Dunaújvárosi Hírlap, 1962. július (7. évfolyam, 53-61. szám)

1962-07-03 / 53. szám

A VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA ÉVFOLYAM, 53. SZÁM ARA: 60 FILLÉR 1962. JÚLIUS 3., KEDD Iparunk szíve Egy ország gazdasági fejlettségét az ipar és azon belül a gépipar szín­vonalla határozza meg. A gépipar színvonalától függ a népgazdaság va­lamennyi ágazatának fejlődése, az iparé, a mezőgazdaságé, a közlekedé­sé stb, de ettől függ nem utolsó sor­ban a dolgozók magasabb életszín­vonalának, a kulturált életformának biztosítása is. Ezért van különös je­lentősége az MSZMP Központi Bi­zottsága határozatának a gépipar helyzetéről és további feladatairól. A Központi Bizottság június 28—29-i ülésén elfogadott határozata gépipa­runk további fejlődésének nagysze­rű perspektíváját jelöli meg, és egy sor igen fontos kérdésben, e város dolgozóin is múlik az egész népün­ket mélységesen érintő­­ iparfejleszté­si terv valóra válitása. Népünk áldozatos munkájából, testvéri szocialista országok, elsősor­­­ban a Szovjetunió önzetlen segítsé­géből született meg rövid idő alatt fejlett szocialista iparunk. Nagysze­rű eredmény, hogy 1961-ben már ha­zánkban a gépipar a szocialista ipar 26,6 százalékát adta. Nagyszerű napi feladatunk, hogy az ötéves terv során a gépipar termelésének értékét 68 százalékkal növeljük. És nagyszerű távlatot jelöl meg a párt azzal, hogy húsz év alatt a gépipar 7—9-szere­­sére növelje termelését, és az egész ipar termelésének mintegy 40 száza­lékát adja. Van-e fényesebb bizonyí­téka a szocialista társadalmi és gaz­dasági rendszer fölényének, mint azt, hogy húsz év előtt még fejletlen ipar­ral rendelkező, félfeudális Magyar­­ország alig másfél évtized alatt ilyen eredményeket ért el a gépgyártásiban és hosszabb távra ilyen reális felada­tot tűzhet maga elé. E határozatot pártunk első gazda­sági jellegű intézkedése a KGST tag­államok nemrég közzétett történelmi jelentőségű dokumentuma óta. Szel­lemét azok az irányelvek hatják át, s máris tükrözik milyen hatalmas jelentősége van a szocialista orszá­gok testvéri együttműködésének az egyes népek, az egyes országok gaz­dasági fejlődésében is. Lehetőségeink jobb kihasználását, hazai adottsá­gaink teljes érvényesítését, a rendel­kezésre álló eszközeink gazdaságo­sabb mozgósítását, és ezeken keresz­tül iparunk versenyképességét — végső soron egészséges fejlődésünket az bizonyítja, hogy a szocialista or­szágok családjába való tartozás meg­teremti a fejlődés feltételeit. A határozat az elért eredmények mellett rámutatott azokra a felada­tokra, amelyek a gépipar továbbfej­lődése érdekében megoldásra várnak. Megállapítja, hogy a gépipariban ala­csony a munka termelékenysége. S ennek többek között az az okai is vannak, hogy a gyártás technikájá­nak korszerűsége nem áll megfelelő színvonalon, az alkatrészek, tartozé­kok hiánya, az alapanyagok korsze­rű típusainak és választékának hiá­nya fékezi a világszínvonalnak meg­felelő műszaki szint elérését. Fékezi a termelékenység fokozását az egye­di, vagy kis darabszámban folyó al­katrészgyártás. Nem mindenütt hasz­nálják ki kellően az állóeszközöket. E téren nálunk a Vasműben is­ akad tennivaló. De ezen túlmenően is Vasműre a gépipar nagyarányú fej­­­lődése során komoly feladatok vár­nak. Idézünk a határozatból: »A ko­hászat a mainál jobban és rugalma­sabban kövesse a gépipar minőségi szükségleteinek fejlődését. Bővítse a különleges ötvözésű speciális vas- és színesfémkohászati termékek terme­lését és választékát, a magasabb szi­lárdságú és a speciális igény­bevétel­nek ellenálló, korszerűbben kikészí­tett hengerelt termékek gyártását­­. Nem szorul bizonyításra, hogy gép­iparunk gyártmányainak jelentős ré­széhez a Vasmű kohászati gyárrész­legei szolgáltatják az alapanyagot. Nem utolsó sorban a kohónál, az acél­műnél és hengerműben dől el, milyen alapanyagból készülnek szerszámgé­peink, műszereink, a jövő iparának automatái, milyen alapanyagot bizto­sít a Vasmű a közszükségleti­ cikke­ket jelentő közlekedési eszközökhöz, háztartási gépekhez stb. De megfon­tolandó az is, hogy már a múlt év­ben a népgazdaság teljes exportjá­nak 45 százalékát a gépipar tette ki. Ötéves tervünk végén a gépipari ter­mékelmék közel 47 százaléka export­célokat szolgál. A Vasműben gyártott acél és hengerelt áru tehát a gépipar által feldolgozva eljut a világ min­den tájára, s talán a magyar ipar fejlettségének egyik fokmérője lesz. Gépiparunk termékeiből exportálunk a szocialista országokba is, ahol a gé­pek, berendezések a szocializmus anyagi bázisát szolgálják. Tehát be­csületbeli ügyünk, internacionalista kötelességünk munkáink és tudásunk legjavát adni, hogy a párt útmutatá­sainak megfelelően a­­ kívánt minősé­gű alapanyagokkal lássuk el gépipa­runkat. Látnunk kell, hogy a gépipar hely­zetéről és további feladatairól szóló párthatározat szerves része — és igen fontos része — a szocializmus anyagi — technikai bázisa megte­remtésének. E határozat gyakorlati végrehajtása a termelőerők­ nagyará­nyú növekedéséhez, a munka terme­lékenységének nagyütemű fokozásá­hoz, a dolgozó életszínvonalának emelkedéséhez vezet. Ezekben a kér­désekben valamennyien érdekeltek vagyunk. Nem mondhatjuk tehát, hogy a feladatok csak a kutatókra, csak a gazdasági vezetőkre, műszaki dolgozókra hárulnak. És nem is csak a gépipari üzemek dolgozóira. Az ő munkájuk termelékenysége a Vasmű kohászati gyáregységeinél a techno­lógiai előírások szigorú betartásával kezdődik. Az ő termékeik önköltsé­gét a vasmű által gyártott gépipari alapanyagok önköltsége is befolyá­solja. Az ő termékeik minőségét talán éppen a Vasműből kapott acél és hengereltáru minősége dönti el, azt, hogy tudunk-e »speciális igénybevé­telnek ellenálló« acélokat gyártani. És ezekben a kérdésekben a Vasmű dolgozóinak többsége közvetlenül ér­dekelt. Természetesen itt nem valamiféle -gyökeresen új- feladatokról van szó. Azt az utat kell folytatni, amelyen a Vasmű dolgozói elérték, hogy a ter­melés növekedését 90 százalékban a munka termelékenységének emelé­sével biztosították, amelyen lehetővé tették a költségszint alá szorítását, s amelyen 80 százalék haladva mind a hazai iparban, mind külföl­dön kivívták az utóbbi időben a du­naújvárosi acél iránti elismerést. A kongresszusi verseny során elért si­kereik biztos alapot szolgálnak, hogy ezen az úton tartósítsuk az eredmé­nyeket, és olyan ütemben haladhas­sunk tovább, ahogy azt a párt né­pünk érdekében kérni fogja tőlünk. (N. J.) M­A 5 Legenda és valóság Szigor, vagy durvaság A brigád lánya J Q­ jú műlwhp, bffá brigAd­ja A kokszoló gyárrészleg TMK műhelye az Ifjúsági nevet viseli. A műhely­ben dolgozó brigádok tagjai csaknem valamennyien fiatalok. Képünkön: a műhely egyik legjobb brigádja, a Lenin lakatos brigád munka közben (Cseh Tibor felv.) Kimagasló termelési eredményekkel zárták az első félévet a Vasmű gyárrészlegei A múlt héten már hírt adtunk ar­ról ,hogy a Vasmű gyárrészlegei — előzetes számítások szerint — teljesí­tették első félévi tervelőirányzatukat, s ezzel adósság nélkül kezdhetik meg a második félévet. Azóta már elké­szítették a végleges értékeléseket is, s ezek szerint a­ Vasmű első félévi termelési tervét 104,1 százalékra teljesítet­te. Az eltelt félév sikereiben nagy része volt annak, hogy a gyár üzemei álta­lában egyenletesen dolgoztak, átme­neti fennakadás csak ott mutatkozott, ahol váratlan üzemzavar szakította meg a termelés ütemességét, mint például a meleghengerműben. De a hengerészek — mint közöltük — a hazai és exportkötelezettségek túltel­jesítésére kilenc millió forint értékű pótfelajánlást tettek a kongresszusi verseny jegyében. A Vasmű dolgozói éves viszony­latban összesen 126 millió 109 ezer forint értékű felajánlást tet­tek. Ebből a félév zártáig már 68 millió 201 ezer forintot telje­sítettek, ami 54,1 százaléknak felel meg. Az egyes gyárrészlegeknél a követ­kezőképpen alakul a féléves ered­mény: Kohó gyárrészleg A kohászok az első félévre 9000 tonna többlettermelést ajánlottak fel, s ezt jól szervezett munkával és egyenletes termeléssel 9075 tonnára teljesítették. Minőségi munkájuk színvonalára jellemző, hogy az év első hat hónapjában százalékban gyártottak első- 94,5 másodosztályú acélnyers­vasat és A szürkenyersvas gyártásnál új technológiát vezettek be, amellyel a termelést átlagosan 20 százalékkal növelték. De a kohók intenzívebb járatásával növelték az acélnyersvas­­termelést is. A félév sikereihez hoz­zájárult a gyárrészleg egész kollektí­vája, főleg a szocialista brigádver­senyben résztvevő munkaközösségek. Martin acélmű A martinászok már június 20-án jelentették, hogy befejezték az első félévet. Így június utolsó dekádjában már jelentős előnyt szereztek az éves terv hátralevő részére. A pártkongresszus tiszteletére tett 11 ezer tonnás első félévi felajánlásukat is 3000 tormával túlteljesítették. Mennyiségi felajánlásaikon túl igen figyelemre méltó minőségi munkájuk is, amellyel mind több nagy szilárd­ságú acélt gyártanak hazai és kül­földi megrendelésre. Tűzál­lóanyag gyárrészleg A tűzállógyári dolgozók is tíz nap­pal határidő előtt teljesítették félévi tervüket. A szép teljesítmény a gyár műszaki és fizikai dolgozóinak együt­tes eredménye. Mint legutóbb érte­sültünk, a műszaki dolgozók nemrég megoldották a legkorszerűbb félszá­ I ráz sajtolással a kohó léghevítők új fajta rácstégláinak gyártását. Az új rácstéglák mindegyikében 11 légjárat csatorna van. Ezek hőt adó képessége és méretpontossága sokkal nagyobb és jobb, mint a régebbi rácstégláké volt. A nagyob­bőt adó képesség miatt a léghevítők hatásfoka megnő, s így igen nagy mennyiség­i fű*Aon-7 *nya­­rítható meg. Az elmúlt hónapokban 1100 tonna ilyen rácstéglát készítet­tek és égettek ki a gyár dolgozói. Előzetes számítások szerint az új fajta tűzállótéglával beépített légheví­tőkkel egy-egy kohónál évente hatmillió forint értékű fűtőgázt lehet megtakarítani. A most folyó ózdi kohóátépítéshez legyártott rácstégla mennyiség elszál­lítását a napokban fejezik be. Most készülnek fel a tűzállóanyag gyárrészlegnél a százhalombattai erőmű 200 méter magas, óriáskémé­nyéhez szükséges saválló téglák gyár­tására. Saválló téglából összesen 950 tonnára van szükség. Az erőmű olaj­­tüzelésű kazánjaiban ugyanis az olaj elégetésekor savgázok keletkeznek. A nagy mennyiségű saválló tégla le­gyártása kilenc hónapig tart. Nagy jelentőségű a tűzálló gyár­részleg szakembereinek a műszaki fejlesztés terén végzett munkája is. A gyárrészleg szakemberei a ma­gyar tűzállóiparban elsőként jó hőszigetelő, könnyített samott­­téglát kísérleteztek ki. Ennek térfogat súlya sokkal kön­­­nyebb a ma még külföldről behozott samott-tégláknál. Habosítási és gá­zosítási eljárásokkal sikerült egy-egy olyan könnyített jó szigetelő samott­­téglát kikísérletezni, amelynek térfo­gatsúlya 0,8 körül mozog, a hasonló külföldi hőszigetelő téglák 1,3—1,4 térfogat súlyával szemben. A kísérle­tek eredményei alapján a harmadik negyedévben 3—4 tonna ilyen kön­­­nyített samott-téglát gyártanak. A téglát a hideghengermű harangke­mencéinek szigetelésére használják fel. Gyártásával és beépítésével nagy összegű devizát takarítanak meg nép­gazdaságunknak. Energia gyár részleg Szokatlanul magas tervteljesítést, 114,2 százalékot ért el az elmúlt félévben az erőmű. A túlteljesí­tés 13 millió 900 ezer forintnak felel meg. A figyelemre méltó teljesítményből derekasan vette ki részét a gyárrész­leg valamennyi üzemének kollektívá­ja. A kokszoló, a gépészeti, a vegyi és a szállító gyárrészlegektől még nem kaptunk adatokat, de a jelentések szerint ezek a részlegek is adósság nélkül lépték át a második félév kü­szöbét. A Vasmű féléves, gazdaságos ter­melésében a kongresszusi felajánlá­sok túlteljesítésében jelentős része van a műszaki és a fizikai dolgozók szoros együttműködésének és a szoci­alista munkaversenyben résztvevő négyszázötven brigád nemes vetélke­désének. Újabb ifjúsági építőtáborok nyíltak Borsod megyében az idén két he­lyen nyílt ifjúsági építőtábor. A zal­­kodi táborban, — ahol a nyáron ös­­­szesen 400 egyetemista építi a Bod­­rog-zug víztelenítését szolgáló csa­tornarendszert — hétfőn látott mun­kához az első csoport. A fővárosi és vidéki egyetemek hallgatóival együtt dolgozik húsz, Budapesten tanuló kubai fiatal is. A berentei építőtáborba 100 buda­pesti és 200 borsodi középiskolás ér­kezett, hogy segítse a berentei vegyi­művek és annak szomszédságában a pernyebeton gyár építését. Dunaújvárosban is hétfőn nyílt meg a KISZ építőtábor. A nyáron összesen 240 ipari tanuló vesz részt a létesítendő papírgyár földmunkái­ban, majd a későbbiekben a szalma­­cellulózgyár építőinek segítenek. A hansági táborban, — amelyet Osli község határában állítottak fel, — a Győr—Sopron megyei KISZ-bi­­­­zottság vezetőinek részvételével be­fejeződött a táborozás első két hete. Hétfőn a fiatalok újabb 300 főnyi csoportja érkezett a Hanságba a ta­tabányai, az esztergomi, a soproni és a győri középiskolákból. (MTI) Öntött ház Több éve kísérleteznek már Buda­­pesten új építési módszerek­, a házak ..öntésével”. Az új eljárás alapján kohóhabsalak könnyűbetonból öntik ki az épületek falát. A többéves kísérletsorozat most ér­kezett a legjelentősebb állomásához, mert az Árpád-híd pesti hídfőjénél már tető alá került az ország első között a legjelentősebb állomáshoz, 9 emeletes öntött lakóháza. A korszerű építési módszer alapján Lágymányoson is megkezdték két ugyanilyen öntöttház építését. Jövőre az Árpád-hídnál ismét három to­ronyházat „öntenek”. (MTI)

Next