Dunaújvárosi Hírlap, 1964. március (9. évfolyam, 18-25. szám)

1964-03-03 / 18. szám

IR/SO POOLETÁRJAJ. EGYESÜLJETEK." AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM ARA: 60 FILLÉR 1964. MÁRCIUS 3., KEDD MA NÉGYÉVENKÉNT CSAK EGYSZER Fiatal építők a párthatározatért Mire a rózsák kinyílnak . .. MUNKÁSSZÁLLÓ — MUNKÁSSZÁLLÁS? TAVASZI GONDOK ! PÉCSI DÓZSA-D. KOHÁSZ 4:2 A Vasmű kommunistáinak tanácskozása: Minden erőt a termelékenység és a gazdaságosság fokozására Az elmúlt év tapasztalatairól, az idei esztendő feladatairól tanácskoz­tak pénteken délután a Vasmű kom­munistái. A kommunisták tanácsko­zása hangsúlyozta, hogy 1964-ben a szellemi és anyagi erők legnagyobb részét a henge­reltáru termelés zavartalanságá­ra kell összpontosítani. Azért is fontos ez, mert egyéb termék mellett több mint kétmilliárd fo­rint értékű hengerelt árut kell a Vasműnek 1964-ben termelnie. E hatalmas feladatok követelik meg azt, hogy 1964-ben minden más gyár és üzem munkáját a henger­műnek kell alárendelni. Minden üzemegység, gyáregység elsősorban a hengermű munkáját segítse. Az aktíva ülésen sok szó esett a minőség javításáról, és a selejt to­vábbi csökkentéséről. A minőség ja­vításáért folytatott harcban a közel­múltban bevált módszereket fogják hasznosítani. Különös figyelmet fordítanak a gyár kommunistái a külkereske­delmi követelményekre. A tanácskozáson két intézkedési tervet fogadtak el. Az egyik a gyár­részlegre bontott műszaki intézkedési terv, amely a gazdaságosabb és jobb minőségű kohászati termelést segíti elő. A másik a politikai intézkedési terv, amely hangsúlyozza: a kommunisták fő feladatuknak tekintik a termelés pártellenőr­­zését és szervező tevékenységét. Ennek szellemében minden erőt szervezetten a termelékenység emelésére és a gazdaságosság fo­kozására fordítanak. Az éves feladatok megoldásában a szocialista brigádmozgalom részve­vőinek felelősségét és feladatát is hangsúlyozta az értekezlet. A politikai intézkedési terv egyéb­ként tartalmazza azokat az intézke­déseket is, amelyekkel 1964-ben a dolgozók általános fokozását segítik elő.műveltségének Megnyílt az­­ épületi önkiszolgáló N­BC kisáruház szolgáló rendszerű ABC kisáruház. A Kiskereskedelmi Vállalat saját erőből egy hónap alatt létesítette és rendezte be a kisáruházat, ahol élelmiszereken kívül háztartási, ve­gyi, üveg, porcelán és néhány vas­árut is lehet kapni. Az első napon már sokan felkeresték a boltot. A reggeli nyitástól délig 30 ezer fo­rint értékű árut vásárolt a környék­beli lakosság. Ugyancsak csütörtökön nyílt meg a Kiskereskedelmi Vállalat Vasmű úti kiállítási csarnokában a cipő­kiállítás, ahol a tavaszi divatcipő­ket mutatják be a közönségnek. Az Erkel kertben csütörtökön megnyílt a város egyik legszebb ke­reskedelmi egysége, az első önki­ Megrendelhető a házhozszállítás Megszűnt a palackos gáz korlátozás Mint ismeretes, a Városi Tanács kereskedelmi osztálya január köze­pén korlátozta a palackos gáz cseré­jét. A háztartásokban használatos gázpalackok cseréjét csak a töltés után 2 nappal engedélyezte újra. A közlekedési nehézségek, a gázel­látás akadozása azóta megszűnt. Ez­ért a Tanács kereskedelmi osztálya március 2-val megszüntette a koráb­bi korlátozó rendelkezését. Ezek sze­rint a gázpalackok cseréje nincs ha­táridőhöz kötve. Ennek megfelelően a palackok ház­hozszállítását is újra engedélyezik. A házhozszállítási díj 5 kilogram­mos palack esetén 4, 11 kilogrammos palack esetén 9, 22 kilogrammos pa­lack esetén pedig 18 forint. Házhoz­szállítást március 2-tól szintén lehet telefonon rendelni. Nőnapi ünnepségre készülnek a Vasműben Az idén a Vasműben központi ün­nepséggel köszöntik március 8-át, a Nemzetközi Nőnapot. Pénteken dél­után a Vasmű kultúrotthonában Gadó József, a gyár KISZ Bizott­ságának titkára köszönti a Vasmű nődolgozóit. A rövid kis műsor után a Szakszervezeti Bizottság és a Nőta­nácsa pénz és tárgyjutalomban része­síti a gyárban legjobban dolgozó nőket. Készül a hajócsavar c/bni­&J, burelimk: Az olvasó bizonyára nem ebből az írásból érte­sül azokról a valótlan hírekről, amelyek szombat reg­gel óta át meg átszelik a várost: halottakról, mentő­autókról, elsüllyedt házakról. A radari partomlást követő néhány óra alatt a város legfélreesőbb lakásában, a köz problémáitól legelzárkózottabb emberek is információs irodát nyit­hattak volna, hiszen „tájékozottságuk” maximálisra pöffedt. A háziasszony, aki délelőtt csak sóért volt lenn a boltban, azt hallotta, hogy már a Duna soron folyik a kilakoltatás, és nem többször, mint tizen­ötször fordult a mentőautó a Radarból. Továbbá le­állt a Martin, hét embert maga alá temetett a föld. Képtelenségek, de bármennyire is azok, érdekes analógot szolgáltatnak terjesztőikről, akik — és ez csak természetes — a szörnyülködés, a sajnálkozás hangján súgják, mondják, kiáltják tovább lázálmai­kat. Szombat délután, miután négy érdeklődőt kielégí­tettem a magam helyszíni tapasztalatával, bekopogott hozzám az ötödik vendég. Egyenesen műszakból jött, ő is tájékozódni kívánt nálam. Tudom-e, hogy már a Barátság városrész felét kilakoltatták? Szörnyű, szörnyű — mondta — ilyen csapást! A természeti csapás valóban gondot okoz, de a Barátság városrész kiköltöztetéséről szó sincs, nin­csenek halottak, áll a városrész, mindenki ott lakik, ahol eddig. Látszólag alábbhagyott szörnyűlködő kedve — látszólag megnyugodva távozott. A véletlen azon­ban úgy hozta, hogy fél órán belül kihallgattam újabb beszélgetését, amint a szörnyű katasztrófáról, a Ba­rátság városrészben folyó kilakoltatásokról és látot­takról fecsegett. Röviden: látszatra, Dunaújvárosban szombaton néhány embernek nehezebb volt elhinni a valóságot, mint a legképtelenebb, felfokozott fantázia korcsszü­löttét. Ég a malom — mondja Csehov egyik novellájá­ban. Mindenki körülállja, nézi, szörnyűlködik, sír, jajveszékel. De titkon mindenki élvezi a nem min­dennapos látványt, és azt: nem közvetlenül ő az ál­dozat. A tűzoltók dühödten dolgoznak az oltáson, és a drukkoló tömegben egy kis csalódás kel életre, az elhamvadó lángok nyomán. A rémhírterjesztőben is ez a fajta sajnálkozás élhet. Másként miért adna tovább olyan híreket, ame­lyek valótlanságáról már bizonyságot nyert? Miért másért élvezné a hallgató arcán felgyűlő szörnyülkö­dés lángját? Több ez, mint a jólértesültség szerepében való tetszelgés. Gondoljuk csak meg: jólértesültet úgy is lehet játszani, hogy a valóságot, vagy a valósághoz közeleső, esetleg enyhítő történeteket ad közre, mesél széktében, hosszában. És, mert nem ezt teszi, érdemel az enyhe jól­értesült jelző helyett súlyos, kárörvendő megbélyeg­zést. Mást is érdemelne, mert az egyik legszebb em­beri tulajdonságot az együttérzést kótyavetyéli el. Hitelt azonban semmiképp sem kaphatnak szavat, hiszen megalapozatlan, tudatosan hamis híreivel, tör­téneteivel az igaz együttérzés helyett a maga gyönyör­ködő, kárörvendő szörnyülködéséhez aljasítja hallga­tóit is. Miskolczi Miklós Rémhírek és t­erjesztőik 1345 asszony munkahelyéről — Februári tervteljesítés 3 könnyűipari üzemből — Van három üzem a városban, ahol javarészt csak lányok—asszonyok dolgoznak. Mindhárom „textil-szak­ma”: A Férfiruhagyár, a Fehérnemű­­gyár és a Fésűsfonoda. Van egy men­demonda, mely szerint asszonyokkal, lányokkal nehezebb dolgozni, mint férfiakkal, több velük a baj. Nos, a februári tervteljesítések éppen nem ezt mutatják... FELÖLTÖZTETTEK EGY VÁROST Persze, csak képletesen szól ez a cím, de az igazság az, hogy a Vörös Október Férfiruhagyár dunaújvárosi telepén februárban annyi zakót és nadrágot gyártottak, hogy egy egész város férfilakosságát fel lehetne azokból öltöztetni. K­o­lt­a­i Lajos igazgatót kerestük meg hétfőn délelőtt telefonon, hogy a februári munkáról minél frissebb hírt tudjunk adni. Néhány perc múlva már kaptuk is a számokat.­­ Februárban összesen 25.800 za­kót és 26.500 nadrágot gyártottunk le, ennek javarésze exportra ment. Zakóból 18 ezer, nadrágból 20 ezer darab. Ez 100,5 százalékos tervtel­jesítést jelent normaórában. A mennyiség a jó munkának csak az egyik oldalát jelzi. És mi­ van a minőséggel? — Külön öröm számunkra, hogy a minőségi reklamációk szinte telje­sen lecsökkentek. Amiket kapunk — ezek is még inkább tavalyiak — cso­magolási és szállítási reklamációk. Egy-egy szállítmányba nem mindig a kívánt méret és modell került. Eze­ket a reklamációkat elkerülni könnyebbik feladat. A jövőben gon­­­dosabban, figyelmesebben végezzük, jobban ellenőrizzük a csomagolást és a szállítást, s akkor bizonyára az ilyen jellegű reklamációk is lecsök­kennek. És amit még ehhez a kis interjú­hoz hozzátehetünk: a Férfiruhagyár jó minőségű zakóinak, nadrágjainak köszönheti, hogy­ egyre több export­­megrendelést kapnak külkereskedel­mi vállalatainktól. Ez kétségkívül a jó munkával megszerzett bizalom jele. KÉT ÚJ SZALAG - KIS HIBÁVAL Béres Jánost, a Fehérneműgyár telepvezetőjét keressük. Éppen az üzemben van. Várni kell rá. A februári munkára aztán elöl­járóban egyetlen számot mond: 107,1 százalék. Ez a múlt havi tervteljesí­tésük. — 73 ezer 360 ing és 224 ezer 555 alsónadrág. Ezek valamennyien hazai piacra készültek. Exportra most nem termeltünk, csak az 1963-as év utol­só negyedében. Egyetlen darab miatt sem kaptunk minőségi reklamációt. A belső visszavetéssel már több probléma volt. Tavaly az ingszala­goknál 24,2 százalékos volt a belső visszavetés. Az idén februárban 25 százalékos. Alsónadrágoknál 13,7 szá­zalék volt, most februárban 15,8 százalék. Mi az oka ennek a belső minőségi romlásnak? — Nem a régiek dolgoznak ros­­­szabbul. Ez évben két új szalagunk is indult. Az egyik a Vegyesipari Vál­lalattól hozzánk került szalag, a má­sikat teljesen új dolgozókból sze­r­­veztük. Tőlük, mindjárt az első hó­napban még nem várhatunk olyan munkát, mint a sokéves tapasztalat­tal rendelkező, régebbi dolgozóink­tól. Meg kell szokniuk az üzemi mun­kát, a szalag­tempót, dehát ez csak idő kérdése. Az akarat valamennyi­ükben megvan, s ez a fontos! A bizalom tehát megvan. A terv­­terjesztést jelentő szám is megnyug­tató. Márciusban bizonyára a belső visszavetés aránya is javul! Legalább a tavalyi szintre! ÖREG MOTOROK - TÉLVÉGI BETEGSÉG Az első ember, akivel a Fésűsfono­dában beszéltünk, Németh Lajos művezető, vagy ahogy a telefon­köz­pontos kapcsolta: a „Lajos bácsi”. Néhány perc türelmet kér, gyorsan összeszedi a legfrissebb adatokat. Íme, az eredmény: kilogramm-tel­jesítésük februárban 26 ezer 811 ki­logramm fonal. Százalékban­­ majdnem 100, 99,3 százalék. Nálunk exportról szó sincs, hiszen Magyarország fonalat nem exportál, legfeljebb szöveteket. Ki tudja, hány ember visel világszerte dunaújvá­rosi fonalból készült ruhaneműt?! A minőségi reklamáció is eléggé isme­retlen fogalom üzemünkben. A du­naújvárosi fonodára nincs panasz. — Legfeljebb most lehet, a 99,3% miatt... A megállapításra Csömör János, a fonoda vezetője válaszolt. — Tőlünk kicsit független, vagy ha tetszik, objektív, ez a minimális lemaradás. Rég volt már annyi gépi hiba üzemünkben, mint éppen febru­árban. Az elektromos berendezések, motorok — öregek. Az orsókat hajtó dobok gyakran összegyűrődnek, el­használódtak már. Egy gépoldalra vetítve 180 óra gépállásunk volt eb­ben a hónapban. De van a 99,3 százaléknak egy „másik oldala” is.­­ Az átlagos napi hiányzásunk 12 —25 fő között mozgott, ami létszá­munknak megközelítően 12,5 százalé­ka. Volt olyan nap, amikor két gép­oldal is állt létszámhiány miatt. A tél utója, úgy látszik, „kihozza” a betegséget... Csömör János azért nem aggódik. — Negyedéves tervünk van, s ezt a 0,7 százalékos lemaradást a ne­gyedév végéig még behozzuk. * A három üzem 1345 lánynak—as­­­szonynak ad munkát. A gyors kör­riport azt igazolja, nem érdemtele­nül. Az 1345 asszony február hónap­ban jól dolgozott... (rózsa)

Next