmájuknak megfelelő középiskola elvégzésére. Ugyancsak jelentős állomása a műszaki közép-káder szaktechnikus képzés. oktatásnak a Jelenleg kohász-gépész és automatika szakon, mintegy 80 fővel folyik az oktatás. Előkészületben van a kohászmetallurgus és a kohász-technológus szak megindítása is. A Vasmű kezdeményezésére szeptembertől az ország több nagyüzemében is megkezdik a nálunk már folyó műszaki minősítő vizsgák bevezetését. A műszaki minősítő vizsga műszaki állományú dolgozók részére kötelező ez annak, hogy az Mintegy felmérése illető műszaki mennyit fejlődött, mit tanult szakmájában, mióta elhagyta az iskola padjait. A tanfolyamok általában megfelelően vannak szakosítva, s tananyagaikban olyan tárgyak szerepelnek, melyek az illető szakma ismeretéhez feltétlen szükségesek. Az oktatás módszere is helyes, de megfelelő szemléltető eszközök hiánya, például a szakmunkás továbbképző tanfolyamokon hátráltatják az eredményes gyakorlati oktatást. A szaktechnikus képzés pillanatnyilag még a kezdeti stádiumában van. Az első félév vizsgái is csak ezután lesznek. A műszaki minősítő vizsga rendszere önmagában egészséges lenne, de bizonyos részleteiben merev. A vizsgán például megkövetelik a műszaki beosztású dolgozóktól a gyár ismeretét, s ezt néhány oldalas kéziratban ismertetik is. Más kérdés, hogy milyen sikerrel. Van olyan műszaki beosztású dolgozója a gyárnak, akinek beosztásából adódóan nincs lehetősége például a szénelőkészítő gyárrészleghez eljutnia, s azt a gyakorlatban tanulmányozni. S mint ilyen, tisztán a kéziratban rögzítettekre támaszkodik. Ebből pedig megtanulja, hogy: »A háromsorban elhelyezett adagoló bunkerból a széntányéros adagoló segítségével az U—8, 9, 10 szalagokra jut. E szalagok végén nadrágsurrantók osztják el a szenet az M—1 pécsi és az M—2 komlói, illetve az U—11 szalagokra ...«, de ennek gyakorlati hasznát vajmi keveset látja. A gyárismeret tárgyán belül a műszakiaknak gyárlátogatást kellene szervezni. S ilyenformán a szénelőkészítőről írt ismertetés sem lenne csupán írott malaszt, összevetve a gyár oktatási egészét, megállapíthatjuk, hogy a nem kis költséggel »üzemelő« oktatási apparátus hasznos tevékenységet folytat. Olyan befektetése ez a gyárnak, mely nap mint nap hozza gyümölcsét, a képzett szakmunkások ezreiben, egy-egy újításban, ésszerűsítésben, termelési rekordokban és a termelékenység fokozatos növekedésében. M. M. A lakóbiadottságok munkájáról, a tanácstagok ás a lakóbizottságok kapcsolatáról tárgyalt a Városi Tanács Csütörtökön ülést tartott a Városi Tanács, amelyen első napirendi pontként a lakóbizottságok működését, a Hazafias Népfront és Tanács kapcsolatát vitatták meg. A a beszámoló jelentés megállapította, hogy a lakóbizottságok megalakításával kettős célt kívántak elérni: a lépcsőházak, parkok, terek, lakások megvédését, a szocialista együttélés szabályainak betartását, valamint a lakóbizottságokon keresztül jobbra fűzni a kapcsolatot a szorőváros lakói és a tanácsapparátus között. Kétségtelen, hogy ott, ahol jól működnek a lakóbizottságok, egyre kevesebb a társadalmi tulajdon ellen elkövetett vétség, jobb közösségi szellem alakult ki, de ez még nem általános. Hiba, hogy tanácstagjaink, kevés kivétellel, nem tartják a kapcsolatot a lakóbizottságokkal, látják el őket feladatokkal, és nem így nem mindig töltik be feladatukat. Ezért a jövőben a tanácstagoknak fokozottabban támaszkodniok kell a tanácstagsággal járó feladatok megoldásában a lakóbizottságokra. A lakóbizottság pedig további munkájukban tűzzék ki célul a lépcsőházak lakóinak nevelését, a társadalmi tulajdon elmélyítését, a társadalmi munkában való részvételt, és a gyermeknevelést. A Tanács és a lakóbizottsági tagok között jobb kapcsolat érdekékében a lakóbizottságok tagjait kisebb mértékben fel kell hatalmazni olyan államigazgatási tevékenységgel, amely egyben tekintélyt is biztosít neki. Például helyes lenne, ha a különböző kérelmek elbírálásánál a Tanács kikérné a lakóbizottság javaslatát. Ugyancsak a lakóbizottság tekintélyét szolgálná az is, ha négy esztendőnként a tanácstaggal együtt történne újraválasztásuk. Ezután a tanácstagok munkáját terjesztette elő a jelentés, majd megkezdődött a vita. Számos hozzászólás hangzott el, melyben a tanácstagok észrevételeiket, tapasztalataikat és javaslataikat mondták el a lakóbizottságok munkájával kapcsolatban. Ezután az előterjesztett határozati javaslatot, mely a lakóbizottságok munkájának megjavítását, tekintélyének emelését és a tanácstagokkal való kapcsolatát tartalmazta, a tanácsgyűlés egyhangúlag határozattá emelte. A második napirendi pontban a községfejlesztési alap módosítását vitatták meg és emelték határozattá. SVECZ ISTVÁN REGÉNYE nemmt vilik (Folytatásos kémregény) is figyeljék a jelzéseket, pontosan rögzítsék a dátumokat. Tartsák szemmel a házat, hogy mikor kit, vagy mit visz magával Töttössy a házba be, vagy onnan ki. A kocsit én majd megfigyeltetem, de azért erre is terjedjen ki a figyelmük, mikor jelenik meg a ház előtt Töttössyvel és nélküle. S végül, hogy az egyes jelenségek között milyen összefüggés látszik. (12) — Melyikből? — A fürdőszobáéból, melyet közösen használ Töttössy és társbérlője, tehát akármelyikük jelezhetett, így ment ez kétnaponként, kivéve egy esetet és tizenhetediket, amikor nem sütött a nap, mindig Hedvig jelzést vettünk. Valószínű, hogy HEDVIG, kapcsolatfelvételt jelent. Szekeres elgondolkozik. — Kik laknak a villában? — A két földszinti lakó két idős házaspár, úgyszólván alig vannak otthon. Az egyik házaspár, Lászlóék, állandóan a lányuknál tartózkodnak, csak este jön haza a két öreg lefeküdni. A másik, a Talabérék pedig az egész nyarat balatonszemesi vikkendházukban töltötték, csak augusztus végén jöttek haza. — Töttössy társbérlői? — A férj Barát János, bérelszámoló a Vegyfesték Gyárban, a nő, leánykori néven Bartos Anna, kávéfőző a Hóvirág eszpresszóban. Mindenki csak Ancinak szólítja és mindenkivel könnyen barátkozik, nagyon közlékeny természetű. — Töttössyről mit tudunk? Jelenleg mivel foglalkozik? Pincés felhúzza a vállát. — Ezt nehéz lenne megállapítani. Eredetileg építészmérnök és állítólag most egy maszek foglalkoztatja. Kimutatható munkája nincs, csak feltehető, hogy épületeket készít. De az a gyanúm, hogy csak papíron szerepel ennél a magánvállalkozónál, valójában nem csinál semmit. Pontosabban egészen másból él. — Miből? A nyomozóhadnagy elmosolyodik. — Azt én is szeretném tudni. Szekeres előrehajol. — Figyeljen jól hadnagy elvtárs! Mától kezdve szorosan együtt kell működnünk, hogy célhoz érhessünk. A maguk feladata, hogy továbbra TIZEDIK FEJEZET — Szóval mi a terved! — Az intézet igazgatója várakozóan néz Szekeresre, aki gondolataiba merülve ül a fotelben, és ujjaival dobol a karfán. — Megpóbáljuk leszűkíteni a kört. Kétnaponként behívod magadhoz a vasosztály három csoportvezetőjét. Benedeket, Kallóst, és Andait. Egyenként. Mindegyikükkel különkülön közlöd, hogy az üzemi próbán az ötvözet csúnyán megbukott, nem felel meg az előírt követelményeknek, vagyis: zsákutcába a kísérletet egészen más kerültünk, kell folytatni. Légy kellően irányban letört, csüggedt, reményvesztett, siránkozó, hogy íme hosszú hónapok munkája semmivé válik, mennyi fáradság, verejték, izgalom, energia vész kárba, és így tovább. mindegyiküknek kösd külön-külön a lelkére: egyelőre tartsa titokban, mert nem akarod, hogy az idő előtti hír megzavarja az osztályt. Barcsai csodálkozva kérdi: — És ez mire jó? —Azt bízd rám. Egyelőre elégedj meg annyival, ha egy kis szerencsénk van ezzel a módszerrel kézrekeríthetjük az embereinket. Szóval ott hagytam abba, hogy ezt közöld velük, éspedig a következő sorrendben: Benedek... várj csak, ma hányadika van? Huszonharmadika. Mit gondolsz, egész délután süt a nap? Kinéz az ablakon. Barcsai értetlenül néz rá, de mielőtt szólhat, Szekeres gyorsan folytatja: — Na, reméljük, hogy egész nap szép időnk lesz... Tehát Benedekkel még ma beszélsz, írd fel magadnak, most minden a dátumoktól függ. Kallóssal huszonötödikén. Ha valami változás van a tervben, és megváltoznak a dátumok, rögtön értesítlek. Ha például a rossz idő miatt el kell halasztani a beszélgetéseket. — Rossz idő miatt? — képed el Barcsai. — Neked van kedved viccelődni? Mi köze a rossz meg a napsütésnek ehhez az időnek, ügyhöz? — Majd meglátod, most azonban nagyon kérlek, miután távoztam, légy szíves kezd el a beszélgetést. — Jól van, te tudod mit csinálsz Legyen a te akaratod szerint. Miikor becsukódik az ajtó a nyomozó mögött, fejcsóválva dünnyögi maga elé. — Hm ... rossz idő . .. napsütés. Hát Kutató Intézet vagyunk, vagy Meteorológiai Intézet? TIZENEGYEDIK FEJEZET Szekeres átvág a kocsiúton a Körút túlsó oldalára, és sietve gyalog megy a Margit-híd felé. Büszke, elégedett öröm dobogtatja belülről. Úgy érzi, megint egy nagy lépéssel közelebb került a megoldáshoz. És, hogy éppen így alakultak a dolgok az kétszeres örömet jelent. Nemcsak az ügy fejeződhet be sikeresen, hanem beigazolódhatnak korábbi feltevései. A csapdát felállította. Benedekkel 27-én beszélt az igazgató. Este változatlanul HEDVIG jelzést vettek Pincésék. Huszonötödike keddre esett és ragyogóan sütött a nap, Barcsai a lakásán kereste fel Kallós mérnököt, akit nagyon levert a hír, de az esti jelzés ismét csak HEDVIG volt. Huszonhetedikén Andai lett volna soros, de nem sütöt a nap, egész nap esett az eső és a beszélgetés 29-re maradt. Az eredmény HEDVIG. Most azon gondolkodott Szekeres, kikkel folytassa tovább. És ekkor, érzéseire hallgatva azt javasolta Barcsainak, hogy a lánnyal közölje bizalmasan, kötelező titoktartás mellett a lesújtó hírt. Jutka meghallgatta részvét teljesen vigasztalni próbálta főnökét. Ez ma történt 31-én, szombaton délelőtt. És most késő délután alig egy órával a táncoló fények ott az ablakban HIDEG-et jeleztek. Ez még nem megdönthetetlen bizonyíték a lány ellen, de több min valószínű, hogy be fog igazolódn teljesen és végérvényesen jó nyomon járnak. Most már minden figyelmét erre a különös párra öszpontosíthatja. Úgy látszik, hogy a lány csak eszköz annak a sötét alaknak a kezében. De vajon jószántából vállalta-e ezt a veszélyes megbízást, vagy Töttöss és társai kényszerítették. Ha az utóbbi eset áll fenn, akkor mivel gyakorolnak rá ilyen hatást? És valóban: milyen kapcsolat van Töttössy és Jutka között? Nemsokára minden kérdésre választ fog kapni. És ekkor az is kiderül, kik Töttössy társai. Hányan vannak és milyen feladatot kaptak? Mikor... — Micsoda meglepetés! — hall egy szívélyes hangot és a következő másodpercben Benedek főmérnököt pillantja meg amint feléje int. — Hová igyekszik ilyen nagy sietve? Szekeres körülnéz, most veszi csak észre, hogy már átjutott a hídon és a Mártírok útján jár. És arra is csak most figyel fel, hogy valóban sebesen lépked. Megáll. — Tulajdonképpen nem igyekszem sehová. Csak egy kicsit sétálni ebben a szép időben, szellőztetem a fejem. — Fáj talán a feje? Szekeres ráhagyja. Bólint. — Akkor bízza magát rám. Meghívom magát egy príma konyakos feketére, mert ez a legjobb, legbiztosabb gyógyszer a fejfájás ellen. Kipróbált és bevált recept, meglátja, magának is használni fog. — Gondolja? — mosolyodik el Szekeres és már a nyelve hegyén érzi a fekete zamatot. — És hol isszuk meg a feketét? — Itt van egy fél utcányira törzshelyem, a Csalogány eszpresszó. a Nekem olyan kávét főznek itt, amilyen nincs az egész országban. És persze magának is, feltéve, ha velem jön. Mikor belépnek a belső helyiségbe, először úgy tűnik mintha minden asztalnál ülnének, de Benedek szeme végig pásztázza a helyiséget és máris indul egy asztal felé. Az asztal közvetlenül a preszópult mellett áll, és a fiatal, csinos pincérlány barátságos mosollyal üdvözli Benedeket. (Folytatjuk) Perkátán az élet visszatért rendes medrébe Áldozatkész, lelkes munkával csökkenteni lehet az elemi csapás okozta terméskiesést 1961. június 11. sokáig rosszemlékű nap marad Perkáta termelőszövetkezeti község életében. Ezen a vasárnapi napon a délutáni órákban pusztító felhőszakadás kíséretében nagyerejű vihar vonult el a falu határa felett és nagy károkat okozott. Ehhez hasonló esetre Perkáta történetében emberemlékezet óta nem volt példa. A több mint egy óra hosszáig tartó felhőszakadás nyomán nagy mennyiségű víz és jég zúdult a község déli-délnyugati részére. A víz megtöltötte a falun áthúzódó vízlevezető árkokat, melyek kiléptek medrükből és elöntötték a mélyebben fekvő területeket. A tanácsház környékén és a Táncsics Mihály utcában a víz megrekedt és valóságos árvizet okozott. Részben a víz, részben a vihar elárasztott házak közül hatására az irat összeomlott, több megrongálódott. Ezek között is akad olyan, amelynek szükségessé válhat a lebontása. Az elemi csapás lezajlása után közvetlenül megkezdődtek a mentési munkálatok. A helyszínre érkezett Pillák János, a Járási Pártbizottság titkára és Rácz József, a Járási Tanács titkára, valamint Juhász János, a Sztálinvárosi Pártbizottság titkára is. A mentésben közvetlenül a felhőszakadás után részt vettek a sztálinvárosi munkásőrök és tűzoltók, továbbá az ercsi honvédség, és a segítségnyújtásra mindig kész szovjet hadsereg katonái. A bátor mentők nem egyszer ruhástól a vízben úszva végezték feladatukat. De kivette a részét a mentésből a falu lakossága is. Ifj. Faragó Mihály tsz-tag és Kiss György az egyik házból egy évek óta járni nem tudó beteget mentett ki az utolsó pillanatban. A mentés után rögtön összedőlt a ház. Fülöp György, egy szabadságon levő katona, a kést fogai közé szorítva úszott be egy házba, ahonnan a megkötözött állatokat kellett kiszabadítani. Muthnéfalvi Zoltán gyógyszerész is neki vetkőzött, és úszva segített a mentésben. A vihar és a víz egyéb károkat is okozott a községben. Csaknem az összes hidakat elsodorta és az utak közül sokat megrongált. A legnagyobb kárt a Május 1. Termelőszövetkezet szenvedte, melynek földjein több száz hold kalászos, kukorica, burgonya, cukorrépa került víz alá, vagy ment tönkre a jégveréstől. A kár teljes felbecsülése még folyamatban van, de a károsultak megsegítése rögtön a csapás után megkezdődött. A hajléktalanná vált családok elhelyezéséről haladéktalanul intézkedés történt. A helyi szervek mozgósították a község lakosságát, akik társadalmi munkában segítséget nyújtanak a ledőlt házak lebontásához és felhordásához. A tsz járműveket, fogatokat kölcsönöz. — A továbbiakban is minden tőlünk telhető segítséget megadunk a károsultaknak, hogy minél előbb ismét saját otthonuk legyen — mondja Tolnai Kálmánná, a Tanács VB titkára. — A megyei és járási szervek is biztosítottak bennünket támogatásukról. A Dunai Vasmű is igyekezett segíteni. Elengedte műszakból Perkátán lakó dolgozóit, hogy segédkezni tudjanak a bontási és vízlevezetési munkáknál. De az egyes dolgozókra is gondoltak. Szöllősi István Vasmű dolgozót segíteni fogják az új ház felépítésében. Krepsz János a 26. Építőipari Vállalattól kap majd segítséget. Hegedűs Mihály háza összedőlt. Leánya a Fésűsfonoda dolgozója. Éppen amikor kint jártunk Perkátán, találkoztunk Tolnai Ferenccel, a vállalat főkönyvelőjével és Horváth Mihályné SzB elnökkel. Azt vizsgálták, miben lehetnek segítségére Hegedűs Mihálynak. A károsultak közül a tsz-tagokat a Május 1. Termelőszövetkezet segíti majd. De ki segít a termelőszövetkezetnek, melyet oly nagy károsodás ért? Erre Paksi Imre, a tsz elnöke adja meg a választ: — A kár valóban igen nagy. De csüggedésre nincsen ok. Ha a tagság összefog és fokozott lelkesedéssel végzi a reá háruló nehéz feladatokat, akkor van remény rá, hogy a tervezett munkaegyég részesedést elérjük. Nagyon fontos feladat a kukorica másodszori kézi kapálása. Ez a várható termésátlag 2,5—3 mázsás növekedését jelenítheti kataszteri holdanként, ami 1300 hold fővetésű kukoricánál igen jelentős többletet jelent. Sürgősen pótolni az időjárás okozta kiesést, kell tehát a családtagok bevonásával Ez csak lehetséges. Fontos feladat még a gépi aratás mellett a tönkretett területek kézi aratása. Meg kell menteni a már beérett termést. Perkátán visszazökkent az élet rendes medrébe. Az állami és társadalmi szervek összefogtak a károsultak megsegítésére. Most már a falu lakosságán, a tsz tagjain a sor. S ha a perkátaiak az összefogásnak, az áldozatvállalásnak ilyen szép példáját tudták adni a mentésnél és az elemi csapás megfékezésénél, akkor bizton mondhatjuk: képesek arra is, hogy odaadó munkával mielőbb eltüntessék a károk nyomait és behozzák azt a kiesést is, amely a tsz jövedelmében keletkezett. — my —