Dunaújvárosi Hírlap, 1963. január (8. évfolyam, 1-8. szám)

1963-01-04 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI: EGYESÜLJETEK! ▼m. ÉVFOLYAM: 1. SZÁM ÁRA: 60 FILLÉR 1963. JANUÁR 4., PÉNTEK Magatartás és szemlélet forradalom ábécéjénél kötelező laszt­ja, s vagy észre sem veszi a csak igazán az „a” után a „b” ki­, ■ mondása is. Megrekedni az első eredmények, az első vívmányok után a forradalom szellemének meg­tagadását jelenti. Aki napjainkban a termelés át­alakításával megelégedne, s ezzel le­járná akár önmagában, akár társai­ban a szocializmus ügyét, vajon nem válna-e valójában a szocializ­mus kerékkötőjévé? Amikor ilyenekről beszélünk, sok­szor egészen apró dolgokra, vagy apró dolgok hálózatára is gondol­nunk kell, melyek önmagunkban egy valaki, egyetlen személy tuda­tára jellemzőek csak — látszólag — valójában azonban szemléletről van szó, amely­­ kimondva vagy Idmon­­•to l­ánul, de él a társadalom egyes rétegeiben. rosszindulatú ostobaságot, vagy de­­­­rül a többiekkel. Pedig tudva vagy tudatlanul: hu­ 1­ligánkodás ez! — nevén nevezve a | gyereket. Nem „amerikai módra”, gengszter- g eszközökkel, boxerrel és késsel, de­­ hasonló világszemléletre felépülve.­­ Hiszen nem „ab ovo” kultúrálatlan­ |­ságról van szó, hanem­ szándékolt­­ vadságról. A mellékhelyiségek be­­­­szennyezése nem azt jelenti, hogy az­­ a munkás nem tudja használni az angol­vécét! Saját, lakásában, mi­előtt a szobába lépne, tán még cipő­jét­ is leveti, nehogy bepiszkítsa a ragyogó parkettet. Tehát az előző dolgok a magatar­­­­tás tudatos kultúrálatlanságát jel­­­zik. Azt a kulturálatlanságot, amely­­ közömbösséget érez minden iránt,­­ amiből közvetlen haszon nincsen.­­ Amely elvárja a rokonszenvet és 1 tapssal jutalmaz durvaságokat, jj Amely az egyéni felelősséget telje­sen elveti és a névtelenség mögé bújik huligánkodását tovább űzni. A közösség — írhatnánk — a becsüle­­­­tes többség fedezését csak ilyenkor fogadja el Mert ha barbár tetteik mellett ott lenne a cédula, hogy ezt X vagy Y követte el, akkor legtöbb esetben el sem kezdenék rosszízű, otromba „tréfáikat”. A „vagánykodásnak”, a „huliga­­­nizmusnak” van némi" történelmi " szerepe. Egyik sajátos formája a ka­­­­pitalizmus életkörülményei ellen tö­­­­rő kispolgári lázongásnak. De ezek­ az emberek ki ellen lázadnak ési miért? önmaguk ellen? így kerül be az „apró jelenségek” elleni küzdelem a tudatformálás fő­sodrába, így kap helyet a forradalom ábécéjében. A tudat meghódításáért folyó harc egyik ellenséges erődít­ménye ez a magatartás. Nem a leg­erősebb, nem a legfontosabb ellen­séges erődítmény, de a szocializmus győzelméhez ennek a kapitulációja is szükséges. „Külső felszámolás ” itt nem­ vezet eredményre. Adminisztratív úton nem lehet megtiltani, hogy holnaptól kezdve a szótár bizonyos szavait n­e használjuk. De mindenütt ki lehet építeni a közösség öntudatos embe­reinek láncát, mely a jövőben nem­csak gát lesz a huligánkodások előtt, hanem a nevelés közvetlen centru­ma, az egyéni felelősség felébresz­tője is. Társadalmunk vezetésében az őszinteség, a tisztaság lett törvénnyé, de hogy ez anyagi erővé váljon, olyan harcot kell vállalni, melynek katonái a népszerűtlenséget, az egyéni felelősséget is­ vállalva in­dulnak harcba a tuda­t formálásáért. Mire gondolunk? Például az ÉM 26-os Építőipari Vállalat emberei úgy adták át a Sik­lós út 1­ számú nyolcemeletes épü­letet (és még hány épületet a város­ban!), hogy a mellékhelyiségeket az ott dolgozók beszennyezték, — csupán heccből! — vagy a vízlefolyó­kat telegyömöszölték cigarettavég­gel, hiszen „igazán jó vicc”, ha a la­kóknak már az első nap nem folyik ki a víz a kádból. Hasonló gyökerei vannak a másik történet lényegének. A hideghenger­műbe viszonylagosan sok női dolgo­zót vettek fel az utóbbi időben. Köz­tük 20 év alatti vagy 20 év körüli fiatal lányokat, aszonyokat is. Egy­­■mással és dolgozó társaikkal munka­közben olyan káromkodásokkal és nyomdafestéket nem tűrő szavakkal ,teletűzdelt „nyelvjárásban” beszél­nek, hogy nem egy alkalommal az ugyancsak ott dolgozó férfiaknak kell leinteni az ocsmány beszédben egymással versenyző lányokat. Ismét más terület, de lényegbeli azonosságban van előbbiekkel: be­tont kevernek vagy kátrányt olvasz­tanak munkások a Gorkij téri isko­­la­építtetéseknél. A környékben parkosított terület van, de ez nem zavar meg egyeseket abban, hogy a forró kátrányt, esetleg a még meg nem kötött betont rákaparják a fű­re, a bokrokra. Mondhatnánk, mi közük van ezeknek a történeteknek a szocializ­mus ügyéhez? önmagukban semmi sem. Ezeknek a jelenségeknek azonban van egy rejtett összefüggé­se — a szemlélet. Az a szemlélet, amely ilyen cselekedetekre ösztökéli az egyéneket — és sajnos — még munkavezetőkben is akad olyan, aki nem meri vállalni a szembeszállást ezekkel a dolgokkal. Inkább az ol­csó, kényelmes „népszerűséget” vá­r. A. Egységesített kohászati kocsigyártás a Vasműben A magyar kohászati üzemek belső forgalmában használatos különleges anyagszállító kocsikat a jövőben egységesítik. Eddig ugyanis egyes kocsitípusokból forgalomban volt, három-négy féle is ami nemcsak a gyártást, de a tartalékellátást is ne­hezítette. A közelmúltban egyes ko­csitípusokat, sőt különböző kocsik futóműveinek, kerékpárjainak a szerkezetét is egy­ségesítették, úgy, hogy a legtöbb kocsitípus futóműve és fékberendezése azonos lesz. Az egységes kocsitípusok közül a salak­üstöt és a nyersvasüstöt­ szállító ko­csikat, továbbá az acélmű öntővona­tot és az oldalfal nélküli, úgyneve­zett „pőrekocsikat” ez évtől kezdve csak a Dunai Vasműben gyártják. A D­unai Vasmű gépészeti gyára beren­dezkedett a különleges kohászati kocsik és tartalék alkatrészek készí­tésére. Közel ezerféle kocsi alkat­részt készítenek és munkálnak majd meg a Vasműben, a kocsikat is itt szerelik össze. Mindjárt az év elején megkezdik a salakost — és a pőre kocsik gyártását. Elkészítésükhöz szükséges rajzok rendelkezésre áll­nak és­ a­ gyártáselőkészítés is befe­jeződött.. Az első évben, 1963-ban, a tervek szerint száznál is több külön­leges kohászati kocsi készül a Dunai Vasműben. Elsősorban Ózd részére gyártanak kocsikat, ahonnan a ré­gieket fokozatosan kivonják. Az első negyed­év végén az első nyolc kohá­szati kocsit már szállítani fogják az Ózdi Kohászati Üzemek részére. MA: Új gondok új remények * Készülődés a tanácsi választásokra * így búcsúztattuk az ó évet * Négy esztendő Első tervév a Szalm­acellulóz9yárban A Szalmacellulózgyárban 1963 ja­nuár 1. az első tervév megkezdését jelenti. Igaz ugyan, hogy a próba­üzemeltetés az első negyedév végéig eltart, és ekkor kerül sor a népgaz­dasági átvételre, azonban most is terv szerint, — ha csökkentett ütem­ben is — kell termelnie. A gyár az év első napján 38 tonna cellulózt termelt. Az első tervévben, a próbaüz­e­­meltetés és a felfejlődés időszaká­ban 15 000 tonna cellulózt kell gyár­taniuk, amelyből a tervek szerint 12 000 tonna már fehérített cellulóz lesz. A gyár műszaki vezetői véle­ménye szerint a próbaüzemeltetések során gyártott termékkel együtt nemsokára elérik, az első 1000 ton­nányi cellulóz mennyiséget. Vizes gázmosó b­errndozást terveztek a lam­iíb­en­ A Vasmű 2-es számú kohóját a jö­vő év közepén átépítik. A kohót ma­gas toroknyomásúra alakítják­­ át, amellyel gazdaságosabb és termelé­kenyebb lesz a vasgyártás. A magas toroknyomású kohóban több gáz és por keletkezik, ezért szükséges, hogy az elektromos gáztisztítók elé még egy mosóberendezést is készítsenek. Rövid határidő miatt a KGMTI n­em vállalta a tervek megszerkesz­tését. A Vasmű fiatal tervező gár­dája azonban ígéretet tett arra, hogy az új vizes előmosó tornyot és be­rendezéseit megtervezi, ötven fiatal mérnök és technikus négy hetes munkával már elkészült, feladatával. Nem az új KR­ESZ szerint... • • ■ előz a képen látható Simca gépkocsi, hanem Jean Sunny, francia autó-akrobatika megalapítój­ának mutatványát láthatjuk. A fran­­­cia autós ritka furcsa látványosságban részesítette az embereket. Egy szabályos négykerekű autón, egy „Simca IOOO-en” hajtott, Párizstól Char­­tres-ig olymódon, hogy a kocsinak csak két kerekét vette igénybe. A 95 kilométeres útszakaszt hét óra alatt tette meg, a képen látható félrebil­lent helyzetben. A kocsit egy tucat motoros rendőr kísérte, de egész úton nem akadályozta az országút rendes forgalmát. A képen: Jean Sunny félrebillent S’mcájával kikerül egy teher­autót a nyílt országúton. MTI Külföldi Képszolgálat Te­ ntícsh­a­tá­roza­tot fogadtak el­as Miami Iállások kiutalásáról A Városi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága csütörtöki ülésén jóvá­hagyta azt a tanácshatározat terve­zetet, amely szabályozza városunk­ban a lakások elosztásának új rend­jét. A határozat szerint, amely ez évtől lép hatályba, nem részesülhet állami lakáskiutalásban az a család, ahol a családtagok száma két fő és a család összjövedelme meghaladja a 3 ezer forintot, ahol a családtagok száma 3 fő és a család összjövedel­me meghaladja a 3500 forintot, ahol a családtagok száma négy fő és a család összjövedelme meghaladja a 4 ezer forintot, ahol a családtagok száma öt fő és a család összjövedel­me meghaladja a 4500 forintot, ahol a családtagok száma 6 fő és a csa­lád összjövedelme 5000 forint felett van. Azok a családok, ahol a család­tagok száma hatnál több, jövedelem­re való tekintet nélkül jogosultak állami lakáskiutalásra. A határozat szerint ez a korláto­zás nem vonatkozik olyan dolgozók­ra, akik áthelyezéssel kerülnek vá­rosunkba és előző munkahelyükön ,szolgálati lakásuk volt, amit távo­zásukkor átadtak vállalatuknak, és nem vonatkozik azokra a dolgozókra sem, akiket népgazdasági érdekből helyeztek át városunk valamelyik vállalatához. A határozat szerint a család össz­jövedelmének megállapításánál csak olyan jövedelem vehető figyelembe, amely határozatlan idejű munkavi­szonyból származik. A határozat al­kalmazása során az igényjogosult­ság elbírálásánál csak azokat a csa­ládtagokat veszik számításba, akik a lakáskérelem benyújtása előtt hu­zamosabb ideig közös lakásban és közös háztartásban éltek. Bíróilag megítélt tartásdíj fizetési kötelezett­séget a család összjövedelmének megállapításakor a család jövedel­méből levonják. Továbbra sem részesíthetők lakás­kiutalásban azok a családok, ame­lyek állandó vagy ideiglenes lakó­helye városunk közigazgatási terü­letétől számított harminc kilométe­res körzeten belül van, kivéve, ha ezek a családok romos, életveszélyes, vagy egészségre ártalmas életkörül­mények között laknak. A határozat kötelezi azokat a vállalatokat, ame­lyek önálló lakáskerettel rendel­keznek, hogy keretszámuk felét ide­iglenes lakótelepen lakó dolgozóik­nak javasolják. A lakások kiutalásánál a határo­zat szerint elsőbbséget élveznek a veszélyes és egészségre ártalmas kö­rülmények között lakó dolgozók, a munkában kiváló­­ dolgozók, a több­­gyermeke­­, családos dolgozók. A megépülő lakások 20 százalékát — beleértve a szövetkezeti lakásokat is — fiatal házaspároknak kell ki­utalni. A rendelet felhívja a válla­latokat, hogy a lakásbesorolás elké­szítésekor, a lehetőségekhez mérten részesítik előnyben a tbc-s betege­ket. A vállalatok kötelesek 1963 feb­ruár 1-ig az állami és szövetkezeti lakáskiutalásra jogosult dolgozók kérelmét, a már ismertetett elvek szerint elbírálni és a besorolást el­végezni. A vállalatok a besorolást kötele­sek nyilvánosságra hozni. sjSU&j&l&rrík&x&tt11* a Vasmű ÚJ g­yorsrészÍGq& A Vasműben telefonon jelentke­zett a Lőrinci Hengermű, amely hi­vatalosan az új évtől kezdve mint a Vasmű tizenegyedik új gyárrészlege folytatja munkáját. A rövid jelentés szerint csütörtökön és pénteken terv­szerű javítás folyik és szombaton in­dul az idei hengerlés a Vasmű új gyárrészlegében. A főkönyvelősé­gen már elkészítették a lőrinciek új számlarendjét és számviteli utasítá­sát. Eszerint a lőrinci hengermű gyárrészlegben kettős könyvelést kell készíteni. Az egyiket mintha ön­álló üzemként dolgozna tovább, a másikat mint a Vasmű gyárrészle­­géét kell tovább könyvelni. Ebből derítik majd ki 1964 elején, hogy mit jelent a népgazdaságnak, men­­nyivel gazdaságosabb az egyesítés. 100 lakás építéséhez elegendő középblokk készült — terven felül A 26. Építőipari Vállalat közép­­blokk üzemének dolgozói, Köti László szocialista brigádjának tagjai, a pártkongresszus idején fejezték be éves tervüket. Akkor a kongresszus­hoz intézett táviratukban nemcsak a terv befejezését jelentették, hanem ígéretet is tettek, hogy a tanácskozás tiszteletére éves tervükön felül­ to­vábbi száz lakás építéséhez elegendő középblokkot gyártanak. A heti szocialista brigád becsület­tel teljesítette felajánlását és 1962- ben a tervezett 1033 helyett 1163 la­kás építéséhez szükséges középblokk elemet készített kohósalakból. Kö­­zépblokkokat adtak az idén nemcsak a dunaújvárosi, hanem a székesfehér­vári, a veszprémi, a szolnoki és a kecskeméti lakásépítkezésekhez is. Az utolsó középblokk elemeket a kecskemétiek most szállítják el Du­naújvárosból A középblokk üzemben most meg­állt a termelő munka. Az üzem gépi berendezéseit néhány hetes munká­val kijavítják, hogy február elsején ismét folytathassák a középblokk­­gyártást. Jövőre székesfehérvári, du­naújvárosi, kecskeméti és bajai la­kásépítkezésekhez készítenek szállítanak középblokkot a dunaújvá­­s­rosi előregyártó üzemből. 90 ezer bel- és külföldi látogató kereste fel a várost egy év alatt A város idegenforgalma igen élénk volt az 1962. esztendőben. 90 ezer bel­és külföldi látogató kereste fel egy év alatt. 1609 csoport járta a várost és a Vasműt, hogy megismerkedjen szocialista városunkkal. Új vonása volt idegenforgalmunk­nak, hogy egyre több hazai szocialista­­ brigád keresi fel kollektívan a várost, valamint az is, hogy egyre növekszik a nyugati látogatók száma. Járt az év során Dunaújvárosban két nagy­létszámú amerikai farmercsoport. Megnézték a várost az újságíró kongresszus küldöttei. Járt városunk­ban hat nagy létszámú kubai turista csoport is, amelynek tagjai szintén elismeréssel beszéltek a magyar dol­gozó nép építő munkájának eredmé­nyeiről. A legnagyobb létszámú láto­gató csoport a Pest­ megyei TIT szer­vezésében érkezett, amikor három alkalommal ezer-ezerkétszáz vendég jött különhajókkal a dunaújvárosi kirándulásra. Új idegenforgalmi intézménnyel gazdagodott 1962-ben a város. Meg­nyílt az Idegenforgalmi Hivatal cso­portos turista szállása, amelynek áp­rilistól kezdve 7 ezer vendége volt. 1963-ban a hajóállomás közelében megkezdik egy olyan korszerű cam­­ping-tábor kiépítését, ahol vízi, mo­toros és autós turisták egyaránt meg­pihenhetnek. 1963-ban a tereprende­zést végzik el itt, s biztosítanak vizet, villanyvilágítást. 1964-ben elsőosztá­­lyú táborrá fejlesztik ki a dunaújvá­rosi cam­pin­get.

Next