Dunaújvárosi Hírlap, 1962. február (7. évfolyam, 10-17. szám)
1962-02-02 / 10. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI ▼II. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM ARA: 60 FILLÉR 1962. FEBRUÁR 2., PÉNTEKI» A termelési tanácskozások küszöbén A dolgozók által felajánlott termelési többlet több mint egy évtizedes múltra tekinthet vissza iparunkban. Tíz esztendővel ezelőtt egy egyszerű jelszó testesítette meg dolgozók millióinak akaratát: »Tera melj többet — jobban élsz.» És ki-ki a magas posztján azon igyekezett, hogy többet termeljen. Ez szinte egyedüli és mindenek felett álló kritériuma volt a szocialista tudatnak. Az évek azonban azt bizonyították, hogy a több nem mindig azonos a többlettel. Nem mindig akkor dolgozunk jól, ha ezer darab termék helyett 1100-at állítunk elő. Sőt, esetenként bűnösi könnyelműséggé vált a mennyiségi többtermelés olyan termékekből, amelyekre csak a népgazdasági terveinkben megszabott 100 százalék erejéig volt szükség. A feleslegesen felduzzasztott raktárkészletek, az álló eszközök felhalmozódása, a feleslegesen felgyülemlett tartalékok más, talán fontosabb helyekről, termékektől vonták el a termelőerőket: az emberi munkaerőt, a gépeket, a nyersanyagokat stb. S bizonyítsuk-e, hogy ez a helyzet nem dolgozóink jobb élete felé mutatott előre. Az MSZMP VII. kongresszusa új irányba terelte a termelés menetét. Tudományosan megalapozott terveink határt szabtak a legtöbb termelési ágban a mennyiségi szemléletnek, s új irányt szabtak annak többletnek is, amire dolgozóink kezdeményező készsége folytán számíthat az ország. A mennyiségi szemlélet egyenes következménye volt, hogy a dolgozók egyéni felajánlásából kitevődhetett az a mennyiségi többlet, ami a tervek mennyiségi túlteljesítését biztosította. Az utóbbi években azonban olyan követelmények kerültek előtérbe az ipari termelés frontján, mint a munka termelékenységének emelése, a termelési költségek leszorítása, a minőség emelése, és a takarékosság. Ezekre vállalást tenni a legtöbb helyen egyéni kezdeményezés alapján meddő dolog lenne. Ezért kerültek előtérbe mind határozottabban a többletvállalások kollektív formái, amelyek a szocialista munkaverseny minőségileg új, magasabb formáit is létrehozták. Arra van szükség, hogy a sok-sok egyéni kezdeményezést, áldozatvállalást egyetlen hatalmas erővé egyesítsük. S azt tudományos alapokon kell megoldanunk. Az egyének, a brigádok, a műhelyek kollektíváinak kezdeményezését úgy hasznosítjuk a legjobban, ha azokat a műszaki vezetők, mérnökök, technikusok legmegfelelőbb formában egyeztetik, a biztosítják a kezdeményezések kibontakozásának feltételeit, s ha ebből a munkából a maguk közgazdászaink, a minőségi módján ellenőreink, a munkaerőgazdálkodás irányítói stb. is kiveszik a maguk részét. Ez nem is lehet másképp, hiszen az új feltételek között nemcsak a dolgozók munkaintenzitásának növeléséről van szó. Ha csak ezt tartanánk szem előtt, szocialista munkaversenyünk ismét a mennyiségi szemlélet útvesztőjébe torkollna. A munka termelékenységének emeléséhez — tudjuk — nem elegendő a munkaidő maximális kihasználása. Meg kell értenünk, hogy magasfokú munkaszervezés, az ésszerű műszaki fejlesztés, a termelési eszközök maximális kihasználása, az ösztönző bérezési és premizálási rendszer érvényesítése, s a dolgozók szocialista tudatának állandó emelése nélkül lehetetlen hathatósan emelni a munka termelékenységét. Ehhez pedig nem elég a jóindulat, a jóhiszeműség, vagy akár az öntudatos segíteniakarás sem. Ehhez minden munkás, minden műszaki dolgozó és minden alkalmazott kollektív, megalapozott és kölcsönösen ellenőrzött erőfeszítésére van szükség. Ha ez hiányzik vállalásainkból, csupán légvárakat építünk és eleve kudarcra ítéljük azt a nagyszerű segítő szándékot, amit dolgozóink ezreinél nap mint nap tapasztalhatunk. Ugyanezt elmondhatjuk a termelési költségek csökkentéséről is. Ma már nem lehet cél, hogy minden áron többet termeljünk a tervben előírtnál egyes termékekből. A szocializmus ügyének akkor teszünk igazán jó szolgálatot, ha a minőségileg kifogástalan ipari termékeket a tervezettnél olcsóbban tudjuk előállítani. Ehhez pedig ismét csak azt mondhatjuk, nem elegendő a munkás egyéni szándéka, akarata. Takarékoskodnunk kell a termék előállítására fordított idővel, a nyersanyagokkal — elsősorban a importált nyersanyagokkal külföldről— az energiával,, a szállítóeszközökkel, hiszen tudjuk, minden többletkiadás a termék önköltségi árát emeli. Munkahelyenként a lehetőségek száz meg száz formája kínálkozik fel. Ezeket kell meglátni, elemezni, kiemelni a leglényegesebbeket, s azután határozni. A termelési értekezletek, amelyekre rövidesen sor kerül, ezeket a kérdéseket tűzik napirendre. A kormány és a SZOT határozata nyomán a megváltozott helyzetnek megfelelően magasabb szinten, nagyobb szervezettséggel kezdünk hozzá az 1962-es év szocialista munkaversenyének kibontakoztatásához. Nem szabad e munkában valamiféle kampányt, vagy adminisztratív intézkedést látnunk. A jelenlegi lekiismeretes munka a későbbi hónapokban hozza majd meg a gyümölcsét. Új úton járunk, s minden új fokozott körültekintést, lelkiismeretességet, támogatást igényel. Szakszervezeti bizottságaink csak úgy kellően előkészíteni ezeket tudhatják a tanácskozásokat, ha a pártszervezetek, gazdasági vezetők segítésére a legmesszebbmenőkig számíthatnak. Gondolnunk kell arra is, hogy szocialista munkaversenyünknek ezek az új vonásai esetleg meg nem értésre találnak egyeseknél, akik megszokták a régi formákat, a régi kereteket. Igazolásunkra elegendő az elmúlt esztendők példáját felhozni, amikor a kollektív munkaverseny gyakorlatilag már túlsúlyba jutott az egyéni munkaversennyel szemben, és ma már világosan látjuk, sok új színnel, sok kezdeményezéssel, és nem utolsó sorban sok eredménnyel gazdagította szocialista építőmunkánkat. Nem lehet vitás, hogy munkánk, ha szervezettebben, megalapozottabban végezzük, ez évben még nagyobb eredményekhez vezet. (N. J.) M Aszh , I a A szolgáltatások vállalási határideje Dunaújváros 1:1000,, ■ * 1;■<; ■ Mire ébredünk február 5-én? 1;„. ( * Hagy ték*képrejtvény pályázat 7. forduló ItflÜjom idő lesz, kidmj mnekÁ ? Ha ilyen csinos kislány kérdezi, s ilyen szépen, mi mást válaszolhat rá az álmából felébredt mackó: nemsokára itt a tavasz ! . ■ Ugye, mindnyájan ezt a feleletet vártuk? (Miskolczi M. felv.) Zárszámadó közgyűlés a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben Egy munkaegység értéke 29,31 forint Csütörtököm délelőtt az óvárosi Szabadság Pilimszínházban nagy érdeklődés közepette tartotta meg a Vörös Csillag Termelőszövetkezet fennállása óta tizenkettedik, felfejlődése óta pedig harmadik zárszámadó közgyűlését. A közgyűlés megnyitása előtt a Móricz Zsigmond Általános Iskola énekkara iantalmas műsorral kedveskedett a nagy számban megjelent szövetkezeti tagoknak és a meghívott vendégeknek. A közgyűlést, melyen megjelent Takács Imre, a Városi Pártbizottság titkára és Tapolczai Jenő, a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, valamint a patronáló csoportok több képviselője is, Tóth József, a szövetkezet elnöke nyitotta meg. Utána Nemes Dániel főagronómus számolt be az elmúlt gazdasági év munkájáról. Beszámolójában részletesen ismertette minden egyes ágazat termelési tervének alakulását. őszi búzából a szövetkezet nemcsak saját tervét, hanem az országos átlagot is túlteljesítette. Az egy holdra jutó átlag a következőképpen alakult: magyar búza 12,21 mázsa, szovjet búza 16 mázsa és olasz búza 18,78 mázsa. Mint látható, a magas átlag részben a nagy hozamú külföldi búzák termesztésének köszönhető, részben annak tulajdonítható, hogy téli tejtrágyázást végeztek. Az eredmények azonban igazolták az új technológiai eljárás helyességét, őszi árpából a tervezett 14 mázsa átlagtermés helyett 16 mázsát értek el, de az eredmény még kedvezőbb is lehetett volna szakszerűbb műtrágyázással. A kukorica átlagtermése nem érte el a tervben előirányzott 15 mázsát, a tényleges eredmény mindössze 11 mázsa volt. Ez komoly problémát jelent a téli takarmányozásban. Burgonyából még nagyobb az eltérés, mert a tervezett 70 mázsa átlagtermés helyett csak 39 mázsás átlagot értek el. Ennek oka a száraz időjárás és a helytelen szedés. A nagy szárazság következtében a gépek nem tudták kiemelni a burgonyát, s így sok maradt a földben. Hasonló a helyzet a cukorrépa termesztésben is, ahol a tervezett 120 mázsa helyett csak 52 mázsás átlagot takarítottak be. A termésveszteség oka részben a nagymérvű vízveszteség, részben pedig a szállítás körüli bonyodalmak. Takarmányiborsóból a vártnál jobb eredmény mutatkozott, de még kedvezőbb is lehetett volna, ha nem késlekedtek volna a betakarítással, illetve a csépléssel. A nagy szárazság és a helytelen munkaszervezés miatt a zöldségtermesztés sem hozta meg a kívánt eredményt. Nemes Dániel főagronómus a továbbiakban a gépesítés kérdésével foglalkozott, majd az állattenyésztés eredményeit és hiányosságait ismertette. Elismeréssel beszélt a szarvasmarha tenyésztésnél dolgozó brigád munkájáról. A brigád tagjai: Garbacz István, Németh György, Nyúli Imre és Schmidt József főleg a hizlalásban értek el jelentős eredményeket. Lemaradás matlac szaporulatban mutatkozott a Ezt részben helytelen tervezés okozta, részben pedig az idézte elő, hogy nem selejtezték ki időben a meddő kocákat. Az egy tehénre és az egy kocára jutó szaporulat alacsonyabb volt a tervezettnél. Viszont a tejhozam magasabb, mint amennyit előirányoztak. A főagronómus beszámolója után Vadnai Ferencné, a szövetkezet főkönyvelője ismertette a mérleg főbb adatait. A szövetkezet a múlt évben építkezésekre 552 ezer forintot, gépvásárlásokra 1 millió 679 ezer forintot, felszerelésekre és berendezésekre 41 ezer forintot és állatvásárlásra 155 ezer forintot fordított. Az összes, saját erejű beruházás 774 ezer forint volt. A szövetkezet bevételi terve jól alakult, kiadásaiban azonban 142 százalékos költségtúllépés mutatkozott. Egy munkaegység értéke 29,31 forint. .I . Ezután Tonka István, az ellenőrző bizottság elnöke tette meg jelentését, majd vita után a vezetőség kiegészítésére került sor. Rövidesen új épületbe költözik a Technikum Diákotthona A napokban átadták a Dózsa György úton a harmadik hét emeletes munkásszállót is. A most elkészült épületben a Városi Tanács, a Kohó- és Gépipari Technikum Diákotthonát helyezi el. A műszaki átadáson — mint érdekelt —megjelentek a Technikum és a Diákotthon képviselői is. Az átadáson felfedett apróbb hibák kijavítása után, előreláthatólag a diákok két hét múlva kezdik meg az átköltözést. A Diákotthon vezetői már elkészítették a „szállástervet”. Eszerint a hétemeletes épület első emeletén a diáklányok kapnak elhelyezést. A második emeleten lesz a betegszoba, az orvosi rendelő, a szülői várakozó és a nevelő szobák. A harmadik, negyedik, ötödik és a hatodik emeleteken lesz a fiúk szállója. A hetedik emeleten van a kultúrterem. A tágas épület lehetőséget biztosít arra, hogy a diákokat megfelelő körülmények között egy egy-egy szobában helyezzék el. négy tanuló, kap szállást. Ez a helyiség lesz ,egyben a tanulószoba , is. Ezen kívül, minden emeleten, lesz egy korrepetáló és egy úgynevezett hángosT tanulószoba, is. . ’ j.,, : v .,,:' , A szobákban beépített polcok, a folyosókon beépített szekrények, jól felszerelt zuhanyozók szolgálják a tanulók kényelmét. A Diákotthon vezetősége az épületben tovább fejleszti majd új a diákotthoni önkormányzatot. Minden emeletnek felelőse,minden szobának bizalmija lesz. Az új épülethez modernül fel azerrett konyha és ebédlő is tartozik, ahol a felszolgálást maguk a diákok végzik. A Szórád Márton úti ideiglenes diákotthon felszabadulásával 36 lakást adhatnak majd át eredeti rendeltetésének.